Programok a térségek felzárkóztatására

A területfejlesztés hatékonyságának javítására már számos intézkedés született, illetve többet most készítenek elő a Miniszterelnöki Hivatal területfejlesztési államtitkárságán és a felügyelete alá tartozó Területfejlesztési Hivatalban. Kiemelt cél a források decentralizálása, amely a hatékonyság fontos feltétele.

Kötelező egyeztetés

Az idei évben a különféle címeken, területfejlesztésre használható keretek 80 százaléka jut el a régiókba, megyékbe, míg a fennmaradó 20 százalékra központi pályázatokat írnak ki. A hatékonyság érdekében szintén elsőrendű feladat a területfejlesztési források, illetve a közvetetten e célokat szolgáló keretek felhasználásának összehangolása. A kormányzat a közelmúltban döntött arról, hogy kilenc minisztérium esetében kötelezővé teszi a tárcákhoz tartozó pénzforrások pályáztatási szempontjainak egyeztetését.

A Miniszterelnöki Hivatalon belül e körbe tartozik – a közvetlen területfejlesztést szolgáló keretek mellett, mint közvetett forrás – a turisztikai célelőirányzat. A Belügyminisztériumban pedig a területi kiegyenlítést szolgáló támogatás, illetve a céljellegű decentralizált támogatási keret, amely a területfejlesztési tanácsok és a fővárosi közgyűlés normatív pénzeszköze.

A tárcák közül talán a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kapcsolódik leginkább a területfejlesztéshez. Ez esetben ugyanis az agrárberuházások támogatása, az erdőtelepítés, az erdőszerkezet átalakítása, a fásítás, a melioráció és az öntözésfejlesztés, továbbá az egyes térségek felzárkóztatása, valamint a vidéki környezet vonzóbbá tétele segíti elsősorban a hét legrosszabb helyzetben lévő megye fejlődését.

Területi kiegyenlítés

A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban a beruházásösztönzési forrás, a kis- és középvállalkozói célelőirányzat, valamint az útfenntartásra és fejlesztésre elkülönített kassza segíti a kormányzati szándékok megvalósítását. A zöldtárca a környezetvédelmi alappal és a vízügyi célelőirányzattal, míg az Oktatási Minisztérium a műszaki fejlesztési célelőirányzattal segíti elő a vidék fejlődését. A kötelező egyeztetési körbe tartozik még az egészségügyi tárca szociális kistérségi felzárkóztatási kerete, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma nemzeti örökség programjának célelőirányzata, valamint a foglalkoztatási tárca közmunkaprogramokra fordítható kasszája.

Annak érdekében, hogy minél követhetőbb és összefogottabb legyen a területfejlesztéshez közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó pályázatok rendszere, a Miniszterelnöki Hivatal Területfejlesztési Hivatala – amelynek egyik fontos feladata a társminisztériumokkal való egyeztetés irányítása – a tavasz folyamán elkészíti az úgynevezett Területfejlesztési Kódexet, amely minden, a területfejlesztéshez kapcsolódó pályázatot tartalmaz majd. Ez várhatóan nagy segítség lesz nemcsak a kormányzati munkában, hanem a pályázni szándékozó önkormányzatoknak, intézményeknek és vállalkozásoknak is. Emellett fontos szempont a pályázatok átláthatósága.

Az idei évre szóló pályázatok többsége egyelőre még nem jelent meg, a feltételek kidolgozása folyamatban van. Lényeges követelmény a területi kiegyenlítés szempontjának érvényesülése, mely az előző évek törekvéseinek a folytatása. A kormányzat álláspontja szerint ezen elv hangsúlyozására azért van szükség, mert érvényesülése nélkül a területfejlesztés lényege veszne el.

Bővülő források

A különböző pénzügyi forrásokat – gyakorlatilag – azonos elvek szerint osztják el, ám az egyes szempontok más-más hangsúlyokkal szerepelnek a különböző előirányzatoknál. A legfontosabb mutatószámok: a munkanélküliség – ezen belül a tartósan állástalanok aránya –, a foglalkoztatási ráta, a megyék, illetve a régiók fejlettségét mutató, egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) mértéke, valamint az egyes megyék, régiók népessége.

Az elosztás során kiemelt helyen szerepelnek a legrosszabb helyzetben lévő megyék, térségek. Preferálásuk érdekében a kormány a közelmúltban döntött arról, hogy mely települések tartozzanak – a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékében szereplő 94 kistérségből – a leghátrányosabb, illetve a hátrányos kistérségek körébe. Míg az előbbi kategóriába 42, addig az utóbbiba 52 település és vonzáskörzete került.

Az idei évben némileg változik a területfejlesztés gyakorlata. Ennek lényege, hogy egyfelől 10 százalékkal több pénz fordítható területfejlesztésre, illetve módosul a felhasználás szerkezete is. Ez az egyes régiókban és megyékben a nagyobb jelentőségű beruházások megvalósítását is lehetővé teszi. Ezek szerint az idén is működik a területfejlesztési célelőirányzat, illetve támogatás igényelhető a területkiegyenlítő keretből és a céljellegű decentralizált alapból. Emellett azonban – s erről már megszületett a kormánydöntés – több pénzt kap a kistérségi támogatási alap, amely – megtartva eredeti céljait – a Nemzeti Fejlesztési Terv területfejlesztési operatív programja megvalósítását segíti elő úgy, hogy támogatást biztosít az egyes projektek, megvalósíthatósági tanulmányok és tervek elkészítéséhez.

Hátrányos helyzetben

A fejlesztések új lehetőségét jelenti a terület- és településfelzárkóztatási célelőirányzat, amely – különböző infrastrukturális fejlesztésekkel – a zsáktelepülések elérhetőségén kíván javítani, illetve az e falvakban és térségekben élő gazdasági szereplők számára biztosít forrást az uniós felkészüléséhez. Ugyanakkor 2003-ban a korábbiaknál nagyobb figyelem övezi a vállalkozói övezeteket is, amelyek egymilliárd forintnyi támogatáshoz juthatnak. Mindezek a források az idei esztendőben összességében 39,6 milliárd forintot jelentenek az egyes régióknak, megyéknek és kistérségeknek, amit a PHARE-támogatás egészít ki 12,7 milliárd forinttal.

A hátrányos helyzetű térségeknek – az ez évi új lehetőségek közül – ugyancsak nagy segítséget nyújthat az "Esély a jövőnek" elnevezésű program, amelynek finanszírozásához a kormányzat a kistérségi támogatási alapból különített el pénzt. E célra egy februárban meghozott kormánydöntés alapján – a tavalyi 1,4 milliárddal szemben – 2003-ban 2 milliárd forint áll rendelkezésre. E részprogram segítségével a korábbi kilenc helyett a 42 leghátrányosabb helyzetben lévő kistérség – ahol összesen 1,3 millió ember él – vállalkozói, önkormányzatai, területfejlesztési társulásai, illetve gazdasági társaságai kaphatnak segítséget.

Az Esély a jövőnek program olyan korábbi problémákat kíván megszüntetni, amelyek miatt sok térségben késlekedtek a szükséges beruházások. Kiemelt szerepet kap például a fejlesztési programok előkészítésének finanszírozása, hiszen sok helyütt eddig erre nem jutott pénz. Számos esetben előfordult, hogy egy-egy beruházás meg sem kezdődhetett, mert nem a tervezett összegű támogatást kapta meg az igénylő. Köztudott az is, hogy bár az elnyert összegek lehívására lehetőség nyílik, azonban azokat szükségszerűen ki kell pótolni. Ez az alapprogram e hiányzó összeg elnyeréséhez ad lehetőséget.

Ugyancsak sok beruházást hiúsított meg, hogy a szegény térségek önkormányzatai nem tudták még a csekély – 10 százalékos – mértékű önrészt sem kigazdálkodni, ami most – az ígéretek szerint – e módon pótolható lesz. Az Esély a jövőnek program első pályázati felhívását tavaly ősszel tették közzé, s bár a benyújtásig rövid idő állt rendelkezésre, mégis 13 megyéből 654 ajánlat érkezett. A 611 érvényes pályázat közül 207 részesült támogatásban, a többi kérés teljesítésére pénzhiány miatt nem volt lehetőség.

A nyertes pályázók között teljes egészében felosztották az 1,4 milliárd forintot. A tervezett fejlesztések összértéke 3, 8 milliárd forint. E pályázati lehetőség az idén tovább folytatódik, ám most már az első év tapasztalatai alapján határozzák meg a feltételeket. Ezek kidolgozása is most folyik, a felhívás várhatóan még a tavasszal megjelenik.

Segítő menedzserek

Az idei évtől megújult a pályázatok elnyerésében segédkező kistérségi megbízottak hálózata is. Huszonnyolc hely betöltése van napirenden – ahol lejárt a pályázat vagy a végzett munka nem volt megfelelő –, s ezekre pályázatot írt ki a Területfejlesztési Hivatal. A nyertesekkel már megkötötték a szerződéseket, ám mindeddig nem sikerült minden posztot betölteni.

A Miniszterelnöki Hivatal egyébként tavaly felmérést készített a polgármesterek körében – akik a leginkább ismerik a kistérségi megbízottak tevékenységét – a 150 kistérségi megbízott munkájáról. Az értékelés szerint a hálózat tevékenysége megfelelő volt, az érintettek tudják, mi a feladatuk, s kellően képviselik a rájuk bízott körzetet. E munka eredményességét jelzi, hogy tavaly a leghátrányosabb 42 kistérségben kiírt pályázat 1,2 milliárd forintos keretére több mint 8 milliárd forintnyi igény érkezett. Elmondható tehát, hogy a megbízottak pontosan tájékoztatták az érintetteket a feltételekről, és segítették a pályamunkák elkészítését. Ugyanakkor viszont fontos a képzésük, hiszen az EU-csatlakozás ezekkel a szakemberekkel szemben is magasabb követelményeket támaszt. E menedzserek azonban nemcsak a területfejlesztés szempontjából hasznos munkatársak, hanem azért is, mert más tárcák – például az oktatási vagy a gazdasági minisztérium – szintén számítanak a segítségükre.

Megnyílik a "PHARE-csatorna"

A hazai pénzügyi lehetőségeket az idén is kiegészíti a PHARE-támogatás, amelyet helyi fejlesztésekhez lehet elnyerni mind a hét régióban. Az előzetes információk szerint e lehetőség a gazdasági és a lakókörnyezet fejlesztését, a közlekedési feltételek javítását és a hátrányos helyzetben lévő lakosság foglalkoztatásának elősegítését célozza. Támogatást 500 ezer és 3 millió euró közötti összegben lehet nyerni. Mindhárom pályázati téma közös jellemzője továbbá, hogy az önrész az összes beruházási költség 10 százaléka, illetve e támogatást úgynevezett komplex fejlesztésekre adják. Így például parlagon lévő ipari területek, egykori laktanyák újrahasznosításához, amikor is e megújulás együtt jár a környezet rendezésével, s új dolgozók felvételével. E pályázatok egy-egy térség gazdasági újjáélesztésének az első lépését jelenthetik. De ugyancsak ezt a célt – a gazdaság élénkítését – szolgálja a régión belüli közlekedés javítása: utak, kerékpárutak megépítésével.

A foglalkoztatás bővítése ugyancsak prioritás. A támogatás célja elsősorban a hátrányos helyzetűek, a fiatal és a tartósan munkanélküliek sorsának javítása. Mindenképpen pozitív elbírálásra számíthatnak azok, akik képzési programok beindítását vállalják. Ez esetben viszont előnyben részesülnek azok a projektek, amelyek illeszkednek a felnőttoktatási törvényben előírt tartalmi követelményekhez, illetve szerepelnek az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ). A tervek szerint e pályázatokat még az első félév végén közzéteszik.

A PHARE árnyékprogramja szintén folytatódik az idén, mégpedig a Dél-Dunántúlon, a Közép-Dunántúlon és a közép-magyarországi régióban. E projekt keretében a fejlett régiók elmaradottabb körzetei kaphatnak anyagi támogatást.

A területfejlesztés alapdokumentuma az 1996-ban elfogadott területfejlesztési törvény, amelynek módosítása napirenden van. Bár a kormányzat már a múlt év végére ígérte a javaslat benyújtását, erre csak az idén tavasszal kerül sor, majd a hatálybalépés 2004. január elsejétől várható.

Változik a jogi háttér

Mivel az előkészítő munkák már zajlanak, ezért tudható, hogy a munkaadói, a munkavállalói szervezetek, illetve a kamarák ismét döntési pozícióba jutnak a regionális és a megyei fejlesztési tanácsokban és a kistérségekben. Ekképpen helyreáll a korábban megsérült partnerség elve. Ehhez kapcsolódva, ezzel párhuzamosan azonban másik – jelentősnek nevezhető – módosulás is napirenden szerepel. Nevezetesen: a regionális fejlesztési tanácsokban csökken a kormányzati képviselet. A tervek szerint a kormány a törvényen keresztül erősíti a kistérségek pozícióját: kistérségi fejlesztési tanácsok létrehozásával, valamint egy szolgáltatóiroda-hálózat kiépítésével. Ezek jelentősen befolyásolhatják – megerősíthetik – az egyes kistérségek tőkevonzó képességét.

A kormány tervei szerint e jogszabály átfogó módosítására – a törvénymódosítás második lépéseként, az uniós csatlakozás első tapasztalatait felhasználva – a ciklus végén sor kerül. Ez nagy horderejű feladat lesz, hiszen a megújuló területfejlesztési törvénynek összhangban kell lennie az alkotmánnyal, az önkormányzatokról és a választójogról szóló törvényekkel. A kabinet ugyanis – tervei szerint – 2006-ban végrehajtja a közigazgatási reformot, illetve sor kerül a regionális önkormányzati választásokra.

Terv a területrendezésről

Egyelőre kormányzati berkekben sincs szó a hazai régióhatárok módosításáról, hiszen – EU-s terminológiával – a NUTS II tervezési-statisztikai régiók megfelelnek a követelményeknek. Ám folytatódnak az ezzel kapcsolatos elemzések, amelyek eredményeit felhasználva hoszszú távon érdemes átgondolni – természetesen a térségekben élő szakemberekkel, civil szervezetekkel, önkormányzatokkal, illetve a helyben élőkkel közösen – egy ilyen változtatást. Bár a regionális tervezésnek már sokéves múltja van Magyarországon, még soha nem készült olyan országos léptékű területrendezési terv, amely a térségi szerkezet meghatározásának és a területfelhasználás szabályozásának igényével készülne, és amelynek jóváhagyása parlamenti szinten is megtörténne.

Erre az Országgyűlés menetrendje szerint az év első felében kerül sor, hiszen már a képviselők előtt van az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) szóló törvényjavaslat, amelynek megalkotását a területfejlesztési törvény írja elő. Az OTrT egyébként a kiemelt térségek és a megyék területrendezési tervei elkészítéséhez az alapot jelenti majd. E dokumentumnak kell biztosítania az ország bekapcsolódását az európai térségi szerkezetbe, illetve elő kell segítenie a nemzetközi előírások érvényesítését. Kidolgozása ezért a környezetre, a természetre, a kulturális örökség védelmére, valamint a műszaki infrastruktúrára vonatkozó legfontosabb nemzetközi kötelezettségek és egyezmények figyelembevételével történik.

Nemzetközi egyezmények

A térségi szerkezet kialakítása szempontjából igen jelentős egyrészt az 1997-es Helsinki Egyezmény, amely rögzíti a közlekedés nagy folyosóit Európában, másrészt pedig az Európai Fejlesztési Terv (ESDP). Ez utóbbi az európai tervezési rendszerrel és az EU fejlesztési irányaival kapcsolatban ad támpontot. E körbe tartozik például a természeti és kulturális örökség védelme, valamint az információhoz és az infrastruktúra-hálózathoz való kiegyenlített hozzáférés elősegítése.

Az OTrT például tételesen meghatározza a közúthálózat fő elemeit, jelölve a már kész utakat, a tervezett útszakaszokat, illetve ugyanígy jár el a meglévő és a megépítendő határátkelők esetében is. Hasonlóképpen pontosan meghatározza a dokumentum az országos főút- és vasúthálózaton tervezett nagy hidak helyét, körzetenként az országos jelentőségű logisztikai központokat, a vasúthálózat fő elemeit, a repülőterek besorolását, a vízi utakat és a kikötőket, de még az országos kerékpárút meglévő és tervezett törzshálózata is megtalálható a törvényjavaslatban.

A területfejlesztés harmadik fontos dokumentuma a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) regionális (területfejlesztési) operatív programja, amely a 2004-2006-os évekre szól, s feltétele annak, hogy az EU Strukturális Alapjából a hazai területfejlesztés részesedjen. Az ebben megjelölt célok természetesen szervesen kapcsolódnak a fent említett dokumentumokhoz, illetve az idei évre meghatározott fejlesztési irányhoz. A strukturális alapokból összesen a tervezett támogatás 1752 millió euró – 443 milliárd forint –, amelynek közel 18 százaléka, 314 millió euró – 79,38 milliárd forint – szolgálná a területfejlesztést. A tervek szerint ebből az infrastrukturális beruházási programokra 285 millió euró – 72,13 milliárd forint –, míg a képzési, foglalkoztatási programokra 28,69 millió euró – 7,25 milliárd forint – jutna.

Oktatási infrastruktúra

A regionális operatív program része – egyebek mellett – a vidéki felsőoktatási infrastruktúra fejlesztése, amelynek keretében lehetőség lesz olyan központok felépítésére, amelyek vállalkozásoknak biztosítanak hátteret különféle szolgáltatások ellátásához. Ugyanígy a munka világának szereplőit szolgálja – egyebek mellett – az iparterületekhez, logisztikai központokhoz, turisztikai látványosságokhoz vezető összekötő és bekötőutak felújítása és új utak megépítése.

Az operatív program során a következő években nagyobb hangsúlyt kap majd az ipari zónák jobb hasznosítása, az ipari területek és a laktanyák kármentesítése, valamint az ipari műemlékek felújítása és hasznosítása. Szintén a munka világa szereplőinek fontos a régiós igényekhez igazodó képzési kínálat kialakítása, amit szintén célul tűzött ki a regionális operatív program. E terv részeként kiemelendők a mikro-, a kis- és a középvállalkozásokban foglalkoztatott dolgozók szakmai képzését szolgáló programok, valamint a felsőoktatási és a szakképzési intézmények támogatása. Ez utóbbiak esetében az a cél, hogy kínálatukat a régió gazdasági igényeihez igazítsák.