A jövő évi költségvetési törvénytervezet szerint összevonják a gazdaságfejlesztési, valamint a regionális gazdaságépítési célelőirányzatokat, s az összevont alap – a mostani tervek szerint – beruházásösztönzési célelőirányzatként mintegy 15,6 milliárd forinttal gazdálkodik majd. Ez jóval szerényebb összeg, mint amivel a két önálló alap korábban gazdálkodott, hiszen míg az utóbbi tavaly és idén öt-, illetve hatmilliárdot osztott szét, addig a gazdaságfejlesztési célelőirányzatban 29,4, illetve 20,5 milliárd forint szerepelt. Ugyanakkor a költségvetés kis- és középvállalkozási célelőirányzat címen egy 20 milliárdos keretet is tartalmaz.
Közvetlen támogatások
A jövő évtől egyrészt közvetett módon, adókedvezményekkel, másrészt közvetlen támogatásokkal, illetve a támogatási rendszer működési mechanizmusának fejlesztésével segíti az állam a beruházni szándékozókat. E körben kiemelten fontos még a kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenység támogatása, illetve az a változás, hogy a felnőttképzésre fordított összeg 30 százaléka kedvezményként elszámolható. Ugyanakkor említést érdemel a tételes egészségügyi hozzájárulás mérséklésének első lépése is – vélik a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban (GKM).
A közvetlen támogatások jelentősége – mint azt az illetékesek hangsúlyozták – nőni fog, hiszen ezekhez társíthatók majd az EU strukturális alapjaiból elnyerhető kiegészítő források. E körben új – a külföldi beruházók letelepedését is elősegítő – a telephelyek létesítését, illetve az infrastruktúra-fejlesztést ösztönző támogatási forma, melybe beletartozik az informatikai fejlesztés segítése, a beruházók szakképzés-fejlesztési igényeinek támogatása, valamint a környezetvédelmi célok megvalósulásának elősegítése. E lehetőséggel a letelepedni szándékozó multinacionális nemzetközi cégek s a hazai kis- és közép-, valamint nagyvállalatok egyaránt élhetnek.
Elosztási elvek
A vissza nem térítendő támogatás a zöldmezős és az egyéb beruházások infrastruktúra-fejlesztéséhez egyaránt elnyerhető lesz. Ugyancsak nagy segítséget jelenthet, hogy jövőre a felnőttképzés adókedvezménye mellett a szakképzés, a felnőttek oktatása, illetve a foglalkoztatás közvetlen támogatásban is részesül, s a források odaítélésének szemlélete némiképp eltér majd az elmúlt évek gyakorlatától. A Munkaerő-piaci Alapból folyósított támogatásokat ugyanis befektetést serkentő ösztönzőkként kezelik majd.
Ezen belül is hangsúlyos lesz a közép- és nagyvállalatok munkaerő-ellátását biztosító képzéseinek támogatása, illetve az olyan oktatást ösztönző konstrukciók – a munkanélküliek, illetve az állásban lévők esetében –, amelyek az új, tőkeerős vállalkozások megtelepedését segítik egy-egy régióban.
A kormányzat a hátrányos helyzetű térségekben kiemelten kezeli a betanítás, az átképzés, valamint az újraképzés támogatását is. A tervek szerint jövőre bővül az a lehetőség is, amelynek célja, hogy Magyarországon minél több európai regionális vállalatközpont telepedjék meg. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a szűkös anyagi lehetőségek ellenére nagyszabású programon dolgozik, amelyről – a minisztériumból kapott tájékoztatás szerint – Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program (SZVP) néven jelenleg is államigazgatási és társadalmi egyeztetés zajlik.
Uniós felkészülés
A program vezérgondolata, hogy a hazai kis- és középvállalkozások évtizedeken keresztül stabilan fennmaradjanak, erősödjenek, illetve esély teremtődjék a leszakadók megkapaszkodásához és újrakezdéséhez. Másfelől támogatást élvezzenek a lemaradók és a piacra újonnan belépők. Az a cél, hogy a kis- és középvállalkozások előtt a fejlesztéseket szolgáló eszközök teljes skálája megnyíljon. Ez egyben azt is jelenti, hogy – az EU-s felkészítést segítő állami támogatások mellett – a vállalatok számára hozzáférhetővé kell tenni a pénzügyi és tőkepiaci szolgáltatásokat. Például a különböző hitel-, garancia- és tőkebefektetési konstrukciókat, az egységes európai piacon szükséges információkat, illetve a hálózatfejlesztést, s a pályázatokkal elnyerhető, vissza nem térítendő támogatásokat.
Bár a koncepció még formálódik, a kormányzat szándékai szerint – egyebek mellett – az SZVP-n belül elindul a technológiai fejlesztést ösztönző, úgynevezett technológiai felzárkózási hitelprogram. A kormányzat az uniós piaci viszonyok megismerésében is segíteni kívánja a kisvállalkozásokat, ezért támogatási programot indít az uniós környezetben való eligazodás céljából.
Nagyon fontos, hogy 2003-tól már olyan rendszer működjék, amely igazodik az EU előírásaihoz, s 2004-től zökkenőmentesen lehetővé váljék az uniós támogatások fogadása. Ezen igény alapján már olyan elemek is beépülnek az új támogatási formába, amelyek összhangban állnak a strukturális és a kohéziós alapok követelményeivel. Arról azonban még nem közöltek adatokat a gazdasági minisztériumban, hogy minderre a költségvetési törvényben jelzett szűkös keret – a beruházásösztönzési, illetve a kis- és középvállalkozói célelőirányzat –, vagy újabb, átcsoportosítható források is rendelkezésre állnak-e majd.
Felzárkózó települések
Mindenesetre tény, hogy a kormányváltást követő minisztériumi szerkezetátalakítás eredményeképpen a Miniszterelnöki Hivatalhoz (MeH) került területfejlesztés forrásaiból is jut a vállalkozásoknak jövőre. Igaz, e támogatásokat főként az önkormányzatok kaphatják, ám ennek is érezhető lesz a helyi gazdaságot élénkítő hatása, hiszen a beruházások megvalósítására mindenütt pályázatot írnak ki.
A jövő évtől teljesen új lehetőséget kínál a térség és településfelzárkóztatási célelőirányzat, amely várhatóan 12 milliárd forinttal rendelkezik majd. Ráadásul – s ez minden pályázatra igaz lesz – a középtávú gondolkodás megvalósításaként 2004-re e keret 50 százalékáig – 6 milliárd forintig –, míg 2005-re 20 százalékig – 2,4 milliárdig – lehet kötelezettséget vállalni.
Noha a településfelzárkózási célok csak közvetetten érintik a vállalati szektort, fejlődésük szempontjából mégis fontosak. Például 2 milliárd forintot lehet az úgynevezett zsáktelepülések térségi gazdasági kapcsolatainak javítására fordítani – ami főleg a közlekedési kapcsolatok javítását jelentheti, de fontos feltétele a munkahelyek megteremtésének és megtartásának is –, míg 6,667 milliárd az úgynevezett hátrányos helyzetű térségek infrastruktúrájának fejlesztésére áll rendelkezésre. A harmadik prioritás pedig a tőkevonzó képesség javítása, amelyre 3,3 milliárd forint az előirányzott keret.
Vállalkozói övezetek
A pályázatok tartalmi kidolgozása jelenleg folyik, így részleteket még nem tudtak közölni a MeH-ben. Bár a kistérségi támogatási alap – egymilliárd forinttal – már az idén is működött, ám ezt a kormányzat a parlament jóváhagyásával várhatóan megduplázza. Emellett a területfejlesztési pénzekből ugyancsak a munkáltatóknak szóló lehetőség a vállalkozói övezetek támogatására elkülönített egymilliárd forintnyi, szintén új konstrukció. Ebből – egyebek mellett – ipari parkok létesítésére, illetve a vállalatok megtelepedését elősegítő feltételek biztosítására lehet majd pályázni.
A jövő évi költségvetés tervezete mindezek ellenére sem jelent igazi áttörést a vállalkozások számára, hiszen egyértelműen látszik, hogy amit a kormány e szektornak ad, azt más intézkedéseivel vissza is veszi – vélekedik Heinczinger Róbert, az Ernst and Young könyvvizsgáló cég igazgatóhelyettese. Természetesen az elmúlt időszak kétéves büdzséje és a mostani között nehéz összehasonlítást tenni, ám az elmondható, hogy mindkettő a fiskális szempontokat tartja szem előtt, s az egyéb megfontolások csak ezt követik.
A szakértő úgy látja, e szemlélettel a következő években meg kell barátkozni, illuzórikus lenne azt várni, hogy érdemben csökkenjenek a terhek. Hiszen a költségvetés kiadásai nem mérséklődnek, így lehetetlen számottevően csökkenteni az adókat. Ha ez mégis megtörténik, akkor számolni kell azzal, hogy az állam más területekről von el forrásokat.
Fejlesztési tartalék
Összességében úgy tűnik föl, hogy az állam inkább elvesz, mintsem ad. Ugyanakkor az eva bevezetése, illetve a tételes egészségügyi hozzájárulás csökkentése ügyében jó volt a kommunikáció, hiszen már most kialakult az a vélemény, hogy e két intézkedés hatása pozitív lesz. Ez egyes esetekben igaz is, ám a cégek nagyobb részét érintően megkérdőjelezhető a változások pozitív szaldója. A jó kommunikáció hátterében viszont szinte észrevétlenül eltűnt az a korábbi kormányzati ígéret, miszerint csökken az szja – ami egyelőre nem következik be. E téren a baj nem is a 40 százalékos adókulcs, hanem az, hogy az átlagos jövedelműek is a legfelső kategóriába kerülnek, így jelentős azok száma, akiket hátrányosan érint ez a szabály.
A kisebb haszonnal járó, de jól kommunikált, illetve a jelentősebb lépések mellett szinte eltörpülnek egyes intézkedések, amelyek azonban – hatásukban – számottevőek lehetnek egy-egy vállalkozás, illetve a munkavállalók életében. Ilyen például, hogy a képzési támogatás összege levonható az szja-ból, aminek hosszú távon lehet pozitív hatása. Figyelemre méltó továbbá, hogy a munkavállalói járulék mértéke 0,5 százalékkal mérséklődik.
A kedvező lépések közé sorolható az is, hogy ha a cégek fejlesztési tartalékot képeznek, akkor ez adóalapot csökkentő tétel, amit így félre lehet tenni. Ez néhány nagy cég számára a gyakorlatban nem számottevő kedvezmény, ám a vállalatok, vállalkozások túlnyomó többségének kedvező.
Közvetett források
A vállalkozások támogatásának nincs túl sok jele a jövő évi költségvetési törvény tervezetében – fogalmaz Némethné Pál Katalin, a GKI Gazdaságkutató Rt. kutatója –, ugyanakkor azonban az önkormányzatok támogatásának növekedése kedvező lehet e kör számára. Az önkormányzatoknak juttatandó források ugyanis – igaz, közvetetten, de – segítik, mégpedig fontos területen, az infrastruktúra fejlesztésében, esetenként kiépítésében a cégeket. Ez egyfelől javítja pozícióikat, másfelől megrendelést is jelent számukra. Igaz, számítani kell arra, hogy bár növekszik az önkormányzatoknál maradó pénz, ennek jelentős részben megvan a helye, hiszen biztosítaniuk kell a kormány által elhatározott béremelések fedezetét.
A központi költségvetésben megfogalmazódó beruházási célok szintén szegényesnek nevezhetők, hiszen új terv szinte nincs, csupán a már megkezdett munkák folytatásáról van szó. Míg a saját beruházások fedezetéül kedvező a beruházási tartalék képzésének adókedvezménye, ám ez nem pótolja az egyéb, e téren eddig megszokott kormányzati támogatásokat.
Ami a foglalkoztatási célokat illeti, ezek hasonlóak a korábbi évekéihez, igazi áttörés e területen nem látható. Másfelől viszont – a szakember szerint – elfogadható a költségvetés visszafogottsága, hiszen a hiány mértéke már-már aggasztó. Ugyanakkor kétséges, hogy a beruházások visszafogása jót tesz-e a gazdaságnak.
"Elfelejtett" ígéretek
A kormány az adótörvényekben és a költségvetés tervezetében éppen azt teszi, amit bírált az előző kormányzat ténykedése alatt, hiszen a számok alapján látható, hogy az ígéretek és a beterjesztett javaslatok között jókora a különbség. Ám mindebből a következő évekre nem lehet tendenciákat kiolvasni, mert nagyon sok múlik azon, hogy jövőre miként alakul a gazdaság helyzete – vélekedik Zara László adószakértő. Az azonban prognosztizálható, hogy az szja tekintetében nem a lakosságra, hanem a vállalkozói szektorra hárul a bevételek előteremtése.
A vállalkozásokat mindenképpen érzékenyen érintheti a reprezentációs költségek elszámolásának szigorítása. Nevezetesen az, hogy a parkolás, az autópályadíj, illetve a telefon áfa-visszaigénylésének mértéke csökken. Ezek apróbb tételeknek tűnnek, de adott esetben – ha ezek az összegek kiesnek – akár likviditási gondokat is okozhat egyes cégeknek. Mindenesetre ez nem vállalkozásbarát lépés.
Ugyancsak érinti a cégeket – bár erről az utóbbi időszakban kevesebb szó esett – az illetékek drasztikus megemelése, amely az eljárási, a bírósági és a gépjármű-átírási illetékeket is érinti. Ez utóbbi például a fuvarozócégeknek jelent majd többletköltséget, de a többi illeték drágulása is megfontolásra készteti a cégeket, ha valamilyen ügyben jogi lépéseket kívánnak tenni.
Szigorú eva
Külön érdemes kitérni az egyszerűsített vállalkozási adóra (eva), amely kiemelt szerepet kapott a kormányzati kommunikációban. Ez azoknak a vállalkozásoknak kedvez, amelyek kisebb költséghányaddal dolgoznak. Ma még persze nehéz megmondani, hogy pontosan hány vállalkozást érint majd az eva, hiszen több olyan szigorítás is bekerült a törvénybe, amely korlátozza a választhatóságot. Ilyen például a rendezetlen köztartozás, amely esetében nem lehet tudni, hány vállalkozást érint. De azt sem lehet pontosan felmérni, hogy hány "alvó cég volt", amelyek az elmúlt két évben nem rendelkeztek bevétellel. Az azonban bizonyos, hogy az eva a szolgáltatók számára kínál nagy lehetőségeket.
A "húzd meg, ereszd meg" szemlélet a társaságiadó-törvény módosításában is tükröződik. Ilyen például az amortizáció elszámolhatósága, ami a jól jövedelmező cégek esetében kedvező, ám előfordulhat az is, hogy az ilyen tétel elszámolása miatt veszteségessé válik a cég. Így e módosítás hatása nem egyértelműen pozitív.
Kamarai kritikák
A közelmúltban a kamarák is kialakították álláspontjukat az adó- és költségvetési törvényekről. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) véleménye szerint nem a költségvetés deficitjét kellene lefaragni mindenáron, hanem a vállalkozói szférát kellene a jelenleginél jóval erőteljesebben segíteni az importtal szembeni versenyben. A kamarában úgy látják: az államháztartási deficittel kapcsolatban – amelynek idei 9 százalékos hiányát jövőre a GDP 4,5 százalékára kell mérsékelni – nem annyira a hiány mértékével, mint inkább a szerkezetével van probléma. Ugyanis – a kamara számításai szerint – a jövő évi deficitből 3,5 százalékot a béremelések tesznek ki.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) azt az álláspontot képviseli, hogy a képviselői módosító indítványokkal korrigált adótörvények jelentősen rontják a vállalkozások helyzetét jövőre. Ez a megállapítás különösen az áfatörvény módosításaira igaz. E körben elsősorban a távközlési számlák és a céges személygépkocsi üzemeltetéséhez kapcsolódó áfaelszámolás változása érinti érzékenyen a vállalkozásokat. A kamara szerint ugyanakkor az adótörvényekből és a költségvetés tervezetéből is hiányoznak a vállalkozói versenyképességet javító – a kormányprogramban megfogalmazott – ígéretek jogszabályi megfogalmazásai.
