Az Európai Szociális Alap (ESZA) fogadására való felkészülés kiemelt feladatot jelent az idén – mondta Molnár Györgyné, az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány elnöke. E folyamat során természetesen prioritást élveznek azon szervezetek, amelyeket már eddig is támogatott az alapítvány. Fontos ugyanis, hogy a kedvezményezettek – a csatlakozás után – az Európai Szociális Alaptól is megkaphassák az anyagi segítséget.
Megújuló szervezet
Szükséges azonban, hogy a résztvevők – ha az ESZA feltételeinek meg akarnak felelni – projektben gondolkodjanak, s megtanuljanak pályázni. Ugyanakkor a szakmai és a pénzügyi teljesítésre nagyobb figyelmet kell fordítani, s tudni kell azt is, hogy amennyiben sikerül az ESZA-forrást elnyerni, akkor részletesebb és alaposabb lesz az elszámoltatás is. Több jelentést kér a szervezet, aminek nyomán megnő az adminisztráció is.
A másik fontos feladat, hogy az alapítvány is felkészüljön arra, miként fogadhatja, és adhatja tovább az új forrásokat. Az OFA a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) pályázatán is részt vett, amely abban segít, hogy – az alapítványon belül – felállhasson a technikai, a közvetítő, illetve segítségnyújtó szervezet, és megfelelő szakértelemmel készülhessenek a kísérleti programok.
E feladatokhoz új szervezeti egységeket kell az OFA-n belül kialakítani. Ugyanakkor lehetőség van arra is, hogy a feltételek megteremtéséhez a PHARE forrásaira is támaszkodni lehessen – az ehhez szükséges pályázat már készül.
"Izmosabb" programok
Az OFA – tervei szerint – feltérképezi eddigi erősségeit és gyengeségeit, s meghatározza a fejlesztendő területeket. Az erről szóló előterjesztés februárban válik nyilvánossá. Egyelőre annyi tudható, hogy a programok többségét 2003-ban lényegesen nem változtatják meg, inkább csak erősítik azokat.
Ezek szerint az idén is folytatódnak az alternatív munkaerő-piaci szolgáltatásokat támogató programok, az úgynevezett "Újra dolgozom", valamit a "Rátalál(l)ás" projekt, amelyek a hátrányos helyzetű munkanélkülieknek az elsődleges munkaerőpiacra történő visszavezetését, illetve beilleszkedését szolgálják. (A célcsoporthoz tartoznak a tartósan munkanélküliek, illetve a megváltozott munkaképességűek is.) Ugyancsak meghirdetik a roma foglalkoztatási programot, illetve a tartós foglalkoztatási projekteket is.
Molnár Györgyné külön hangsúlyozta, hogy a hátrányos helyzetű rétegek számára indított, a képzés terén eddig sikeres programokat – mint amilyen az "Új esély" és a tranzit foglalkoztatási projekt volt – még nagyobb figyelem övezi majd.
Az OFA pénzügyi forrásai elsősorban a Foglalkoztatási Alapból fakadnak. Ez 2002-ben 2,7 milliárd forint volt, ám 2003-ban alighanem valamivel kevesebb pénz áll rendelkezésre. Ez ügyben a Munkaerő-piaci Alap Irányító Testülete (MAT) hozza meg a végleges döntést. Az már más kérdés, hogy ez a forrás elegendő lesz-e a bővülő feladatok ellátására...
Mindez már csak azért is felvetődik, hiszen olyan járulékos feladatokra is áldozni kell, mint – az alapítvány stratégiájához illeszkedő – konferenciák támogatása.
A munka világában zajló változások nyomán számos korábbi programban bizonyos hangsúlyeltolódások lesznek 2003-ban. Az alternatív munkaerő-piaci szolgáltatásokról szólva Bonfig Ágnes témafelelős elmondta: a program célkitűzéseiben hangsúlyosan szerepel a speciális, modell értékű szolgáltatások kifejlesztése.
Térségi különbségek
Noha az Európa Unió átlagánál a magyarországi munkanélküliségi ráta alacsonyabb, azonban az állástalanok aránya egyes (mikro)térségekben jóval magasabb. Külön problémát jelent, hogy a munkanélküliek fele tartósan állástalan, s magas az inaktívak száma. E célcsoportot érintően tehát a foglalkoztatáspolitikával szemben támasztott fő kihívás – a munkahelyteremtés mellett – e réteg foglalkoztathatóságának növelése, a leszakadás veszélyének mérséklése.
Ugyanakkor nagy figyelmet kell fordítani az állami foglalkoztatási szolgálat és a helyi önkormányzatok segítő partnereinek "előhívására", illetve annak a stratégiai szövetségnek a létrehozására, amely a szolgáltató szervezetek, a munkáltatók, az önkormányzatok és az állami foglalkoztatási szolgálat között teremt átjárhatóságot. Szakmai szempontból az utóbbi szolgáltatásait meghaladó, illetve az azt kiegészítő, személyiségközpontú segítség a fő cél. Ezzel a humán erőforrás fejlesztése s a munkanélküliek munkaerő-piaci reintegrációja is erősíthető. A célcsoporthoz mindazok hozzátartoznak, akik különösen súlyos – munkaerő-piaci vagy szociális – helyzetük, illetve egészségügyi állapotuk, fogyatékosságuk miatt segítség és felkészítés nélkül csak nehezen vagy egyáltalán nem tudnának elhelyezkedni.
Támogatott romák
Eszik Orsolya és Nemoda István több esztendeje foglalkozik a romák munkaerő-piaci problémáival. A támogatásukat szolgáló program 2003-ban is kiemelt helyen szerepel az OFA stratégiájában. A programfelelősök elmondták: a romák foglalkoztatásának érdekében az OFA a kormány 1047/1999. (V. 5.) – a cigány lakosság életkörülményeinek és társadalmi helyzetének javítására irányuló – határozata, illetve a középtávú programban foglaltak alapján önálló projektet dolgozott ki.
A célok között szerepel a roma közösségi vállalkozási program elindítása és szélesítése, illetve – a korszerű, növekedést felmutató közösségi vállalkozások támogatásával – a munkanélküli romák foglalkoztatásának biztosítása.
Az uniós felkészülés jegyében az OFA programjaiban is hangsúlyos szerepet kap a nők esélyegyenlősége. E feladat azonban nem lehet kizárólag a kormány felelőssége, ellenkezőleg: szükség van a kormányzati munka kontrollját végző demokratikus intézményekre is. Ebből következően – a kormányzati intézményrendszeren belül és azon kívül is – olyan intézményekre van szükség, amelyek kellő garanciákat teremtenek a nők jogainak érvényesüléséhez.
A nyugat-európai országokban – az utóbbi évtizedekben – már létrehozták ezt az intézményrendszert. Számos országban, például a szomszédos Ausztriában is külön minisztérium (!) foglalkozik a nők jogaival. Emellett szinte minden EU-tagországban állami támogatást élveznek azok az irodák, amelyeket az Egyenlő Esélyek Bizottságának neveznek. (Erre a posztra rendkívül esélyes Magyarországon az OFA is.)
E bizottságok foglalkoznak – egyebek közt – a nőket ért sérelmekkel, kivizsgálják a diszkriminációs ügyeket, békéltető eljárást folytatnak le a felek között, hangsúlyt helyeznek a nők foglalkoztatási esélyegyenlősége megteremtésére, s felvállalják azt is, hogy formálják a közvéleményt.
Magyarország esélyegyenlőségi politikáját Brüsszel az úgynevezett Negyedik Középtávú Akcióprogram keretében segíti. A Magyarország által felhasználható éves keret – 1998 óta – 110 000 euró (25 millió forint), amelynek egyik részét a költségvetésből, másik részét pedig a PHARE-keretből fedezik. Ebből a forrásból eddig három programot támogattak, amelyeket pályázat útján választottak ki. A jövőben nagy esélye van az OFA-nak is arra, hogy akár e forrásból is elindíthassa a nők esélyeinek javítására szolgáló kezdeményezéseit.
Uniós felkészítés
A foglalkoztatáspolitikai célok eléréséhez nagymértékben hozzásegítenek a kiegészítő szolgáltatások is. Ezek sorába illeszkednek például az OFA által támogatott, termék-előállítással foglalkozó nonprofit szervezetek, illetve az OFA célszervezetei részére évente bemutatkozási és értékesítési lehetőséget teremtő termékbörzék vagy a rendkívül sok tudást és tapasztalatot felhalmozó munkaügyi kutatások.
Az OFA egyik fő törekvése egyébként éppen az, hogy minél szélesebb körben közvetítsen információkat az EU-csatlakozással kapcsolatban. Az alapítvány munkatársai úgy vélik: a pontos közlések eloszlathatják a tévhiteket, s enyhíthetik a félelmeket azokban, akik felelősen készülnek a csatlakozást követő munkaerő-piaci változásokra.
Az európai uniós felkészítő program – a MAT finanszírozásában – lényegében már 1999-ben elkezdődött, ám most "erősebb fokozatra" vált. A program célja, hogy a szociális partnereknek bővüljenek az európai párbeszédre vonatkozó ismeretei. Ezt egy – az EU-dokumentumokat összegyűjtő – információs rendszer létrehozása, illetve a folyamatos továbbképzés teszi lehetővé. E programba 115-115 főt a munkaadói és munkavállalói oldal, 70 főt a kormány delegált. Az EU Információs Központ kialakításának célja a munkaügyi, foglalkoztatási és a társadalmi párbeszéd témaköreire szakosodott központ kialakítása, az információk rendszerezett összegyűjtése, és az ezekhez való hozzáférés megteremtése.
Új esélyekIsmételten jelentkezhetnek az OFA által támogatott projektre azok, akik a fővárosban megvalósuló helyi képzési-foglalkoztatási programokban kívánnak részt venni. A részletes felhívás az OFA honlapján (www.ofa.hu) olvasható. A cél olyan helyi kezdeményezések támogatása, melyekben a hátrányos helyzetű munkanélkülieket, vagy szabadságvesztésüket letöltő elítélteket készítenek fel, és biztosítják átmeneti foglalkoztatásukat, illetve munkába helyezésüket. A meghívásos pályázat, amely a fiatalok munkaerő-piaci kirekesztődésének megelőzését szolgálja, szintén folyamatos program. A célcsoportok: az érettségit nem adó iskolában tanuló, szocio-kulturális körülményeik miatt hátrányos helyzetű fiatalok, illetve a legfeljebb 11 osztályt végzett, 16-25 éves regisztrált vagy nem regisztrált munkanélküli fiatalok (vagy középvégzettségűek, akik legalább hat hónapja nem dolgoznak, és pályakorrekciójuk indokolt) támogatása. A mezőgazdasági munkavállalók foglalkoztatási támogatását szolgáló program elsősorban az agráriumban alkalmazott, 45 éven felüli korosztályok helyzetét, illetve az idősebb munkavállalók aktív munkában tartását kívánja segíteni. A pályázók – a pluszként kapott anyagi forrásaikkal – azt is megcélozhatják, hogy tevékenységüket a piac igényeihez igazodva fejlesztik, ami a munkahelyek megtartását is eredményezi. |
