Nem halogatható a pályázatkészítés fortélyainak elsajátítása
Esélyteremtő pénzforrások a vállalkozóknak
A gazdasági tárca az elmúlt időszakban számos eszközzel próbálta segíteni a kis- és középvállalkozásokat, hogy kellő – a csatlakozást követően is elegendő – muníciót szerezzenek. E munka során a tárca számos tájékoztató kiadványt adott közre, illetve elkészült egy kézikönyv is, amely a legfontosabb területek aktuális szabályozásait tartalmazza, s a csatlakozási tárgyalások lezárt fejezeteinek eredményeit ismerteti. Ez utóbbi frissített változata rövidesen elkészül. A kiadványokat az elmúlt hónapokban 19 városban vándorkiállításon mutatták be, s összeállítottak egy egységes oktatási csomagot is, amelyből az érintettek általános ismereteket szerezhettek az EU-ról.
Gérnyi Gábor, a GKM kis- és középvállalkozások integrációs felkészítését koordináló főosztályának vezetője úgy véli, a kis- és középvállalkozások szempontjából talán a legnagyobb szabású rendezvénysorozat a kistérségi EU-felzárkóztató program, amely az idén február elején indult, és 2004. május elsejéig tart. "Az EU házhoz jön" elnevezésű projekt során a gazdasági tárca képviselői és az általuk felkért szakemberek látogatnak el 150 kistérségbe, s ott az érdeklődésre leginkább számot tartó kérdésekről tájékoztatják az érintetteket. A 250-300 fős szakértői gárda mindenütt más és más kérdésekkel foglalkozik, illetve próbálja konkrétan megválaszolni a feltett kérdéseket.
A főosztályvezető úgy látja, ma már senkit sem érhet nagy meglepetés, hiszen a magyar gazdaság nyitottsága miatt az EU elvárásai döntő mértékben jelenleg is érvényesülnek, s az uniós piacon majdan konkurensként jelen lévő cégek – a multinacionális nagyvállalatok – már csaknem egy évtizede megtelepedtek a magyar piacon.
A szakmaspecifikus felkészüléssel egyébként nem vagyunk elkésve – véli a főosztályvezető –, hiszen nem várható, hogy 2004. május elsejétől egy csapásra minden megváltozzék. Nyilvánvaló: ettől az időponttól számítva még el kell telnie néhány évnek ahhoz – várhatóan 2007-ig –, hogy érezhető változás következzék be az egyes szakmákban. Az erre való felkészüléshez elegendő lesz a következő néhány év. Annál is inkább, hiszen korábban, amíg nem volt konkrét az EU-csatlakozás időpontja, addig e kérdésekkel a vállalkozók sem foglalkoztak komolyabban. Most, hogy megvan a motiváció, más a hozzáállás is. A rendezvények tapasztalatai egyébként azt mutatják, hogy akinek a leginkább szüksége lenne a tájékozódásra, azt érdekli legkevésbé a csatlakozás és annak hatása. E kör inkább valamiféle állami segítségre vár.
A főosztályvezető úgy látja, a kormány – lehetőségeihez mérten – gondoskodik a kis- és középvállalkozásokról. Ezt példázza a Széchenyi Vállalkozásfejlesztő Program idei 21 milliárdos kerete. Az ehhez kapcsolódó 9 idei pályázat felhívása már megjelent. Ugyancsak e körbe tartozik az Európai Felzárkóztatási Hitelprogram, amely kifejezetten az említett körnek szól. Ennek keretében az idén 40 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyből 10-150 millió forint kapható kedvező feltételekkel. Ezek közül a legfontosabb a törlesztési idő, amely 4-15 év. A kölcsön visszafizetésének megkezdéséhez két év türelmi időt kaphatnak az érintettek, míg a hitel kamata 7 százalék körüli.
A vállalkozók egyébként az aktuális lehetőségekről a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapjáról (www.gkm.hu) tájékozódhatnak, ahol a különféle EU-s események, a pályázati lehetőségek, illetve a Széchenyi Vállalkozásfejlesztő Program feltételei is megtalálhatók.
Sorsdöntő lehet a pályázatokon való sikeres részvétel
Nagyon nehéz meghatározni, hogy mekkora erőfeszítésekre van szükség az uniós felkészülés jelenlegi szakaszában, ám az biztos, hogy ma már minden érintett – szakmai szervezet, állami hivatal, a vállalkozók jelentős része – ezzel foglalkozik. Az elmúlt években a jogharmonizáció megtörtént, a szakmai szervezetek minden területen megpróbálják információkkal segíteni a cégeket, így általában nagy meglepetések nem érhetik a vállalkozásokat. Igaz, ha már részleteiben vizsgáljuk a csatlakozás hatását, akkor egyes területeken erősödhet a konkurencia a kisvállalkozók körében is – vélekedik Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségének (ÁFEOSZ) főtitkára.
A mikro-, kis- és középvállalkozók számára talán a legjelentősebb segítség az, hogy az őket többé-kevésbé összefogó szakmai szervezetek – elsősorban azok, amelyek részt vesznek az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkájában – másfél éves felkészülési programban vehetnek részt. Ennek során általános uniós, illetve szakmacsoportos ismereteket szerezhetnek. Hasonlóképpen a nyelvi képzés is része az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) közreműködésével zajló projektnek. Emellett a munkaadók és a szakszervezetek is megállapodást kötöttek a foglalkoztatási tárcával, amelynek keretében pénzügyi támogatást kapnak az EU-s felkészüléshez. Mindezek megteremtették a lehetőségét annak, hogy tájékoztató és felkészítő anyagok készülhessenek a vállalkozók számára. E téren az egyéni és a kisvállalkozókat képviselő szervezetek – KISOSZ, IPOSZ, ÁFEOSZ, OKISZ – számos rendezvényt szerveztek, felkészítő kiadványt készítettek.
A felkészülés jegyében egyébként az ÁFEOSZ a Közgazdaság-tudományi Egyetemmel közösen egy oktatási programot indít, egyrészt általános uniós ismeretek átadására, másrészt pedig konkrét, szakmacsoportos felkészítésre. Ez utóbbi keretében olyan országokból hívnak szakembereket, akik a saját hazájukban már túl vannak az uniós felkészülésen. Mindez azonban vélhetően még mindig kevés lesz, hiszen az élet számos olyan helyzetet produkálhat a vállalkozók számára, amelyekre nem lehet előre felkészülni.
Az azonban bizonyos – véli Zs. Szőke Zoltán –, hogy a pályázatok elkészítésének sorsdöntő szerepe lesz. Aki ezt megtanulja, és ennek révén támogatást kap, talán ma még felmérhetetlen előnyökhöz juthat. E téren nagy felelősség hárul a szakmai szervezetekre, így a következő egy évben ez lesz az a terület, amelyre koncentrálni kell.
A főtitkár szerint örvendetes, hogy megkezdődtek a szakmai szervezetek, az illetékes minisztériumok és a Magyar Nemzeti Bank között azok az egyeztetések, amelyek célja – az euró bevezetése előtt – egy átfogó gazdaságpolitikai megállapodás előkészítése.
Az EU segítheti a szakszervezeti célok megvalósulását
Az uniós csatlakozás a szakszervezetek számára fontos célok megvalósulását is segítheti. Ezek szerint – mások mellett – a foglalkoztatás biztonságát, a bérek felzárkóztatását és az érdekegyeztetés megerősítését várják a munkavállalói szervezetek. Wittich Tamás, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke úgy látja, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT), illetve az ehhez kapcsolódó EU-s támogatások a gazdaság élénkülését eredményezhetik, ami mindenképpen jó a munkavállalóknak.
A szakszervezetek számára a bérkérdések alapvetően fontosak, így talán a legnagyobb várakozás a bérfelzárkóztatással kapcsolatban tapasztalható. Annál inkább, hiszen a magyar gazdaságban megvan a lehetőség a keresetek emelésére, lévén gazdaságunk gyorsabban növekszik, mint amit ebből a munkavállalók a saját "zsebükön" érezhettek az elmúlt évtizedben. Nagyon fontos a legkisebb bér, amely esetében a szakszervezet az átlagkereset 60 százalékának elérését tűzte ki célul. Ez szám szerint – a tavalyi adatokat figyelembe véve – a 117 ezer forint 60 százalékát jelenti, amitől azonban még jócskán el vagyunk maradva.
Az MSZOSZ fontosnak tartja, hogy a munkavállalók a csatlakozás előtt kellő tájékoztatást kapjanak arról, hogy saját cégüket miként érinti a csatlakozás, megmarad-e munkahelyük. Ezeket az információkat csak helyben, a cégeknél lehet közölni, ezért a szakszervezet közös fellépést kezdeményezett a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségénél. Erre azonban még nem érkezett válasz. Pedig az együttműködés fontos lenne, hiszen ha a cégek látják a jövőt, akkor ennek ismeretében gondolkodni lehetne a dolgozók képzéséről, átképzéséről, esetlegesen új munkahelyéről. Bár már közel vagyunk a csatlakozáshoz, egy ilyen lépéssorozatot elindítani soha sem késő.
A következő egy évben a szakszervezetek azt várják a kormánytól, hogy a gazdasági szereplőket – mérettől függetlenül – segítse a minőségi termékek gyártására való átállásban. Emellett a hazai kis- és középvállalatokat támogatnia kellene abban, hogy minél többen beszállítói lehessenek a multinacionális nagyvállalatoknak.
