Az európai uniós csatlakozás hatására még nem érzékelhető számottevő bővülés a magyarországi munkaerő-közvetítés piacán – mutatott rá Deák Andrea, a Neumann International AG Hungary igazgatója. Meglátása szerint a csatlakozás egyik előnye lehet, hogy – ha fokozatosan is – a magyarországi árszint közelíthet majd a nemzetközihez.
Recessziós időszak
A Neumann-nak huszonkét országban van képviselete, s a tulajdonosok a kelet-közép-európai régióra külön árkategóriát dolgoztak ki. A fejvadászattal és az úgynevezett szelekcióval (adatbázis vagy hirdetés útján történő keresés) foglalkozó cég igazgatója kiemelte, hogy a recessziót az e körben tevékenykedő vállalatok is megérezték, hiszen ha problémák vannak a gazdaságban, akkor a cégek nem vesznek fel új embereket, sőt a meglévő létszámot is szűkítik. A Neumann tapasztalatai azt mutatják, hogy az elmúlt két-három évben Nyugat-Európában volt a legnagyobb a visszaesés, a legdinamikusabban pedig a délkelet-európai régió fejlődött. Ugyanakkor a vállalatcsoport eredményéhez jelentősen hozzájárultak a Kelet-Közép-Európában működő vállalkozások is.
Deák Andrea elmondta: a recesszió a hazai fejvadászcégek piacát is kedvezőtlenül érintette. Érzékelhető volt a viszszaesés, bár annak mértéke kisebb volt a Nyugat-Európa-szerte tapasztalhatónál. A személyzeti tanácsadással, fejvadászattal foglalkozó cégek megrendelőinek zöme változatlanul a nemzetközi vállalatok köréből kerül ki; száz megbízóból nyolcvanöt külföldi érdekeltségű cég. Ennek oka, hogy a hazai munkáltatók többségének vállalati kultúrája némiképp eltér a külföldiekétől. Ma még jó néhány magyar vállalatvezető dönt úgy, hogy nem költ külső tanácsadó igénybevételére.
Fazekas Zsolt, a Hill International ügyvezető igazgatója szintén úgy vélekedett, hogy a fejvadászcégek piaca nem bővült az uniós csatlakozást követően, s e téren a közeljövőben sem lehet nagy változásra számítani. Ekképpen a fejvadászoknak továbbra is az országhatáron belüli megrendelések adnak majd munkát.
Tisztulási folyamat
E feltevést látszik erősíteni, hogy a magyarok külföldi munkavállalási lehetőségei egyelőre korlátozottak, hiszen az európai munkaerőpiac még nem teljesen nyílt meg a magyar munkavállalók előtt. Természetesen bizonyos hazai szakemberek külföldi munkavállalására jelenleg is van lehetőség. Elsősorban mérnököket, műszaki és pénzügyi végzettségűeket, orvosokat, egészségügyi dolgozókat keresnek külföldön. A legtöbb magyar szakember Németországban, Angliában, Hollandiában, Belgiumban, valamint a skandináv országokban talál munkát. A külföldi elhelyezkedéshez persze elengedhetetlen a nyelvtudás.
A fejvadászok, illetve a személyzeti tanácsadók piacán az ezredfordulót megelőző három-négy évben dinamikusan nőtt az iparág bevétele, s ez számos nemzetközi vállalkozást terjeszkedésre sarkallt. 2001-et követően azonban fordult a kocka, s a vállalatok eredményeit taglaló elemzésekből kiderül, hogy számos cégnél harmadával csökkent az árbevétel. Iparági szinten több ezer állás szűnt meg, sőt akadtak olyan vállalkozások is, amelyek csődbe jutottak. Az optimisták úgy vélik, hogy a piac zsugorodása jó hatással lehet a szolgáltatások minőségére, s egyfajta tisztulási folyamat indult meg.
Az amerikai, nyugat-európai recesszió a hazai fejvadászcégeket sem kímélte, a mélypont 2001-2002-ben volt, amikor a vállalkozások tíz százaléka tönkrement. Számos cég létszámleépítést hajtott végre, így nem egy fejvadász kereshetett magának új állást. S bár az elmúlt évben lassan megindult a konszolidáció, a hazai munkaerő-közvetítés piaca rendkívül telített.
Minőségi kifogások
A nehéz piaci helyzetben a Job Személyzeti Tanácsadó Kft. fontosnak tartotta, hogy az ügyfelek véleményét is megismerjék arról, hogy mit várnak a fejvadászattal, a személyzeti tanácsadással foglalkozó cégektől. Hadi László ügyvezető igazgató érdeklődésünkre elmondta: közel kilencven vállalatot vontak be a felmérésbe. A válaszok alapján vegyes képet mutat az ágazat.
Sok olyan vélemény is érkezett, amely nem túl hízelgő képet fest a fejvadászcégekről. Kifogások érték a szolgáltatások minőségét, s etikai problémákat is felvetettek a válaszadók. A színvonal esetenkénti csökkenéséhez hozzájárult az éles verseny, s a piacot felbolydította, hogy a Grafton új módszert – az úgynevezett sikerdíjas megbízást (visszafizetési garanciával) – vezetett be Magyarországon, feladva ezzel a leckét azoknak a vállalkozásoknak, amelyek hagyományosan előlegalapú konstrukcióval dolgoztak.
A színvonalat rontja az is, hogy nem egy engedély nélküli cég vállal el megbízásokat. (Az engedély elnyeréséhez a Foglalkoztatási Hivatalban kell elhelyezni meghatározott nagyságú letétet.)
A keresett munkaerő megtalálásához aktív és passzív módszereket egyaránt használnak a fejvadászok. A direkt kereséshez sokkal több élőmunka és saját adatbázis szükséges.
Az igazgató szerint a fejvadászcégekre kétirányú nyomás nehezedik: egyrészt kevesebb a megrendelés, másrészt konkurenciát jelent az on-line hirdetési piac. S nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy sok vállalatnál hatékony HR-munka folyik. A kihívásokra sok cég úgy igyekezett válaszolni, hogy bővítette profilját, s tevékenységi körébe a szervezet átvilágítását, a menedzserauditot, illetve a munkaerő-kölcsönzést is felvette. A megrendelők zöme egyébként a termelővállalatok és a szolgáltatóközpontok közül kerül ki. A megbízók leginkább a pénzügyi, a számviteli és a kontrolling-szakembereket keresik, de komoly hiány van mérnökökből, műszaki szakemberekből, s mostanság a logisztika is "sláger" iparágnak számít. Akövetkező években egyre inkább erősödhet az a tendencia, hogy a vállalatok a kelet-közép-európai régió egészében gondolkodnak, amihez a fejvadászcégeknek is alkalmazkodniuk kell.
Győrfi György, az Adecco Kft. – az anyavállalat Kelet- és Nyugat-Európában is rendelkezik képviselettel – ügyvezető igazgatója úgy látja, hogy az idei év elején némiképp javult a helyzet az ágazatban, ami feljogosít a reményre, hogy tartóssá válik az élénkülés.
Az uniós csatlakozás azonban – legalábbis ez idáig – nem hozott jelentős változást a fejvadászok piacán. Persze az már eddig is előfordult – s nyilván a jövőben is így lesz –, hogy az anyavállalatok bevonták cégeiket egy-egy nemzetközi projektbe. Ugyanakkor a várható trendek szempontjából az sem elhanyagolható szempont, hogy a magyar munkaerő mobilitása – még kelet-közép-európai összehasonlításban is – meglehetősen alacsony.
Árbevételi rangsor*
*Nem közvetlen kereséssel, hanem egyéb módszerekkel találják meg a jelöltjeiket. Forrás: Budapest Business Journal Listák Könyve.
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
