Mindennapjainkat át- meg átszövik olyan ügyek, amikor kérni, igazoltatni, elismertetni akarunk valamit a közigazgatási szerveknél, vagy éppen a hatóságok akarnak tőlünk valamit, elvárnak valamilyen cselekményt, ellenőriznek bizonyos tevékenységeket. Az államigazgatási ügyekben nem a polgári jogviszonyokban megszokott egyenrangúság, mellérendeltség érvényesül, hanem ügyfélként alárendeltségi viszonyban veszünk részt a fölénk rendelt államigazgatási hatósággal szemben. Az ilyen jogviszonyoknál nagyon fontos, hogy a jogi szabályozás biztosítsa a megfelelő garanciákat annak érdekében, hogy a hatóság ne élhessen vissza helyzetével, és az ügyfél jogait, érdekeit messzemenően biztosítsa.
Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény a hatósági eljárások általános szabályait foglalja össze. Nem tartalmazza az államigazgatási szervek valamennyi eljárási típusát, hanem a hatósági eljárásokra vonatkozó általános (közös és tipikus) szabályokat állapítja meg. Az államigazgatási szervek a hatósági jogköreik gyakorlása során kötelezést tartalmazó, vagy jogot megállapító döntéseket hoznak az ügyfelekre, ilyenkor a közhatalmat testesítik meg. Az államigazgatási szervek a határozat kiadása után az abban foglaltak végrehajtását is ellenőrzik. Szükség esetén joghátrány kilátásba helyezésével gondoskodnak az állami akarat teljesítéséről.
Alapelvek
Törvényesség, demokratizmus, humanizmus
A közigazgatási szerveknek eljárásukban következetesen érvényre kell juttatniuk a törvényességet, a demokratizmust és a humanizmust. Elsődleges követelmény, hogy az államigazgatási szervek betartsák a törvényesség követelményét. Ez nem pusztán annyit jelent, hogy e szervek a saját hatáskörük gyakorlása során megtartják a törvényes előírásokat, hanem azt is, hogy mindent meg kell tenniük e rendelkezések érvényesítéséért a velük kapcsolatba került más hatóságok munkájában. Ez az elv valósul meg a későbbiekben részletesen tárgyalandó hatósági ellenőrzés, a felügyeleti intézkedés, az államigazgatási eljárás hivatalból történő megindítása eseteiben is.
Garanciák
A törvényesség következetes érvényre juttatása érdekében az eljárási törvény számos garanciát tartalmaz, melyek nagy részét az ügyfelek közvetlenül igénybe vehetik. Tipikusak ezek sorában a jogorvoslati formák, a közigazgatási határozatok bíróság előtti megtámadásának lehetősége, az államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésére vonatkozó, a Polgári Törvénykönyvben lévő szabályok.
Nyilvánosság, érdekvédelem
A jogállam jellemzője, hogy a jogalkalmazó szervek – köztük az államigazgatási hatóságok is – a demokratikus ellenőrzés, a társadalmi nyilvánosság mellett végzik feladataikat. Ez szorosan összefügg azzal, hogy a közigazgatás sajátos szolgáltatás, így a polgárok joggal várhatják el, hogy velük szemben a hatóság úgy lépjen fel, mint aki értük, érdekükben dolgozik, és e közfeladat elvégzése érdekében él közhatalmi jogosítványaival. A civil szervezetek segítik, és sajátos módon ellenőrzik is a hatóságok munkáját, továbbá egyre elterjedtebbek azok a törekvések, amelyek tehermentesíteni kívánják a közhatalmat megtestesítő államigazgatást, s egyre több hatósági jogkört vesznek át a piacgazdaság szereplői, így az érdekvédelmi szervek, a városvédő egyesületek, csoportérdekeket megtestesítő szervezetek stb.
Békéltetőtestületek
Megjelentek a fentieken túl az eljárások demokratizmusát szolgáló olyan új intézmények is, mint például a békéltetőtestületek a fogyasztóvédelemben.
A jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének elősegítése
A közigazgatási szerveknek elő kell mozdítaniuk a jogok érvényesülését és a kötelességek teljesítését, az állampolgári fegyelem megszilárdítását. Ez az alapelv egy sor részletszabályban valósul meg, alapelvi szinten azt kívánja hangsúlyozni, hogy ha a jogrend sérül, akár azért, mert az ügyfél az őt megillető jogát gyakorolni nem tudja, akár azért, mert valamely tevékenység elvégzésére kötelezett ügyfél a hatósági előírásokat nem teljesíti, akkor e sérelmet el kell hárítani. Ezt valósítják meg az eljárási törvény olyan jogintézményei, mint a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme, a határozat megváltoztatásának és megsemmisítésének időbeli korlátokhoz fűzése, a határozatok végrehajtása érdekében tehető hatósági intézkedések. Ezek a szabályok azt célozzák, hogy az évek múltán kialakult jogi helyzetet ne lehessen megbolygatni, egy esetleges ilyen intézkedés ne idézzen elő jogbizonytalanságot, ne hozza az ügyfelet kiszolgáltatott helyzetbe.
Lakossági részvétel
A közigazgatási szerveknek a lakosság tevékeny közreműködésével kell ellátniuk a feladataikat. Az államigazgatási eljárás a hatóság, az ügyfelek, továbbá az eljárásban részt vevő más szervek és személyek hatékony együttműködésére épül.
A hatóság és az ügyfelek iránti bizalom és az ezen alapuló együttműködés nélkül ugyanis aligha képzelhető el hatékony közigazgatás. A hatóság jobban számíthat arra, hogy döntéseit az ügyfelek belátják, elfogadják, ha nem pusztán mint közhatalmat képviselő szerv felettes hatóságként indokol, hanem szakmai meggyőző erővel, ésszerűen formálja az életviszonyokat. Ezt az alapelvet szolgálja a korszerű ügyfélszolgálati iroda, ahol az ügyfelet készséggel fogadják, tájékoztató lapokkal és kiadványokkal látják el, és ügyét rövid időn belül elintézik. Ugyanakkor az ügyfél számára is előnyös az együttműködési készség kifejezésre juttatása, hiszen ha az ügyfél nem teljesít bizonyos kötelezettségeket – amelyeket pedig a jog előír a számára –, a törvény ezeket szankcionálhatja is. Ilyenek például az államigazgatási eljárás akadályozása valótlan tény állításával, a tárgyalás rendjének megzavarása, az államigazgatási szerv döntésében foglalt kötelezettségek teljesítésének szándékos elmulasztása.
Ügyfélszolgálat
Az önkormányzatoknál most már működnek korszerű igényeket is kielégítő ügyfélszolgálati irodák. Az önkormányzatok a hatósági feladatok ellátásánál figyelemmel vannak arra, hogy az ügyfeleket, a lakosságot és az illetékességi területükön működő cégeket, szervezeteket ellássák a hatósági ügyintézéshez szükséges egyszerű és jól érthető információval. Ha például egy adott ügy felmerülésekor tájékozódó jelleggel felmegyünk az internetre, ott olyan tájékoztatást kapunk, amiből megtudhatjuk, melyik irodán milyen ügyeket intéznek, mikor van félfogadás, meghatározott ügyeknek ki az ügyintézője. Megtudhatjuk azt is, hogy bizonyos ügyekben milyen iratokat és milyen formában kell benyújtanunk, milyen nyomtatványt kell kitölteni, esetleg maga a nyomtatvány is szerepel a honlapon.
Egyenlő elbánás
Az államigazgatási eljárásban mind a magyar, mind a külföldi ügyfelek a törvény előtt teljes egyenlőséget élveznek; ügyeiket minden megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell elintézni. Az államigazgatási eljárásban szóban és írásban mindenki használhatja az anyanyelvét. A magyar nyelv ismeretének hiánya miatt senkit nem érhet hátrány.
Nyelvhasználat
Az anyanyelv használatára vonatkozó jog nem az állampolgársághoz kapcsolódik, hanem a magyar nyelv tényleges ismeretéhez. Mind több olyan új hatósági ügytípus jelenik meg (például külföldiek ingatlanszerzésének engedélyezése, bevándorlási engedélyek kiadása vagy visszavonása), amelyeknél egy-két világnyelv minimum társalgási szintű ismerete nélkülözhetetlen. Kötelessége a hatóságnak a nyelvi szakértői feltételek megteremtése a nemzetiségi lakta településeken. Az a megfelelő gyakorlat, hogy a speciális ügytípusokban, nemzetiségi összetételű helységekben az ügyfél-tájékoztató lapok is több nyelven készülnek el.
Jog a nyilatkozattételhez és a jogorvoslathoz
Az ügyfelet az államigazgatási eljárásban megilleti a nyilatkozattétel és a jogorvoslat joga, köteles viszont legjobb tudomása szerint, jóhiszeműen közreműködni az eljárásban. Mindezek érdekében az eljáró szervnek tájékoztatnia kell az ügyfelet a jogairól és a kötelességeiről.
Gyorsaság, egyszerűség
A közigazgatási szervek feladataikat gyors és egyszerű eljárással teljesítik. A gyorsaság érvényre jutását több jogi garancia segíti elő, ilyenek például az általános 30 napos ügyintézési határidő előírása. A gyorsaságot indokolja, hogy például nem mindegy a szociális segélyre, a tartásra jogosultnak, hogy a segélyt vagy a tartást mikor kapja meg, az építkezőnek is fontos anyagi érdeke fűződik ahhoz, hogy gyorsan megkapja az építési engedélyt, és hozzákezdhessen a munkálatokhoz. Az ügyfelet a hatóság csak a legrövidebb ideig tarthatja bizonytalanságban az ügy kimenetelét illetően.
Az egyszerűség abban jut kifejezésre, hogy az általános eljárási szabályok közérthetőek, a jogalkotó megteremtette az összhangot az általános és a különös eljárási szabályok között, lehetőség van egyszerűsített határozat kiadására, telefonos idézésre, jegyzőkönyv helyett hangfelvétel készítésére, rövidített ügyintézési határidők megállapítására az adott államigazgatási szerv belső ügymenetének a megszervezése során.
A gyorsaság és az egyszerűség azonban nem mehet a törvényesség rovására, nem teheti az ügyintézést sablonossá, nem vezethet odáig, hogy a konkrét esetre vonatkoztatott, meggyőző erejű indokolás helyett a hatóság olyan határozatmintákat alkalmazzon, amelyeken csak az ügyfél nevét változtatja meg, de sem a tényállás egyedi elemeit, sem pedig az egyéni mérlegelés indítékait nem fejti ki.
A közigazgatási szervezet
A közigazgatási feladatokat ellátó szervezetrendszer szigorú alá-fölé rendeltségben épül fel. Legfőbb szerve a kormány, alatta a minisztériumok és országos hatáskörű szervezetek helyezkednek el, amelyek a szakterületükhöz tartozó feladatokból következő tevékenységet szervezik, irányítják, ellenőrzik. A helyi közfeladatokat a kettős alárendeltségben működő helyi polgármesteri hivatalok hatósági tevékenységet ellátó szervei és a helyi szakhatóságok végzik, mindennapjainkban elsősorban velük kerülünk kapcsolatba.
Eljárás jogszabályi felhatalmazás alapján
Államigazgatási hatósági jogköröket döntően államigazgatási szervek gyakorolnak, kivételesen azonban nem államigazgatási szerv is kaphat magas szintű jogszabályokból levezethetően hatósági ügyintézésre felhatalmazást. A törvényben vagy kormányrendeletben feljogosított szerv az ügyben az államigazgatási eljárás szabályai szerint jár el.
Államigazgatási ügyfajták az ügyintézés helye szerintOkmányirodán intézhető ügyek: – személyazonosító igazolvány kiadása, – személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány (lakcímigazolvány) kiadása, – közlekedésigazgatási ügyek intézése, – a jármű-igazgatási ügyintézés (forgalmi, rendszám), – az egyéni vállalkozói igazolvánnyal kapcsolatos ügyek intézése, – a népesség-nyilvántartási feladatok ellátása, – az anyakönyv kiállítása, – az útlevél kiállítása. Népjóléti irodán intézhető ügyek: – pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos ügyek, – természetben nyújtott ellátások iránti igények, – a személyes gondoskodás keretébe tartozó alapellátások igénylése. Jegyzői hatáskörbe utalt gyámhatósági ügyek: – teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvétele, – ügygondnok, eseti gondnok kirendelése, felmentése, – szülői nyilatkozat felvétele, amelyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, – gyermek védelembe vétele, – ideiglenes elhelyezés, – átmeneti gondozásba vétel (korábban intézeti elhelyezés), – nemzetközi tartási ügyek. Építési irodán intézhető ügyek: – elvi építési engedélyezés, – építési engedélyezés, – használatbavételi engedélyezés, – fennmaradási engedélyezés, – bontási engedélyezés, – telekalakítási kérelmek ügyintézése, – rendeltetésimód-megváltozási engedélyezés, – kötelezések az építmények jó karbantartására, intézkedés élet- és állékonyságveszély esetén, – építkezések ellenőrzése, engedély nélküli, engedélytől eltérő építkezések felderítése, – szabálysértési eljárás indítása, végrehajtási intézkedések, építésügyi bírság kiszabása, – tervezői, kivitelezői jogosultság ellenőrzése, építési anyagok, szerkezetek vizsgálata, a bauxitbeton szerkezetet tartalmazó épületekkel kapcsolatos feladatok ellátása. |
A közigazgatási ügy
Államigazgatásinak minősül minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási szerv az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot igazol, nyilvántartást vezet, vagy hatósági ellenőrzést végez.
A fogalommeghatározás lényege a következő öt funkció:
– jog megállapítása (például bontási engedély, építési engedély, lakhatási engedély megadása),
– kötelezettség megállapítása (például adófizetésre kötelezés),
– adat igazolása (például anyakönyvi kivonat másolatának kiadása),
– nyilvántartás vezetése (például az ingatlan tulajdonjogára vonatkozó földhivatali nyilvántartás),
– hatósági ellenőrzés elvégzése (például az ÁNTSZ vizsgálata a vendéglátóegységet üzemeltetőknél a higiénés állapotok minősítésére).
A közigazgatási ügy legfontosabb jellemzője, hogy az eljáró szerv közhatalmi jogosítványával élve, egyoldalú akaratnyilvánítás révén hozza meg döntését, amely az ügyfél számára jogot, terhére kötelezettséget állapít meg. A szerv a kilátásba helyezett hátrány (szankció) révén – önkéntes ügyféli jogkövetés hiányában – maga szerez érvényt a határozatának.
A közigazgatási szerv egyéb cselekményei
A közigazgatási szerv olyan cselekményét, amellyel a polgári jogi viszonyba lép (például elad, vesz, bérbe ad), nem lehet hatósági jogkörben tett igazgatási jellegű intézkedésnek tekinteni, s ezekre a jogviszonyokra nem is vonatkoznak az eljárási törvény szabályai. Ugyancsak nem közigazgatási ügyben tett intézkedésről van szó, ha a közigazgatási szerv vele munkaviszonyban, illetőleg szolgálati viszonyban levő személlyel – ilyen minőségével kapcsolatban – tesz intézkedést.
Ügyfél az államigazgatási eljárásban
Ügyfél az a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti. Az ügyfél jogai megilletik azt a szervezetet, amelynek feladatkörét az ügy érinti.
Az ügyféli minőség szempontjából az a döntő, hogy valakinek jogát vagy jogos érdekét az eljárás tárgyát képező ügy érinti-e. Akire nézve jogszabály jogot (például szociális támogatás) vagy kötelezettséget (például adófizetés) állapít meg, annak az ügyféli minősége általában nem vitatható.
Az ügyfél fogalmának kiterjesztése
Az építési engedélyezési eljárásban ügyfél a többemeletes lakóházban bármelyik lakó (tulajdonos vagy bérlő), ha például az épület földszinti fogadórészén működő vállalkozás megváltozik, például az addig optikai szalonként működő helyiséget cukrászdává kívánják átalakítani, és ehhez az átalakításhoz a nem lakás céljára szolgáló helyiség bérlője, tulajdonosa, üzemeltetője építési engedélyt kér. A helyiség tervezett funkcióváltozása érinteni fogja a lakókat. Az ügyben érintett személynek tehát vitathatatlanul érdeke fűződik ahhoz, hogy az egyébként másra (az építtetőre) vonatkozó jog megállapítását a hatóság akceptálja-e, és ha igen, milyen tartalommal.
Az ügyféli jogok – az eddig elmondottakon túl – azt a szervet is megilletik, amelynek feladatkörét az ügy érinti. Például fakivágási ügyekben érdekelt lehet a természetvédelmi hatóság, és ilyen megfontolásból joga van fellebbezést benyújtani a jegyző fakivágást engedélyező határozata ellen.
Általános és speciális eljárási szabályok
A törvény azért foglalja össze az államigazgatási eljárás alapvető szabályait, hogy azokat minden ügyfél esetében, valamennyi államigazgatási ügyben következetesen alkalmazzák a közigazgatási szervek. Fontos érdek fűződik ahhoz, hogy minél kevesebb legyen a különös eljárási szabály.
Előfordulhatnak azonban olyan sajátos érdekek, amelyek indokolttá tehetik a kivételt. Ezért a szabályozás szempontjából vannak olyan ügyek,
– amelyekre az eljárási törvény hatálya teljes egészében kiterjed,
– amelyekre a törvény hatálya nem terjed ki (ilyenek a szabálysértési és az állampolgársági eljárások), és
– azok az ügyek, amelyek esetében az eljárási törvény szabályait csak kiegészítő jelleggel kell alkalmazni. (Idetartoznak a honvédelmi, a külkereskedelmi igazgatási, a társadalombiztosítási, családtámogatási, az adó-, jövedéki és vámigazgatási, az iparjogvédelmi, az idegenrendészeti és menedékjogi, az atomenergia alkalmazása körébe tartozó egyes tevékenységek, a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról és a versenykorlátozásról, az árak megállapításáról, a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról, az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról, az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló törvények, valamint a magánnyugdíjakról és a magánnyugdíjpénztárakról, az ingatlan-nyilvántartásról, az elektronikus aláírásról, a hírközlésről szóló törvények alkalmazása körébe tartozó tevékenységekre vonatkozó ügyek.)
Ezekre az ügykörökre az eljárási törvény szabályait csak akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik. Ezekben az ügyekben az eljárási törvény másodlagos jogforrás, akkor kell alkalmazni, ha az ügyre vonatkozó különös eljárási szabályok rendelkezést nem tartalmaznak.
Hatáskör, illetékesség
Az államigazgatási szerv a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén köteles eljárni.
Az eljárásra általában illetékes
– az a közigazgatási szerv, amelynek területén az ügyfél állandó vagy ideiglenes lakóhelye (székhelye, telephelye) van,
– ingatlanra (földre, házra, lakásra, más helyiségre stb.) vonatkozó ügyben az a közigazgatási szerv, amelynek területén az ingatlan van,
– engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységre vonatkozó ügyben az a közigazgatási szerv, amelynek területén a tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni kívánják.
Hatósági bizonyítvány – például adó- és értékbizonyítvány – kiadására az az államigazgatási szerv is illetékes, amelynek a területén a bizonyítandó tény bekövetkezett, illetőleg az állapot tartott vagy megszűnt, továbbá amelynek a területén a bizonyítással kapcsolatos dolog van, vagy a bizonyítani kívánt időszakban volt, továbbá illetékes az a szerv is, amelynek a nyilvántartása az adatot tartalmazza.
Ha az ügyfél külföldön van vagy tartózkodási helye ismeretlen, az illetékességet az ügyfél utolsó ismert hazai lakóhelye alapozza meg, ennek hiányában az eljárásra a fővárosi főjegyző illetékes.
A közigazgatási szerv hallgatásaSúlyos jogsérelemnek minősül, ha az államigazgatási szerv nem teljesíti az eljárási kötelezettségét. Ezt nevezzük a közigazgatási szerv hallgatásának. A közigazgatási szerv hallgatása az ügyfelek jogait is súlyosan sérti, megakadályozza őket abban, hogy jogaikat érvényesítsék. A közigazgatási szerv mulasztása esetén az a követendő eljárás, hogy ha az illetékes közigazgatási szerv határidőn belül nem hoz érdemi határozatot, elveszti döntési jogosultságát, s az a felettes szervre hárul. A szabályozás célja, hogy hatékony jogi eszközt biztosítson az ügyfelek számára a közigazgatási szervek határozathozatali kötelezettségének elmulasztása esetére, illetve, hogy az eljárásra jogosult hatóság határidőben tegyen eleget ügyintézési kötelezettségének, és a hatósági mulasztáskor megfelelő kényszerítő eszközök, szankciók, hátrányok alkalmazására nyíljon lehetőség a mulasztóval szemben. Amennyiben a közigazgatási szerv eljárási kötelezettségének nem tesz eleget, és erre a felettes szerve sem utasítja, a bíróság kötelezi az elsőfokú közigazgatási szervet az eljárás lefolytatására |
