Szakemberek szerint a kilencvenes évek elején – spontán módon – Írországban, civil beszélgetések során vetődött fel először a foglalkoztatási paktumok ötlete. A növekvő munkanélküliség megfékezésére mind gyakrabban hangzott el: ideje lenne már valamit érdemben tenni, mégpedig ha másként nem megy, a helyi munkaerőpiac szereplőinek összefogásával.
Az ötlet megvalósult, és követőkre talált külföldön is. Finnországban önkormányzati, Ausztriában térségi társulás néven jöttek létre paktumok, s ma már fellelhetők Svédországban, Dániában, Olaszországban, Szlovéniában és másutt is. Az Európai Unió tagországaiban 90-hez közelít a számuk, és egyesek hatóköre átnyúlik a határokon is. Nyugati szomszédunk ez utóbbi tekintetében is az élen jár.
Kistérségek nagy lehetősége
A paktum helyett – hazai pejoratív felhangja miatt – Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szívesebben használja a foglalkoztatási együttműködés kifejezést, bár az Európai Unióban és nagyrészt már itthon is az előbbi forma terjedt el. Örvendetes, hogy mind több helyen jön létre a tényleges együttműködés is. Különösen így van, amióta az Európai Unió e munkaformát – az egyértelműen kedvező ausztriai példák nyomán – felvette az általa ajánlott best practice-ek, azaz "legjobb gyakorlatok" listájára.
Czizmár Gábor meggyőződése, hogy a munkahelyteremtésnek ez a jellemzően kistérségi eszköze, módszere széles körben elterjed Magyarországon is, és kézzelfogható eredményeket hoz. Az utóbbi hónapokban nem volt olyan fórum, ahol ne állt volna ki a kezdeményezés mellett, mert azt vallja: nélkülözhetetlen, hogy egy-egy kistérség munkaerő-piaci szereplői egyesítsék, összehangolják információikat és eszközrendszerüket.
A miniszter szerint a foglalkoztatási szint növelése érdekében hazánkban eddig is sok jó ötlet, kezdeményezés született, ám ezek gyakran egymással párhuzamosan, egymástól elszigetelten, sokszor erőforrás- és kapacitáshiányosan vegetálnak. Az sem ritka, hogy egymást kioltják. Gond az is, hogy a meglévő helyi lehetőségeket sokan egyszerűen nem ismerik fel, vagy nem tulajdonítanak jelentőséget nekik. Visszatérően hallani például, hogy az önkormányzatoknak a munkahelybővítéshez nincsenek eszközeik, nem is az ő feladatuk, miközben lehet, sőt bizonyos, hogy ingatlan- és adópolitikájuk, oktatásiintézmény-hálózatuk profiljának módosításával vállalkozásokat, üzemeket tudnának a településre vagy a térségbe vonzani.
A helyi szándékon is múlik
A munkahelyteremtésnek számos öszszetevője van, és a cégek a fejlesztésnél, a letelepedésnél szigorúan mérlegelik ezeket – mondja Csizmár Gábor. Kétségtelen: az elsőrendű mozgatóerő a termékek, a szolgáltatások iránt megnyilvánuló kereslet, ám egy-egy üzem megnyitásakor mindjárt ezután a rendelkezésre álló infrastrukturális és személyi feltételek, a legkedvezőbb anyagi kondíciók játsszák a főszerepet. Márpedig a helyi szereplőknek e téren nem elhanyagolhatók a lehetőségeik, amelyek összefogással megsokszorozhatók. Bizonyítékul szolgálnak erre az ausztriai foglalkoztatási megállapodások, illetve egy ideje már a hazaiak is. Önmagáért beszél például a kemenesaljai kistérségi paktum, amely az országban elsőként, három éve alakult, és számokban kimutatható eredményeket ér el a terület gazdasági fejlesztésében, a munkanélküliség mérséklésében.
A foglalkoztatási együttműködés létrehozása döntően helyi szándékokon múlik, ezeket hatalmi szóval, központi utasítással nem lehet életre hívni – hangsúlyozza a miniszter. Sokat segíthetnek viszont mások mellett az állami foglalkoztatási szolgálat központjai, kirendeltségei, nem kevésbé egyes országos hatókörű szervezetek és anyagi támogatást kínáló pályázatok. Ilyenek nálunk is találhatók, és mindinkább betöltik szerepüket.
Modell lehet Európának
A foglalkoztatási együttműködési szerveződések egyik magyarországi kezdeményezője és országszerte terjesztője az OFA Foglalkoztatást Elősegítő Közhasznú Társaság, amely dr. Széles Katalin ügyvezető igazgató szerint mondhatni véletlenül került a paktumokkal kapcsolatba. A kht. szervezi 1999 óta a szociális partnerek európai uniós felkészítő programját. Ennek keretében látogattak munkaügyi szakemberek Ausztriába, ahol bemutatták nekik a többi között a térségi társulásokat és a foglalkoztatási szint növelésében elért eredményeiket. Az OFA munkatársai úgy gondolták: érdeklődésre tarthatna számot a módszer hazánkban is; különösen a hátrányos kistérségeket lehetne helyzetbe hozni általa.
Hazajőve Ausztriából ismét átgondolták a látottakat, és mivel Széles Katalin szerint a kht.-nak volt "szabad kapacitása", vállalták, hogy országosan megismertetik a foglalkoztatás bővítésének ezt a legjobb és másutt bevált gyakorlatát. Ez év januárjában indultak útnak, azóta járják a megyéket. Havonta tartanak egy-két fórumot, ahová előadóknak meghívják az osztrák szakembereket, a téma Vas megyei "professzorait", és – az ügyvezető igazgató kifejezését használva – "hintik az igét". Voltak már a többi között Baranyában, Békésben, Csongrádban, Fejérben, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest megyében.
Az erőfeszítéseik eredményesek. Békéscsabán például megyei és három térségi szintű együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá a partnerek, Pécsett megyei, Vas megyében a kemenesaljai mellett újabb kistérségi paktum köttetett, a Zala megyei Letenyén csaknem félszázan nyilvánították ki, hogy készek közös cselekvéssel javítani a foglalkoztatási helyzeten. Létrejött ilyen megállapodás Zalaszentgróton; Csongrád megyében is túl vannak az első lépéseken, a Nyírségben pedig még az idén szeretnék megalakítani az első szervezetet. Kiteljesedése után valószínűleg Európa számára is modellként szolgál majd a határ menti, a Nyugat-Pannon Eurégiót átfogó foglalkoztatási együttműködés, amelynek a szándéknyilatkozatát Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye, valamint Burgenland képviselői írták alá.
Pályázati források
Dr. Széles Katalin is úgy látja, hogy a paktumok elsősorban a helyi kezdeményezések, együttműködési szerveződések eszközei. Természetesen fontosak a megyei, illetve az országos szándék- és egyéb nyilatkozatok, ám az lenne a jó, ha ezek sem pusztán politikai megnyilvánulások lennének, hanem szakmai tartalommal telnének meg. Üdvözlendő, ha a nyilatkozók mindaddig támogatják az ügyet, amíg konkrétan fel nem tudják mutatni, hogy itt és itt ennyi és ennyi új munkahely jött létre, ennyi és ennyi korábban inaktív vagy állástalan talált magának keresőelfoglaltságot.
A szakember szerint a helyi kezdeményezések sikerrel kecsegtetnek, ám nem nélkülözhetők bizonyos elemi ismeretek. Ezért szervezik országszerte a konferenciákat a polgármestereknek, a szociális partnereknek, a civileknek, a munkaadóknak, mindazoknak, akik tehetnek valamit az új munkahelyekért. Egy-két-három szövetséges mindenütt akad – jegyzi meg az ügyvezető igazgató. Ugyanakkor az ügy egyik pillérévé vált a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a regionális fejlesztési operatív program (rop), amelyben nagy hangsúlyt kapnak a foglalkoztatási megállapodások.
Bodorkós Barbara programmenedzser szerint a regionális fejlesztési operatív program keretében az Európai Szociális Alap és a magyar kormány által finanszírozott, az idén áprilisban meghirdetett pályázat tényleges segítséget képes nyújtani a foglalkoztatás növelését célzó helyi fejlesztések összehangolásához, a stratégiák kialakításához, tekintve, hogy összesen csaknem egymilliárd forinttal ismeri el a sikeres kezdeményezéseket. A tekintélyes összeg húsz százaléka hazai forrásból, nyolcvan százaléka uniós támogatásból származik. Az együttműködő szerveződések sikeres pályázat útján egyenként 7-50 millió forinthoz juthatnak hozzá, amit nem kell visszatéríteniük, a lényeg, hogy a helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzését és összehangolását célozzák meg.
A pályázatnak nincs beadási határideje, a terveket a regionális fejlesztési ügynökségekhez folyamatosan lehet benyújtani, és az elbírálásuk is folyamatos. A támogatási forrás 2006-ig áll rendelkezésre, illetve mindaddig igényelhető, amíg a teljes keret ki nem merül. A jelek szerint a pénz nem holnap fogy el, az első öt hónapban ugyanis tíz pályázat érkezett be. A programmenedzser szerint ennek az lehet a magyarázata, hogy még nem eléggé ismertek és elterjedtek a foglalkoztatási paktumok Magyarországon, és a pályázat témájában is teljesen újszerű.
Közös projektek
Vas megyét szakmai körökben a foglalkoztatási paktumok fellegváraként emlegetik. Dr. Kovács Péter, a megyei munkaügyi központ igazgatóhelyettese szerint ennek annyi alapja van, hogy ők kezdték el kipróbálni a paktum eszközrendszerét, s Kemenesalján jött létre az országban az első kistérségi együttműködés, majd alakult még egy Szombathelyen, és előkészítés alatt áll Hegyháton egy újabb kistérségi megállapodás. Az is igaz, hogy készséggel osztják meg tapasztalataikat mindazokkal, akik érdeklődnek iránta, és figyelemmel kísérik a módszer elterjedését is.
Az első hazai, határokon átnyúló foglalkoztatási együttműködés is Szombathelyhez kötődik. Burgenland tartományfőnöke, illetve három magyarországi megye közgyűlési elnöke és munkaügyiközpont-igazgatója a közelmúltban szándéknyilatkozatot írt alá, amelyben kifejezték, hogy három éven belül eurégiós szintű foglalkoztatási paktumot kötnek. Hasonlóra eddig csak Svédország és Dánia, valamint Szlovénia és az ausztriai Karintia tartomány között került sor. Az 1998-ban létrehozott Nyugat-Pannon Eurégió vezetői ugyancsak kiemelték a helyi munkaerő-piaci szereplők felelősségét a munkahelyteremtésben. Elhatározták: stratégiát dolgoznak ki annak érdekében, hogy közösen készített uniós projektekkel forrásokhoz jussanak, amit munkaalkalmak teremtésére, közös képzések és átképzések lebonyolítására, szakmai tapasztalatcserék és gyakorlatok megszervezésére fordítanak.
Az igazgatóhelyettes emlékeztet arra, hogy Vas megyének évtizedes a kapcsolata Ausztriával. Ennek köszönhetően próbálták már a kilencvenes évek közepén bekapcsolni a civil szektort a helyi foglalkoztatáspolitikába, projekteket dolgoztak ki hátrányos helyzetű rétegek újbóli bevonására a foglalkoztatásba, közös szakemberképzést valósítottak meg Burgenlanddal. Nyugati szomszédjuk révén ismerték meg az állásrotáció eszközét is, amely a munkaügyi szolgálat és a cégek különleges együttműködését fedi, és képzésen lévő dolgozók, valamint munkanélküliek együttes alkalmazásában nyilvánul meg.
Hiányzik a koordináció
Dr. Kovács Péter szerint nem kérdés, hogy hasznos-e a foglalkoztatási paktumok gyakorlata – náluk bizonyosan bevált. Örvendetes, hogy jelentőségét felismerve támogatja a munkaügyi tárca, az ügy mellé állt az OFA Kht., és szinte az utolsó percben sikerült felvetetni a témát a Nemzeti Fejlesztési Tervbe is. Hiányzik viszont az országos koordináció, és jele sincs annak, hogy e téren készülődne valami. A szakember hozzáteszi: véletlenül sem valamiféle felülről jövő beleszólásra vagy irányításra gondol, a koordináció egészen mást jelent. Magában foglalja a segítést, a paktumot megkötő szervezetek közötti kapcsolatépítést, valamint az információ- és tapasztalatcserét.
A paktum nagyon rugalmas, sok, valóban helyi kezdeményezést befogadni képes együttműködést tartalmaz, de vannak az Európai Unió által meghatározott minőségi kritériumai, amelyek feltételei annak, hogy az EU támogassa a paktumokat. Meghatározott szereplői között található például az önkormányzat, a munkaügyi szervezet, a képzőintézmény. Ugyanakkor bizonyos dokumentumok kimunkálását is előírja az Unió. Ilyenek a többi között a működési megállapodás, a költségvetés, a szervezeti-működési szabályzat, a munkaprogram vagy a nyilvánosság bevonását szolgáló foglalkoztatási fórumok, amelyek megtartására időnként, de legalább félévenként mindenképpen sort kell keríteni.
Állástalanok előnyben
Az első helyi foglalkoztatási megállapodás a Kemenesaljai Foglalkoztatási Paktum 2002. május 3-i aláírásával jött létre Magyarországon. A kemenessömjéni Berzsenyi-kastélyban csaknem hatvanan látták el kézjegyükkel a támogató nyilatkozatot: önkormányzatok, vállalatok, érdek-képviseleti szervek, megyei és regionális szervezetek, bankok, képzőintézmények és civil szervezetek vezetői, a térség országgyűlési képviselői. Az előkészítésben osztrák szakemberek is részt vettek.
Kemenesalja alig két éve került fel a hátrányos helyzetű kistérségek listájára, viszonylag új keletűek voltak a kedvezőtlen foglalkoztatási folyamatok, így várható volt, hogy még időben megállíthatók. Sokat lendített az ügyön, hogy a települések – nem utolsósorban a kistérségi fejlesztési társulás vezetői – nyitottan fogadták a kezdeményezést.
A foglalkoztatási gondokra adott megoldást kicsit konkrétabban elemezve: megszűnt egy régi patinás celldömölki cég, a Kermodul, ami mélyen érintette a kemenesaljaiakat. Azonban a jánosházi önkormányzatnak éppen volt egy munkahely céljára átalakítható ingatlanja, és sikerült találni egy nagyobb szombathelyi vállalatot, a Savaria Nett Pack Kft.-t, amely gazdaságosnak találta egy kihelyezett részleg létesítését. E három szereplő találkozásának és a megyei munkaügyi központ támogatásának köszönhetően nyílt meg azután 20 megváltozott munkaképességű munkavállaló részére egy rehabilitációs foglalkoztató.
Egy másik és más jellegű eredmény a térség egyik legnagyobb munkaadójához, a MÁVÉPCELL Kft.-hez kapcsolható. A megyei munkaügyi központ támogatásával a TIT megyei szervezete e kft. foglalkoztatási és képzési igényeire válaszul indított OKJ-s tanfolyamot Celldömölkön. A hat hónapos intenzív tanfolyamon az elméleti oktatásra a Celldömölki Műszaki Szakközépiskola tanárai és a Vas Megyei Közútkezelő Kht. szakemberei vállalkoztak, a gyakorlati képzés pedig a kft. főmérnökének az irányításával folyt. Eredményként 11-en szereztek szakmunkás-bizonyítványt, öt közülük korábban munkanélküli volt.
Megvalósult beruházások
Emellett munkahelyteremtő beruházások indultak, illetve a térség fejlesztését szolgáló idegenforgalmi tervek formálódtak, amelyek a környék fejlesztését szolgálják. A paktum tehát olyan projekteket indukált – és valósított meg –, amelyek hozzájárultak a konszolidáltabb munkaerő-piaci helyzethez, miközben Vas megye egészében emelkedett a munkanélküliség.
Arra a kérdésre, hogy végül is kielégítette, kielégíti-e a várakozásokat a paktum, dr. Kovács Péter azt mondta: erre nehéz válaszolni, az eredmények ugyanis rövid és hosszú távon egyaránt értelmezhetők. Nyugat-európai szakértők például a távlati hatásokat hangsúlyozzák, lévén a rövid idő alatt érzékelhető következmények kevésbé látványosak. Utóbbiak közé tartozik például, hogy a partnerek megtanulnak együttműködni, kialakul ennek kultúrája, s nem utolsósorban hasznos információs rendszer jön létre.
Mindenesetre: konszolidálódott a térség munkaerő-piaci helyzete, ám kérdés, hogy ez mennyiben magyarázható a paktummal. Amikor 2002 májusában a szerződés megköttetett, a kemenesaljai kistérség Vas megyében – a munkanélküliségi ráta szempontjából – a hét munkaügyi körzet sorában az ötödik helyen volt. Ma, 2004-ben, több hónapja Szombathely mögött a második.
Dr. Kovács Péter azt nem állítja, hogy ez a paktumnak köszönhető, de hogy ennek is része van ebben, az egészen bizonyos.
