A munkáltatók üdülési csekkel is támogathatják a munkavállalók pihenését. Ugyanakkor a szolgáltatócégek – a "materiális" étkezési, iskolakezdési, illetve az ajándékcsekkek mellé – immár felveszik kínálatukba a mozgást, a sportolást elősegítő és a szellemi gyarapodást szolgáló "humán" utalványokat is.
Érdeklődő cégek
A kormány és hat szakszervezeti konföderáció 1992-ben hozta létre a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványt azzal a céllal, hogy segítse a munkavállalók, a szövetkezeti tagok, valamint a családtagjaik, a nyugdíjasok és más önálló jövedelemmel nem rendelkezők üdülését. A támogatás formája az évek során népszerűvé vált üdülési csekk lett, amely törvényben rögzítetten a gazdálkodó szervezetek és a magánszemélyek számára a minimálbér értékéig – az idén 53 ezer forintig – adómentes. Fontos ugyanis – az alapítók szerint – a dolgozók munkaképességének megőrzése, a munkavállalók regenerálódása, a betegségek megelőzése.
Évenkénti folyamatos emelkedés után tavaly rekordot döntött a munkáltatók által megvásárolt csekkek értéke, megközelítette az 5 milliárd forintot, ami 3 milliárddal volt több, mint az azt megelőző évben. Ennek nyomán csaknem 180 ezren pihenhettek kedvezményesen, s ez kétszerese volt a 2002. évinek. Az összeg Karácsony Mihály, az alapítvány elnöke szerint az idén várhatóan eléri a 8 milliárd forintot. Ezenkívül az alapítvány elkülönített pénzéből, illetve költségvetési keretből több százmillió forint jut pályázatok révén a nyugdíjas és a szociális üdültetés támogatására.
Az idén a csekk érvényét kiterjesztették a helyközi tömegközlekedési eszközökre is, mert nagyon sok munkavállalónak gondot okoz az utazási költség kifizetése is. Jelenleg egyébként 2000 szálláshelyen és 400 utazási irodában fogadják el az üdülési csekket.
A La Chéque Déjeuner Étkezési Utalvány Gyártó és Forgalmazó Kft. – Nagy Márta cégvezető elmondása szerint – a sportcsekk idei, januári bevezetésekor ügyfelei igényéből indult ki. Ehhez a jogszabályi hátteret az szja-törvény módosítása teremtette meg, amely a sporttevékenységet besorolta a kedvező adózású természetbeni juttatások közé. A kft. levélben jelezte partnereinek az új szolgáltatást, feltüntetve azt a több mint száz, egyelőre jobbára fővárosi klubot, szállodát is, ahol a sportcsekk beváltható. Figyelmet érdemlőek az első tapasztalatok, bár nagyobb érdeklődést a második fél évben remélnek.
Újdonságok az utalványpiacon
Az Accor Service Magyarország Kft. a sikeres sportutalványát már a "hagyományos" szolgáltatások között tartja számon, náluk a december elején forgalomba hozott Ticket Web internetutalvány az újdonság. A törvény ezt, a munkáltató által a dolgozóknak biztosított ingyenes vagy kedvezményes otthoni számítógép- és internethasználatot adómentes juttatásnak minősítette, ezzel közvetve hozzájárult a munkahelyi privát szörfözések felszámolásához, de elsődlegesen ahhoz, hogy a foglalkoztatottak jobban kihasználhassák a korszerű technika kínálta lehetőségeket. Ezek sorában a szórakozás éppúgy jelen van, mint az informálódás, a művelődés vagy a tanulás. Glattfelder Mónika marketing- és üzletfejlesztési igazgató szerint a bevezetés náluk is sikeres volt, de igazából ezen újdonságnak is hosszabb az átfutási ideje.
A Sodexho Pass Hungária Kft. az egyedüli a három utalványforgalmazó közül, amelynek kultúrautalvány is szerepel a kínálatában. Közreadásakor a piaci szempontok játszották a főszerepet, de Kerékgyártó Judit marketingigazgató szerint a munkavállalók munkáltatók által támogatott színvonalas időtöltésére, művelődésére is gondoltak. Főleg a cafeteria-rendszert használó ügyfeleik körében nyilvánult meg érdeklődés a szolgáltatás iránt. Beváltóhelyeit is törvény szabályozza. Ennek megfelelően e bon az állami, illetve az önkormányzati tulajdonban lévő kulturális intézmények, színházak, könyvtárak, múzeumok, művelődési házak országos hálózatában használható fel.
Bizonyos mértékig az utalványforgalmazó cégek közé sorakozott fel az InterTicket jegyiroda is azzal, hogy felvette kínálatába a kultúrautalványt, pontosan a programticketet is. Ilyen minőségében egyedüli a jegyirodák között. A cég hatóköre egyelőre a fővárosi színházakra korlátozódik, ott viszont Jobbágy Ervin ügyvezető igazgató szerint sikerült megvetni a lábukat. A Fővárosi Önkormányzat például tavaly több tízmillió forintért vásárolt tőlük utalványt, és jelentős partnerük volt több nagyvállalat, köztük a Dreher Sörgyárak Rt. is.
Előnyben a családosok
A mintegy ezer munkavállalót foglalkoztató viharsarki nagyüzemben, a Gyulai Húskombinát Rt.-nél a piacgazdaság gyorsan változó körülményei között különösen értéknek tekintik a dolgozók jó közérzetét; évente tízmilliónál többet költenek szociálpolitikára, vagy ha úgy tetszik, munkaerő-gazdálkodásra. S teszik mindezt Bezdán János szakszervezeti és üzemitanács-elnök szerint a náluk jól bevált gyakorlat szerint, hagyományos eszközökkel.
Támogatják például az üdültetést, de nem az üdülési csekk révén. Más tiketekkel, utalványokkal sem foglalkoznak. A kombinát saját üdülőt tart fenn, Gyulától mintegy tíz kilométerre, Szanazúgban. Ezenkívül bérleményeik vannak Siófokon, Mátrafüreden, és élnek a belföldi bajai, valamint a külföldi szlovákiai csereüdültetés lehetőségével is. Mindez együttvéve azt jelenti, hogy vállalati segítséggel évente mintegy 400 munkavállalójuk pihen szervezett körülmények között. A költségeknek átlagban a felét a társaság állja. A támogatás odaítélésekor a munkavállalói érdekképviselet a rászorultságot veszi figyelembe, s a családosok, különösen a nagycsaládosok előnyt élveznek.
Nem véletlen, hogy Bezdán János tájékozott az üdülési és más "humán" témában is. A szervezettség ugyanis a cégnél 90 százalékos, ezért az érdekképviseleteknek döntő szavuk van az úgynevezett jóléti keret meghatározásakor. Az összeg ismeretében az üzemi tanács állapítja meg a felosztást, hogy mennyit fordítsanak ebből segélyezésre, üdültetésre, sportra, kulturális és más rendezvényre. Az évi keret nagyobb részét mindenesetre a segélyezés és az üdültetés viszi el, nem szenved azonban hiányt a sport, a kultúra és a szórakozás sem.
Ez annál inkább igaz, mert a gyárnak saját sportpályája is van, amelyet bárki igénybe vehet. A városi labdarúgó-bajnokságban játszik a gyár csapata. Saját teniszpályával is dicsekedhetnek; akinek ideje, kedve van, névleges összegért itt teniszezhet. Kondicionálótermük néhány éve főleg a férfiak körében volt népszerű, egy ideje azonban lanyhult az érdeklődés iránta. Ami pedig a kulturális lehetőségeket illeti: alkalmi előadásokra, bábbemutatókra, könnyűzenei koncertekre a gyár rendszeresen igényel jegyeket, pontosabban hozzájárul az árukhoz, de egy-két éve ezek iránt mérséklődött az igény. Az elnök szerint azért, mert az embereknek a megélhetés köti le a figyelmüket.
A dolgozók azonban változatlanul igénylik a Húsipari Dolgozók Szakszervezete tagjainak karácsonykor, húsvétkor juttatott ajándékcsomagot, és az évenkénti családi majálisokat is. Ez utóbbit az idén már nyolcadszorra szervezték meg.
Elosztási elvek
Amikor – 1999-ben – dr. Vass Kornélia, a Dreher Sörgyárak Rt. humánerőforrás- és PR-igazgatója elfoglalta hivatalát, az egykori kiemelt szocialista nagyvállalat múltjából már számos szociális juttatást nem talált meg – saját üzemi óvoda, orvosi, fogorvosi rendelő –, de a vállalati üdülők még megvoltak. Egy nagyobb Zánkán, egy-egy kisebb Velencén, illetve Balatonbogláron és Zalakaroson: meglehetősen leromlott állapotban. A vezetők azt mondták: ne tartsák fenn ezeket, inkább adják el, mert sokba kerül a működtetésük, illetve csak kevesen élnek a vállalati üdülés lehetőségével. Egyáltalán: próbáljanak rendet tenni a juttatások körül – szólt az óvatos utasítás. Célul tűzték ki, hogy legyen korrekt az elosztás, és lehetőleg mindenki részesüljön a béren kívüli juttatásokból.
A Dreher Rt. az 1993-as privatizáció előtt tipikus állami vállalat, ezen belül klasszikus termelővállalat volt. Ez utóbbi funkció azonban később fokozatosan módosult, egészen addig, hogy ma a 800 munkavállaló közül 300 dolgozik a termelésben, a többi kereskedelemmel, logisztikával, marketinggel, pénzügyekkel, egyébbel foglalkozik. Mindebből következően eltérő a szakmai érdeklődésük, mások az igényeik is. Nem mindegyikük akar például feltétlenül vállalati üdülőben pihenni, a fiatalokat a nyugdíjpénztár sem izgatja egyelőre.
A fiatal HR-esek hallottak az úgynevezett cafeteria-rendszerről, s felkeltette az érdeklődésüket. Ezzel kapcsolatban más cégeknél tájékozódtak, majd számba vették az e célra fordítható pénzt az adóval együtt, és megnézték, hogy miként lehetne az összeget egyenlő arányban szétosztani a munkavállalók között. Végül széles körű vállalati közvélemény-kutatás után 2002-ben bevezették a cafeteriát. Közzétették: a kínálatból fejenként évi 180 ezer forint értékben választhat mindenki magának juttatást. (Most 200 ezer forintnál tartanak.)
Változott a kínálat
A HR-esek sikerrel egyeztettek a szakszervezettel, amely sokáig ragaszkodott a többi között a vállalat üdülőihez. Az érdekképviselet végül tudomásul vette az eladásukat, és támogatta a cafeteria-rendszert is. Igaz, a szakszervezet kikötötte, hogy szerződésben rögzítsék a feltételeket. Köztük például azt, hogy a cég a keretet garantáltan évente az infláció mértékével növeli. A sörgyári szabadidőközpontot egyelőre megtartották, ott teniszpályát, asztalitenisz- és tornaszobát, illetve konditermet használhatnak a munkavállalók.
A cafeteria kínálatába kilenc szolgáltatást vettek fel. Ezek: egészségpénztár, nyugdíjpénztár, étkezési utalvány, ajándékutalvány, helyi utazási bérlet, színházi utalvány, üdülési csekk, iskolakezdési támogatás és egyéni képzés.
Dr. Vass Kornélia különösen büszke arra, hogy a cég dolgozói munkakörtől függetlenül magas számban szavaztak arra, hogy a listára felkerüljön a színházi utalvány és az egyéni képzéshez adható támogatás. Ráadásul ezek később sem veszítették el vonzerejüket. A HR-igazgatóság minden évben összesíti a különböző szolgáltatásokat igénybe vevők számát, s e szerint a színház tavaly az ötödik helyet foglalta el, megelőzve az üdülési csekket is. A múlt évben a színházi utalványból az azt megelőző évihez képest kevesebb fogyott, az üdülési csekk viszont előrerukkolt. Az rt. "mellesleg" átvállalta munkavállalóitól az üdülési csekkek igénylését, vállalva az ezzel járó költségeket is. A sok igénylő és a megnövelt igénylési díj miatt ez előre nem feltételezett tekintélyes összeg.
Minden siker ellenére a Dreher az idén április 1-jétől módosított a cafeteria-kínálaton: az adójogszabályok január 1-jei változása miatt a listáról lekerült az ajándékutalvány, az egyéni képzési támogatás és a színházi utalvány. Ezek értéke ugyanis január 1-jétől hozzáadódik a munkavállalók béréhez, növeli a jövedelmüket, és személyi jövedelemadót kell fizetniük utána. Helyükbe az önsegélyező pénztári tagságot iktatták be.
A HR-esek és a vállalat adóügyesei szerint az szja-törvény módosítása többféleképpen értelmezhető. Szakértőkhöz fordultak, szakmai konferenciákon is próbáltak egyértelmű választ kapni, végül is kénytelenek voltak tudomásul venni a törvényhozói döntést. Ennek alapján színházi utalványt az idei évtől jutalomként sem ad a vállalat, mert megnöveli a munkavállalók befizetendő személyi jövedelemadóját. Ugyanez a helyzet a jutalomutazással, illetve a könyvutalvánnyal is. A vállalat pedig, ha akarná, sem fizethetné meg munkavállalói helyett az szja-t.
Egészében azonban a béren kívüli juttatások újfajta rendszere a Dreher Sörgyárak Rt.-nél bevált. A munkavállalók körében egyértelmű népszerűségnek örvend, amit bizonyítanak a kilépő dolgozókkal készített interjúk, illetve a kollégáktól érkező pozitív visszajelzések is.
Megoldják maguk
Szabó Zoltánné, a győri székhelyű AblakCentrum Kft. ügyvezető igazgatója úgy értékeli az adótörvény év eleji módosítását, hogy az némileg visszaszorította a béren kívüli juttatásokat, ez azonban nem befolyásolta különösebben a társaságuk által kínált lehetőségeket.
A hazai műanyagnyílászáró-gyártás egyik legrégebbi középvállalata munkatársainak a többi között különélési pótlékot, gépkocsihasználatot fizet, téríti fejenként és havonta a 2 ezer forintos önkéntes nyugdíjbiztosítást, az üdülési támogatással azonban megakadtak. A dolgozóik körében végzett felmérésből ugyanis kiderült, hogy üdülési csekkre, vagy a támogatás más formájára a kollégák negyven százaléka sem tartana igényt. Győrben – de tudják, másutt is – erősen él még az a szemlélet, hogy amit a zsebükbe kapnak az emberek, az a biztos jövedelem. Szabóné emlékeztet rá: így jártak az életbiztosítással is. Próbálták meggyőzni a kollégáikat, hogy éljenek e lehetőséggel, amihez a cég is adna hozzájárulást, de nem és nem.
A munkatársak természetesen üdülnek, de megoldják maguk – mondja az ügyvezető igazgató. Azt vallják, legyen tisztes a jövedelmük, és majd eldöntik ők, hogy hol, mennyiért és kikkel töltik a szabadságukat. Ami a jövedelmeket illeti: az ügyvezető szerint ez a szakmai átlag fölött van. Náluk ismeretlen a minimálbéren bejelentett dolgozó, a munkatársak általában havi bruttó 150-200 ezer forint között visznek haza.
A kultúrára, a művelődésre, a kirándulásra is van igény. Az AblakCentrum Kft. 75 százalékos tulajdonosa az AblakCentrum Kft. Dolgozóiért Alapítvány, amely rendre tisztes összegekért vásárol színház- és uszodabérleteket, kulturális rendezvényekre jegyeket, majd az igénylők rendelkezésére bocsátja azokat. Gazdátlanul egy sem marad.
Szabványos juttatásokA korszerű hazai vállalatok nemcsak termelésüket, szolgáltatásaikat tartják jó színvonalon, hanem az emberierőforrás-gazdálkodás terén is követik a kor divatjait. Vezetői fontosnak tartják a munkahelyi szociálpolitikát, mivel több kutatás – és a gyakorlat – is bizonyította, hogy ennek fontos szerepe van a többi között a munkaerő megszerzésében és megtartásában, a vállalathoz való hűség fokozásában, a teljesítmények alakulásában, a munkahelyi légkör alakításában. A nagyobb hazai, illetve a multinacionális gyökerű cégeknél már többéves múltra tekint vissza, de még a tömeges elterjedés előtt áll a vállalati szociálpolitika részének tekinthető, úgynevezett jóléti ráfordítások rendszere. Ennek vállalati szintű összehangolására az ügyviteli és HR-programok fejlesztői már számítógépes megoldásokat alkalmaznak. Ennek segítségével akár több száz dolgozó esetében is igazságosan elosztható a megközelítően azonos összegű csomag, figyelembe véve, hogy nem mindenki rendel egyformán a választható béren kívüli juttatásokból. Angolszász kifejezéssel cafeteriaként ismert vállalati szintű rendszer bevezetése nagy körültekintést igényel, s a dolgozók véleményének figyelembevétele nélkül nem is lehet sikeres. A munkáltató feladata a személyenkénti keret megállapítása, a válaszható elemek kijelölése, a választás alapelveinek tisztázása, a termékek közötti átváltás és átjárás módjainak meghatározása, s nem utolsósorban az ügyrend kialakítása, az adminisztráció végzése és a dolgozók tájékoztatása. A kezdetben bonyolultnak tűnő eljárás ellenére a működő rendszerekkel általában elégedettek a munkavállalók és a cégek vezetői is |
