Munkabiztonsági kockázatértékelés

A munkaadóknak eddig is értékelniük kellett a veszélyeket, illetve azt, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a tételes előírásoknak, hiszen ez volt az alapja a munkavállalók egészségét és biztonságát szolgáló intézkedéseknek. Egyebek közt át kellett tekinteniük, hogy az egyes veszélyforrások hány munkavállalót fenyegetnek, illetve milyen intézkedésekkel lehet a fenyegetettséget elhárítani vagy mérsékelni. A munkáltatóknak mindezen intézkedések eredményességét ellenőrizniük és dokumentálniuk is kellett.

Szakértői segítséggel

A kockázatértékelés tehát nem más, mint gondos áttekintése annak, hogy az adott munkahelyen mi károsíthatja, veszélyeztetheti a dolgozókat, és milyen óvintézkedések szükségesek a bajok megelőzésére. A kockázatértékelés elvégzéséhez csak ritkán, bonyolult esetekben kell laboratóriumi vizsgálatokat, tudományos apparátust, költséges szolgáltatásokat igénybe venni. Az esetek jelentős részében a kockázatértékelés az eddig is meglevő munkavédelmi követelmények szisztematikus teljesítését jelenti, amelynek során a legfőbb a józan ész.

A kockázatértékelést ez év végéig minden cégnek el kell készítenie. Ennek végrehajtását a felügyelőségek a helyszínen ellenőrizhetik, illetve a dokumentációt – államigazgatási eljárás keretében – bármikor bekérhetik. Amennyiben pedig ez nincs meg, végrehajtási bírsággal sújthatják a mulasztó céget.

A szakemberek azt tanácsolják, hogy – bár a kockázatértékelést a könyvesboltokban beszerezhető kiadványok alapján akár saját maguk is elkészíthetik a cégek – forduljanak hivatásos munkabiztonsági szakemberhez, s készíttessék el vele, mert akkor várhatóan korrekt módon bocsáthatják a felügyelők rendelkezésére. Egyébként az OMMF weblapján (http://www.ommf.hu vagy a http://www.munkavedelem.hu) megtekinthető, illetve kimásolható az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség ez irányú útmutatása.

Betiltott munkaeszközök

Munkabiztonsági szempontból a leggyakoribbak a munkaeszközök veszélyességével, a munkahely, illetve az üzem állapotával, a technológiai fegyelem megsértésével, a felülvizsgálat elmulasztásával, a létesítési előírások megszegésével s az egyéni védőfelszerelések hiányával kapcsolatos problémák.

A felülvizsgálat elmulasztása a gyakorlatban nem más, mint egyes időszakos vizsgálatok – például az érintésvédelem – mellőzése, míg a létesítéssel kapcsolatos munkavédelmi előírások megszegése azt jelenti, hogy bizonyos munkaeszközök üzembe helyezése során némely követelmény teljesítése elmarad – tudtuk meg Battlay Ákostól, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) területfelügyeleti osztályának vezetőjétől.

A területi felügyelőségek munkatársai 2002 első félévében több mint 91 ezer ügyben intézkedtek. A munkaeszközök biztonságának hiánya miatt megtett intézkedések száma meghaladta a 39 ezret. Ezek nyomán több mint 10 ezer esetben megtiltották bizonyos munkaeszközök használatát, illetve a vizsgált munkahelyek működését. Az üzem kifogásolható állapota miatt több mint 12 ezer esetben intézkedtek az ellenőrök. A szabálysértések száma nem érte el a 3 ezret, a bírságok összege pedig alig haladta meg a 26 millió forintot. Ezzel szemben a munkavédelmi bírságok (802) összege több mint 185 millió forintra rúgott.

Veszélyesség szerint

A felügyelőségek munkatársai általában a munkavállalókra nagyobb kockázatot jelentő munkahelyeket ellenőrzik gyakrabban. Ez az oka annak, hogy az irodákban – így például az állami szférában is – ritkábban ellenőriznek. Annál inkább megjelennek – váratlanul és előzetes bejelentés nélkül, amire az 1993. évi, a munkavédelemről szóló XCIII. törvény lehetőséget is ad számukra – a munkavállalókra nagyobb veszélyt jelentő cégeknél. Az ellenőrzés gyakoriságát a területi felügyelőségeknél számítógépes program határozza meg a tevékenység veszélyessége, a létszám, a cég baleseti helyzete stb. alapján. Például a Dunai Vasműbe akár évente többször is járnak ellenőrizni, míg a kevésbé veszélyesnek minősülő kis boltokban, kocsmákban csak 4-5 évente egyszer fordulnak meg.

Az ellenőrök tapasztalatai szerint a munkavédelemre vonatkozó törvény, az 5/1993. MÜM, illetve a különböző minisztériumi rendeletek, biztonsági szabályzatok, szabványok a nagyobb vállalkozások előtt ismertek. Így tehát – elvileg – e cégek vezetői tisztában vannak azzal, hogy – a létszámtól és a vállalkozások veszélyességi fokától függően – milyen képzettségű és hány munkavédelmi szakembert kell foglalkoztatniuk. Ennek ellenére még az is előfordul, hogy a saját maguk által felállított szabályzatokat sem tartják be. Ezt pedig a felügyelők éppúgy szankcionálják, mint a törvény áthágását.

A felügyelők tapasztalatai szerint különösen a kis- és középvállalkozások egy részére jellemző, hogy szinte egyáltalán nem ismerik, illetve nem is alkalmazzák a munkabiztonsági előírásokat. Ennek oka lehet a takarékosság vagy a nemtörődömség. De az is előfordul, hogy a munkaadó, bár kiadja a védőfelszereléseket a dolgozóknak, de nem követeli meg, illetve nem ellenőrzi azok használatát. Ilyen esetben mindkét felet – munkaadót, munkavállalót – megbüntetik a felügyelők.

A mulasztók fellebbezhetnek

A feltárt szabálytalanságokat a felügyelők szankcionálják. Enyhébb esetben szabálysértési figyelmeztetéssel (írásbeli) is megúszhatja a mulasztó, de súlyosabb esetben a helyszíni bírságért már maximum tízezer, a szabálysértési bírságért pedig akár százezer forintot is fizethet. A munkavállalók életét, testi épségét, egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltató ugyanakkor a munkavédelmi bírságért 50 ezer és 10 millió forint közötti összeget kénytelen fizetni. Igaz, ez utóbbi meglehetősen borsos összeg kiszabására még nem volt példa. Az osztályvezető elmondta: az építőiparban a kötelezően használatos védősisak viselésének elmulasztása 2-3 ezer forintba kerül a mulasztónak, helyszíni bírság formájában. A vétséget eltűrő munkairányító azonban ennél többre számíthat.

Az elmarasztaltak – természetesen – fellebbezhetnek, amit az OMMF mint másodfokú hatóság minden esetben el is bírál, s vagy helybenhagyja, vagy megváltoztatja, vagy megsemmisíti a felügyelők első fokú határozatait. A gyakorlatban azonban általában jóváhagyja a korábbi döntést, mivel a felügyelők megalapozott tények birtokában hozzák meg az első fokú határozataikat. További fellebbezésre ezek után nincs mód, azonban bírósághoz lehet fordulni jogorvoslatért.

Importált munkakultúra

A feltárt munkabiztonsági hiányosságok – a múlt évihez képest – némileg csökkentek. Ennek oka valószínűleg az, hogy az évek során azok a cégek maradtak fenn a piaci versenyben, amelyek az előírások többségét – a minőségre vonatkozók mellett vélhetően a munkabiztonságiakat is – betartják. Másrészt a hazánkban megtelepedő multinacionális cégek magukkal hozták a hazájukban érvényes munkakultúrát, amelynek része a munkabiztonság is.

Mivel hazánk már évek óta komolyan készül az EU-tagságra, törvényei és rendeletei is ennek figyelembevételével készülnek, módosulnak. Az EU-jogharmonizáció részben már a munkabiztonsági előírások tekintetében is megtörtént, míg bizonyos intézkedések hátravannak. Ez utóbbiak sorába tartozik az úgynevezett kockázatértékelés, amely a munkáltatóra háruló munkavédelmi követelményekben nem jelent alapvető tartalmi változást, ellenben rendszerbe, egységes keretbe foglalja a munkáltató munkavédelmi tevékenységét.

Szállítás: romló statisztika

A balesetek száma az idén, az első félévben 12 310 volt, ami a tavalyihoz képest 2,5 százalékos emelkedést jelent. Ebből halállal 58, míg súlyosabb, maradandó károsodással 86 járt. A legtöbb balesetet az élelmiszer-, illetve az italgyártás során szenvedték el az emberek – valamilyen vágási sérülés, a nedves talajon történő elcsúszás stb. miatt –, illetve közlekedés, szállítás közben és a mezőgazdaságban. Halálos balesetek legfőképpen az építőiparban történtek (11), ám újszerű, hogy az idén a szállítási ágazatban is előfordultak végzetes balesetek. A biztonsági őrök közül az idén öt személyt ért halálos baleset.

Gazdálkodási formák szerint a legtöbb baleset a korlátolt felelősségű társaságoknál történt (5446), ezt követték a részvénytársaságok 3738-cal. A központi költségvetési szervezeteknél 452 esetben szenvedtek balesetet a dolgozók. A kft.-k körében 21, az rt.-knél 15, míg a mezőgazdasági szövetkezeteknél 5 eset végződött halállal. Területi megoszlásban az összes balesetből 1197 történt Budapesten, 482 Pest megyében és 435 Győr-Moson-Sopron megyében. Pest megyének 7, Budapestnek és Fejér megyének 6-6 halállal végződő balesetet kellett regisztrálnia az év első felében.