Foglalkoztatók
Társadalombiztosítási járulék
A társadalombiztosítási járulék a foglalkoztatót (munkáltatót, kifizetőt) terhelő kötelezettség. A társadalombiztosítási járulék mértéke 29 százalék, amely 18 százalékos mértékű nyugdíj-biztosítási és 11 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékrészekből tevődik össze.
A foglalkoztató (munkáltató, kifizető) az általa foglalkoztatott biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett, elszámolt, járulékalapot képező jövedelem után köteles a társadalombiztosítási járulékot megfizetni.
Főfoglalkozású társas vállalkozó utáni kötelezettség
A társas vállalkozás a személyes közreműködése alapján kifizetett, elszámolt, járulékalapot képező jövedelem, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér figyelembevételével köteles társadalombiztosítási járulékot megfizetni a főfoglalkozású társas vállalkozó után.
A minimálbér alapulvételével nem köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amelynek tartama alatt a főfoglalkozású társas vállalkozó
– táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül – kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja,
– katonai vagy polgári szolgálatot teljesít,
– fogvatartott,
– ügyvédi, szabadalmi ügyvivői kamarai tagságát szünetelteti.
Ezek a mentesítő szabályok kizárólag a minimálbérhez kapcsolódnak, ha van járulékalapot képező jövedelem, az után a járulékfizetési kötelezettséget meg kell állapítani.
Többes jogviszonyos társas vállalkozó utáni kötelezettség
Az egyidejűleg
– heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló,
– a középfokú vagy felsőoktatási intézményben nappali tagozatos tanuló, hallgató,
– a más társas vállalkozásnál főfoglalkozású tag,
– az egyéni vállalkozó
társas vállalkozó – ún. többes jogviszonyos társas vállalkozó – esetében a társas vállalkozás a társadalombiztosítási járulékot a valós (kifizetett) járulékalapot képező jövedelem után köteles megfizetni.
Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó utáni kötelezettség
A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó esetében a valós (kifizetett) járulékalapot képező jövedelem után a társas vállalkozás 5 százalékos mértékű baleseti járulék és tételes egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett.
Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás
A biztosított részére kifizetett, az összevont adóalapba tartozó, önálló vagy nem önálló tevékenységből származó jövedelmek járulékalapot képeznek, és azok után járulékot kell fizetni. Az a jövedelem, amely a biztosítási jogviszony alapján járulékalapot képez, nem alapja az egészségügyi hozzájárulásnak.
Kevés az a jövedelemtípus, amelyik után a járulékfizetési kötelezettséget nem kell teljesíteni. Ezek jellemzően az összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelmek és a külön adózó jövedelmek jogszabályban meghatározott típusai, amelyek után viszont százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.
Amennyiben a biztosítási kötelezettség nem jön létre, a kifizetőnek az összevont adóalapba tartozó, az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett azon összeg után, amelyet belföldi illetőségű magánszemélynek juttat, és amely után biztosítási jogviszony alapján járulékot nem kell fizetni, illetőleg amelyik összeget a járulékalap megállapításánál nem kell figyelembe venni (reprezentáció és üzleti ajándék adóköteles értéke, vagyoni jog felhasználásának ellenértéke), 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie.
A hozzájárulás alapját képező juttatások
A foglalkoztatotti jogviszonyokból [1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. §] származó jövedelmek közül a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapját képező juttatások és az egészségügyi hozzájárulás mértéke a következő:
– az 1995. évi CXVII. törvény (Szja.) 28. §-ában meghatározott összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelmek után 11 százalék,
– a 35 százalékos mértékű adóterhet viselő osztalék után 11 százalék,
– az Szja. 69. §-ának (10) bekezdése szerinti ajándék vagy reprezentáció címén adott termék, szolgáltatás adóköteles jövedelemtartalma után 11 százalék,
– a kamatkedvezményből származó jövedelem után 11 százalék,
– az egyösszegű járadékmegváltásból származó jövedelem után 11 százalék,
– az Szja. 70. §-a szerinti természetbeni juttatás esetén a cégautóadó 25 százaléka.
Tételes egészségügyi hozzájárulás
A tételes egészségügyi hozzájárulás összege 2003-tól havonta 3450 forint, napi 115 forint, a fizetési kötelezettség a kifizetőt (foglalkoztatót) terheli, kivéve ha a foglalkoztatott után más munkáltató fizeti a hozzájárulást (pl. ha egyidejűleg két munkaviszonyban is áll a biztosított, akkor csak az a foglalkoztató fizet, ahol a főállása van).
Többes foglalkoztatási jogviszony
Az után a természetes személy után, akinek egyidejűleg több foglalkoztatási jogviszonya is fennáll, a legalább heti 36 órai munkavégzéssel járó jogviszonyát meghaladó további jogviszonya alapján nem kell tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni. Ha a munkaidő egyik jogviszonyban sem éri el a heti 36 órát, a hozzájárulás-fizetési kötelezettség azt a kifizetőt terheli, ahol a munkaidő hosszabb. Azonos tartamú munkaidők esetén, vagy ha a munkaidőt nem vagy nem mindegyik jogviszonyban határozták meg, a hozzájárulás-fizetési kötelezettség azt a kifizetőt terheli, ahol a jövedelem magasabb. Ha a munkaidő és a jövedelem is azonos, a hozzájárulás azt a kifizetőt terheli, ahol a jogviszony korábban kezdődött.
A heti 36 órás munkaidővel azonosan kell elbírálni azt a jogviszonyt, amelyben a jövedelem eléri a mindenkori minimálbér összegét.
A személyesen közreműködő társas vállalkozó után a tételes egészségügyi hozzájárulást a társas vállalkozás köteles megfizetni.
Az egyidejűleg más társas vállalkozásnál főfoglalkozású tag után a tételes egészségügyi hozzájárulást a főfoglalkozás szerinti társas vállalkozás fizeti.
Az egyidejűleg egyéni vállalkozó társas vállalkozó után a tételes egészségügyi hozzájárulást a társas vállalkozás fizeti meg. (A tételes egészségügyi hozzájárulás alóli mentesítést kizárólag a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozók esetében lehet alkalmazni, a rendelkezés nem vonatkozik a társas vállalkozás kiegészítő tevékenységet folytató tagjára.)
Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatottak
A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatottak után
– bedolgozói, megbízási, vállalkozási jellegű, illetőleg felhasználási szerződésen alapuló, valamint segítő családtagi jogviszonyban, ha a természetes személy e jogviszonyából származó jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra számítva annak harmincadrészét,
– választott tisztségviselői jogviszonyban (ideértve a helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati képviselőt is), ha a választott tisztségviselő e tevékenységéből származó jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra számítva annak harmincadrészét,
a kifizető köteles a tételes egészségügyi hozzájárulást megfizetni abban az esetben, ha más jogviszony alapján más kifizető a foglalkoztatott után nem fizet tételes egészségügyi hozzájárulást.
(A nappali tagozatos tanulói, hallgatói jogviszony nem keletkeztet biztosítási kötelezettséget, annak fennállása nem mentesít a tételes egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség alól.)
E tevékenységeknél jellemző, hogy ha nem jön létre a biztosítási kötelezettség, nem kell tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni. Egy kivétel azonban van: az a saját jogú nyugdíjas vagy az az özvegyi nyugdíjas, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és segítő családtagként végez díjazás ellenében munkát, a társadalombiztosítási jogszabályok szerint nem biztosított, ennek ellenére, ha a díjazása eléri az említett összeghatárt, a tételes egészségügyi hozzájárulást meg kell fizetni utána.
Mentesség a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alólNem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a következő jogcímeken keletkező jövedelmek után: – táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermeknevelési támogatás, gyermekgondozási díj; – az adóterhet nem viselő járandóság, valamint a magánnyugdíjpénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg; – a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a kifizetőt terhelő összege; – az Szja. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott kifizető által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba a tag javára havonta fizetett tagdíj összegének az a része, amely havonta nem haladja meg a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegét [havonta fizetett tagdíjnak minősül az Szja. 7. § (2) bekezdésének c) pontja szerint tagdíjként jóváírt összeg is], továbbá az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány; – a felsőoktatási intézmény által – az iskolai rendszerű első alapképzésben részt vevő, nappali tagozatos hallgatójának az előírt képzési idő alatt végzett munkájáért – kifizetett díj, de legfeljebb a nappali tagozatos hallgatói pénzbeli juttatási normatíva adott évi meghatározott összegének kétszerese, feltéve, hogy a munkavégzés az erről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint történt; – az iskolaszövetkezet és az iskolaszövetkezeti csoport nappali tagozatos tanuló hallgató tagjának az iskolai szövetkezet, illetve az iskolaszövetkezeti csoport tevékenységében kifejtett személyes közreműködéséért a törvény hatálybalépését követően kapott ellenszolgáltatás. Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást, ha a jövedelmet olyan magánszemély részére juttatják, vagy a jövedelmet olyan magánszemély szerzi meg, akit a Tbj. 11. §-a kizár a biztosításból (külföldiek), valamint abban az esetben, ha a jövedelmet szociálpolitikai vagy szociális-biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személy részére juttatják. |
Foglalkoztatottak
Nyugdíjjárulék és magán-nyugdíjpénztári tagdíj
A nyugdíjjárulék és a tagdíj alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával, kivéve az Szja. 69. §-a szerinti természetbeni juttatást, amely után nem kell nyugdíjjárulékot fizetni. Mértéke 2003. január 1-jétől 8,5 százalék, magánnyugdíjpénztár tagja esetében 0,5 százalék, de a magánnyugdíjpénztár tagja 8 százalékos mértékű tagdíjat is fizet (azaz a magán-nyugdíjpénztári tag kötelezettsége – 0, 5 + 8 százalék – szintén 8,5 százalékos mértékű).
Az új mértéket csak a 2002. december 31-ét követő időtartamra járó, megszerzett jövedelmek tekintetében kell alkalmazni.
Nyugdíjjárulékot és tagdíjat – a saját jogú nyugdíjas kivételével – a társadalombiztosításijárulék-alapot képező jövedelem után, legfeljebb azonban a járulékfizetési felső határig kell a biztosítottnak fizetnie.
Járulékfizetési felső határ
2002-ben 2003-ban
napi 6 490 Ft 10 700 Ft
évi 2 368 850 Ft 3 905 500 Ft
A járulékfizetési felső határt évente a biztosítási idő fennállásának tartamára kell megállapítani. Abban az esetben, ha a biztosítás egész évben fennáll, az éves járulékfizetési felső határt kell figyelembe venni (pl. 2002. évre 2 368 850 Ft). Amennyiben a biztosítási jogviszony év közben kezdődik vagy szűnik meg, a járulékfizetési felső határt úgy kell kiszámítani, hogy a járulékfizetési felső határ adott évi naptári napi összegét meg kell szorozni a biztosításban töltött idő naptári napjainak a számával (pl. munkaviszony 2002. 10. 01-12. 31-ig, akkor 6490 napi felső határt szorozni kell 92 naptári nappal).
A járulékfizetési felső határ figyelésénél azt a járulékalapot képező jövedelmet is számításba kell venni, amelyet a biztosított részére az egyidejűleg fennálló másik biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyában fizetnek ki (Például munkaviszony 2002. egész évben: a járulékalapot képező jövedelem havonta 200 000 forint, összesen 2 400 000 forint /év; megbízási jogviszony szintén egész évben: havonta 100 000 forint, összesen 1 200 000 forint/év; a két jogviszonyban együtt havonta 300 000 forint, összesen 3 600 000 forint/év; a járulékfizetési felső határ 2002-ben 2 368 850 forint; a nyugdíjjárulékot július végéig [7 x 300 000 = 2 100 000] mind a két jogviszony járulékalapot képező jövedelméből le kellett vonni, augusztusban már "csak" 268 850 forint képezte a nyugdíjjárulék alapját, a további kifizetésekből nyugdíjjárulékot nem kellett levonni. Ennek azonban az is a feltétele, hogy a másik foglalkoztató igazolja, hogy milyen összegű járulékalapot képező jövedelem után vont már le nyugdíjjárulékot).
A járulékfizetési felső határt a díjazás nélküli időtartamokkal (pl. táppénzes időtartam, fizetés nélküli szabadság ideje stb.) csökkenteni kell (pl. éves járulékfizetési felső határ 2002-ben 2 368 850 forint, táppénzfolyósítás 20 naptári napra, akkor a felső határt 20 x 6490 forinttal, összesen 129 800 forinttal kell csökkenteni).
Túlvonás
A túlvont nyugdíjjárulékot a foglalkoztató az igazolás(ok) benyújtásától számított 15 napon belül köteles a biztosított részére visszafizetni, de választása alapján a biztosított a túlvonást a személyijövedelemadó-bevallásában is visszaigényelheti.
Mentesség
A saját jogú nyugdíjas biztosított nem fizet nyugdíjjárulékot, kivéve ha a nyugdíj folyósítása szünetel. Ilyenkor a biztosított egyéni járulék fizetésére kötelezett.
A nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség alóli mentességet nem érinti, ha az előnyugdíj, a korengedményes nyugdíj vagy a szolgálati nyugdíj folyósítása szünetel (de ebben az esetben is meg kell fizetni a 3 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot).
Egészségbiztosítási járulék
Az egészségbiztosítási járulékot a biztosított társadalombiztosításijárulék-alapot képező jövedelméből kell levonni, kivéve az Szja. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás összegét, amely nem képezi az egyéni (biztosított által fizetendő) járulékok alapját. Mértéke 3 százalék.
Az egészségbiztosítási járulékot az egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok alapján kifizetett, elszámolt járulékalapot képező jövedelmekből is le kell vonni. Ez alól kivétel az az eset, ha a biztosított munkaviszonyban áll, és a foglalkoztatása eléri a heti 36 órát. Ilyenkor a második vagy többedik jogviszonyból származó járulékalapot képező jövedelemből a 3 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot nem kell levonni (pl. munkaviszony napi [6-14 óráig] 8 órás foglalkoztatással, mellette második munkaviszony napi [15-18 óráig] 3 órás foglalkoztatással: az egészségbiztosítási járulékot csak az első munkaviszonyból származó járulékalapot képező jövedelemből kell levonni).
A saját jogú nyugdíjas biztosított egészségbiztosítási járulékot nem fizet, kivéve ha a nyugdíj folyósítása szünetel.
Mentesség a tételes egészségügyi hozzájárulás alólNem kell megfizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást – a táppénz, baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának, – a keresőképtelenség (ide nem értve a betegszabadságot), a fizetés nélküli szabadság, az igazolatlan távollét időtartama, valamint a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés időtartama alatt, kivéve ha a mentesítés idejére munkabér- (illetmény-), távollétidíj-fizetés történt, – a gyermekgondozási segély, az ápolási díj, a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt, kivéve ha a folyósításban részesülő az ellátás folyósítása alatt munkát végez, – a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása, a tízévesnél fiatalabb, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek gondozása, valamint 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása miatt engedélyezett fizetés nélküli szabadság, – a sorkatonai (polgári) szolgálat teljesítése, – a fogvatartás időtartamára. |
Társas vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége
Főfoglalkozású társas vállalkozó
A főfoglalkozású társas vállalkozó a társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelem – kivéve az Szja. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás összegét – után egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett, a nyugdíjjárulékot azonban csak a járulékfizetési felső határig köteles megfizetni.
Járulékfizetési felső határ
A főfoglalkozású társas vállalkozó járulékfizetési felső határát csökkenteni kell azzal az időtartammal, amely alatt
– táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül – kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja,
– katonai vagy polgári szolgálatot teljesít,
– fogvatartott,
– ügyvédi, szabadalmi ügyvivői kamarai tagságát szünetelteti.
Többes jogviszonyos társas vállalkozó
A heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló nappali tagozatos tanuló, hallgató (úgynevezett többes jogviszonyos társas vállalkozó) nyugdíjjárulék, tagdíj fizetésére kötelezett, a "valós tagi" jövedelme alapulvételével. A nyugdíjjárulékot és a tagdíjat a járulékfizetési felső határig kell megfizetni.
Az egyidejűleg más társas vállalkozásnál főfoglalkozású tagsággal rendelkező és az egyidejűleg egyéni vállalkozó társas vállalkozó egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, valamint tagdíj fizetésére kötelezett a "valós tagi" jövedelme alapulvételével.
A járulék alapja a személyes közreműködés alapján kifizetett, elszámolt, járulékalapot képező jövedelem. E tekintetben nem keletkezik minimumjárulék-fizetési kötelezettség, ha nincs "valós" jövedelem, nincs járulékfizetés sem. A nyugdíjjárulékot és a tagdíjat a járulékfizetési felső határig kell megfizetni.
Egyéni vállalkozói jogviszonnyal kapcsolatos járulékfizetési kötelezettség
Az egyéni vállalkozói jogviszony sajátossága, hogy az egyéni vállalkozót terheli az úgynevezett foglalkoztatói (társadalombiztosítási) és a biztosítotti (egészségbiztosítási és nyugdíj-) járulék is.
Főfoglalkozású egyéni vállalkozó
A főfoglalkozású egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét (átalányadózó az átalányadó alapját képező jövedelem), de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér után köteles járulékot fizetni. A kezdő egyéni vállalkozó a kezdés évében (évére) a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér után köteles járulékot fizetni. Ez érvényesül a tételes átalányadózó egyéni vállalkozóra is.
A főfoglalkozású egyéni vállalkozó társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett.
A főfoglalkozású egyéni vállalkozó a minimálbér alapulvételével nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amelynek tartama alatt:
– táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül – kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja,
– katonai vagy polgári szolgálatot teljesít,
– fogvatartott,
– ügyvédi, szabadalmi ügyvivői kamarai tagságát szünetelteti.
Ezek a mentesítő szabályok kizárólag a minimálbérhez kapcsolódnak, ha van vállalkozói kivét vagy átalányadó-alapot képező jövedelem, az után a járulékfizetési kötelezettséget meg kell állapítani.
Az itt felsorolt igazolt távollétek naptári napjai számának arányában a járulékfizetési felső határt is csökkenteni kell.
Az általános járulékfizetési kötelezettséggel szemben ennél a vállalkozási formánál az a különbség, hogy a saját biztosítási kötelezettségével kapcsolatos mindennemű társadalombiztosítási kötelezettség az egyéni vállalkozót terheli, továbbá hogy a járulékfizetési felső határ megállapításánál a díjazás nélküli időtartamok csak az előzőekben meghatározott (felsorolt) esetekben játszanak szerepet.
Többes jogviszonyos egyéni vállalkozó
Az úgynevezett többes jogviszonyos egyéni vállalkozó társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett a "valós" jövedelme után. A járulék alapja a vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem. Itt nem keletkezik minimumjárulék-fizetési kötelezettség, ha nincs "valós" jövedelem, nincs járulékfizetés sem.
Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét (átalányadózó az átalányadó alapját képező jövedelem) után 5 százalékos mértékű baleseti járulék fizetésére kötelezett.
Egyszerűsített vállalkozói adó fizetését vállaló egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége
Főfoglalkozású egyéni vállalkozó
Az evás egyéni vállalkozóknak a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapulvételével kell teljesíteniük a járulékfizetési kötelezettséget. A járulékfizetési alsó határ csökkentésére vonatkozó általános szabályokat [Tbj. 29. § (4) bekezdés] az evás egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége megállapításánál is alkalmazni kell.
Amennyiben az evás egyéni vállalkozó az említett minimálbérnél magasabb összeg után kívánja a járulékokat megfizetni, lehetősége van arra, hogy – a bevallás benyújtásával egyidejűleg – vállalja a minimálbérnél magasabb összeg utáni járulékfizetési kötelezettség teljesítését. A vállalt járulékot negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetni.
Többes jogviszonyban álló egyéni vállalkozó
A többes jogviszonyos [Tbj. 29. § (6) bekezdés] evás egyéni vállalkozó az evaalapot képező jövedelmének 4 százaléka után köteles a társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) megfizetni.
Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó
A kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó az evaalapot képező jövedelmének 10 százaléka után köteles a baleseti járulékot megfizetni [Tbj. 29/A §, 30. § (3) bekezdés, 37. § (2) bekezdés].
A fizetési kötelezettség teljesítésének határidejeA járulékokat és az egészségügyi hozzájárulást – ide nem értve az egyéni vállalkozó saját jogú járulékát és egészségügyi hozzájárulását – havonta a tárgyhónapot követő 12-éig kell a munkáltatónak, kifizetőnek (foglalkoztatónak) megfizetnie. Az egyéni vállalkozó a saját jogú járulékát és egészségügyi hozzájárulását negyedévente, a tárgynegyedévet követő 12-éig köteles megfizetni. A befizetéseket az Egészségbiztosítási és a Nyugdíjbiztosítási Alapok vonatkozásában meg kell bontani, a járulékátutalásokat 2 számlaszámra kell teljesíteni. A megbontást a 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási és a biztosított által fizetendő 11,5, illetve a magánnyugdíjpénztár tagja által fizetendő 4,5 százalék mértékű egyéni (nyugdíj + egészségbiztosítási) járulékoknál kell elvégezni. A fizetési kötelezettség megbontásánál alkalmazandó százalékok Egészségbiztosítási Alap: A foglalkoztató, illetve az egyéni vállalkozó által fizetendő egészségbiztosítási járulék: 11% Biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék 3% Társas vállalkozás és egyéni vállalkozó által fizetendő baleseti járulék 5% Nyugdíjbiztosítási Alap: A foglalkoztató, illetve az egyéni vállalkozó által fizetendő nyugdíj-biztosítási járulék 18% Biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék 8,5% Biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék 1,5% Számlaszámok A befizetéseket az alábbi számlaszámokra kell utalni: Az APEH Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek beszedési számlaszáma: 10032000-06056229 Az APEH Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek beszedési számlaszáma: 10032000-06056236 Az APEH egészségügyi hozzájárulás számlaszáma: 10032000-06056212 Tagdíj A foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelme alapján köteles a tagdíj összegét megállapítani és levonni, az érintett magánnyugdíjpénztárnak bevallani és megfizetni a tárgyhónapot követő 12-éig. A központosított illetményszámfejtési rendszerbe tartozó központi költségvetési és a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásában részt vevő szervek esetében a tagdíjbevallás benyújtási határideje a tárgyhónapot követő 20-a. Túlvonás Az egyéni járulék-túlfizetést a tárgyhavi elszámolásnál kell rendezni, a biztosított részére kiadott igazoláson a túlfizetés visszafizetését jelezni kell |
