Az első hazai és mindjárt rendkívül sikeres próbálkozás az 1960-as évek végén született. Az Országos Piackutató Intézet vezető szakemberei – felismerve a minőségjel szerepét a marketingben – meghirdették a Kiváló Áruk Fóruma versenyt, és eredményesen vezették be a köztudatba az emlékezetes, és egyes termékeken máig fel-felbukkanó háromszögletű KÁF-emblémát. Tették mindezt akkor, amikor a hazai piacon még nem vált igazán meghatározó követelménnyé a jó minőség, s a termékek jobbára reklám nélkül is elkeltek. Az intézet munkatársai azonban úgy gondolták, hogy a bővülő kínálatban a fogyasztók igényelnek valamilyen segítséget, fogódzót az eligazodáshoz.
Saját arculattal
A rendszerváltozás utáni első kísérletek érdemleges visszhang nélkül maradtak. Jóllehet az 1995-ben alakult Magyar Áruk Klubja Egyesület ma is fáradozik a magyar áruk népszerűsítése érdekében, de 1997-ben meghirdetett "Hajrá, Hazai!" elnevezésű programja csupán átmeneti sikert hozott. Miként nem talált kellő visszhangra a Liga Szakszervezet egy korábbi, "Vásárolj magyar terméket, és védd a munkahelyed" felhívása sem. A nemzetközi porondon is "magasan" jegyzett, márkás termékeink – mint a tokaji bor, az Unicum, a Pick szalámi és a herendi porcelán – 1999 óta a Hungaricum Klubba tömörülnek, bár jól megállnak a maguk lábán is. Mind több hazai termék igyekszik behozni az elmúlt évtizedek hátrányát – visszaadva ezzel a magyar áru rangját.
Ezt a folyamatot segítik a különböző, immár többnyire saját arculattal rendelkező akciók, pályázatok. Ilyen például a Magyar Termék Nagydíj, amit az idén már hatodszorra írt ki az Industorg Iparszervezési, Kereskedelemfejlesztési és Képviseleti Bt., a Magyar Export-Import Bank Rt., a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, a KERMI Minőség-ellenőrző és Szolgáltató Kft., valamint a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. A május 30-ai jelentkezési határidőig az utóbbi évekhez hasonlóan ezúttal is csaknem kétszázan pályáztak, nagyvállalatok éppen úgy, mint kis- és középvállalkozások.
Anyagi támogatással
Önmagában a töretlen érdeklődés is igazolja, hogy a civil kezdeményezésként, Kiss Károlynénak, az Industorg Bt. ügyvivője ötlete alapján alapított díj viszonylag rövid idő alatt a kiváló magyar termékek megmérettetésének nyílt fórumává vált. Ehhez persze a Külügyminisztérium Kereskedelemfejlesztési Célelőirányzata, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, valamint a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITDH) erkölcsi és anyagi támogatása is kellett.
Az eltelt öt év során a gyártók megközelítően 600, általuk a hazai és a nemzetközi piacon versenyképesnek, kiemelkedőnek minősített termékkel, termékcsaláddal pályáztak az elismerésre. A Kiírók Tanácsa – nem vitatva egyikük kvalitásait sem – a 15-15 tagú szakmai zsűrik javaslata alapján összesen 60-nak ítélte oda a nagydíjat. Ezenkívül 97 termék érdemesült elismerő oklevélre, és tavaly először 14 kapott rangos emléklapot.
Jellemző a színvonalra, hogy 2002-ben többek között az Audi Hungária Kft. Pumpe-Düse kivitelű dízelmotorja, az Elekthermax Rt. egyik gázkonvektora, a Hollóházi Porcelán Rt. "Arcok" című Szász-kollekciója, illetve a Csabahús Kft. s a Kométa 99 Kft. egy vagy több készítménye nyerte el a nagydíjat.
Külpiaci érdeklődés
A pályázat kiírása során természetesen már a kezdet kezdetén felvetődött a kérdés, hogy az ezredforduló Magyarországán, a globalizáció korában valójában mi is nevezhető magyar terméknek, és az alapítók a vámtörvény meghatározását fogadták el. Eszerint a kiírók azokat az árukat tekintik magyar terméknek, amelyek itthon készülnek, és a teljes termelési értékük 51 százalékát a Magyarországon hozzáadott termelési érték teszi ki. A Magyar Termék Nagydíj pályázat sikere gazdasági eredményekben is mérhető.
Reprezentatív felmérések bizonyítják ugyanis, hogy a Magyar Termék Nagydíj pályázaton minősített termékek 10-15 százalékos forgalom- és exportnövekedést érnek el. Ez a gyártóknak több mint százmilliós árbevétel-emelkedést, a költségvetésnek a bevételek gyarapodását, a gazdaságnak új munkahelyeket jelent.
A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által 1998-ban alapított Kiváló Magyar Élelmiszer (KMÉ) cím bár "belevésődött" a köztudatba, de menedzselői, az FVM Magyar Közösségi Agrármarketing Centrum Kht. (AMC) vezetői ennek ismertségével mégsem elégedettek. Éppen ezért átfogó reklámkampányt indítottak, amelyet évente kétszer kívánnak megismételni.
Karöltve a kereskedőkkel
Kovács Barnabás ügyvezető igazgató szerint a védjegyes termékek száma mára elérte azt a nagyságrendet – 78 vállalat csaknem 200 árucikke viseli ezt az emblémát –, amelyet már nemcsak érdemes, hanem szükséges is széles körben népszerűsíteni. Kiváltképpen a hústermékek körében tapasztalható nagyfokú minőségi javulás, de igaz ez az élelmiszerek egész sorára is.
Különösen a nagy áruházláncok vezetőivel kívánnak szoros együttműködést kialakítani, bár erre nem nagyon kell kapacitálniuk a kereskedőket. Mint elmondják: a KMÉ védjegy biztonságot jelent a számukra, garanciát a minőségre, és arra, hogy utólag nem fognak reklamálni a vásárlók. Nem véletlen, hogy a termékek a populárisabb üzletek mellett a legszínvonalasabb láncok áruházaiban is megtalálhatók. És nem feltétlenül az exkluzív, a drága termékek, mi több: a nagyon drága portékák polcain.
Az AMC-nek ugyanis hangsúlyos törekvése, hogy a cégek, a termelők sokaságát segítse erkölcsi, és ezáltal gazdasági sikerhez. Ennek érdekében tudatosan határozták meg jelképes összegben a regisztrációs díjat, ezenfelül pedig az AMC fizeti a pályázóknak az összes "procedúrát", a minőségi bevizsgálásokat, az ellenőrzéseket. Mert ahhoz, hogy valamely termék elnyerje a KMÉ védjegyet, legalább egy paraméterében meg kell haladnia az élelmiszertörvény előírásait, és ezt hivatalosan bizonyítania kell.
Növekvő forgalom
A kulcsszó a KMÉ-nél is a minőség, a tartósan magas színvonal, amelynek – élelmiszerekről lévén szó – minden más terméknél nagyobb jelentősége van. Ezzel függ össze, hogy a cím nem örökre, hanem csupán három évre nyerhető el, és szándéktól függően újabb megmérettetéssel megújítható.
Ami a díj gazdasági jelentőségét illeti, egy tavalyi hatásvizsgálat szerint a reklámozott védjegyes termékek forgalma több mint 15 százalékkal, a védjegy ismertsége 30 százalékkal nőtt. Az igazgató szerint a védjegy – a minőség és a biztonság fenntartása mellett – ha nem is garantálja, de mindenképpen segíti a hazai gazdaság és élelmiszeripar talpon maradását, helyzetének megőrzését, erősítését a piacon. Erre különösen nagy szükség van napjainkban, amikor jól érzékelhető a magyar gazdálkodók félelme az uniós csatlakozás esetleges kedvezőtlen következményeitől. Sokan tartanak attól, hogy a magyar termékek hátrányba kerülnek a mutatós csomagolású és rendszerint jó minőségű nyugati árukkal szemben, és emiatt munkahelyek szűnhetnek meg. Holott a hazai élelmiszerek más nációbeli társaiknál gyakran jobbak, ízletesebbek.
Felvetődött, miszerint a "magyar" jelző miatt többek között ez a díj is ütközhet az áruk szabad mozgásának elvével, s esetleges vádként megfogalmazódhat a vásárlók országnévhez kötött befolyásolása. A társaságnál ezért azt tervezik, hogy a védjegyet még az idén bejegyeztetik az Európai Unió Spanyolországban lévő szakmai központjában. Ott majd kiderül, hogy van-e oka a félelemnek.
Szervezetek minősítése
Az üzleti kiválóság elismerésére hivatott Nemzeti Minőségi Díjat a gazdasági tárca kezdeményezésére 1996-ban a miniszterelnök alapította, az Európai Minőségi Díj modelljét követve. Ez az állami szerepvállalás mértékén túl abban is különbözik a többi hazai termékdíjtól, hogy nem egy áru vagy szolgáltatás minőségét, hanem egy szervezet tevékenységét, eredményeit díjazza. Az aspiránsok kis-, közepes és nagyméretű termelővállalati és szolgáltató kategóriában pályázhatnak.
A díj szervezését, a pályázatok kiírását, az értékelés tisztaságát a tárcák magas szintű képviselőjéből álló Nemzeti Minőségi Díj Bizottság felügyeli, a pályázati feltételeket pedig a Magyar Ipari és Kereskedelmi Minőségfejlesztési Központ dolgozta ki. Létrehozása találkozott a gazdaság szereplőinek várakozásával, állítja Kálmán Albert, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium minőségügyi osztályvezetője, és bizonyságul felhozza, hogy eddig több mint 70-en pályázták meg a címet, és elnyerésének feltételeit – mint mércét – több száz vállalkozásnál vezették be egyfajta önértékelésre.
Jelenleg összesen 25 cég birtokosa a Nemzeti Minőségi Díjnak, amit – rangjához méltóan – évről évre az Országházban a miniszterelnök vagy a kancelláriaminiszter nyújt át ünnepélyesen a nyerteseknek: a gazdaság és a közélet kiemelkedő személyiségei és a legszélesebb nyilvánosság előtt. A pályázók a független értékelők visszajelzései alapján objektív képet kapnak szervezetük főbb jellemzőiről és a továbbfejlesztés lehetőségeiről. Mindemellett a magas követelmények és a szoros pályázati határidők is elősegítik a teamekben való közös munkát. A pályázat elkészítése valódi kihívást, próbatételt jelent a vállalati közösségek számára.
Európai megmérettetés
A szakmai tevékenység helyes irányát bizonyítja, hogy az eddigi 25 győztesből 12 pályázott az európai díjra. Közülük 9 kapott elismerést, ebből 2 – a Westel 900 GSM Mobil Távközlési Rt. és a hódmezővásárhelyi német-magyar Burton-Apta Tűzállóanyag-gyártó Kft. – nyerte el az Európai Minőségi Fődíjat, illetve ennek megfelelőjét. Mindezzel Magyarország Európa legsikeresebben pályázó országai közé küzdötte fel magát. Úgyszintén a hazai termelőszféra eredményeinek nemzetközi elismerése, hogy ez ideig 20 magyar szakember – maga az osztályvezető is – nyert jogosultságot az európai minőségi pályázatok értékelésére.
A különböző díjakat, minősítéseket, elismeréseket a gazdasági tárca a vállalati versenyképesség javítása eszközének tekinti, és lehetőségei szerint támogatja – hangsúlyozza az osztályvezető. A minisztérium minden olyan kezdeményezést támogat, ami a piaci pozícióik megőrzéséhez, javításához segíti a cégeket. A díjak tényleges anyagi erővé válhatnak olyan gazdasági közegben, ahol értékelik a teljesítményt, a minőséget.
Ez a közeg szélesedik. Tavaly például a tárca kezdeményezésére a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara területi kamarái 15 megyében, ezen belül 3 régióban írtak ki pályázatokat helyi minőségi díjra. Az idei pályázatokat – dr. Molnár Lászlónak, az MKIK közgazdasági igazgatóhelyettesének tájékoztatása szerint – ezekben a hetekben teszik közzé, várhatóan már minden megyében. A tárca 850 ezer, az MKIK 500 ezer forint támogatást nyújt megyénként. A kamara elnöksége azért is üdvözli a kezdeményezést, mert a pályázatok alkalmat kínálnak a vezetők számára munkájuk, a vállalkozások egyfajta átvilágítására, és ez nagyon fontos – nem utolsósorban a sikeres uniós integráció érdekében.
Külföldre tekintve
A Kométa 99 Kft. az ország második legnagyobb sertésfeldolgozó vállalata. A 900 főt foglalkoztató társaságnál évente 400 ezer sertést dolgoznak fel, árbevételük 20 milliárd forint. A kaposvári nagyvállalat 12 terméke jogosult arra, hogy viselje a Kiváló Magyar Élelmiszer címet és emblémát, mini snack szalámija és prímsonka-családja pedig tavaly a Magyar Termék Nagydíjon lett befutó.
Noha a társaság eredményei nem feltétlenül igényelnék termékeik díjakkal, elismerésekkel történő népszerűsítését, mégis pályáznak. Sárközy Ildikó marketingigazgató szerint azért, hogy megméressék magukat, és nyerjenek.
Pályáztak másutt is: van "Foodapest újdonság díjuk", piaci sikertermékük, s elismerésük kereskedőktől, fogyasztóktól. A díjaktól – minden korábbi üzleti sikereik ellenére – azt várják, hogy tovább népszerűsítsék termékeiket, felhívják rájuk a figyelmet, jelezzék a vásárlóknak, hogy – levéve az üzletek hűtőpolcairól a Kométákat – különleges árut tartanak a kezükben. A különböző díjak azonban – tapasztalataik szerint – még nem eléggé ismertek a fogyasztók körében. Külföldön pedig még kevésbé ismertek, és esetenként a kereskedők is tájékozatlanok. Az igazgató németországi példákat idéz, mert mint mondja: ott a díjaknak tekintélyük van.
Bírálati szempontok
A Nemzeti Minőségi Díjat – a kisméretű termelők kategóriájában – 1998-ban nyerte el a mogyoródi Kapitány és Társai Napellenző- és Fémkészülék-gyártó Kft. A többi között a szervezet tevékenysége, ügyfélkapcsolata, saját dolgozókkal kialakított kapcsolata, eredményei; összesen kilenc különböző mutató alapján. A bírálóbizottság vizsgálta a cég jövőképét, gazdálkodását, társadalmi kapcsolatait, a vásárlói elégedettséget, illetve a partnerek tevékenységének és a piac igényeinek a követését.
Kapitány Attila ügyvezető igazgató pályázatuk indokaként a becsvágyat, másrészt a szembesülés szándékát említi. Mert a minőségben is lehet és kell fejlődni, és ehhez objektív mérce alapján jó tudni, hogy melyek azok a területek, ahol a szervezet gyengébben végzi a munkáját, illetve ahol korrekcióra van szükség. Ennek gazdasági vonatkozása is van.
Ami pedig magát a díjat illeti, a cím nem jár pénzzel. Azonban a szervezetet az elért színvonal megtartására készteti, és ez önmagában is haszon. Mindemellett levélpapírjaikon, prospektusaikon feltüntetik, hogy a díj birtokosai, az elismerésnek tehát arculatépítő értéke is van. Noha ennek hatása a gazdasági eredményekben közvetlenül nem mutatható ki, kedvezően befolyásolja a cég megítélését.
A Kapitány és Társai Kft. termékei egy részét exportálja. Azt látják, tapasztalják, hogy külföldön általában nagy becsülete van a minősítő pecséteknek, a diplomáknak, a díjat tanúsító logóknak. Ha üzletfeleik történetesen nem is tudják, hogy pontosan mit is fejez ki jelen esetben a védjegy, azt azért kikövetkeztetik, hogy ennél a kis magyar cégnél valamit akarnak, valamit tudnak.
