Új elemekkel bővül a rendszer
Ismét háromszintű lesz az ellátórendszer
A foglalkoztatás területén a kormányzat elsődleges célja a jelenlegi 56,6 százalékos foglalkoztatási szint jelentős emelése a következő években, s csak másodlagos cél a munkanélküliség visszaszorítása. A foglalkoztatási törvény mostani módosítása is ezt a szándékot tükrözi. A kormányzat minden intézkedésében, így a foglalkoztatási törvény korrekciója során is arra törekszik, hogy a munkaadókat érdekeltté tegye a foglalkoztatás bővítésében. Igaz, ezt a központi költségvetés jelenlegi helyzetében csak fokozatosan, kis lépésekben lehet megtenni – mondta Csizmár Gábor, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium (FMM) államtitkára.
A hazai foglalkoztatáspolitika jelenleg talán legnagyobb gondja az alacsony foglalkoztatási szint. Míg ugyanis az EU-országok átlaga e téren 63 százalék feletti – amit az évtized végéig 70 százalék körülire kívánnak emelni –, addig nálunk ez csupán átlagosan 56,6 százalék. Ráadásul ez a mérték átlag, ami azt jelenti, hogy van olyan hazai régió, ahol ennél sokkal rosszabb a helyzet. Éppen ezért a kormány a munkahelyek bővítésére próbálja ösztönözni a cégeket. Egyebek közt a bérterhek csökkentésével, ami – bár munkaadói szemmel és a számadatokat figyelembe véve – 2003-ban igen csekély mértékben történik meg, ám az eddigiek is előrelépést jelentenek, főként, ha az elmúlt néhány évre is visszatekintünk.
A kormányzat szándéka szerint a következő négy év alatt a felnőttképzés kapacitása megháromszorozódik, új képzési formák honosodnak meg, illetve a képzések a korábbiaknál jobban igazodnak a gazdaság igényeihez. E folyamat segítésére hozta meg a parlament azt a döntést, amely szerint a felnőttképzés költségének 30 százaléka, maximum 60 ezer forint leírható lesz az szja-ból, valamint a szakképzetlenek, illetve a fogyatékosok az oktatáshoz óránként 300, illetve 600 forint normatív támogatást kapnak.
Ugyancsak a felnőttoktatásban való részvétel ösztönzését szolgálja, hogy a képzéseket vállaló munkanélküliek keresetpótló támogatásának összege duplájára emelkedik azok számára, akik hetente 25 órát tanulnak, s három eltartott van a családban, illetve a képzésben részt vevő egyedül nevel két gyermeket. E változások hatására a várakozások szerint jóval több idősebb tanul majd – a család mellett –, mint ezelőtt.
Ami a foglalkoztatási törvény legutóbbi módosítását illeti, a kormány a változásokkal arra kívánja ösztönözni az állástalanokat, hogy aktívan részt vegyenek a munkahelyek felkutatásában. Ezért lesz ismét háromszintű az ellátórendszer, amelynek nagyon fontos új eleme az álláskeresés támogatása. Ezzel a munkanélküli-járadékból kikerülők nem tűnnek el a foglalkoztatási szolgálat szeme elől, hanem továbbra is benne maradnak a regisztrációban: további 180 napig, illetve 45 év felettiek esetében 270 napig. Ráadásul a kormányzat azzal próbálja mielőbbi elhelyezkedésre ösztönözni a munkanélkülieket, hogy az álláskeresésre szolgáló időre járó juttatást mindenképpen kifizeti részükre. Az álláskereső természetesen akkor is megkapja a hat, illetve a kilenc hónapra járó összeg felét, ha néhány hét vagy egy-két hónap után sikerül elhelyezkednie: tartós munkát lehetővé tevő részmunkaidős vagy teljesítménybéres munkakörben. Remélhető, hogy a fizetést kiegészítő, néhány hónapos anyagi támogatás a mielőbbi elhelyezkedésre ösztönözi majd az érintetteket.
Szigorú számonkérésre van szükség
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) elfogadta a foglalkoztatási törvény módosítását, ám számos kritikát is megfogalmazott. Azt például, hogy az álláskeresés ösztönzésére kidolgozott elképzelés nyílt elismerése annak, hogy jelenleg a munkaerő-piaci hálózat nem működik elég hatékonyan, így bővíteni kell az eszközök tárat – vélekedik Recska Endre, a szervezet szakértője. Éppen ezért szükség van a jelenlegi kilenc hónapos munkanélküli-járadék idejét megtoldani további hónapokkal. Ráadásul egyelőre még a részleteket szabályozó miniszteri rendelet sem ismert – ha egyáltalán lesz ilyen –, így még több az aggály a gyakorlati megvalósítással kapcsolatban. A jelen helyzetben egyébként a munkaadók nem tudnak mást tenni, mint támogatják a kormány javaslatait, ám ezek csak akkor fogadhatók el, ha – párhuzamosan az újabb eszköz bevezetésével – szigorú számonkérést alkalmaznak majd. Fontos lenne, hogy a járadékos idő elteltével az álláskeresés ösztönzése egyrészt ne járjon automatikusan bárkinek, illetve aki ezt kapja, azt a munkaügyi hálózat ellenőrizze.
Az MGYOSZ elvárása szerint az állástalannak – a támogatási összegért cserébe – rendszeresen, meghatározott időközönként meg kellene jelennie a munkaügyi központban, s részletesen be kellene számolnia arról, hogy mikor milyen cégeket keresett meg álláskeresés céljából. Sőt, kívánatos lenne egy visszaigazolás is a munkaadótól. Ilyen, s még további szigorú feltételeket kellene meghatározni a rendeletben. Ugyanakkor nagyobb figyelmet kellene fordítani bizonyos részletek szabályozására is, amelyekre kitér a törvény módosítása. Ilyen például – ami apróságnak tűnhet, de mégis figyelni kellene a részletekre is – a közlekedési költségek térítése. E kérdésről csupán általánosságban fogalmaz a törvény, ám jó lenne, ha pontosan meghatározná, hogy kinek és mikor jár a térítés. Kívánatos lenne, ha erre is egységes normatívarendszert lehetne kidolgozni.
Recska Endre kitért a megyei munkaügyi tanácsok összetételére is, amit kifogásolnak a munkáltatók. Az agrármunkaadók kérésére bővíteni kellene a delegáltak számát, hiszen – például – a munkaadói szervezetek közül megyei szinten többen kimaradnak azok közül, amelyek egyébként az országos fórumban helyet kapnak. E témák újragondolásának szükségességét alátámasztja, hogy e megyei szervezeteknek számos kérdésben – így a foglalkoztatással kapcsolatosan is – beleszólási, döntési joguk van.
Kedvező változások indulhatnak el
Bár a szakszervezetek elfogadják, hogy – az idő rövidsége miatt – a jelenlegi kormánynak már nem volt lehetősége új foglalkoztatási törvény előterjesztésére, ám ennek szorgalmazásáról nem mondanak le. A mostani módosításokkal egyetért a szakszervezeti oldal, hiszen – mint vélik – a kormány jó irányba indult el, ám az ellátások összegét csupán időlegesen veszik tudomásul. Így összegezte a munkavállalói szervezetek véleményét Pék Zsolt, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) foglalkoztatáspolitikai szakértője.
Tény – mondta –, hogy a módosításban nagyon kedvező a kilenc hónapos munka nélküli idő meghosszabbítása az álláskeresés időszakával. Ez már csak azért is pozitív fejlemény, mert további lehetőséget biztosít az amúgy is nehéz helyzetben lévő embereknek, s nem kárhoztatja őket azonnal a szociális segély igénylésére. Ennek ellenére azonban megfelelő ösztönzés is szükséges ahhoz, hogy az állástalan valóban állást keressen magának. Ennek jó eszköze lehet az a szakszervezeti javaslat, amely szerint, ha valaki 180 napon, illetve 45 év felett 270 napon belül elhelyezkedik, akkor a fennmaradó időre is megkapja a teljes terminusra szóló támogatást. Így kivédhető, hogy valaki kivárja az időszak végét, s csak akkor helyezkedjen el. Nagyon fontos lenne érdekeltséget teremteni a mielőbbi munkavállalásban. Ezzel ugyanis – a különféle járulékbefizetések miatt – nemcsak a munkavállaló, hanem az állam is jól járna.
A szakszervezet szerint ugyanakkor jó irányba indult el a kormány a felnőttképzési támogatás feltételeinek meghatározásában is, ami vélhetően sok ember számára jelent majd megoldást. Így a munkavállalói érdekképviseletek egyetértenek a változásokkal. Ugyanakkor a szakszervezetek számára elfogadhatatlan a munkanélküli-ellátás, illetve a további ellátások szinte már megalázóan alacsony összege. Bár jelenleg kénytelenek tudomásul venni az államkassza szűkös lehetőségét, de e tekintetben – ha több lépcsőben is – belátható időn belül változást várnak. A szakszervezet egyelőre nem kíván emelési mértéket meghatározni.
Ugyancsak ragaszkodnak ahhoz, hogy a kormány egy teljesen új, korszerű foglalkoztatási törvényt dolgozzon ki. A mintegy 11-12 éves jogszabály számtalan módosítást élt már meg, ami miatt szinte áttekinthetetlenné vált, s a szelleme sem felel meg a mai kor követelményeinek. A jövőben elengedhetetlen az új tervezet elkészítése, e jogszabály újabb módosítását ugyanis a szakszervezeti oldal már nem támogatná.
