A május elsejei uniós csatlakozás jelentős változásokat hozhat a magyar társadalom életében. Az előnyök azonban korántsem érzékelhetők majd rövid távon és minden területen; s ez vonatkozik a bérezésre is. A keresetek felzárkóztatása kiemelt téma a munka világában: az erre irányuló kormányzati program kidolgozását régóta sürgetik a szakszervezetek.
Gazdasági különbségek
Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója emlékeztetett arra, hogy az elmúlt három esztendőben erőteljes bérfelzárkózás kezdődött el; a reálbérek évente mintegy tíz százalékkal nőttek. A kilencvenes évek második felében a keresetek emelkedése lassúbb volt. Ugyanakkor a javadalmakat jó néhány szakmában egyéb bérjellegű juttatások – amelyek egy részét a múlt rendszerből sikerült "átmenteni" – is növelik.
A kedvező folyamatok ellenére a magyar és az uniós átlagbérek között mégis nagy a szakadék, ami nem is csoda, ha figyelembe vesszük a nyugat- és a kelet-közép-európai régió között kialakult társadalmi, gazdasági különbségeket. Az igazgató nyomatékosította: a bérfelzárkózás nem képzelhető el gazdasági felzárkózás nélkül. A termelékenység és a hatékonyság javítása, illetve a gazdaság bővülése nélkül nem engedhető meg jelentős bérkiáramlás, hiszen ez negatív hatással lenne Magyarország versenyképességére, ami viszont foglalkoztatási problémákhoz vezethetne.
Tény az is, hogy az elmúlt években az EU-hoz csatlakozott országok szintén különböző mértékű gazdasági növekedést produkáltak. Kiemelkedő például Írország teljesítménye, ahol tízszázalékos bővülést könyvelhettek el, míg például Görögország, Portugália és Spanyolország az elmúlt öt-hat évben egy-két százalékpontos javulást regisztrálhatott.
A bérfelzárkózás tekintetében Magyarországon is kulcskérdés lehet, hogy a gazdasági növekedés milyen mértékű lesz a következő években. Hegedűs Miklós úgy látja: ha a bővülés tartósan eléri az évi négy százalékot – s közben az EU-ban ez az érték 2-4 százalék között mozog –, akkor az itteni átlagbérek huszonöt év múlva elérhetik az uniós keresetek 85-90 százalékát. Mindez azt jelzi, hogy lassú és hosszú bérfelzárkózási folyamatra kell felkészülni. Ezt egyfelől tudomásul kell venniük a munkaadóknak és a munkavállalóknak egyaránt, másfelől fel kell készülniük arra, hogy a következő években még hangsúlyosabb szerepe lehet az érdekegyeztetésnek.
Foglalkoztatási költségek
A Hay Group Menedzsment évről évre készít jövedelemszint-felmérést a vállalatok körében. Vizsgálták azt is, hogy az uniós csatlakozás miként befolyásolja a bérek alakulását. Megállapításuk szerint a csatlakozást követően is – hasonlóan a korábbiakhoz – elsősorban a gazdaság állapota határozza meg a kereseteket, a tagság tényéből következően ugyanis – önmagában – nem számíthatunk jelentős emelkedésre.
Visszatekintve a görögök, a portugálok és a spanyolok tapasztalataira, egyértelműen látható, hogy az EU-tagság elnyerése jótékonyan hatott a gazdasági folyamatokra, s az élénkülés elvezetett a bérek növekedéséhez. Az előrejelzések szerint az infláció mértéke és a GDP bővülési üteme jelentősen nem fog változni Magyarországon. Mivel azonban a hazai gazdaság növekedése dinamikusabb az uniós átlagnál, ezért arra lehet számítani, hogy a bérkülönbségek is mérséklődnek.
A Hay Group vizsgálata szerint a multinacionális cégek hazánkban alkalmazott munkavállalóinak foglalkoztatási költségei az anyaországbelieknek körülbelül harminc százalékát teszik ki, ugyanakkor a termelékenység a külföldi szint 50-60 százalékát éri el. A nemzetközi vállalatok vélhetően csak akkor fogják jelentősen emelni a kereseteket reálértéken, ha a termelékenységi mutatók jelentősen javulnak. Azonban azt is figyelembe kell venni, hogy mindig lesznek olyan országok, amelyek bérszínvonala Magyarországénál alacsonyabb, amivel elcsábítják a multinacionális vállalatok alacsony képzettségű munkaerőt igénylő termelőtevékenységét. Ezért – hangsúlyozza a Hay Group felmérése – Magyarországon nagyobb figyelmet kell fordítani a tudásalapú termelésre, amely javítja a gazdaság termelékenységét, s megteremti a további fejlődés lehetőségét.
Ágazati különbségek
A bérek alakulását politikai döntések is befolyásolhatják, mint ez látható volt az elmúlt években a minimálbér megemelése, valamint a közszférában történt keresetrendezés során. Mivel azonban a szakszervezetek aktivitása hazánkban sem erősebb, mint más európai országokban, így különlegesen nagy kényszerítőerőt ez sem jelent a bérkorrekciók során.
Az egyes ágazatok között jelentős bérkülönbségek tapasztalhatók. A kereskedelem például hagyományosan a rosszul fizető szakmák közé tartozik; a magyarországi fizetési ranglista alján helyezkedik el. Ezt erősítette meg Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetségének (KISOSZ) ügyvezető elnöke is. Hozzátette: ezen a multinacionális láncok megjelenése sem változtatott, hiszen az ott dolgozók jövedelme is alacsony. Ezért nem állja meg a helyét az a vélekedés, miszerint az ágazatban csak a kisvállalkozóknál foglalkoztatottak keresnek keveset. Ellenben a tapasztalatok azt jelzik, hogy a magasabb minimálbér miatt teret hódított a részmunkaidős foglalkoztatás, ami szintén rontotta a kereskedelmi átlagbéreket.
Az alacsony bérek ellenére a kereskedelemben mégis munkaerő-kínálat van. Ennek oka, hogy az egyik legkönnyebben elsajátítható szakmáról van szó; nemcsak az eladói, de a boltvezetői képesítés is viszonylag rövid időn belül megszerezhető. Antalffy Gábor úgy véli: a magyar kereskedelmi dolgozók bérét először az országos átlaghoz kellene felzárkóztatni, s csak azt követően lehetne megcélozni az uniós bérek megközelítését.
Némiképp kedvezőbb a helyzet a vendéglátás területén, hiszen a pincér vagy a szakács munkája már kvalifikáltabb tevékenységnek számít. Talán nem véletlen, hogy e szakma képviselői közül sokan vállalnak munkát Ausztriában, Németországban. Antalffy Gábor elmondása szerint külhonban kedvező fogadtatásra találnak, hiszen a helybelieknél kevesebbet kell nekik fizetni, ugyanakkor jó munkaerőnek számítanak. Mégsem kell attól tartani, hogy elvándorlásuk zavarokat okoz a magyar munkaerőpiacon, hiszen itt még mindig jelentős a túlkínálat. Természetesen a kereskedőknek és a vendéglátósoknak is gondot okozott, hogy az uniós csatlakozást követően jó néhány hatósági előírás megváltozott, amelyek kötelező teljesítése úgymond "elvitte a vállalkozások pénzét". Emiatt is kevesebb forrás jut majd a béremelésre. Az uniós keresetek elérése tehát egyelőre álomnak tűnik.
A vidék rosszabbul fizet
Dr. Peller Katalin, a Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség főtitkára összehasonlításképpen elmondta, hogy ágazatukban Magyarországon az átlagórabér 2,4 euró, míg Portugáliában 6, Németországban pedig 28 euró. Persze vannak olyan cégek, ahol a dolgozók némelyikének átlagórabére eléri a portugál szintet, azonban csak az állandó túlmunka árán, műszakpótlékokkal együtt.
Hasonlóképpen a magyarországi nyomdák között is vannak bérdifferenciák – mondta a főtitkár. Jellemző, hogy vidéken alacsonyabbak a fizetések, s az is, hogy a multinacionális vállalatoknál jobbak a keresetek, s bőkezűbbek az egyéb szociális juttatások. Örömteli viszont, hogy a magyar nyomdák közül a sikeresebbek ma már mindjobban törekednek arra, hogy e téren is közelítsenek a nemzetközi cégekhez.
A főtitkár szerint a bérfelzárkózást az is befolyásolja, hogy a nyomdák milyen gazdasági körülmények között működnek. Egy-egy jogszabályi változás – például a nyomdák és a kiadók közötti, igaz, azóta visszavont áfarendelkezés – vagy az alapanyagárak drágulása finanszírozási gondot okozhat.
Természetesen az is fontos, a bérfelzárkózást befolyásoló tényező lehet, hogy a következő években milyen elvonások terhelik majd a munkaadókat.
Kollektív szerződések
A főtitkár szerint attól nem kell tartani, hogy a következő években a magyar nyomdászok külföldön keresnek majd munkát, s attól sem, hogy a környező országokból települnek majd ide a szakmunkások. A magyar munkaerő az országhatáron belül sem mobil, ráadásul a külföldi munkavállaláskor gátat jelenthet a megfelelő nyelvtudás hiánya is. Bár a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél e téren jobb a helyzet, ők viszont kedvezőbb kondíciókkal helyezkedhetnek el a multinacionális vállalatok itteni cégeinél, s ezért nem kényszerülnek külhoni munkavállalásra.
Peller Katalin úgy véli, hosszú távon nem tartható, hogy ilyen jelentős különbség legyen a magyarországi és az uniós bérek között. Szerinte néhány éven belül kedvező változást hozhat, hogy Magyarországon is kötelező lesz az ágazati kollektív szerződések megkötése, s az abban foglaltak betartása – a bérre vonatkozóan is –, akárcsak az uniós országokban.
Kollár Márton, a Jászberényi Aprítógépgyár Rt. humánpolitikai igazgatója szerint rövid időn belül nem várható, hogy elérjük az uniós bérszínvonalat. A különbségek mérséklődésére van esély, de a kiegyenlítődés húsz-huszonöt év múlva képzelhető el. A nyugat- és a kelet-közép-európai régió történelmi és gazdasági fejlődése között nagy a differencia, s a különbségek eltüntetéséhez idő kell. Ámbár azt is figyelembe kell venni, hogy nemcsak a most csatlakozó országok, hanem az uniós államok gazdasága is növekedni fog.
A humánpolitikai igazgató nem tart attól, hogy a magyar állampolgárok többsége vándorbotot vesz a kezébe, s a magasabb bér reményében külföldön próbál szerencsét. Természetesen lesznek ilyenek is – elsősorban a fiatalabbak közül –, de a többség Magyarországon keresi boldogulását, kivárva, amíg a még meglévő különbségek mérséklődni fognak. Nyilvánvalóan lesznek olyan területek – például az infrastruktúra, az oktatás, az egészségügy –, ahol a javulás jelei már rövidebb távon érzékelhetők lesznek. Ráadásul, ha a munkavállalók keletre, a még nem csatlakozott országok felé tekintenek, láthatják, hogy nálunk kedvezőbb a helyzet. Kollár Márton szerint a cégeknek törekedniük kell a termelékenység és a hatékonyság javítására, hiszen csak így van esély a keresetek emelésére.
A német Kunert vállalkozás kebelébe tartozik a Halaspack Bt., amely kelet-közép-európai régiós központként is működik a vállalatcsoporton belül. A kiskunhalasi csomagolóanyagokat gyártó cég vezérigazgatója, Bodrogi József elmondta: a nyugat-európai és a magyar bérek között jelentős az eltérés. Igaz viszont az is, hogy a gyárak hatékonysága és termelékenysége között szintén van különbség. A kiskunhalasi cég eddigi és jövőbeni fejlesztései, beruházásai ezért elsősorban a hatékonyságnövelést szolgálják, e nélkül ugyanis a bérek "feltornászása" sem képzelhető el.
Kormányprogramra várva
A szakszervezetek évek óta szorgalmazzák, hogy a kormány készítsen uniós bérfelzárkóztatási programot, s e követelésüknek az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) is hangot adtak. Ez ügyben azonban mind ez idáig érdemi lépés nem történt – mondta lapunk érdeklődésére Hanti Erzsébet, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) szakértője. E témában tehát nem volt tárgyalás a munkaadók és a munkavállalók képviselői között.
A szakértő szerint rövid távon nincs esély arra, hogy a magyarországi átlagbérek megközelítsék az uniós kereseteket, ezt a tényt erősítik az ezzel kapcsolatos borúlátó kormány-, illetve gazdaságkutatói prognózisok is. A bérfelzárkózási esélyeket csökkenti, hogy a 2001-2002-ben tapasztalható kedvező folyamatok az idén megtorpantak, sőt visszaesés volt tapasztalható, mivel a keresetek emelkedése elmaradt a teljesítménynövekedés mértékétől is.
A szakértő szerint a kormány az adók csökkentésével, a béreket terhelő költségek mérséklésével, valamint az inflációt kordában tartó gazdaságpolitikai intézkedésekkel segítheti, hogy a munkavállalók reálbére ne csökkenjen. Hanti Erzsébet úgy véli, mivel a magyar munkapiac még nem szerves része az uniós munkaerőpiacnak, ezért az EU-s átlaghoz képest alacsony hazai bérek nem okoznak zavart az itteni foglalkoztatásban.
