A leltárfelelősség megállapítása

Miután a leltárfelelősség is kárfelelősség, célszerű elöljáróban röviden érinteni a dolgozó munkajogi kárfelelősségének általános vonásait, hiszen így jobban érzékelhetők a leltárfelelősség speciális vonásai.

A dolgozó általános kárfelelőssége

A Munka Törvénykönyve (Mt.) szerint a munkavállaló fő szabályként a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért tartozik kártérítési felelősséggel. A munkavállaló vétkességét, a kár bekövetkeztét, illetve mértékét, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania.

A kártérítés mértéke

Szándékos károkozásnál a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg. Kollektív szerződés vagy munkaszerződés azonban a károkozás, illetve a károkozó körülményeire, így különösen a vétkesség fokára, a károkozás jellegére, gyakoriságára, valamint a munkavállaló beosztására tekintettel e törvényi szabálytól eltérően is szabályozhatja a kártérítés mértékét azzal a korlátozással, hogy a munkaszerződés legfeljebb másfél havi, a kollektív szerződés legfeljebb hathavi átlagkeresetig határozhatja meg a dolgozót terhelő kártérítés mértékét. Gondatlan károkozáskor is teljes kárért felel a pénzintézet pénztári számfejtője és ellenőre, a számfejtés körében előidézett, vagy az ezzel összefüggő ellenőrzés elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével okozott kárért.

Őrzési felelősség

A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel. E felelősség alól csak abban az esetben mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy hogy a kár azért következett be, mert a munkáltató nem biztosította a biztonságos őrzés feltételeit.

A vétkességre tekintet nélkül fennálló teljes anyagi felelősség feltétele azonban, hogy a dolgot (szerszám, termék, áru, anyag stb.) jegyzék vagy elismervény alapján vette át a dolgozó. A pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt e nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében.

A kár (hiány) bekövetkeztén, illetve a kár mértékén túlmenően a munkáltatónak kell bizonyítania azt is, hogy a dolgozó említett objektív felelősségének feltételei fennállnak.

Ha a megőrzésre átadott dologban megrongálódása folytán keletkezett kár, a munkavállaló felelősségét a vétkességi felelősségre megállapított szabályok szerint kell elbírálni, de ebben az esetben a vétlenség bizonyítása a munkavállalót terheli.

Leltárhiány

A munkavállaló objektív kárfelelősségének másik esete – s nem a megőrzésre átvett dolgokban való felelősség speciális alakzata – a leltárhiányért való felelősség. Az Mt. szerint ugyanis a leltárfelelősségi megállapodást kötött munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felelősséggel tartozik a leltárhiányért.

A törvény definíciója szerint leltárhiány az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, a forgalmazási veszteség mértékét meghaladó hiány.

Forgalmazási veszteség

Forgalmazási veszteségnek minősül a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség. A forgalmazási veszteségért a dolgozó természetesen nem felel.

Kollektív szerződéses rendelkezés vagy a felek eltérő megállapodása hiányában – a munkáltató szervezete, illetve a leltározási szempontból önálló szervezeti egység sajátosságainak figyelembevételével – a munkáltató állapítja meg

– a forgalmazási veszteség elszámolható mértékét, illetve arányát,

– azoknak az anyagoknak, áruknak a körét, amelyek után az anyag jellegére, méretére, a raktározás, illetve a tárolás feltételeire való tekintettel forgalmazási veszteség nem számolható el.

A leltárfelelősség feltétele

A dolgozó csak akkor felel a leltárhiányért, ha

– leltárfelelősségi megállapodást kötött a munkáltatóval;

– megtörtént a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele;

– a leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel alapján megállapították a leltárhiányt.

Kollektív szerződéses rendelkezés vagy a felek eltérő megállapodása hiányában – a munkáltató szervezete, illetve a leltározási szempontból önálló szervezeti egység sajátosságainak figyelembevételével – a munkáltató állapítja meg

– a leltári készlet átadásának és átvételének módját és szabályait,

– a leltárhiány meghatározásának szabályait,

– a leltári készlet biztonságos megőrzését szolgáló munkáltatói kötelezettségeket.

Ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli, a felelősség megállapításához szükséges az is, hogy a leltárhiányért nem felelős, de a leltári készletet kezelő munkavállalót a munkáltató a leltárhiányért felelős munkavállaló előzetes hozzájárulásával foglalkoztassa az adott munkakörben, illetve munkahelyen.

A leltárhiányért való felelősség csak azzal a munkavállalóval szemben érvényesíthető, aki a két egymást követő leltározás közötti idoszaknak (leltáridőszak) legalább a felében a munkáltatónál, illetve az adott munkahelyen dolgozott.

A felelősséget befolyásoló körülmények

A felelősség, illetve a kártérítés mértékének megállapításánál figyelembe kell venni az eset összes körülményeit, így különösen mindazokat, amelyek a munkavállaló felelősségére kihatnak, illetve amelyek a biztonságos és előírásszerű kezelést befolyásolhatták, ezen belül a biztonságos őrzésre vonatkozó munkáltatói kötelezettségek teljesítését, továbbá a munkavállaló esetleges távollétének időtartamát.

Tájékoztatás

A munkáltatónak még a leltárfelelősségi megállapodás megkötését, illetve a leltáridőszak kezdetét megelőzően tájékoztatnia kell a dolgozót

–a forgalmazási veszteség elszámolható mértékéről, illetve arányáról,

– azoknak az anyagoknak, áruknak a köréről, amelyek után az anyag jellegére, méretére, a raktározás, illetve a tárolás feltételeire való tekintettel forgalmazási veszteség nem számolható el,

– a leltári készlet átadásának és átvételének módjáról és szabályairól,

– a leltárhiány meghatározásának szabályairól,

– a leltári készlet biztonságos megőrzését szolgáló munkáltatói kötelezettségekről.

Leltárfelelősségi megállapodás

A leltárfelelősségi megállapodást írásba kell foglalni, és ebben meg kell határozni a leltári készletnek azt a körét, amelyért a munkavállaló felelősséggel tartozik.

Csoportos leltárfelelősségi megállapodás

Ha a leltári készletet több munkavállaló kezeli, velük csoportos leltárfelelősségi megállapodás is köthető. Ebben a munkavállalói felelősséggel érintett leltári készlet meghatározásán túl meg kell jelölni azokat a munkaköröket is, amelyek betöltésének megváltozásakor leltározást kell tartani. A csoportos leltárfelelősségi megállapodás meghatározhatja a felelősség munkavállalók közötti megosztását is, de egyetemleges felelősség megállapításának nincs helye. Ha a csoportos leltárfelelősségi megállapodás a felelősség megosztását nem rendezi, a munkavállalók átlagkeresetük arányában felelnek.

A felelősség terjedelme

A leltárfelelősségi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a leltári készletet állandóan egyedül kezelő munkavállaló a leltárhiány teljes öszszegéért felel. Amennyiben azonban a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli, a leltárhiányért felelős munkavállaló legfeljebb hathavi átlagkeresete mértékéig felel.

Csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötött munkavállalók átlagkeresetének hathavi együttes összegét.

Meg kell jegyeznünk, hogy a kollektív szerződés a kártérítés mértékét a most mondottaktól eltérően is meghatározhatja.

A leltárfelelősség megállapítása

A leltárfelelősség megállapítására irányuló eljárás részletes rendjét a kollektív szerződés, ennek hiányában pedig a munkáltató állapítja meg.

Képviselet

A munkáltatónak lehetővé kell tennie, hogy a munkavállaló, illetve akadályoztatása esetén annak képviselője, csoportos leltárfelelősségnél pedig az eljárási szabályokban meghatározott munkavállalók jelen legyenek a leltározásnál. Ha a munkavállaló nem gondoskodik a képviseletéről, a munkáltató az adott szakmában jártas, érdektelen képviselőt jelölhet ki.

Leltárelszámolás

A leltárfelelősséggel tartozó munkavállalóval ismertetni kell a leltárelszámolást és annak eredményét.

Észrevételek

A munkavállaló az eljárás során észrevételt tehet, és észrevételeit meg kell hallgatni. Nem terheli ez a kötelezettség a munkáltatót, ha a dolgozó (vagy képviselője) szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg.

A kárigény érvényesítése

A leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényt a leltárfelvétel befejezését követő hatvannapos jogvesztő határidőn belül lehet érvényesíteni. Büntetőeljárás esetén e határidő harminc nap, és a nyomozó hatóság, illetve a bíróság jogerős határozatának közlését követő napon kezdődik.

A munkáltató a leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényét egyebekben az általános munkajogi szabályok szerint érvényesítheti. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatónak a munkavállaló által okozott kár megtérítésére vonatkozó igényével bírósághoz kell fordulnia. Kollektív szerződés azonban meghatározhatja azt az értéket, amelyet meg nem haladó mértékben a munkáltató a munkavállalót közvetlenül kártérítésre kötelezheti. Ebben az esetben meg kell határozni a kártérítés kiszabására irányadó eljárási rendet is.