Támogatott álláshelyek
A foglalkoztatáspolitikai tárca tájékoztatása szerint a munkahelyteremtő pályázati támogatási rendszer sikeresen működik. Az idén rendelkezésre álló, 3 milliárd forintos keret nagy részét már lekötötték. Míg márciusban 159 cég 1 milliárd 536 millió forintnyi vissza nem térítendő juttatást kapott – amiből 1400 új álláshely létesíthető –, addig áprilisban ennél jóval több munkáltató pályázott a számukra megnyíló 665 millió forintos keretre. Januárban és februárban összesen 799 millió forintot ítéltek meg a cégeknek.
Informatikai pályázat
Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium – 800 millió forintos keretösszeggel – új pályázatokat hirdetett meg. A "Vállalatirányítási szoftverek közepes méretű vállalkozásoknak" elnevezésű felhívás a magyar nyelvű informatikai technológiák fejlesztését, a "24. óra – Kulturális kincseink digitalizálása" címet viselő kiírás pedig a kulturális javak digitális megőrzését szolgálja. Az előbbi pályázattól – amelynek elnyerhető összes forrása 400 millió forint – azt várják a kiírók, hogy a kis- és közepes vállalkozások versenyképessége javuljon. A pályázatokat május 15-től folyamatosan lehet benyújtani.
Felzárkózó régiók
A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása szerint 2001-ben – csekély mértékben ugyan, de – mérséklődött a magyarországi régiók fejlettségbeli különbségeinek növekedése. Az adatok tanúsága szerint – a vizsgált időszakban – a legjobb és a leggyengébb pozícióban lévő régió közötti különbség 2,41-szeres, ami 2000-ben még 2,47-szeres volt. A tavalyelőtti esztendőben is Közép-Magyarország volt a legfejlettebb térség, amit a dunántúli régiók követtek. A sorrend 6., illetve 7. helye között 1998 óta 2001-ben következett be először helycsere, ugyanis az észak-alföldi régió megelőzte Észak-Magyarországot.
Diplomás állástalanok
Egyes diplomás szakmákban munkanélküliséggel kell szembenézniük a felsőoktatási intézményekből kikerülő végzősöknek – hangzott el egy Békéscsabán megtartott májusi rendezvényen. Csanádi Ágnes, a munkaügyi tárca közigazgatási államtitkára kifejtette: tavaly a pályakezdő diplomások körében 5,7 százalékos munkanélküliségi rátát mértek a munkaügyi központok.
Területfejlesztési tanácsadók
Májusban megalakult a Nemzeti Területfejlesztési Hivatal mellett működő területfejlesztési tanácsadó testület, amelynek munkájában 19 kutató, illetve szakember vesz részt. A grémium létrehozásának célja a tudományos szakmai műhelyek, illetve a gyakorlati munkát végző szakemberek bevonása a kormányzat területfejlesztési munkájába. A résztvevők az alakuló ülésen megvitatták a területfejlesztési törvény módosításának koncepcióját.
Széchenyi-program
A gazdasági tárca adatai szerint – március elsejei meghirdetése óta – mintegy ezer kis- és középvállalkozás nyújtott be pályázatot a Széchenyi Gazdaságfejlesztési Programra. Ennek alapján az igénylők az idén 8 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesülnek. A legtöbb mikro-, kis- és középvállalkozás – a kiírásban szereplő kilenc részprogram közül – az ISO minőségirányítási rendszerek kiépítése céljából pályázik az alapra. Ugyanakkor kevés a feldolgozóipari beruházás megvalósításához benyújtott támogatási igény.
Borúlátó várakozások
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemzési Intézetének több mint 1700 cég válaszain alapuló felmérése szerint a munkáltatók borúlátóan ítélik meg ez évi, első félévi kilátásaikat. A megkérdezett cégek pesszimistán értékelik az üzleti helyzetet és a jövedelmezőségüket, azonban bizakodóak a rendelésállomány alakulását illetően. Ugyanakkor rendkívül visszafogottak a cégek létszámbővítési szándékai: a munkáltatók 26 százaléka tervez elbocsátásokat, és csupán 16 százalékuk gondol a dolgozói létszám bővítésére.
Nőtt a reálkereset
A reálkereset 13,7 százalékkal növekedett egy év alatt, az év első három hónapjában – tudatta a Központi Statisztikai Hivatal. A versenyszférában tevékenykedők átlagosan 117,8 ezer forintot kerestek a vizsgált időszakban. A fizikai dolgozók 83,8 ezer, a szellemi foglalkozásúak pedig 185,1 ezer forintot vihettek haza. A "legjövedelmezőbb" ágazat – 242,1 ezer forintos bruttó átlagkeresettel – továbbra is a pénzügyi szféra, a legszerényebb fizetéssel – átlagosan 69,2 ezer forinttal – pedig a textil-, a bőr- és a cipőiparban kellett beérniük a munkavállalóknak.
