Menedzsmentismeretek vállalkozóknak

gazdasági tárca – még a csatlakozás előtt készített – értékelése szerint a kkv-k számos erősséggel rendelkeznek, amelyek között kiemelkedő az alkalmazkodóképesség magas foka, a többéves vállalkozói tapasztalat, illetve az a tény, hogy e kör tudatosan használja az elmúlt 10-15 évben kialakított kapcsolati tőkéjét. Ám mindez kevés lehet a piaci pozíciók bővítéséhez.

Technikai lemaradás

A magyar kis és közepes cégek hátránya elsősorban a technikai elmaradottság, a megfelelő ismeretek hiánya az EU piacán, a szűkös tőkeellátottság, illetve a finanszírozási források elérésének nehézsége. Szakértők szerint további súlyos gyengeség a termelési és működési kultúra, illetve a marketingszemlélet hiánya. Ma már a piaci helytállás nélkülözhetetlen feltétele ugyanis, hogy a kis- és középvállalkozások széles köre ismerje és alkalmazza a modern vezetési, értékesítési és termelésszervezési technikákat. A hazai kkv-k többségének a termelés az erőssége, miközben kevésbé járatosak az értékesítés különböző technikáiban, nem fektetnek kellő súlyt a marketingre, és nincs elegendő ismeretük az ezek alkalmazásával elérhető potenciális üzleti lehetőségekről.

Bár a XXI. században természetesnek kellene lennie az internet adta lehetőségek kihasználásának, a cégek jelentős hányada még nem kapcsolódott a világhálóra. A hazai kkv-k nem ismerik kellően e korszerű eszközt, s jelentős részük nem is gondol arra, hogy a világhálón saját honlappal megjelenve megismertesse tevékenységét.

A szaktárcához hasonlóan nem látja megnyugtatónak a kkv-k helyzetét az MGYOSZ sem, ám a munkáltatói szervezet álláspontja szerint a hiányosságok megszüntetéséhez a kormányzat nem mindig a megfelelő eszközöket használja. Az EU legtöbb országában – amelyek gyakorlatát az MGYOSZ követendő példának tartja – létrehozták a kis- és közepes méretű vállalkozások támogatásának valamilyen központi szervét, s ezek között – országhatárokat átlépve – megvalósították a célok és feladatok összhangját, illetve kiépítették a megfelelő kommunikációs csatornákat.

Hitelezési nehézségek

Ezen intézményeknek többféle feladatuk is van. A lehetőségek között található a képzés, az oktatás, a szaktanácsadás, illetve a tréningek megszervezése. Fontos – számos egyéb program mellett – a vezetői, a pénzügyi ismeretek átadása, az elektronikus jártasság, illetve az on-line hozzáférés fejlesztése, s ezzel egyidejűleg a digitális elszigetelődés felszámolása. Ugyancsak kiemelt feladat a kommunikációs technológiák átadása és az üzleti stratégiák kialakításának segítése.

A munkaadói szervezet szerint hasonló modell akár Magyarországon is kialakítható, hiszen a tapasztalatok szerint a helytelen irányú támogatáspolitika, a finanszírozási és hitelezési gondok, az információ hiánya és a bonyolult pályázati rendszer miatt a kkv-k számára komoly nehézséget jelent például a piackutatás, a reklámozás, illetve az egyéb marketing- és értékesítési ismeretek alkalmazása.

Csak részben ért egyet a kormány és az MGYOSZ értékelésével Kiss István, az OKISZ Oktatási Intézetének főigazgatója. Szerinte az elmúlt egy, másfél év történései azt tükrözik, hogy a középvállalkozói kör jelentős része már felismerte a menedzsmentismeretek fontosságát. Ezt jelzi, hogy az intézet e témában indított kurzusai iránt élénk érdeklődés tapasztalható. S e tekintetben nem lehet különbséget tenni az egyes gazdasági ágak között, hiszen minden szakmakörből igénylik a tanfolyamokat. Miként az ország számos részéből érkeznek a tanulni vágyó cégvezetők.

Inkább korosztályi problémák érzékelhetők, hiszen a fiatalok nyitottabbak, jobban befogadják az újat; megértik, hogy a korszerű ismeretek nélkülözhetetlenek. Ugyanez viszont még nem mondható el a kisvállalkozói körről: e réteg képviselőiben még nem tudatosult kellően, hogy az új ismeretek segítik napi munkájukat, a piacok megőrzését, az üzleti fejlődést. Sokan – jellemzően a családi vállalkozások – elvesznek a napi megélhetésért zajló küzdelemben, ezért, még ha akarnának, sem tudnak képzéssel, továbbképzéssel foglalkozni.

Álláskereső tréningek

A középvállalkozók körében főképpen a tárgyalástechnika, a munkaidő-menedzsment, a problémamegoldó, illetve az álláskereső és -ajánló tréningek iránt a legnagyobb az érdeklődés. Ugyanakkor – a gazdasági változásoknak megfelelően – az elmúlt öt év sikertémái közé tartozott az informatika, a nyelv, a marketing- és a menedzsmentismeretek oktatása. E képzések iránt várhatóan az elkövetkező öt esztendőben is élénk lesz a kereslet. Az oktatási szakember szerint e tudás nélkül ma már szinte lehetetlen életben maradni az EU piacán.

Az új ismeretek befogadásával kapcsolatban nemcsak a mi fejlődő gazdaságunkban tapasztalhatók nehézségek, hanem az EU más tagországaiban is. Ezt jelzi – mondta Halász Gábor, az Országos Képzési Intézet főigazgatója –, hogy az EU nyolc országának munkaadói szervezetei néhány hónapja adtak közre egy állásfoglalást, amely az alapfokú oktatás színvonalával és fontosságával, valamint az új ismeretek terjesztésével foglalkozik.

A vállalkozóvá nevelés egyébként kiemelt téma az EU-ban, noha az oktatáspolitika már nálunk is érzékeli ennek fontosságát. A főigazgató szerint egyébként a gazdasági élet szereplőinek egy részétől nem is lehet elvárni, hogy vállalkozóként viselkedjék és gondolkozzék, ugyanis ennek alapjait a legfogékonyabb korban, tízen-, huszonévesen nem sajátíthatták el. Ezért például a problémamegoldó képesség, a rendszerszerű gondolkodás, a felelősségvállalás vagy a bizonytalan üzleti környezet kezelése sokaknak nehézséget okoz. Ezért fontos, hogy a gyerekek már kisiskoláskortól ismerkedjenek e készségekkel. Minden probléma ellenére a mai vállalkozók oktatása-képzése is nagyon fontos. Ezt mutatja, hogy az elmúlt 10-15 évben a sikeres gazdasági szervezetek tanuló szervezetekké is váltak.

A gondokat érzékelve a kormányzatok már évekkel ezelőtt indítottak vállalkozásfejlesztési programokat. A csatlakozást követően pedig lehetőség nyílt olyan uniós pályázatok benyújtására, amelyek révén a kkv-k támogathatók a menedzserismeretek megszerzésében. E lehetőségek egyrészt a gazdasági versenyképesség operatív programjának (gvop) részeként a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium gondozásában jelentek meg, másrészt a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) bábáskodásával a humán erőforrás operatív program (hefop) révén.

Elnyerhető források

A foglalkoztatási tárca kifejezetten a vállalkozói készségek fejlesztése, illetve az alkalmazkodóképesség javítása céljából hirdetett pályázatot – a beadás határideje május végén járt le, s az elbírálás jelenleg is folyik –, amely összhangban van az egész életen átívelő tanulás kormányzat által meghirdetett elvével.

Kiss Csaba programirányító elmondta, a pályázatok benyújtási határidejéig mintegy 1800-1900 érdeklődő töltötte le a felhívást, illetve a feltételeket az FMM honlapjáról. A beérkezett munkák száma 107 volt, amelyek közül hármat formai okok miatt el kellett utasítani. A nyertesek minimum 1,05, maximum 18 millió forintos támogatásban részesülhetnek. A kis- és középvállalkozások számára kedvező lehetőség, hogy az önrész mértéke csupán 20 százalék. Összességében e célra 5,196 milliárd forint áll rendelkezésre, azaz több ezer projekt támogatására nyílik lehetőség.

Ha az érvényes 104 pályázat tartalma megfelelő lesz, akkor az anyagi lehetőségek nem állítanak korlátot, így mindenki megkaphatja a kért támogatást. Figyelmeztető jel ugyanakkor, hogy a beadott munkák mintegy 80 százaléka fővárosi cégektől érkezett, s vidékről csak kevesen használták ki e lehetőséget. Bár a pályázatok értékelése lapzártánkkal egy időben zajlik, az azonban elmondható – hangsúlyozta Kiss Csaba –, hogy kedvező a fogadtatás. Ezért a tárca már az ősszel újra meghirdeti a programot, sőt erre a következő években is számítani lehet.

A gazdasági tárca szakmai felügyelete alatt működő gvop három projektje is a menedzsmentismeretek átadását szolgálja. Ezek főként – mint Kun László referens mondta – a korszerű vezetési technikák megszerzését, a minőségbiztosítással kapcsolatos ismeretek támogatását, a piacra jutás technikáinak elsajátítását, valamint az új vállalatirányítási rendszerek, illetve vállalkozói kultúra terjesztését kívánják elősegíteni. A pályázatok alapján már most látni lehet, hogy a hazai kkv-k egy része még nem ismerte fel ezen ismeretek hasznosságát, hiszen a műszaki-technológiai jellegű programok iránt jóval nagyobb az érdeklődés. A három felhívásra eddig összesen 900 munkát nyújtották be a pályázók, s ezzel az éves keret nagyobb részét már úgymond lekötötték. Azonban még mindig van idő pályázni, hiszen mindhárom projekt esetében a beadás végső határideje szeptember vége.