Az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) március 30-ai tisztújító közgyűlése négy évre ismét elnökké választotta Szűcs Györgyöt, míg a szervezet alelnöke Kassai Róbert, Nádai László és Zilahi Sándor lett. Kiss Péter kancelláriaminiszter – aki részt vett a közgyűlésen – arra hívta fel a figyelmet, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében, 2004-2006 között mintegy 1200-1400 milliárd forint értékű fejlesztés valósulhat meg, s a magyar kis- és középvállalkozásoknak (kkv) nagy szerepük lesz abban, hogy az ország kihasználhassa majd a rendelkezésre álló közösségi forrásokat. Az uniós csatlakozás alapvetően megváltoztatja a lehetőségeket, ami nemcsak a verseny kiteljesedését jelenti, hanem a felzárkózás esélyét is megteremti.
Szolgáltatói hálózat
Szűcs György, az IPOSZ elnöke szerint a vállalkozásokat a kkv-knak szóló szolgáltatói hálózat kiépítésével lehet segíteni. Ugyanakkor – az uniós jogharmonizációval összefüggésben – kiemelkedően fontos az egyéni vállalkozókról, a szakképzésről és a közbeszerzésről szóló törvények módosítása.
Az IPOSZ közgyűlése elfogadta az érdekképviselet ez évi cselekvési programját. Ezek szerint az IPOSZ – az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) keretén belül megalakult Nemzeti Fejlesztési Terv Bizottságban – mindent elkövet, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások érdekei érvényesüljenek. Ugyanakkor célul tűzték ki a Széchenyi-hitelkártya minél szélesebb körű elterjesztését. Ennek érdekében – hogy tagjaik ne szenvedjenek hátrányt – a KA-VOSZ Rt. illetékeseivel az év folyamán többször is tárgyalásokat kívánnak folytatni.
Az IPOSZ az idei évben kiemelt feladatnak tekinti a gazdasági társaságokról szóló törvény módosítását, az egyéni vállalkozásokról szóló törvény újraalkotását, a követhető, stabil adórendszer megteremtését, a beruházási célú tartalékolás rendszerének ésszerűbb kialakítását, illetve az adózás rendjének teljes körű felülvizsgálatát és a társadalombiztosítási nyilvántartások racionalizálását.
Hitelezési feltételek
A szervezet a jövőben nagy hangsúlyt kíván helyezni – egyebek mellett – a hitelhez jutás lehetőségének szélesítésére, a feketemunkát visszaszorító törvények megalkotására, az önkéntes munkanélküli-rendszer létrehozására az egyéni vállalkozók részére, valamint az adminisztrációs kötelezettségek egyszerűsítésére.
A szövetségnek az EU-csatlakozással kapcsolatban fokoznia kell tájékoztatótevékenységét, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások a taggá válás után is megőrizzék versenyképességüket és fejlődhessenek.
A célkitűzések között szerepel továbbá az alapképzés fejlesztése, a kézműipar befolyásának megerősítése, illetve a szakmunkásképzés feltételeinek kialakítása. Ez utóbbi tekintetében – egyebek mellett – elengedhetetlen, hogy a 9-10. osztályban a közismereti tananyag minél kevéssé terhelje az oktatást, s növekedjen a szakképzésre fordított idő. Fontos szempont a kézműipari szakmák továbbképzési bázisának szélesítése is.
Az érdekvédelem terén az IPOSZ célja e tevékenység hozzáigazítása a megváltozott kormányzati struktúrákhoz (két minisztérium, két intézet az eddigi egy-egy helyett), s a kétoldalú kapcsolatok ápolása miniszteri, államtitkári, helyettes államtitkári és főosztályvezetői szinteken.
A bizottságokban – Országos Szakképzési Tanács (OSZT), Felnőttképzési Tanács, az OÉT szakképzési bizottsága, Leonardo Tanács, Felsőoktatási és Képzési Tanács – a kézműipar pozícióinak megőrzése a legfontosabb. Továbbá figyelemmel kell kísérni a parlament oktatási bizottságának tevékenységét. De a munkaadói és munkavállalói oldallal zajló folyamatos egyeztetést is fenn kell tartani.
Uniós tanácsadás
Az uniós csatlakozás felkészítési feladatai közül az egyik legfontosabb az EU-információs szolgálat működési elvének kidolgozása és a folyamatos munka feltételeinek megteremtése. Az Unióval kapcsolatos tanácsadási rendszer létrehozása ugyancsak kiemelt feladat az IPOSZ-nál: néhány régióban már 2003-ban megkezdik a rendszer kiépítését és a munkatársak felkészítését.
Az IPOSZ vezetése abban reménykedik, hogy a 467 ezer egyéni vállalkozó is hozzájuthat a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében meghirdetett beruházási hitelhez, amelynek tájékoztatójában még az szerepel, hogy a kedvezményes, hosszú távú, 10 millió forintos hitellehetőségből az egyéni vállalkozói kör nem részesülhet. Az IPOSZ rendkívül hátrányos megkülönböztetésnek, valamint a kormányzati szándékkal és az európai kisvállalkozói chartával ellentétesnek minősítette ezt a korlátozást, amely az egyéni vállalkozók felzárkózási lehetőségeit nehezítené meg. Csillag István gazdasági és közlekedési minisztertől azonban arra kaptak ígéretet, miszerint a Magyar Fejlesztési Bank haladéktalanul intézkedik azért, hogy e hitelkonstrukciót az egyéni vállalkozók is igénybe vehessék.
Versenyképes adórendszer
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) megalakulásának 15. évfordulója jegyében március végén tartotta ünnepi küldöttgyűlését, melyen részt vett Medgyessy Péter miniszterelnök is.
Demján Sándor alapító szponzor, társelnök – az elért eredményeket aláhúzva – az EU-csatlakozás fontosságáról, az ehhez szükséges állami intézkedésekről, kiemelten az adóügyekről, a bírságolási problémákról és a szakképzés anomáliáiról szólt. Kifejtette: az uniós csatlakozásnak nincs alternatívája, és a VOSZ támogatja ezt. Ám ehhez a magyar adórendszert versenyképessé kell tenni az EU-tagországokéival.
A VOSZ 2001-ben megfogalmazott 19 pontos gazdaságfejlesztési célú követeléseinek jelentős részét egyébként az éppen aktuális kormányok teljesítették. A szervezet képviselői jelenleg is tárgyalnak a kormány illetékeseivel egy új faktorálási rendszer kialakításáról, ami az állami költségvetésnek 50 milliárd forintjába kerülne, ám a vállalkozókat ezermilliárd forintnyi tőkéhez juttatná.
Az ügyvezető elnökség megtartotta első ülését. Az új soros elnök egy évre Zwack Péter lett, míg főtitkárnak a következő három évre Károlyi Miklóst választották meg. A VOSZ további három évre megválasztott társelnökei: Berta János, Demján Sándor, Csányi Sándor, Jaross Tamás, Lepsényi István, Lits József, Minarik György, Radács Ferenc, De Sorgó Tibor, Szirmai Péter, Szőnye József, Tardos János, Tolnai Tibor, Várszegi Gábor, Zwack Péter.
VOSZ-program
A küldöttgyűlés az elnökség részére a következő tennivalókat ajánlja:
– növelni kell a regionális, a területi érdekegyeztető, érdekvédelmi munkát;
– erősíteni kell a VOSZ infrastruktúrájának személyi-tárgyi és szolgáltatói feltételeit;
– szorgalmazni kell az országos szakmai szekciók integrációját, és bátorítani kell azt a folyamatot, amely szerint a szekciók négy fő területre – gyártás, kereskedelem, szolgáltatás, kisvállalkozói és humántevékenységek – fokuszálnak;
– tovább kell folytatni azt a bevált gyakorlatot, mely szerint a VOSZ – önállóságuk teljes elismerése mellett – tömöríti és segíti a szakmai érdekképviseleteket, együttműködik a gazdasági és a hivatásrendi kamarákkal;
– fejleszteni kell a szociális partnerekkel való együttműködést, a munkáltatói szerep és érdek markánsabb érvényesülését;
– tanulmányok, javaslatok kidolgozása útján szakmailag magasabb szinten kell megjelenni az Országos Érdekegyeztető Tanácsban és más központi, megyei, regionális és helyi szervek előtt;
– folytatni kell azt a kommunikációs gyakorlatot, amely a parlamenti politikai pártokkal az egyenlő távolságtartásban, a kormánnyal, helyi önkormányzatokkal pedig az érdemi együttműködésben testesül meg.
A küldöttgyűlés elfogadta a VOSZ 2002-2005-ig szóló középtávú programját, melynek címe: "A Vállalkozói érdekek és érdekvédelem az EU-csatlakozás perspektívájában." A program vezérgondolata az ország, és ezen belül a magyar vállalkozások versenyképességének javítása. A VOSZ főként az oktatásban, illetve a szakmaspecifikus információk továbbításában lát részvételi lehetőséget a vállalkozások európai uniós felkészítésében. Mivel az Európai Unióban az adók és a közterhek versenyére is fel kell készülni, ezért ezek mérséklése is fontos.
Felkészítési hajrá
A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) május 20-án tartotta a szervezet éves közgyűlését. Antalffy Gábor ügyvezető elnök fontos eredménynek nevezte, hogy a vállalkozások helyzetének javítására irányuló korábbi javaslataik egy része megvalósult. Ugyanakkor azonban nem sikerült előrelépni a helyi iparűzési adó terén, lévén az adónem kivetése továbbra sem a nyereséghez kötődik.
A KISOSZ tagjai, a kisvállalkozások a várható nehézségek ellenére is úgy gondolják: nincs más alternatíva, mint az Európai Unióhoz való csatlakozás. A KISOSZ tehát folytatja tagjai csatlakozási felkészítését. E tekintetben az elkövetkező egy év még a korábbiaknál is intenzívebb munkát követel a szervezettől – mondta Antalffy Gábor.
A szervezet a tagság érdekében idén is aktív érdek-képviseleti munkát kíván folytatni többek között az Országos Érdekegyeztető Tanácsban, az Európai Integrációs Tanácsban, a Nemzeti ILO Tanácsban, valamint az Ágazati Tanácsban. Ugyanakkor – a pályázati rendszer, továbbá a kisvállalkozások működési körülményeinek figyelemmel kísérése, valamint a javaslatok megfogalmazása céljából – folyamatosan részt kívánnak venni a gazdasági tárca által működtetett Vállalkozásfejlesztési Tanácsban is.
Egységes nyilvántartás
Az érdekképviselet 2003-ban országos szinten egységes tagnyilvántartást hoz létre, amelyhez kapcsolódóan kialakítják a humánerőforrás-térképet is. A sokrétű szolgáltatás közül kiemelendő a garanciaszövetkezetek megerősítése, illetve a HACCP minőségbiztosítási felkészítés.
A KISOSZ arra is törekszik, hogy – még az EU-csatlakozás előtt – ne csak az uniós direktívákat, hanem az egyes tagországok kis- és középvállalkozásokat érintő szabályozási gyakorlatát is megismerjék tagjaik. Például a 2004-2005. évi adókra és járulékokra vonatkozó tárgyalásokat előkészítendő a szövetség azt tervezi, hogy áttekinti az egyes államok elvonási rendszerét és mértékét, valamint a kisvállalkozói támogatásokat. Az "kicsik" uniós felkészítése során ugyanis hangsúlyt kívánnak helyezni a tagországokban már kialakult gyakorlat hazai átvételére.
