A társadalombiztosítás finanszírozása alá tartozó területek működésének áttekintésekor számos, alapvető kérdést tisztázni kellene – vélik a munkaadók szakértői. Egyfelől azt, hogy elsőként egészségügyi vagy egészségbiztosítási reformra van-e szükség, másfelől pedig azt, hogy e tekintetben milyen mértékű változtatás számít egyáltalán reformnak. A munkaadói oldal szerint fontos lenne, ha a kormány és a szociális partnerek közösen megtárgyalnák a baleset-biztosítási rendszer, a társadalombiztosítás felügyelete, valamint az egészségügyi reform koncepcióját.
Uniós harmonizáció
A szociális partnerek az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) szociális bizottságában és plenáris ülésén is tárgyaltak az úgynevezett "salátacsomagról", amely négy fő részből áll. Az egészségügyről, valamint a kötelező egészségbiztosításról szóló jogszabályok, továbbá a társadalombiztosítás alapjairól és felügyeletéről szóló törvény jelentősebb, illetve hat további törvény kevésbé jelentős módosításait tartalmazza. E törvényjavaslat – az általános indoklás szerint – zömében pontosító, a szervezeti, az eljárási, illetve az ellenőrzési rendet javító szabályokat fogja össze, amelyek relatíve rövid felkészüléssel is bevezethetők.
Megalkotásukra elsősorban az Európai Unióhoz való csatlakozás, illetve az alacsonyabb szintű jogszabályok hátterének megteremtése, valamint a finanszírozási rendszer átalakítása és a közigazgatási decentralizáció miatt kerül sor. Bár a szociális partnerek megvitatták a csomagot, egyaránt kifogásolták, hogy a törvénytervezet azután került eléjük, hogy azt a kormány már benyújtotta a parlamentnek.
Igazságosabb ellátás
Az egészségügyről szóló törvény módosítása – az előterjesztő szándéka szerint – lehetőséget teremt az egységes betegjogi és ellátottjogi képviselői rendszer létrehozására, valamint arra is, hogy a Nemzeti Egészségügyi Tanács súlya növekedjék az egészségügyi programok véleményezésében. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény korrekciójával viszont azt kívánják elérni, hogy az ellátásokat igazságosabban és átláthatóbban vehessék igénybe a rászorultak, igazodva ezzel az uniós direktívákban foglalt szabályokhoz. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló törvény módosításának lényege pedig a biztosítási alapok felügyeletének újbóli áthelyezése – a pénzügyminisztertől – az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter hatáskörébe.
E csomaggal kapcsolatban a szociális partnerek több kifogást is megfogalmaztak. Több helyütt a fogalmak pontos meghatározását hiányolták, másutt az egyes hatáskörök miniszteri helyett kormányhatáskörbe való utalását javasolták. A munkaadói és a munkavállalói oldal nem a javaslat szándékát, csupán az eredményességét (esetenként szakmai színvonalát) kérdőjelezte meg.
Növekvő terhek
Különösen erőteljes kritikát fogalmaztak meg a bizottság tagjai a tervezet baleset-biztosítást érintő részeiről. A szociális partnerek véleménye szerint ugyanis a módosításokkal célszerű lenne megvárni a baleset-biztosítással kapcsolatos önálló törvénytervezet elkészültét, s abba beépíteni a jelenleg kialakított változásokat.
Ugyancsak súlyos kifogások illették a táppénzfizetési időszak egy évről fél évre való csökkentését is. A kormányzati magyarázatot – mely szerint a törvényben foglalt időszak, ha indokolt, meghosszabbítható, s ezért van szükség az alapidőszak megrövidítésére – a szociális partnerek elfogadhatatlannak tartották. Szerintük az egészségbiztosítási alap védelmét nem ilyen, az ellátásokat szűkítő intézkedésekkel, hanem a fekete- és a szürkegazdaság járulékfizetési hajlandóságának javításával lehet elérni.
A munkaadói oldal véleménye szerint az a célkitűzés sem teljesült, hogy az adminisztratív terhek csökkenjenek. Éppen ellenkezőleg: a táppénzalap kiszámításának új szabályai éppenséggel többletterhet rónak a munkáltatókra. Ugyanakkor az is elhangzott kifogásként, hogy a törvénytervezet és a munkajogi szabályozás által használt terminológia között nincs összhang. Ezért munkajogi szakértők bevonását javasolták a szabályozás elkészítésekor. A kormány szerint a koherenciazavarokat a végrehajtási rendeletben kell és lehet rendezni.
