Munka- és egészségvédelem
A jövőben egészségkárosító kockázatnak minősül, ha a munkahelyi légtérben lévő szennyező anyag koncentrációja meghaladja a határértéket, vagy határérték hiányában a munkáltató által végzett kockázatbecslés az eltűrhetőnél – 1:105 szintűnél – nagyobb kockázatot jelez. Ha a rákkeltő anyag alkalmazása nem igényli a szabad teret, akkor csak olyan munkahelyen szabad a rákkeltőt előállítani, illetőleg felhasználni, ahol a munkáltató által biztosított építmény megfelel az előállított, illetve felhasznált anyag jellegének, a technológiának, az abból fakadó tisztítási, mentesítési feltételeknek, a légtechnikai követelményeknek.
A rákkeltő anyag felhasználásakor a munkáltatónak elsősorban műszaki, technológiai intézkedésekkel, kollektív műszaki védelmi eszközökkel, eljárásokkal kell megelőznie az egészségkárosodást azon a munkahelyen, ahol a munkavállaló szabályos üzemmenet, illetve üzemzavar esetében gáz, gőz, folyadék, aeroszol vagy por formájában rákkeltő anyaggal érintkezésbe kerülhet. Az egészséget károsító hatásokat a munkakörülmények, a technológia, a műszaki állapot rendszeres felülvizsgálatával is meg kell előzni. Amennyiben a rákkeltő okozta expozíció kollektív védelmi eszközökkel, eljárásokkal nem szorítható az eltűrhető szintre (1:105 kockázat), vagy a határértékkel rendelkező anyagok esetében nem szorítható határérték alá, a munkáltatónak egyéni védelmi intézkedéseket kell hoznia, továbbá egyéni védőeszközöket kell alkalmaznia.
Valamennyi olyan tevékenység során, amelynek következtében rákkeltő anyag okozta egészségkárosodás érheti a munkavállalót, a munkáltató köteles elegendő számú és alkalmas szociális helyiséget biztosítani, így a fekete-fehér rendszerű – a külön jogszabály szerinti "erősen szennyezett" tisztasági fokozatnak megfelelő – öltöző-mosdó-zuhanyozót, WC-t, tartózkodót az épületen belül, illetve szabadtéri telepítésű üzemben telephelyen belül. Kizárólag kezeletlenfapor-expozícióval járó munkavégzés esetén a fekete-fehér rendszerű öltöző helyett az utcai ruházat védelmét biztosító (pl. műanyag, a pormentességet biztosító) ruhavédő is alkalmazható.
Módosult a munkahelyek kémiai biztonságát szabályozó rendelet is. A jövőben egészségkárosító kockázatnak minősül, ha a munkahelyi légtérben lévő szennyező anyag koncentrációja meghaladja a határértéket, vagy határérték hiányában a munkáltató által a biztonsági adatlapok valamennyi adatának figyelembevételével végzett kockázatbecslés a kockázat mértékét csökkentendőnek jelzi. Határérték hiányában az eltűrhető szennyezettségi szintnek – az anyag egyéb veszélyeinek figyelembevételével – a NOEL egyötödét, illetve ennek hiányában a NOEL egytizedét kell tekinteni. (NOEL – No Observed Effect Level -: nem észlelt hatásszint.)
[13/2002. (XI. 28.) ESzCsM-FMM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet módosításáról, 12/2002. (XI. 16.) ESzCsM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet módosításáról]
Munkavédelmi bírság felhasználása
November 27-étől a munkavédelmi jellegű pénzbírságok fele többek közt az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés céljainak támogatására használható fel. A nyilvános pályáztatás útján elnyerhető támogatások céljai közé tartozik például
– a munkaeszközök és védőeszközök, technológiák munkavédelmi célú kutatása, fejlesztése;
– a foglalkozási veszélyek és ártalmak megelőzését szolgáló tájékoztatás, továbbá a munkavédelmi célú ismeretterjesztés, képzés, továbbképzés, kutatás;
– az Európai Közösség munkavédelmi előírásainak való megfelelés megteremtése, a vállalkozások és a munkavédelemben érintett társadalmi szervezetek ez irányú felkészítése.
A támogatás a belföldi székhelyű jogi személyek, jogi személyiség nélküli társaságok és az egyéni vállalkozók részére nyújtható vissza nem térítendő juttatásként, vagy ha a pályázó a támogatott tevékenység eredményét üzletszerűen hasznosítja, visszafizetési kötelezettség mellett nyújtott, kamatmentesen visszatérítendő juttatásként.
[5/2002. (XI. 12.) FMM rendelet a munkavédelmi jellegű bírságok pályázati, valamint információs célú felhasználásáról]
Szakképzési hozzájárulás
Megjelent az Oktatási Minisztérium tájékoztatója arról, milyen nyomtatványokat kell kitölteniük a szakképzési hozzájárulásra kötelezett foglalkoztatóknak. Aki gyakorlati képzés megszervezésével teljesíti szakképzési hozzájárulási kötelezettségét, illetve az, akinél a bruttó kötelezettség, valamint a kötelezettségcsökkentő tételek egyenlegeként – nettó kötelezettségként – befizetési kötelezettség áll fenn, annak a hozzájárulást a tárgyévet követő február 15-éig kell befizetnie a Munkaerő-piaci Alap Magyar Államkincstárnál vezetett MPA Fejlesztési és Képzési Alaprész Lebonyolítása 10032000-00282345-70000007 számú számlájára.
A gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezetteknek a 2002. évi szakképzési hozzájárulási kötelezettségükről az Oktatási Minisztériumhoz nem kell bevallást, elszámolást, tájékoztatást küldeniük. Kötelezettségük befizetését az APEH Szakképzési hozzájárulás beszedési számla 10032000-06056061 számlájára kell teljesíteniük.
Az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága a tévesen közvetlenül a Munkaerő-piaci Alap Fejlesztési és Képzési Alaprész pénzügyi lebonyolítási számlájára fizetett 2002. évre vonatkozó befizetéseket kérelemre visszafizeti. A kérelembe a befizető azonosítását szolgáló adatokon (pontos név, cím, adószám, pénzforgalmi jelzőszám) kívül feltétlenül fel kell tüntetni azt, hogy a visszafizetés a 2002. évi hozzájárulási kötelezettség téves befizetése miatt vált szükségessé, továbbá a befizetés dátumát és annak a számlának a számát, amelyre a befizetés történt. A kérelem mellékleteként kérjük csatolni a befizetést igazoló bankkivonat másolatát.
[OM tájékoztató a 2001. évi LI. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 31/2001. (IX. 14.) OM rendelet 1. § (1) bekezdésében foglaltak alapján teljesítendő bejelentkezési kötelezettségről, illetve a 2002. évi szakképzési hozzájárulási kötelezettség elszámolásáról, bevallásáról és befizetéséről]
Foglalkoztatási támogatások
Január 1-jétől nem nyújtható támogatás a munkaerő-kölcsönzés keretében megvalósított foglalkoztatáshoz, valamint ahhoz sem, amikor a munkáltatók között ellenszolgáltatás nélkül létrejött megállapodás alapján a munkavállaló más munkáltatónál végez munkát azért, mert a munkáltató a munkaviszonyból eredő foglalkoztatási kötelezettségét – működési körében felmerült ok miatt – átmenetileg nem tudja teljesíteni. E munkavégzések időtartama nem számít bele a foglalkoztatások bővítését szolgáló támogatásokkal kapcsolatban a foglalkoztatási törvényben (Flt.) előírt továbbfoglalkoztatási kötelezettség időtartamába.
Nem nyújtható támogatás annak a munkaadónak, amellyel szemben a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 3. §-a (1) bekezdésének a), d), valamint i)-n) pontja alapján a pályázat benyújtásának hónapját megelőző két éven belül munkaügyi bírság megfizetésére köteleztek, feltéve hogy a bírság összege, illetve több bírság esetén a bírságok együttes összege az 500 ezer Ft-ot elérte.
[6/2002. (XI. 28.) FMM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet, továbbá a munkaügyi központok foglalkozási rehabilitációs eljárásáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkanélküliek foglalkoztatását elősegítő egyes támogatásokról szóló 11/1998. (IV. 29.) MüM rendelet módosításáról]
Fejlesztési adókedvezmény
November 16-ától a kormány akkor engedélyezi a fejlesztési adókedvezményt, ha
– az adózónak a kérelem benyújtásakor nincs az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozása,
– az adózó részére az állami, önkormányzati adóhatóság a kérelem benyújtását megelőző naptári év első napjától a kérelem benyújtásáig nem engedélyezett fizetési halasztást, részletfizetést, adómérséklést,
– a kérelem benyújtását megelőző második naptári év első napjától a kérelem benyújtásáig államigazgatási szerv határozatban, illetve annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság az adózót jogerősen nem kötelezte bírság megfizetésére munkavállaló bejelentés vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt,
– a beruházási forrás legalább 25 százaléka saját forrás,
– az adózó a beruházást a kérelem benyújtásáig nem kezdte el.
[242/2002. (XI. 16.) Korm. rendelet a fejlesztési adókedvezményről szóló 162/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet módosításáról]
Társaságiadó-kedvezmény
Új rendelet vonatkozik arra az adózóra, amely az 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.) 29/D §-ának (3) bekezdésében meghatározott jogcímen a 2003-ban vagy azt követően kezdődő adóévi adóalap utáni adóból adókedvezményt kíván igénybe venni. A rendelet melléklete tartalmazza, hogy az adózónak mely adatokat kell bejelentenie a Pénzügyminisztériumhoz. A bejelentéshez csatolni kell a 2003-2006-ra vonatkozó részletes fejlesztési tervet, amely bemutatja a bejelentett adatok alátámasztására szolgáló célokat és körülményeket.
A munkavállalók általános, illetve speciális képzésének költségeként kizárólag a következők vehetők figyelembe:
– az igénybe vett szaktanácsadói munka költsége, az oktatók személyi jellegű ráfordítása;
– az oktatók és a képzésben részesülők utazási költsége;
– a képzés céljából vásárolt vagy előállított – tárgyi eszköznek, immateriális jószágnak nem minősülő – eszköz (kiadvány, segédeszköz) számla (bizonylat) szerinti értéke, saját előállítás esetén közvetlen önköltsége;
– a képzéshez használt eszköznek a képzés időtartamára elszámolt értékcsökkenése;
– a képzésben részesülők személyi jellegű ráfordítása, de legfeljebb az a)-d) pontban felsorolt költségek együttes összege.
A munkavállalók képzésére felmerült költségből a munkavállaló munkakörében
– közvetlenül nem alkalmazható (más munkaterületen és más vállalkozásnál széles körben felhasználható) tudás megszerzését szolgáló elméleti és gyakorlati oktatás általános képzésnek minősül,
– közvetlenül alkalmazható (más munkaterületen és más vállalkozásnál korlátozottan hasznosítható) tudás megszerzését szolgáló elméleti és gyakorlati oktatás speciális képzésnek minősül.
[34/2002. (XI. 26.) PM rendelet a társaságiadó-kedvezményhez kapcsolódó bejelentendő adatokról]
Jegybanki alapkamat
November 19-étől a jegybanki alapkamat mértéke 9,00 százalék.
[7/2002. (MK 144.) MNB közlemény a jegybanki alapkamat mértékéről]
