A munkaerő-piaci intézmények modernizálása

magyar munkanélküliségi ráta öt éve nem látott magasságba – 6,6 százalékra – emelkedett tavaly november és az idén január között. Tavaly október-novemberben még 6,3 százalékot mértek a statisztikusok, egész évre pedig 6,1 százalékot. Bár a 2001. és 2003. közötti időszakban mindvégig hat százalék alatt maradó rátákhoz képest már a tavalyi számok sem festettek jól, azonban az idei évadnyitó statisztika még rosszabb kezdetről tanúskodik. AKözponti Statisztikai Hivatal év eleji adatai szerint januárra csaknem 32 ezerrel 275 ezer főre nőtt az állástalanok száma, ami az egy évvel korábbinál 0,8 százalékponttal magasabb munkanélküliségi mutatót eredményezett. Ilyen magas rátát utoljára 2000-ben mértek a statisztikusok.

Stagnálás után bővülés

Tény, hogy az Európai Unió átlagához képest Magyarország még mindig "jól áll", hiszen a tizenöt régi tagállamban decemberben 8,1 százalékot, a kibővült EU 25 országában 8,9 százalékot ért el az állástalanok aránya.

Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter nem örül a 6,6 százalékos munkanélküliségnek, de semmi meglepőt sem talál benne. A tárca vezetője a növekedés egyik okát a tavaly megszűnt hadkötelezettségben látja, amely mintegy 16-18 ezer sorkatonával, plusz ötezer polgári szolgálatossal növelte főként a munkanélküli fiatalok amúgy is magas számát. Ebből a miniszter szerint már meg is van a növekmény nagyobbik része. Emellett a nyugdíjkorhatár évekkel ezelőtti emelése is rásegített a folyamatra, mivel 2004 volt az első év, amikor az 55 éven felüli korosztály egy évvel tovább maradt a munkaerőpiacon – fejtette ki a miniszter.

A munkaügyi szakemberek szerint az összképhez az is hozzátartozik, hogy a 2002-2003-ban összesen 23 százalékkal emelkedő reálkeresetek az inaktívak óriási táborának egy részét végre arra ösztönözték, hogy aktívan munkát keressenek. Az álláshelyek felkutatása azonban igencsak elhúzódik, s ez idő alatt az érintettek munkanélküliként jelennek meg a statisztikákban. Ráadásul – a miniszter szerint – az alkalmi munkakönyvvel foglalkoztató munkáltatóknak tavaly adott plusz járulékkedvezmény is hatással volt a munkaerőpiacra. Az alkalmi foglalkoztatóknak korábban is csak a közterhek felét kellett befizetniük, tavaly azonban már csak a negyedét abban az esetben, ha regisztrált munkanélkülit alkalmaztak. Csizmár Gábor szerint ez az eddiginél jobban ösztönözte az állástalanokat, hogy nyilvántartásba vétessék magukat.

A munkaügyi miniszter éppen ezért nem aggódik, s előre figyelmeztet, hogy a következő néhány hónapban hasonlóan kedvezőtlen adatokra lehet számítani, már csak azért is, mivel a téli hónapokban hagyományosan megugrik a munkanélküliség. Jóllehet az év egészében nem lesz rosszabb a ráta a tavalyinál, viszont tény, hogy a munkaerőpiac hektikus mozgása miatt az előző éveknél nagyobb kilengések várhatóak. Sőt a miniszter a foglalkoztatás tavalyi stagnálása után az idén még némi bővülésére is számít. Ezt támasztja alá a tárca szakemberei által 2004 második felében, ötezer vállalkozás részvételével készült felmérése is, amelyből az derül ki, hogy a cégek az idén több mint harmincezer új állást kívánnak betöltetni.

Tízezer új munkahely

A munkaügyi kormányzat abban is reménykedik, hogy a pályakezdők, az ötven év felettiek, valamint a gyesről és a gyedről visszatérők foglalkoztatóinak idéntől járó ötvenszázalékos társadalombiztosítási járulékkedvezmény szintén érezteti majd hatását a munkaerőpiacon, s mindez a remények szerint több ezerrel bővítheti a foglalkoztatottak számát. Emellett a nemrég meghirdetett öt központi munkahelyteremtő támogatástól is többezres létszámnövekedést várnak. A különféle kormányzati intézkedések összhatásaként legalább mintegy tízezer új munkahelyre számít a kormányzat.

Az idén elsősorban a kis- és középvállalkozások számára indít munkahelyteremtő pályázati programot a munkaügyi tárca – jelentette be nemrég Csizmár Gábor. Az 1,5 milliárd forintos támogatási keretösszeget hazai forrásból, a Munkaerő-piaci Alapból finanszírozzák. Pályázni a benyújtás időpontjában még el nem kezdett beruházásokkal lehet 2005. március 7-től április 29-ig a helyszín szerint illetékes megyei, fővárosi munkaügyi központoknál, amelyek várhatóan június 15-ig döntenek a támogatásokról. (A dokumentáció elérhető a www.fmm.gov.hu internetes honlapon.)

A vissza nem térítendő támogatás keretében az új gépek, berendezések, technológiák beszerzésének költségei számolhatók el. A szakminiszter azt reméli, hogy a program révén kétezer új munkahely jön létre. A támogatás mértéke új álláshelyenként nem munkanélküli alkalmazása esetén nyolcszázezer forint személyenként, nyilvántartott munkanélküli felvétele esetén egymillió. Ha hátrányos helyzetű térségben valósul meg a beruházás, további kétszázezer forint igényelhető munkahelyenként. Pályázatonként nyolcmillióért lehet indulni hátrányos helyzetű, 160 millió forintért pedig gazdasági, foglalkoztatási szerkezetváltásban érintett térségben. További százmillióra lehet pályázni új munkahely létrehozása esetén.

Bár az idei keret szűkösebb ugyan a tavalyi kétmilliárd forintnál (2003-ban pedig 5,6 milliárdot fordítottak erre a célra), a munkaügyi kormányzat szerint 2005-ben több új típusú támogatás is bővíti majd összességében a lehetőségeket. A Magyarországon sorra szaporodó nemzetközi üzleti központokat (például regionális pénzügyi szolgáltató, valamint ügyfélszolgálati központok) az idén külön is támogatja a kormányzat. Mivel ezek nem kifejezetten eszközigényes beruházások, viszont nagy létszámú képzett dolgozót igényelnek, az állam a bérköltségekhez járul hozzá. Erre a célra az idén egy kétszázmillió forintos keretösszegű kísérleti program indul.

Szintén újdonság, hogy 2005-2006-ban bizonyos banki hitelkonstrukciók révén is jár majd munkahelyteremtő támogatás. A tervek szerint a Magyar Fejlesztési Bankkal (MFB) közösen tízmilliárd forintos hitelcsomagot kínál majd a kormány új munkahelyek létrehozásához: ehhez a tárca 300 millió forintnyi támogatást ad kamat- és bérhozzájárulás formájában.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) átalakulása nagyban segíti a foglalkoztatás bővítését, hiszen a regisztrált munkanélküliek személyre szabott szolgáltatásban részesülhetnek.

Modernizálódó ÁFSZ

Magyarországon az állam egyelőre jóval kisebb súllyal szerepel az állásközvetítés piacán, mint sok európai országban. Becslések szerint az ÁFSZ 20-25 százalékos részesedéssel bír a piacon. Aszakemberek szerint a rugalmatlan és nehézkes ügyintézés távol tartja a cégeket és a munkavállalókat egyaránt a munkaügyi központoktól. Az ÁFSZ kirendeltségeihez jelenleg leginkább a betanított munkások iránti tömegesebb igény esetén fordulnak a munkaadók.

A munkaügyi kormányzat szerint azonban mindez rövidesen megváltozik, hiszen az Európai Unió foglalkoztatáspolitikai stratégiája Magyarország számára is fontos célként tűzte ki az állami foglalkoztatási szolgálat piaci részesedésének növelését és szervezetének modernizálását. A munka már el is kezdődött: a PHARE program részeként jelenleg svéd-dán szakmai irányítással megvalósuló új "Kirendeltségi modell a magyar foglalkoztatási szolgálatnál" projekt célja az Unióban megszokott és elvárt munkaügyi kirendeltségek kialakítása. Tavaly húsz kiválasztott irodát alakított át a munkaügyi szervezet a jelenleg működő 174-ből. De 2006-ig az Európai Szociális Alapból 8,1 milliárd forint áll rendelkezésre további minimum 60 kirendeltség modernizálására.

Az ÁFSZ elsősorban személyre szabott szolgáltatásokkal igyekszik növelni ügyfelei számát, mind a munkavállalók, mind a cégek körében. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a munkaügyi kirendeltségeknek egyre inkább nemcsak a regisztrált munkanélküliekkel kell majd foglalkozniuk, henem még több munkavállalónak és cégnek kívánnak szolgáltatásokat nyújtani. Másrészt mindenkit személyre szabott, vagyis differenciált kiszolgálás illet majd meg.

Számítógépes kiszolgálás

A projekt részeként a kirendeltségek képe is megváltozik: a hagyományos papíralapú irodát felváltja a Svédországban és Dániában bevált önkiszolgáló tér, ülő és álló számítógépes kioszkokkal. Az ügyfelek itt bizonyos mértékig maguk intézhetik ügyes-bajos dolgaikat és gyűjthetik be az őket érintő információkat. Ráadásul a kirendeltségeken a bankautomaták mintájára egy-egy álló kioszk is működik majd, amelyhez éjjel-nappal hozzá lehet férni.

A kioszkokban korlátozott internet-hozzáféréssel az ÁFSZ oldalain böngészhetnek az ügyfelek, valamint különféle programok állnak a rendelkezésükre. Az állást keresők például a bejelentett üres álláshelyek központi adatbázisában keresgélhetnek, s egyúttal el is küldhetik a jelentkezésüket.

A munkaadók az új rendszerben lényegesen egyszerűbben tehetnek eleget bejelentési kötelezettségüknek: egyrészt kevesebb információt kell megadniuk, másrészt az interneten keresztül is bejelenthetik az üres álláshelyeiket. A hazai munkaügyi szervezet előtt a Svédországban honos modell lebeg, ahol a munkaadók 90 százaléka az interneten keresztül regisztrálja állásigényét. Emellett az is újdonság, hogy a munkaügyi központok március közepétől már háromhavonta felmérik a vállalkozások munkaerőigényét. A munkaadókkal egyébként külön részleg fog foglalkozni, amelynek munkatársai telefonon és e-mailben tartják majd a kapcsolatot a cégekkel.

Ugyanakkor a fejlesztések mintha nem számolnának a magyarok még mindig általános számítógépes írástudatlanságával. Amíg a projektgazda Svédországban vagy Dániában a háztartások internetes ellátottsága 70 százalék feletti, addig a magyar adatok jóval szerényebbek: a háztartásoknak csak mintegy harmadában van személyi számítógép. Az uniós átlag 52 százalék. A háztartások internetellátottsága tekintetében hazánk 8 százalékos rátát tud felmutatni, az Unióban már 40 százalékkal számolhatnak.

Nyertesei lehetnek viszont az új modellnek a kis- és mikrovállalkozások, amelyeknek eddig a bonyolultabb és nehézkesebb procedúra miatt nem nagyon érte meg például, hogy bejelentsék üres álláshelyeiket. A szolgálat szakemberei szerint az új típusú szolgáltatások felkelthetik ennek a körnek az érdeklődését is, ami nem elhanyagolható tényező, hiszen a hazai cégstruktúra döntő többségét a kis- és mikrovállalkozások teszik ki.

Felénél jár a HEFOP

Bár a Humánerőforrás-Fejlesztési Operatív Program (HEFOP) legtöbb pályázata továbbra sem főleg a vállalkozások, hanem a civil szervezetek, az intézmények és az önkormányzatok számára nyújt fejlesztési lehetőségeket, a munkaadók is profitálhatnak néhány kiírásból. A saját munkavállalók képzésére és alkalmazkodókészségük fejlesztésére összesen 17 milliárd forintra pályázhatnak a vállalkozások. Az idén újra meghirdetendő lehetőséget azonban eddig alig vették igénybe a cégek, pedig a szerkezetváltáshoz, a technológiai korszerűsítéshez nagy segítséget nyújthat az uniós támogatás. A kis- és közepes vállalkozások együttműködését, versenyképességük javítását több mint hatszáz milliós támogatás segítette az első fordulóban, de májusban újabb pályázatokat írnak ki – e témakörben is lényegesen magasabb keretösszeggel.

A HEFOP 2004. és 2006. között felhasználható 191 milliárd forintos keretösszegéből eddig már 100,2 milliárd forintnyi támogatást ítéltek oda – derül ki a munkaügyi tárca honlapján közzétett értékelésből. Az Európai Unió a támogatások 75 százalékára ad fedezetet, a fennmaradó 25 százalék hazai finanszírozás. Eddig 1579 beadvány érkezett, amelyből mintegy ezret elbíráltak, s 473 esetben ítéltek oda támogatást. Közülük 54 pályázóval már megkötötték a szerződést. A keretből 42,3 milliárd forintot pályázaton kívüli, központi programok támogatására fordítanak.

Az operatív program három szakterületen, az oktatásban, az egészségügyben és a foglalkoztatáspolitikában finanszíroz fejlesztéseket. Utóbbi célokra összesen 73,4 milliárd forint jut. Ezen belül a nők munkaerő-piaci szerepvállalását például 614 millió forintból 26 már jóváhagyott pályázat segíti majd elő, de hamarosan újabb fordulót írnak ki 1,5 milliárd forintos keretösszeggel. A hátrányos helyzetű csoportok (többek között a tartós munkanélküliek, a romák, az ötven év felettiek) képzésére, foglalkoztatására 116 pályázó nyert el 2,4 milliárd forintos támogatást. Májusban újabb 3,2 milliárd forintra lehet pályázni.

A szaktártca a tájékoztatójában az eddigi tapasztalatokat is elemzi. Ezek szerint több időt kell biztosítani a beadványok kidolgozására, hosszabb határidő szükséges a kiírás és a benyújtás között. Keresik a folyamatos pályázatbeadás lehetőségét is, valamint annak módját, hogy miként gyorsítható az értékelés és a szerződéskötés. Ehhez – például – külön-külön kellene megszervezni a formai és a tartalmi értékelést, s az előírt mellékletek számát is csökkenteni kellene – állapítja meg az elemzés.

Programok civileknek

Az 1992 óta működő Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) jellemzően a hátrányos helyzetű állástalanok munkaerő-piaci integrációját hivatott elősegíteni – mondja Molnár Györgyné, a szervezet elnöke. Az elmúlt években az a gyakorlat alakult ki, hogy az OFA elsősorban civil szervezetek, nonprofit társaságok számára ír ki pályázati programokat. Az évente elindított 10-15 projektre általában két-háromszoros igény mutatkozik, mint amennyit az alapítvány finanszírozni tud. A Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészéből az OFA számára az idénre eddig 1,7 milliárd forintot hagytak jóvá az áprilisban kiírandó pályázatokra, de várhatóan a források később még bővülni fognak, hiszen az alapítvány évente nagyjából kétmilliárd forintból szokott gazdálkodni.

A pályázatok alapvetően három típusba sorolhatók: az alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások programja elsősorban a munkaerő-közvetítés támogatásával és fejlesztésével segíti elő a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását. A pályázóknak személyre szabott – a tanácsadáson át a személyiségfejlesztési tréningekig – több elemből álló komplex szolgáltatást kell nyújtaniuk. Az OFA emellett átmeneti foglalkoztatási programokat is finanszíroz, amelyek keretében a szakképzés és a betanítás átmeneti, rendszerint egy-két éves foglalkozatással kapcsolódik össze. A harmadik típusba tartozó projektek pedig az olyan helyi termelési és szolgáltatási igények kiaknázását segítik elő, amelyek munkahelyeket hozhatnak létre. Jellemzően olyan kis piaci szegmensekről van szó, mint például az európai uniós raklapok gyártása, az állattenyésztés – például a kecsketartás elindítása – vagy a farönkök feldolgozása.

Évente változik, hogy melyik hátrányos helyzetű célcsoport kap prioritást az OFA programjaiban, s milyen szervezeteket vonnak be partnerként. A nonprofit szervezetek túlsúlya mellett a kis- és középvállalkozásokat, valamint az önkormányzatokat is meg szokták szólítani a pályázatok. Az idén két új típusú programot is indít az OFA: a szociális gazdaság kiépülésének elősegítése érdekében pályakezdők önkéntes tevékenységét támogatja az alapítvány, például kórházakban, szociális otthonokban vagy múzeumokban. Emellett a civil szervezetek fejlesztésére is gondot fordít az OFA, mivel az alapítványnak rá kellett jönnie, hogy Magyarországon nemcsak kevés nonprofit szervezet tevékenykedik a munkaerőpiacon, de ráadásul felkészültségük még sok kívánnivalót hagy maga után – mondja Molnár Györgyné. Ennek érdekében európai uniós hálót, konferenciakiadványokat, regionális civil programokat működtet az alapítvány.

Megregulázott felnőttképzés

Talán nem túlzás azt állítani, hogy a foglalkoztatás bővítése szempontjából a felnőttképzés szerepe alapvető fontosságú – mondja Szivi József, a Nemzeti Felnőttképzési Intézet (NFI) igazgatóhelyettese. Az új munkahelyek ugyanis új beruházások révén születnek, ezek viszont gyakran új kompetenciákat is igényelnek a munkavállalóktól, amelyek csak képzéssel érhetők el. Arról nem is beszélve, hogy a regisztrált állástalanok képzettsége a leggyakrabban nem felel meg a vállalkozói igényeknek. A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a képzésben részt vevő munkanélkülieknek 44 százaléka el tud helyezkedni.

Ennek érdekében 2003 óta jogszabályok garmadájával akarja a kormányzat átláthatóbbá és hatékonyabbá tenni a felnőttképzési piacot, valamint rendszeres ellenőrzésekkel és komoly szankciókkal igyekeznek garantálni a képzés minőségét. Emellett megnövelt állami támogatással, adókedvezményekkel és egyéb ösztönzőkkel szeretnék növelni a felnőtt fejjel iskolapadba ülők számát. Szivi József szerint azt még egyelőre nem lehet tudni, hogy az idén mennyi pénz jut a felnőttképzés fejlesztésére, de az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy évente 30 milliárd forintot fordítanak a rendszer egészére.

Egyelőre arról sincs friss statisztika, hogy mennyivel bővült a felnőttképzésben résztvevők létszáma. Az utolsó, 2002-es adatok szerint a felnőttképzési intézmények a szakképzésben, szakmai alapképzésben 7807 programot kínáltak, amelyekben 150 ezer ember vett részt. Szivi József szerint azonban ebben az összesítésben még nincsenek benne sem a nyelvi képzések, sem a munkahelyeken zajló továbbképzések. Ezeket is beszámítva nagyjából 600-800 ezerre becsülik a résztvevők létszámát. Ez alapján már közelítünk a régi uniós tagállamokhoz, ahol a 15--64 éves lakosságnak átlagosan 12 százaléka kapcsolódik be a felnőttképzésbe, nálunk hozzávetőlegesen valószínűleg 8 százalék ez az arány.

A 2003-ban a felnőttképzési intézmények és programjaik akkreditációjában és ellenőrzésében bevezetett szigorú rendelkezések hatásait részben le lehet mérni – mondja a szakember. Jelenleg 1052 akkreditált intézmény működik Magyarországon, amelyekben magas szintű minőségi követelményeknek megfelelő képzés folyik. (A regisztrált felnőttképzési szervezetek száma 5 ezerre tehető.) Szivi József szerint nem feltétlenül az akkreditációk számának a növelése a cél, hanem az, hogy a Felnőttképzési Akkreditációs Testület folyamatosan ellenőrizze a minőséget, a már akkreditált intézményeknél is. Ennek során egyébként egy intézménytől már meg is vonták az akkreditációt.

Az érdekeltség megteremtése

A szakember szerint azonban sokkal átláthatóbbá és tisztábbá kell válniuk a viszonyoknak, s az államnak is el kellene döntenie, hogy mely feladatokat akarják támogatni, s melyeket bízza teljesen a piacra. Szivi József azt is hangsúlyozza, hogy sok még a tennivaló a munkaadók és a munkavállalók érdekeltségének megteremtése terén is. A multinacionális nagyvállalatokkal ebben a tekintetben nincs gond, hiszen azok komoly erőfeszítéseket tesznek a dolgozók képzéséért. A kis- és középvállalkozásoknak azonban ez zömmel megvalósíthatatlan feladatnak tűnik, hiszen általában hiányoznak hozzá az anyagi lehetőségek, ráadásul a kis létszámú cégek gyakran nem tudják embereiket nélkülözni a tanfolyamok idejére sem.

Szivi szerint ezt a vállalkozói kört állami támogatással az eddigieknél jobban kellene ösztönözni arra, hogy képezzék alkalmazottaikat. Elképzelhető például egy olyan konstrukció, amelyben a kieső ember által okozott veszteséget kompenzálná valahogy az állam. A munkavállalókat pedig többek között azzal lehetne ösztönözni, ha átjárhatóvá válnának a képzések, vagyis az előképzettség beszámítható lenne, s nem kellene mindig mindent elölről kezdeniük.