Társadalmi vitában formálódnak az új irányok
Az atipikus munka költségeit mérsékelni kell
A foglalkoztatás bővítésének egyik hatékony eszköze lehet az atipikus munkavégzési formák elterjesztése, ehhez azonban mérsékelni kell az e technikákhoz kapcsolódó költségeket. Az elképzeléseken már dolgoznak a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumban (FMM). A tervek között szerepel az adó- és a tb-terhek, valamint a foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb költségek csökkentése, ám hogy pontosan milyen változások várhatók, erről Csizmár Gábor még korainak vélte nyilatkozni. A szaktárca államtitkára szerint a 70 százalékos foglalkoztatási szint eléréséhez szükséges új álláshelyek mintegy 50 százaléka az atipikus formákban létesülhet majd.
Magyarországon a legnagyobb gondot az okozza, hogy míg a gazdaság dinamikusan változik, addig a munkaerőpiac szerkezetének átalakulása ettől elmarad. A hazai munkaerőpiac – jelenleg – meglehetősen merevnek tekinthető. Ennek megváltozásához a munkaadókat kell érdekeltté tenni.
A munkaügyi tárcánál jelenleg is vizsgálják, hogy a jövő évi adó- és járuléktörvények módosításakor milyen kedvező változásokra lenne szükség, illetve hogy a Munkaerő-piaci Alapból juttatott támogatásokkal milyen módon csökkenthetők e foglalkoztatási formák költségei.
A kormányzat az önfoglalkoztatást is az egyik atipikus foglalkoztatási formának tekinti, amelynek jövő évi szabályrendszere szintén ezekben a napokban formálódik. A konstrukcióval kapcsolatban egyelőre az első vitaanyag jelent meg, amely az eddigi visszajelzések alapján számos munkaadó számára elfogadhatatlan. Az FMM ugyanis elképzelhetőnek tartaná, hogy az önfoglalkoztatói jogviszony esetén a munkaadó fizesse a társadalombiztosítást. Ez az önfoglalkoztató számára jelentene védelmet. A szaktárca az előkészítő munkák során nagyobb figyelmet fordított, illetve fordít a munkavállalók érdekeinek érvényesítésére, s vélhetően ez váltott, illetve vált ki ellenérzést a munkaadók körében. Pedig e téren – nyomatékosította az államtitkár – a tárca kemény fellépést ígér, hiszen az érintett dolgozók védelme jelenleg nem megoldott.
Az úgynevezett önfoglalkoztatói státusú dolgozók érdekeinek védelme nem egyszerű, mivel a gazdaság különböző szegmenseiben tevékenykednek, például a biztosítási szakmában, a médiában, a fuvarozásban vagy éppen az őrző-védő szakmában. Ezért a tárcánál azt tervezik, hogy ágazati-szakmai szabályokat dolgoznak ki, s e munkában mind a munkaadóknak, mind a munkavállalóknak szerepet szán a kormány. Az érintettek javaslatait, illetve állásfoglalásait értékelik, illetve mérlegelik.
A Munka Törvénykönyvében (Mt.) jelenleg érvényes, e területet szabályozó normatívák meglehetősen homályosak. E szempontból fontos lépés lehet az Mt. tervezett újabb módosítása, amely már az atipikus foglalkoztatásra vonatkozó szabályokat tartalmazná. A tárca tehát várja a munkaadók és a munkavállalók felvetéseit, amelyek mentén elkezdődhetne a módosító javaslatok kidolgozása.
A jövőre EU-taggá váló Magyarország számára immár a 70 százalék körüli foglalkoztatási szint lesz az elérendő cél, amely csak az atipikus formák elterjedésével érhető el – vélekedik az államtitkár. A következő években ugyanis mintegy egymillió álláshely létrehozására lesz szükség, amelynek fele az atipikus konstrukciók révén jöhet létre. Az ilyen típusú munkahelyek létrehozásában egyébként elsősorban a szolgáltatóágazatokra lehet számítani, illetve – a versenyszektoron kívül – nonprofit szférának lehet jelentős szerepe.
Jövőre újabb teher sújtja a munkaadókat
Bár a munkaadók egy része határozottan elveti a kormány önfoglalkoztatási koncepcióját, félő, hogy ez előbb vagy utóbb mégis hatályba lép. Ez azt fogja jelenteni, hogy növekednek a cégek terhei, amit az érintettek természetesen megpróbálnak részben vagy egészében áthárítani a partner önfoglalkoztatókra, ami a feketegazdaság irányába való elmozdulást eredményezhet – vélekedik Rolek Ferenc –, aki szerint ennek a lépésnek egyetlen célja van, a tb-bevételek növelése.
Mint a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke elmondta, az utóbbi években megkezdődött és napjainkban is tart a foglalkoztatás szerkezetének átalakulása, változik a munkaadók és a munkavállalók viszonya, ami pozitív folyamat, hiszen ennek célja a hatékonyság, a piaci igényekhez való jobb alkalmazkodás. Ám mindezt a kormányzat – az eddigi tapasztalatok alapján – csak a negatív oldalról, a kényszervállalkozások oldaláról szemléli, pedig e rugalmas formák előnyeit kellene inkább hangsúlyozni. Erre azért is szükség lenne, hiszen a kormány szándéka a jelenlegi foglalkoztatási szint jelentős emelése, amit viszont csak a rugalmas, szerződéses, vállalkozói, alvállalkozói formákkal, illetve az atipikus munkaformák elterjedésével lehet megvalósítani.
Az MGYOSZ szerint az önfoglalkoztatást nem lehet átfogóan szabályozni, sokkal inkább szükséges lenne egy-egy érintett szakterület speciális feltételeit kidolgozni. Azaz nem lehet az őrző-védők, a média, a kulturális élet, a szolgáltatási szektor sajátosságait egy jogszabályban összevonni. Éppen ezért az MGYOSZ azt fontolgatja, hogy az ősszel kidolgoz egy javaslatot, amely összefoglalja a speciális, önállóan szabályozandó területeket.
Ami az atipikus foglalkoztatási formák fejlesztését illeti, a legfontosabb teendő a távmunka területén lenne, ahol – bár a kormány ennek elterjedését több eszközzel is ösztönzi – a jogszabályi háttér rendezetlen. Így például a felelősség kérdésének tisztázására, a munkaidő és a munkaidő beosztásának újraértelmezésére, a munkavédelem és munkabiztonság újfajta megközelítésére lenne szükség, de a mai szabályozásban az utasítási jogkör is értelmezhetetlen a távmunka esetében. Így szükség lenne akár az Mt. módosítására, akár egy ehhez kapcsolódó rendelet megalkotására ahhoz, hogy e forma ténylegesen elterjedjen. A másik atipikusnak mondott formával, a részmunkaidővel kapcsolatban sok tennivalója nincs a kormánynak – véli Rolek Ferenc –, hiszen ebben az esetben a piac szabályozó szerepe az elsődleges. Ha a rövidebb munkaidőt a magyar családok egy része megengedheti magának, és a munkaadóknak erre szükségük van, akkor ez terjedni fog. Ezt ma még a fix összegű egészségügyi hozzájárulás kismértékben akadályozza, de ez ma már nem akkora költség, amit megfelelő érdekeltség esetén ne lehetne vállalni.
A szakszervezetek felkészülnek a változásokra
A munka világának – az elmúlt egy évtizedben tapasztalható – változásai váltásra késztetik a szakszervezeteket, ami főként az atipikus foglalkoztatás és a tervezett önfoglalkoztatás megítélésében érhető tetten – véli Borsik János, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke.
A változásokhoz igazodva a munkavállalói szervezeteknek is váltaniuk kell, amit mind az Európai Szakszervezeti Szövetség, mind pedig a nagy európai szakszervezetek is ösztönöznek. Nevezetesen arra van szükség, hogy megtörténjék a rugalmas foglalkoztatás nyomán keletkezett bizonytalanság ellensúlyozása. Ez a szakszervezetek számára teljesen új, a korábbinál sokkal nehezebb feladatot jelent.
Magyarországon az atipikus foglalkoztatás még kevéssé elterjedt, ezért az érdekvédőknek korábban e problémával nem volt dolguk, ám az új körülményekre ma már fel kell készülniük. Ráadásul a hazai helyzet a nyugat-európainál "kényesebb", hiszen a korábbi és a mostani kormányzat is csendestárs volt a törvénytelen foglalkoztatás kialakulása és fenntartása során. Becslések szerint jelenleg csaknem 400 ezer embert foglalkoztatnak jogellenes módon vagy a jogszabályokat megsértve. Ez igen nagy szám. Bár a mindenkori kormányzat tisztában volt és tisztában van a foglalkoztatási visszásságokkal, komoly intézkedés nem történt. Hasonlóképpen az APEH és a munkaügyi felügyelet sem tett megfelelő lépéseket az elmúlt években e helyzet rendezésére.
A munkaügyi ellenőrzésekkel kapcsolatos kapkodó bejelentések – egyfelől, hogy szigorítás várható az ellenőrzésben, másfelől, hogy elhalasztják a vizsgálódásokat – nem vezethetnek jó megoldáshoz. Ezt tetézte a kormányzat az önfoglalkoztatás tervének bejelentésével, ami – munkajogi szempontból – még tovább bonyolítja majd a jelenleg is zavaros helyzetet. A kormány e technikát január elsejétől csak megfelelő szakmai vita, egyeztetés nélkül vezethetné be. Holott jól tudjuk, hogy a kapkodva kidolgozott törvényjavaslat többet árthat, mint amennyit használ. A szakszervezeteknek fel kell készülniük az új foglalkoztatási modellek megjelenésére, hiszen a munkavállalók – bármilyen formában is alkalmazzák őket – a korábbiaknál is kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülhetnek.
