Ismét módosult a köztisztviselői törvény
A Magyar Közlöny 76. számában jelent meg a 2003. évi XLV. törvény, amely átfogóan módosítja mind a köztisztviselők, mind a fegyveres szervek hivatásos állományának, mind a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományának jogviszonyáról szóló törvényeket. A 2003. július 1-jétől hatályos jogszabály legfontosabb rendelkezése a 2001-ben "kiszervezett" ügykezelők újbóli közszolgálati jogviszonyba vétele, valamint az illetménytáblák átalakítása.
A felnőttképzés támogatása a Munkaerő-piaci Alapból
A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter 8/2003. (VII. 4.) FMM rendelete a Magyar Közlöny 79. számában jelent meg. A rendelet a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészében található, az iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú keret felhasználását és ellenőrzését szabályozza.
A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény alapján kötött felnőttképzési szerződésben szereplő képzési díj az alapból részben vagy egészben megtéríthető. Pályázat alapján a képzésben részt vevő személynek a taneszközök, informatikai eszközök beszerzéséhez legfeljebb értékének 50 százalékáig támogatás nyújtható. Ezen túlmenően támogatás adható a felnőttképzést folytató intézményeknek is, a képzés összköltségének legfeljebb 75 százalékáig. A rendeletben szabályozott egyéb pályázati támogatási formák közé tartozik a felnőttképzés-fejlesztési tevékenység, az Európai Unió felnőttképzési programjaiban való részvétel, valamint a felnőttképzési intézmény technikai feltételeinek fejlesztési támogatása.
Külön támogatások nyújthatók a Nemzeti Felnőttképzési Intézetnek (NFI), a képzési, képzésfejlesztési célú közalapítványoknak, társadalmi szervezeteknek, gazdasági kamaráknak. Beruházásösztönző képzési támogatásban részesíthető az a befektető gazdasági társaság, amellyel a kormány a befektetésre vonatkozó megállapodást írt alá.
A szakképzési hozzájárulásra kötelezett munkáltatók is részesülhetnek támogatásban a munkavállalójuk külső cég által lebonyolított, illetve belső felnőttképzéséhez, továbbá a felnőttképzés-fejlesztő tevékenységhez.
Az eljárási szabályok értelmében a támogatások odaítéléséről az Országos Felnőttképzési Tanács véleménye alapján a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter dönt. A pályázatot az FMM vagy az NFI írja ki, a rendeletben meghatározott tartalmi pontok alapján. A pályázati nyertessel kötött támogatási szerződés betartását a minisztérium vagy az általa megbízott személy, szervezet ellenőrzi.
A rendelet 2003. július 12-én lépett hatályba.
Egységes munkaügyi nyilvántartás készül
"Jogszabály közeli" állapotba kerülhet az egységes munkaügyi nyilvántartás tervezete, amelynek egyik, nem kizárólagos célja a munkaügyi ellenőrzés hatékonyabbá tétele, továbbá szélesebb körű garanciák előírása a foglalkoztatás szabályainak betartása, betartatása érdekében. A nyilvántartás bevezetésének nemzetközi vonatkozása, hogy az európai uniós csatlakozásunk egy sor feladatot ró a magyar munkaügyi szervekre. Így a nyilvántartás céljai között szerepel az EU-csatlakozás után kötelező statisztikai adatszolgáltatás feltételeinek megteremtése (a külföldi állampolgárságú munkavállalókra vonatkozó statisztikák összeállításáról szóló 311/76 EGK rendelet), továbbá a migráns munkásokkal kapcsolatos adatszolgáltatási feladatok ellátása (1408/71. EGK rendelet), valamint a munkaerőpiac ellenőrzésének fejlesztése, a munkaviszonyra vonatkozó információs önrendelkezési jog érvényesülésének elősegítése.
Az elképzelések szerint a nyilvántartás az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatóknál, egy adott időpontban fennálló munkaviszonyokat tartja majd nyilván, és ezzel összefüggésben tartalmazza a munkáltatók és a velük munkaviszonyban álló munkavállalók adatait.
Az Európai Unió számára kizárólag feldolgozott (nem elemi, nem személyhez kötődő) adatokat továbbítanak. A rendszert a statisztikai adatok kezelésére vonatkozó szabályokat figyelembe véve alakítják ki. (Az adatszolgáltatás során egyedileg nem azonosítható adatokat kap majd a KSH további feldolgozás és az EUROSTAT-nak való jelentés céljából.)
A migráns munkavállalókkal kapcsolatos adatcsere során egyedi adatok is kiszolgáltathatóak lesznek a tervek alapján, figyelembe véve az adatvédelmi törvény előírásait.
Bejelentési kötelezettség
A nyilvántartás létrehozása és működése érdekében szükséges, hogy a munkáltatók a munkaviszony létesítését és megszűnését azonnal bejelentsék a nyilvántartást működtető szervnek. Erre a bejelentési kötelezettségre egy olyan szűk körű nyilvántartás épül majd fel, amely lehetővé teszi, hogy naprakész adatokat tudjon a rendszer szolgáltatni. A munkaügyi ellenőrök például egy-egy ellenőrzés során már akár aznap egyértelműen ellenőrizhetik a munkaviszony meglétét.
A rendszer átláthatóvá teszi az EU-csatlakozással keletkezett adatszolgáltatási és statisztikai kötelezettségeket a munkaviszonyok fennállása és a külföldiek foglalkoztatása területén.
A munkavállalók informálása
A nyilvántartás lehetővé teszi majd azt is, hogy a munkavállalók – megfelelő ellenőrző (authorizációs) mechanizmusokon túljutva – ellenőrizhessék azt, hogy a munkáltatók milyen adatokat jelentettek be a velük létesített munkaviszonyról. Ez a szolgáltatás biztosítja a jövőben a munkavállaló számára munkaviszonyra vonatkozó információs önrendelkezési jog szélesebb körű érvényesülését, növelve ezzel a munkavállalók foglalkoztatási és jogbiztonságát.
A munkavállaló az interneten vagy a munkaügyi központokban, a megfelelő azonosítási mechanizmuson túljutva, lekérdezheti, hogy saját munkáltatója bejelentette-e a vele létesített munkaviszonyt, illetve hogy a nyilvántartás milyen adatokat tárol róla. (Az adatkezelés során a munkavállalók csak saját munkaviszonyadataikhoz jutnak hozzá.)
Jogszabályi környezet
A jogszabályi feltételek kialakítása egyrészt az Mt., másrészt a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXVI. törvény módosításával valósulhat meg.
Az Mt. tartalmazná a munkáltatók azonnali bejelentési kötelezettségére vonatkozó szabályokat, a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény pedig megteremtené annak jogi feltételeit, hogy a munkaügyi ellenőrzés e bejelentési kötelezettség teljesítésére is kiterjedjen.
A nyilvántartásra vonatkozó szabályokat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény rendezné. Ez a törvény szabályozná azt is, hogy a nyilvántartásban honnan gyűjtött és milyen adatokat, milyen célból, mely időpontig lehet kezelni, e nyilvántartás milyen kapcsolatban áll más nyilvántartásokkal, továbbá mely szervezetek és milyen módon juthatnak hozzá az itt tárolt adatokhoz, és azokat milyen célra használhatják fel. Ebben a törvényben rögzítenék a nyilvántartásban szereplő személyek adatkezeléssel kapcsolatos jogaira, valamint azok gyakorlásának módjára vonatkozó szabályokat.
A nyilvántartás egyelőre még csak tervezet; cikkünk megírásakor még nincs hivatalos döntés a rendszer részleteiről és hatálybaléptetéséről.
Adatvédelem
A 80-as számú Magyar Közlönyben jelentek meg azok a rendelkezések, amelyek zömmel a jövő év elejétől, kis részben pedig a magyar uniós tagság napjától módosítják az adatvédelmi törvényt. Az erről szóló 2003. évi XLVIII. törvény definiálja a személyes, a különleges, a bűnügyi személyes, a közérdekű, a közérdekből nyilvános adat, a hozzájárulás, a tiltakozás, az adatkezelő, az adatkezelés, az adattovábbítás, a nyilvánosságra hozatal, az adattörlés, az adattárolás, az adatmegsemmisítés, az adatfeldolgozás, az adatfeldolgozó, a személyesadat-nyilvántartó rendszer (nyilvántartó rendszer), az adatállomány, a harmadik személy, illetve a harmadik ország fogalmát.
Új szabályként kerül az adatvédelmi törvénybe az automatizált egyedi döntés, amelynek lényege, hogy kizárólag számítástechnikai eszközzel végrehajtott automatizált adatfeldolgozással az érintett személyes jellemzőinek értékelésére csak akkor kerülhet sor, ha ahhoz kifejezetten hozzájárult, vagy azt törvény lehetővé teszi. Az érintettnek álláspontja kifejtésére lehetőséget kell biztosítani.
Új elem lesz a törvényben a tiltakozási jog, illetve az előzetes ellenőrzés, valamint a belső adatvédelmi felelős és az adatvédelmi szabályzat, továbbá a személyes adatok statisztikai célú felhasználásának részletes szabályozása is.
Betéti társaság beltagjának munkaviszonya
A betéti társaság nem létesíthet munkaviszonyt üzletvezetésre egyedül jogosult egyedüli beltagjával – hozta meg a Magyar Közlöny 89. számában ismertetett jogegységi határozatát a Legfelsőbb Bíróság héttagú jogegységi tanácsa (3/2003. PJE). A korábbi bírósági ítéletektől eltérő álláspontra helyezkedtek a bírák, amikor úgy döntöttek: nem állnak fenn a munkaviszony létesítésének munkajogi feltételei abban az esetben, ha a betéti társaság egyetlen természetes személy beltagjával kívánna szerződni.
Az indoklás szerint a munkaviszony kétoldalú, széles körű utasítási jogot, alá-fölé rendeltségi kapcsolatot magában foglaló jogviszony. Így a munkaviszony létesítésének nemcsak az az előfeltétele, hogy a munkáltató és a munkavállaló személye elkülönüljön, hanem az is, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója és a munkavállaló személye se essen egybe. Ha a munkáltatói jogkör gyakorlójának a személye nem különül el a munkavállaló személyétől, a jogegységi tanács értelmezése szerint fogalmilag kizárt munkaviszony létesítése.
Munkaszüneti napok
A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter meghatározta a 2004. évi munkaszüneti napok körüli munkarendet. A rendelet hatálya kiterjed – néhány, a jogszabályban olvasható kivételtől eltekintve – minden munkáltatóra, közigazgatási szervre, és az általuk foglalkoztatott munkavállalókra, közalkalmazottakra, közszolgálati jogviszonyban állókra.
A 87-es számú Magyar Közlönyben olvasható 9/2003. (VII. 18.) FMM rendelet szerint:
január 2., péntek pihenőnap,
január 10., szombat munkanap,
december 18., szombatmunkanap,
december 24., péntek pihenőnap lesz.
Módosuló kamarai törvény
A kormány az Országos Érdekegyeztető Tanácsban szeretné megvitatni a gazdasági kamarákról szóló törvény tervezett módosítását – derült ki az OÉT június 27-i ülésén történtekről beszámoló 85. számú közlönyből. A kormányzat elképzelései között szerepel egy érdekképviseleti törvény megalkotása is, melynek szakmai koncepcióját a második félévben kívánják a Tanács elé tárni.
