Talán nem túlzás azt mondani, hogy a bőség zavarával küszködik az, aki az uniós csatlakozással kapcsolatban információkat kíván összegyűjteni, hiszen ma már rendkívül gazdag és szerteágazó e téma irodalma. Ugyanakkor a kormányzati szervek, illetve a különféle állami és civil szervezetek, valamint az alapítványok is rendeznek olyan találkozókat a fővárosban és országszerte, amelyek keretében nemcsak meghallgatni lehet e témáról szóló tájékoztatókat, hanem fel lehet tenni a napi életre vonatkozó kérdéseket is, s szakértőkkel lehet vitázni a várható nehézségekről.
Háromlépcsős felkészítő
A csatlakozási felkészülés gazdasági vonatkozásának egyik kormányzati felelőse a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM), amely a partnerekkel közösen háromlépcsős programot dolgozott ki. Ennek első, alapozó szakaszában is többféle eszközzel próbálják tájékoztatni az érintetteket. Így a tárca országos előadás-sorozatot szervezett, illetve szervez a vállalkozások számára, s ennek keretében a különféle szakterületeket érintő várható változásokat próbálják áttekinteni.
E rendezvénysorozat gyakorlatilag lefedi az egész országot, hiszen minden nagy és kisebb – regionális szempontból fontos – városban megrendezték, illetve megrendezik. A sorozat rendezvénynaptára megtekinthető a gazdasági tárca honlapján, illetve a minisztériumhoz tartozó intézmények képviseletein – mint például az ITD Hungary Euro Info központjaiban. De minderről a Külügyminisztérium támogatásával működő Európai Információs Pontok elnevezésű irodahálózatnál is – szám szerint 19 működik az országban – tájékozódni lehet, mint ahogyan a kamaráknál, illetve a különféle szakmai szervezeteknél – IPOSZ, KISOSZ – is érdemes érdeklődni, hiszen e szakmai testületek szervező partnerei a minisztériumnak.
A GKM számos kiadványt készített a hazai cégeknek, a vállalkozásoknak, amelyekben a gazdaság fő területeit érintően információkat kínál az EU gyakorlatáról. Ezek sorába tartozik az "Iránytű" címmel kifejezetten a kis- és középvállalkozások (kkv) számára készült kiadvány, amely bár címszavakban, de áttekinti a vállalkozók számára legfontosabb területeket.
Egyenlő esélyekkel
Ebből az anyagból tudható meg például, hogy az EU-csatlakozást követően a társaságoknak levélpapírjaikon, megrendelőlapjaikon fel kell tüntetniük – egyebek mellett –, hogy mely cégbíróságon tartják nyilván a céget, s hol van a székhelyük. Ha pedig felszámolás alatt állnak, akkor természetesen ennek tényét is jelezniük kell.
A vállalkozásoknak a csatlakozást követően rendelkezniük kell az egész Unióra kiterjedő áfaazonosító számmal, amelyet a vevő áfaazonosítójával a számlákon kell feltüntetni. Hasonlóképpen nagy vonalakban, de a legfontosabb információk megtudhatók továbbá például a fogyasztóvédelemről, a szakképzésről, a környezetvédelemről, a termékfelelősségről vagy éppen a terméktanúsításról. Gyakorlatilag ugyanezen témaköröket veszi végig az a négyszáz oldalas kiadvány is, amely szintén a kis- és középvállalkozásoknak szól, ám ezek közül is azoknak, amelyek már részleteiben is kíváncsiak egy-egy szakterületet érintően az EU gyakorlatára.
Az alapozó szakasz feladata, hogy a kis- és középvállalkozásokat megismertesse a Széchenyi Vállalkozásfejlesztő Programmal, amelyet – összhangban a Kisvállalkozások Európai Chartájával – a kormányzat kifejezetten a kkv-k megsegítésére indított. A program célja, hogy egyrészt elősegítse a növekedésben lévő cégek további fejlődését, a hazai és a külföldi piacokon való terjeszkedését. Másfelől a stagnáló, de életképes vállalkozásoknak is lehetőséget kínál ahhoz, hogy megerősödjenek a piacon. A harmadik feladatcsoport a hátrányos helyzetű vagy hátrányos térségben működő vállalatok esélyegyenlőségének megteremtése.
Támogatási eszközök
A 2003-2006 közötti időszakot felölelő program többféle módon kínál segítséget. Így az eszközök között megtalálhatók a vissza nem térítendő támogatás, újfajta hitel-, garancia- és tőkebefektetési konstrukciók, illetve visszatérítendő támogatások. A mikrovállalkozások e program részeként vehetik igénybe a Széchenyi-kártyát, amellyel maximum 5 millió forint forgóeszköz-finanszírozási hitel kapható. Hasonlóképpen a finanszírozási gondokat hivatott enyhíteni a Technológiai Felzárkóztatási és Beruházási Hitelprogram, amely 10-15 éves futamidőre összesen 120-150 milliárd forintot ajánl fel. Akik nem rendelkeznek e lehetőség igénybevételéhez szükséges saját forrással, azok állami kockázatitőke-társaságokon – Kisvállalkozás Fejlesztő Pénzügyi Rt., Beszállítói Befektető Rt., Corvinus Rt., regionális fejlesztési társaságok – keresztül juthatnak tőkéhez.
Szintén az alapozó szakasz feladata az úgynevezett "vállalkozói tükör, üzleti stratégia" elkészítése: az ehhez összeállított segédanyag révén. Ezzel a tárca szándéka az, hogy a vállalkozások szembesüljenek a várható változásokkal. A tapasztalatok szerint egyébként e teszt elkészítése során a vállalkozók első alkalommal vehetik számba, hogy mire is kell felkészülniük. Azaz: képet kapnak arról, hogy milyen, az üzletmenetet befolyásoló változások várhatók a csatlakozás után a szabályozásban, az üzleti partnerkapcsolatokban, milyen új lehetőségekkel és új versenytársakkal kell számolniuk, illetve milyen konkrét intézkedések szükségesek a lehetőségek kihasználásához.
A GM a felkészítések második, intenzív szakaszában félnapos szemináriumokat szervez, amelyek több részből állnak. Először rövid előadások hangzanak el a kormány által adott, az EU-csatlakozást segítő lehetőségekről, a közérdekű uniós tudnivalókról. E körbe tartozik például az adópolitika, a vámpolitika, illetve az EU-s pályázati, valamint az információszerzési lehetőségek részletezése. Továbbá olyan gyakorlati információk is elhangoznak, mint a kapcsolatépítés mechanizmusa az EU-val.
Borúlátó fényképészekBár a hazai fotós-, fényképészszakma technikai felkészültsége megfelelő ahhoz, hogy az EU-ban versenyképes maradjon, a fényképészek mégsem várják jó hangulatban a csatlakozást – jellemzi az ágazatot Urbán Júlia fényképész. Az elmúlt években a magyar kis- és egyéni vállalkozásoknál jóval olcsóbban, ám gyengébb minőségben dolgozó multinacionális cégek "elvitték" a piac egy részét, ezt azonban még a több lábon állással ki lehetett védeni. A felszerelések, az anyagok, amikkel a magyar fotósok, fényképészek dolgoznak, ugyanaz, mint amiket nyugati kollégáik használnak. Igaz, mindennek megvan a következménye is, számos vállalkozó nyögi ugyanis a felvett hitelek törlesztőrészleteit. Ám az utóbbi időben éppen a kormány – amelynek segítenie kellene a hazai "kicsiket" – nehezíti e szakma életét azzal, hogy immár az okmányirodákban is elkészíthetők a hivatalos dokumentumokhoz szükséges fényképek. Ez az új helyzet is komoly piacvesztést jelent a szakmának. Szerintük a rendelkezés már csak azért is érthetetlen, hiszen az előírt méret nem felel meg az EU-szabványnak, ugyanakkor jelentősen sújtja a vállalkozásokat. A jelenlegi 2-3 százalékos árrés kevés a túléléshez, így e szakma vállalkozásai már középtávon halálra vannak ítélve. E területen a kormányzat más intézkedései sem segítenek, így például a Széchenyi-kártya sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. |
Oktatószemináriumok
Ezt követően a szeminárium résztvevői szakmák szerint 2-3 szekcióban folytatják a munkát, amíg végül kiscsoportos konzultáció és tréning zárja a felkészítést. A szeminárium végeztével ismét lehetőség nyílik a "vállalkozói tükör" elkészítésére. A felkészülés harmadik szakaszában viszont az ismeretek szinten tartása, aktualizálása, továbbfejlesztése a feladat. Ebben aktív szerep hárul a szakmai szervezetekre, a kamarákra, az ITDH regionális szervezeteire, amelyek különféle eszközök igénybevételével tájékoztatják az érintett vállalkozásokat a következő hónapokban.
Igen bőséges felkészítő anyaggal rendelkezik az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ). Az egyik az "Egyéni vállalkozások alapítása az EU országaiban" című, a KISOSZ támogatásával készült, több mint 200 oldalas kiadvány. Ez országonként tekinti át a vállalkozások alapításának feltételeit. Minderre azért volt szükség – vélik az IPOSZ-nál –, mert 2001. július elsejétől már minden magyar állampolgárnak lehetősége van külhoni egyéni vállalkozás alapítására, így talán akadnak olyanok Magyarországon, akik nyelvet is beszélnek, s úgy vélik: külföldön kívánnak vállalkozni. Az e gondolattal kacérkodóknak mindenképpen érdemes áttekinteni e kiadványt, és kellőképpen tájékozódni – javasolják a szerkesztők.
Regionális tanfolyamok
Az IPOSZ tananyagsorozatában jelent meg – 16 füzetben – az a felkészítő tájékoztató, amely a gazdasági élet egészét kívánja átfogni, és felvázolja, hogy mire lehet számítani az egyes területeken. Így például a sorozat egyik füzete a lobbizási tevékenységgel foglalkozik, amelynek várhatóan megnő a szerepe a csatlakozást követően. Ugyanakkor kitér a szociális párbeszéd kis- és középvállalatokat érintő vonatkozásaira is.
A sorozat további füzetei például az európai társasági és versenyjoggal, az európai szabványosítási rendszerrel, a fogyasztóvédelemmel, a környezetvédelmi elvárásokkal foglalkoznak. A sorozat utolsó tagját kifejezetten a mikro- és kisvállalkozások felkészítésére szánták a szerkesztők, amelyből olyan területek követelményeiről nyerhető információ, mint például a környezetvédelem számos vonatkozása vagy éppen a munkavédelem, illetve az adózás.
Az IPOSZ egyébként is aktív szerepet vállal az EU-csatlakozás előkészítésében, hiszen – a kiadványok elkészítésén túl – már a múlt évben 21 regionális felkészítő tanfolyamot szervezett, illetve szervez az idén is.
Emellett megkezdődtek az előkészületei annak az öt szakmacsoportban elkészülő kiadványsorozatnak, amely a 2003 őszétől induló szakmai felkészítés segédanyaga lenne. Az öt szakmacsoport a következő: építő-, fém-, faipar, gépjárműszerelés, illetve a vegyes szakmák. E füzetekből már megtudható lesz, hogy például mire kell számítania a kőművesnek, a szobafestőnek, a hegesztőnek, az asztalosnak vagy éppen a fodrásznak 2004. május 1. után.
Lépéshátrányban a kisebb cégekA hazai kis- és középvállalatok közül a tapasztalatok szerint kevés kezdte meg a felkészülést az uniós csatlakozásra – derül ki a PricewaterhouseCoopers (PwC) tanácsadó cég felméréséből. Mindez azért is elgondolkodtató, mert a cégvezetők 76 százaléka szerint vállalkozásuk piaci helyzetét közvetlenül befolyásolja majd Magyarország uniós tagsága. A felmérés rávilágít, hogy a kis- és közepes vállalkozások első számú irányítói a kelleténél kevesebb uniós információval rendelkeznek. Ezt a tényt maguk a megkérdezett vezetők is elismerték, hiszen a válaszadók 84 százaléka úgy vélte, nincs birtokában a piaci megkapaszkodáshoz szükséges új ismereteknek. Hasonlóképpen a megszerezhető pénzforrásokról sem kellően informáltak a cégvezetők, jelzi ezt, hogy a tanácsadó által megkérdezett társaságoknak mintegy fele egyáltalán nem lát tisztán a beruházási forrásokat és azok nagyságát, illetve a pályázatok módját illetően. Ugyanakkor a megkérdezett cégek 58 százaléka azt sem mérte fel, hogy a csatlakozás miként fogja majd befolyásolni vám- és áfa-nyilvántartási rendszerét, adatszolgáltatási vagy adókötelezettségeit. A felmérés tanúsága szerint az önkormányzatok esetében ugyancsak szemléletváltozásra lesz szükség, hiszen a csatlakozást követően teljesen új alapokból és más eszközökkel lehet pénzhez jutni. Noha a helyhatóságok már 2004. január elsejétől pályázhatnak közösségi forrásokra, a keretek kihasználásához igen nagy erőfeszítésekre lesz szükség. A megfelelő előkészületeket akadályozza ugyanis az elmaradott infrastruktúra, illetve a szűkös anyagi és személyi feltételek. A legjobban és a leghatékonyabban a térségek pályázhatnak majd az uniós alapokra. Hasonlóképpen a kisvállalkozásoknak is összefogásra lesz szükségük, hogy sikeresen lépjenek fel egy-egy projekt pénzeszközeinek elnyeréséért. |
Partneri kapcsolatok
A szervezet aktivitását jelzik az idei év további részében tervezett feladatok, amelyek között a Business Support II. program is megtalálható. Ennek keretében 14 hazai szakember továbbképzésére kerül sor hét szakterületen. Ezek: a minőségbiztosítás és az ehhez kapcsolódó menedzsmentképzés, a környezetvédelem, a szociálpolitika és a foglalkoztatás, a munkahelyi biztonság, a szabványügy, a tanúsítás és a felnőttképzés.
A felkészítés célja, hogy a résztvevők képezzék majd ki az egyes régiókban az ipartestület azon szakembereit, akik az adott témakörök tanácsadói lesznek. A projekt részeként szó van arról is, hogy 20 témakörben felkészítő füzetek készülnek. E munkában az Osztrák Gazdasági Kamara ipari és kézművesszekciója nyújt segítséget.
Szintén a gazdasági tárca partnereként segíti a felkészülést a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), amely ezt a munkát már a Külügyminisztérium támogatásával 1996-ban megkezdte. Az elmúlt években – a felkészülés részeként – 26 kiadványsorozatot készítettek, illetve konferenciákat, előadás-sorozatokat szerveztek.
Az idén az év elejétől kezdődött a speciális szakmai felkészítés. Ekképpen például az építőanyag-kereskedelem, a villanyszerelés, az épületgépészet, az ács-, illetve az asztalosszakmákban dolgozók számára készültek speciális kiadványok. Az idei előadás-sorozat részeként – egyebek mellett – optikusok, fogtechnikusok, szálláshely-szolgáltatók, cukrászok, szakácsok, építőipari és szerelési vállalkozók számára nyújtanak hasznos információkat. A BKIK-ban egyébként úgy látják, hogy a vállalkozók körében alapvető gond van a szemlélettel, így munkájuk fontos része az általános mentális felkészítés és a szemléletváltás elősegítése.
Lépéselőnyben a kereskedők
Az uniós felkészülés aktív és folyamatos munkát igényel a kereskedelemben és a vendéglátásban annak ellenére, hogy a nagy multinacionális kereskedőcégek az elmúlt egy évtizedben már megtelepedtek Magyarországon. E munka komoly erőfeszítést jelent minden szakmai szervezetnek, így az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségének (ÁFEOSZ), a kereskedőket és vendéglősöket tömörítő KISOSZ-nak, illetve az Országos Kereskedelmi Szövetségnek (OKSZ) is.
Vámos György, az OKSZ főtitkára szerint sajátos helyzetben van a kereskedelem, ahol a multinacionális nagyvállalatok megjelenésével – ami jelentősen megemelte az ágazat foglalkoztatási képességét – mára már szinte "megvalósult" a csatlakozás az Unióhoz. A kereskedők ugyanis rákényszerültek arra, hogy az erős versenyhelyzethez alkalmazkodjanak, hiszen csak így tudtak, s tudnak ma is életben maradni. A kialakult szerkezethez természetesen a jogszabályi környezet is alkalmazkodott, így a harmonizáció is szinte teljes egészében megvalósult. Ekképpen minden uniós követelményt már nálunk is be kell – kellene – tartani. A tapasztalatok szerint a higiéniával vannak még problémák, ám ez sem a jogszabályi hiányosságokra vezethető vissza, sokkal inkább az előírások áthágása jelent problémát.
Néhány nyitott kérdés azért van, hiszen nem lehet még pontosan tudni, mi lesz az úgynevezett betétdíjas rendszerrel, ami a kereskedők számára a napi munkában igen fontos. Az EU-ban keretszabályozás létezik, ami ismert itthon, de a hazai gyakorlat részleteinek kidolgozása a következő időszak feladata lesz. Ugyancsak fontos kérdés, ám még nem teljesen tisztázott az úgynevezett letétdíjas rendszer megvalósítása. Ez például a roncsautók, az akkumulátorok, az elhasznált hűtőgépek visszagyűjtését érinti. E rendszer megvalósítása pluszköltséggel jár majd, amit a kereskedők vélhetően beépítenek az árba. A környezetvédelmi tárca egyébként e területen szigorú szabályozást kíván bevezetni, ám ma még ez is nyitott kérdés. A kereskedők egyébként leginkább a környezetvédelmi előírásoktól tartanak.
Lemaradásban a hazai cégekA magyarországi vállalatok jelentős része még mindig nem rendelkezik elegendő ismerettel az Európai Unióban hatályos jogszabályokról s a várható működési feltételekről – derült ki az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége (Eurochambres) által elvégzett felmérésből. A csatlakozó országok nemzeti kamaráival közösen lebonyolított vizsgálat szerint a magyar vállalatok 4 pontból 2,2-re értékelik az uniós jogszabályoknak való általános megfelelésüket. A megkérdezett 450 hazai cégnek csupán 53 százaléka gondolja úgy, hogy ismeri az uniós jogszabályokat, ám közülük csupán tíz százalék tájékozott teljes mértékben, míg 43 százalékuk részben ismeri a direktívákat. A válaszadók 28 százaléka ugyanakkor azt állítja, hogy "semmilyen információval" nem rendelkezik. Általános a vélemény, miszerint hasznosak és "minőségiek" az információs források, ám ezek sorában – vélik a megkérdezettek – kiemelt fontosságúak az európai uniós kiadványok. A csatlakozni kívánó országok felkészülési aktivitását figyelembe véve Magyarországon lemaradás tapasztalható. Jelzi ezt az is, hogy az országok közül másodikként Magyarország cégei nyilatkoztak a legnagyobb arányban – hatvan százalékban – úgy, miszerint az uniós felkészüléshez még hozzá sem fogtak. Ugyanakkor rendkívül csekély azon cégek aránya, amelyek már sikeresen bevezették a közösségi jogszabályokat: e vállalkozások a megkérdezetteknek mindössze öt százalékát teszik ki. A válaszadók úgy vélik: az uniós direktívák közül leginkább a versenyszabályok szigorától lehet tartani. Mindezzel együtt a válaszadó cégek többsége támogatja az integrációt. A megkérdezettek 58 százaléka elégedett a csatlakozási tárgyalások eredményeivel, míg 29 százalékuk elégedetlen. Ez utóbbi adat alapján a magyarországi elégedetlenség aránya – a csatlakozni kívánó országok közül – a legmagasabbak közé tartozik. A felmérés kiterjedt az üzleti várakozások felmérésére is. Ezek szerint a válaszadók 53 százaléka optimista, míg 27 százalékuk pesszimistán ítéli meg kilátásait. |
Versenyre készülnek
A kereskedelemben uralkodó kemény versenyhelyzetet jól mutatja, hogy manapság – éves szinten – a kiskereskedők 10-15 százaléka bezár, ám közel ennyi üzlet meg is nyílik. Ez azt jelenti, hogy több év távlatában várhatóan csökken a kis üzletek száma, hiszen a különbség évente néhány száz a bezárások javára. Drasztikus mozgások azonban e piacon nem várhatók sem most, sem a következő években. A kiskereskedelem számára egyébként kedvező irányzat bontakozik ki Nyugat-Európában, hiszen már tapasztalható a kisüzletek előretörése. Remélhetően ez néhány éven belül Magyarországon is érezhető lesz, s így ismét felfutással számolhat a szakma.
Vámos György egyébként úgy látja, hogy 2004. május 1-je után a szállítók között is erősödni fog a verseny a kereskedelemben, ami kedvező lesz a szakmának. Az árakban azonban általában nem várható jelentős mozgás, ám ez alól kivételt jelentenek az élelmiszerárak. E termékeket érintően akár le-, akár felfelé is lehet számottevő mozgás. Ám a versenytől a kisvállalkozóknak nem kell félni – véli Vámos György –, hiszen a versenytársak a lakókörnyezetben működő kisüzletekhez jutnak el a legnehezebben. A működési feltételek tehát a jövőben is hasonlóak lesznek, mint manapság.
Bár a kereskedelemben már több területen csatlakozásközeli helyzet alakult ki, az ÁFEOSZ fontosnak tartja tagjai felkészítését a 2004. május elseje után várható változásokra. Noha e munkát már az elmúlt években megkezdték, azért az utolsó évre is maradt teendő. Ezek szerint bizonyos tárgyi feltételek megteremtése a következő hónapok feladata lesz. Ezek között az üzletek technikai korszerűsítése, az egységes informatikai rendszer kiépítése, a COOP üzletlánc standardjainak fejlesztése, ezek betartatásának szigorítása a soron következő "lecke". A szervezet ugyanakkor oktatási csomagot is összeállít az uniós tudnivalókból. Továbbá tematikus előadásokat szerveztek és szerveznek, illetve számos kiadvány is készül tagjaik számára.
Képzési csomag
A komplex képzési csomag – amelynek elkészítése napirenden van – egyebek mellett az EU fogyasztói piacának helyzetével, a versenytársakkal, a várható gazdasági tendenciákkal, a korszerű kereskedelmi módszerekkel s a tagok számára elnyerhető támogatási lehetőségekkel foglalkozik. A képzési programot elkészítik a felső vezetők, a fiatal szakemberek, illetve a COOP-boltvezetők és helyetteseik számára is. A fiatal szakemberek képzését posztgraduális oktatás formájában tervezik, amelynek megvalósítását a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem Vezetőképző Intézetével közösen szervezik.
A HACCP – Hazard Analisys and Critical Control Points, amely az EU-ban 1993 óta ajánlott élelmiszer-biztonsági rendszer – nemcsak a kereskedőknek, de a vendéglátóknak is gondot okoz. Ezt ráadásul tetézi a szakma nem túl jó helyzete, hiszen a tőkeszegény vállalkozások többsége már ma is nehezen kapaszkodik meg a piacon. E kört a gyorsétkeztetőláncok megjelenése s a turizmus forgalmának csökkenése is sújtja. Ráadásul a Vendéglátók Ipartestülete szerint a jogszabályi környezet sem kedvez az ágazatnak. Így nem csoda, hogy a HACCP korábban tervezett 2003. január elsejei kötelező bevezetése nagy felháborodást, ellenállást váltott ki, hiszen ez komoly beruházást jelentett volna a vállalkozásoknak. Igaz, a haladék csak 1,5 éves, lévén az újabb bevezetés időpontja egybeesik a csatlakozás napjával.
Az ipartestület és a KISOSZ egyaránt úgy véli: ma még nem lehet tudni, hogy a HACCP-vel kapcsolatban pontosan mi az elvárás, hiszen ez az EU-tagországok számára is csak ajánlott. Ám az EU-gyakorlattól függetlenül ez az átállás nem lesz, nem lehet zökkenőmentes, főként a kis létszámú családi vállalkozásban üzemeltett vendéglők számára, hiszen a rendszer működtetése komoly adminisztrációs terhet is jelent. Emellett a bevezetés sikere attól is függ, hogy jelenleg milyen felszereltséggel működik egy-egy vendéglő. Ugyanis ettől függően kell, kellene lecserélni a berendezéseket az előírtaknak megfelelően.
Szakemberek szerint ez a saját tulajdonú üzletekben – ahol korszerűbb felszerelésekkel dolgoznak – kisebb anyagi teher lesz, ám a bérleményekben működő éttermeknél a beruházás ráfordítása valószínűleg tetemesebb összeget jelent majd.
Az ágazat pozíciója nem túl jó a csatlakozás előtt, hiszen a fent említett gondok mellett további nehézséggel is számolni kell. Nevezetesen 2004. január elsején jár le az a tízéves védettség, amit a bérleményben működő vendéglők kaptak még az előprivatizáció során az 1990-es évek elején. E határidő után a helyiség tulajdonos önkormányzata minden következmény nélkül felmondhatja a bérletet. Az érintett szakmai szervezetek jelenleg is dolgoznak e helyzet megoldása érdekében.
Sütőipari várakozásokVegyes várakozások tapasztalhatók a hazai sütőipar jövőjét illetően, hiszen míg a tőkehiány megnehezíti a fennmaradást, addig a meglévő kereslet segíti a megkapaszkodást. Váradi János, a Magyar Pékek Ipartestületének ügyvezető igazgatója, vállalkozó úgy véli: ha az ágazat kis- és középüzemei – a saját üzletük megnyitásához – olcsó hitelhez, támogatáshoz juthatnának, akkor túlélnék a csatlakozást. A "sarki pékek" többségének vélhetően jó lesz e változás, legalábbis ezt mutatják a jelenlegi nyugati példák. Ezek szerint a friss, jó minőségű pékáru iránt megvan a napi kereslet. Ráadásul itt megtakarítást jelent a szállítási költség, ekképpen e forma életképes. Ám itt is gond a tőkehiány, hiszen az átlagosan 2,5 százalékos bruttó nyereségből nem lehet fejleszteni. Ugyanakkor a jelenleg működő 1600 pékség egy része várhatóan be fog zárni. A HACCP előírásai e területen 2002 januárja óta már érvényesek, ám hogy ezeket mennyire tartják be, azt nem lehet tudni – állítja Váradi János. Az e szakmában vállalkozóknak egyébként jelenleg a legnagyobb gondot a bérek várható emelkedése, illetve a higiéniai előírások betartása okozza majd. Ez utóbbi esetében egyébként a hatóságok eltérő jogszabályértelmezése ugyancsak sok fejfájást okoz. |
Emelkedő költségek
A csatlakozás előtt ugyancsak kezelendő problémák sora vár a közúti fuvarozókra is, főként azokra, akik részt vesznek a nemzetközi forgalomban. A Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestületének (NIT-Hungary) ügyvezető főtitkára, Dittel Gábor elmondta: a csatlakozás előtt még több ellentmondást kell feloldani. Ezek közül talán a legszemléletesebb a munkaidő-előírásokra vonatkozik. Míg a Munka Törvénykönyve 8 órás járművezetést tesz lehetővé, addig az idevonatkozó nemzetközi egyezmény, az AETR ugyanezt kilenc órában határozza meg. Az egységes fellépés érdekében szükség lenne az ágazati párbeszédbizottság felállítására, a kollektív szerződés kidolgozására.
A fuvarozók egyébként az EU-csatlakozás után nem számítanak piacvesztésre, hiszen míg az unióbeliek komplexebb és így drágább szolgáltatást nyújtanak, addig a magyar vállalkozók jellemzően a hagyományos helyi szállítási piacon vannak jelen. Manapság mindkét szolgáltatástípusra van kereslet, így a vállalkozások, vállalkozók többnyire nem versenytársai egymásnak. Ugyanakkor – vélik a NIT-Hungarynál – 2004. május elseje után nálunk is számolni kell a bérek emelkedésével, a gépjárműadó újraszabályozásával, ami az adóterhek növekedését jelenti majd.
Szintén a költségek növekedését vonja maga után az útdíjak átalakítása. Emellett azonban a viszonylag öreg járműpark okoz fejfájást a hazai vállalkozásoknak. E probléma orvoslásához – még a csatlakozás előtt – szükség van az állami segítségre. Olyan pénzügyi konstrukció kellene, amely segítséget jelent például az autóbuszok rekonstrukciói során, a gépjármű-beruházások megvalósításában. Bár ez jelenleg nem működik, ám a GKM-ben már készül egy előterjesztés, amelynek célja, hogy megteremtse az e körben tevékenykedő mikro- és kisvállalkozások pénzügyi támogatásának feltételeit. A forrásokhoz várhatóan a második félévben már hozzá lehet jutni. Emellett más műszaki előírásokat is be kell tartani. Ilyen például a járművek kötelező műszaki vizsgája. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni a műszaki előírások változásaira is.
A szakmai szervezetek, a kamarák, az állami főhivatalok EU-felkészítő anyagai, programjai mellett az interneten is sokféle információ megtalálható a csatlakozással kapcsolatban. Mindenekelőtt az említett intézmények honlapjain, de egyéb szervezetek oldalain is. Ezek száma ma már több tucatra is tehető, ugyanakkor mind magyar nyelvűek. Ezek között megtalálható – egyebek mellett – a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, az EU tevékenységét témakörönként bemutató SCADplus oldal magyar aloldala, a Vállalkozás, Európa oldal. E kínálatot egészítik ki az idegen nyelvű honlapok, amelyek száma ugyancsak közel egy tucatra tehető.
A nyugati határszélen optimistákKárolyi Gyula soproni kőfaragómester optimista, hiszen – mint mondja – az osztrák határszélre már évek óta sok megrendelő érkezik Burgenlandból. Természetesen ez azt is magával vonja, hogy határidőre és jó áron kell dolgozni, illetve a minőségnek is meg kell felelnie annak, amit az EU-tag Ausztriában elvárnak. Ám a magyar vállalkozók – ismeretei szerint – vegyes érzelmekkel várják a csatlakozást. Ennek oka, hogy e szakmának teljesítenie kell az EU környezetvédelmi előírásait. A veszélyes anyagok kezelése, tárolása, szállítása viszont beruházást igényel, ami átlagosan mintegy 10-20 százalékos költségnövekedést jelenthet. Ugyanakkor tapasztalni lehet azt is, hogy – legalábbis a kőfaragószakmában – a határ másik, osztrák oldalán is van némi félelem a magyar csatlakozással kapcsolatban |
