HÍRVILÁG

Eredményes bértárgyalás

A kormány és a szociális partnerek megállapodásával zárult az Országos Érdekegyeztető Tanácsban november 29-én lefolytatott bértárgyalás. A felek – a kölcsönös engedmények nyomán – olyan bruttó béremelést javasolnak jövőre, amely a GDP várható növekedésével összhangban, 4,5 százalékos reálbér-növekedést eredményez az egyes kereseti kategóriákban. A minimálbér bruttó összege viszont változatlan, azaz ötvenezer forint marad 2003-ban.

A tárgyalások túlnyomórészt a munkaadók és a munkavállalók között – zárt ajtók mögött – zajlottak, s a kormány képviselői is csak az utolsó menetben kapcsolódtak be a vitába. Eddig példa nélküli módon csupán az előre megfogalmazott megállapodást ismertették a sajtó képviselőivel, a vita részleteiről, az alkufolyamatról kevés adat vált ismertté.

Az OÉT azért tett javaslatot a reálbéremelés mértékére, mert az szja-szabályok változása – a létszámösszetételtől, illetve a kereseti viszonyoktól függően – differenciálja a bérek nettó pozícióját. Ennek következtében az egyes munkáltatóknál eltérő bruttó béremeléssel valósulhat meg a javasolt reálbér-emelkedés. Ugyancsak az szja szeptember elsejei változása magyarázza, hogy a kötelező legkisebb bér bruttó összege változatlan marad jövőre, ugyanis ennek – éves szinten – a nettó értéke 10,1, a reálértéke pedig mintegy 5 százalékkal lesz magasabb. A bérmegállapodást aláíró felek külön kiemelték, s a szövegben is rögzítették, miszerint olyan szabályozás bevezetését tartják szükségesnek, amely meggátolja, hogy a teljesítménybérezés körében a normák módosításával kijátszható legyen a minimálbérre vonatkozó előírás. Jövőre, június 30-ig kell kidolgozni azt az eljárást, amely a teljesítménykövetelmények figyelembevételével garantálja a minimálbér kifizetését. A megállapodásnak e része szerepel majd a Munka Törvénykönyve (Mt.) még az idén benyújtandó módosítási javaslatában is. Hasonlóképpen azt is deklarálja majd az Mt., hogy a kormány lemond a minimálbér egyoldalú megállapításának jogáról. A felek ugyanakkor arra is kötelezettséget vállaltak, hogy 2003-ban megkezdik az Mt. átfogó felülvizsgálatát.

A bérmegállapodást aláíró felek egyetértettek abban, hogy meg kell erősíteni a társadalmi párbeszéd intézményeit, javítani szükséges a munkaügyi ellenőrzések hatékonyságát, illetve közösen kell kialakítani a társadalombiztosítási alapok felügyeletére vonatkozó törvényjavaslatot. A partnerek elhatározták, hogy 2003. május végéig lefolytatják a tárgyalásokat a heti kötelező munkaidő csökkentésének módjáról, illetve egyetértettek abban, hogy a forint felértékelődése veszélyezteti a hazai vállalkozások versenyképességét. Végezetül kifejezték elkötelezettségüket az európai szociális értékek és normák iránt. Ennek érdekében mielőbbi lépéseket sürgettek és ígértek a hazai bérek uniós felzárkóztatásában.

Szakszervezeti kongresszus

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) – novemberi kongresszusán – Wittich Tamást, az eddigi megbízott vezetőt választotta elnökéül. A kongresszus nyilatkozatot fogadott el, amelyben az MSZOSZ összefogásra és közös cselekvésre hívja fel a hazai szakszervezetek tagságát, illetve az érdekképviseleten kívüli munkavállalókat. Az MSZOSZ a jövőben hatékonyan kíván fellépni tagsága érdekében: egyebek között a bérek és a nyugdíjak fokozatos uniós felzárkóztatásáért.

Humánszolgáltató Pest megyében

A Pest Megyei Munkaügyi Központ – novemberben – humánszolgáltatási centrumot nyitott. Az iroda fontos feladatot lát el az álláskeresők tájékoztatásában, s hozzáférést biztosít a munkaerő-kínálattal kapcsolatos uniós információkhoz. Az elkövetkező években – döntően PHARE-forrásokból – 20 ilyen iroda alakul, amelyek lehetőséget teremtenek, hogy az érdeklődők – képzettség szerinti bontásban – informálódjanak az európai országok betöltendő munkahelyeiről. Várhatóan az irodák felállítása mintegy 3-5 milliárd forintba kerül majd.

Munkanélküliség – számokban

A Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint október végén 327 700 – az egy évvel korábbihoz 2500-zal, s a szeptemberi adatokhoz képest 6500-zal kevesebb – állástalant tartottak nyilván. A munkanélküliek száma az ország valamennyi földrajzi régiójában csökkent, azonban nem azonos mértékben. A legkedvezőbb változás (-3,5 százalék) a Nyugat-Dunántúlon következett be, míg ennél szerényebb javulást (-2,4 százalék) tapasztaltak Észak-Magyarországon. Október végén a munkáltatók összesen 47 700 betöltetlen álláshelyet kínáltak az országban. Augusztus és október hónapokban – mint azt a Központi Statisztikai Hivatal tudatta – 5,9 százalék volt a munkanélküliségi ráta: 0,4 százalékponttal magasabb, mint az előző év azonos időszakában.

Együttműködési megállapodás

A felnőttképzés társadalmi elfogadottságának erősítéséért novemberben együttműködési megállapodást kötött a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, illetve a Magyar Tudományos Akadémia. Az aláírt dokumentum értelmében a felek közös kezdeményezéseket tesznek a hazai munkakultúra korszerűsítése érdekében, különös tekintettel az atipikus foglalkoztatás informatikai eszközökkel és megoldásokkal történő támogatása terén.

Nőttek a reálkeresetek

Az év első kilenc hónapjában – az egy évvel korábbihoz képest – 12,5 százalékkal nőttek a reálkeresetek. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a versenyszférában tevékenykedők átlagosan bruttó 112 700, ezen belül a fizikaiak 81 700, a szellemi foglalkozásúak pedig 176 100 forintot kerestek. A munkajövedelem kereseten felüli része január-szeptemberben munkavállalónként átlagosan 4 százalék volt.

Brüsszeli bemutatkozó

Magyarország sikeresen mutatkozott be – a tagjelöltek közül elsőként – az Európai Bizottság foglalkoztatási és szociális ügyek főigazgatóságának szervezésében megrendezett Európai Foglalkoztatási Hét rendezvényén, Brüsszelben. A november 19. és 21. között megtartott eseményen Magyarország önálló standdal jelenhetett meg. A kerekasztal-beszélgetések, a panelviták és a tájékoztató konzultációk keretében a kormányzat, illetve a munkáltatói és a munkavállalói szervezetek képviselői – egyebek közt – hazánk foglalkoztatáspolitikai stratégiájáról, illetve a munka világát érintő csatlakozási előkészületekről tájékoztatták partnerszervezeteiket.

EIB-hitel kisvállalkozóknak

Az Európai Beruházási Bank (EIB) – az Európai Unió befektetési pénzintézete – a kis- és közepes vállalatok programjának finanszírozására összesen 120 millió eurós hitelt nyújtott a CIB-nek, valamint a Kereskedelmi és Hitelbanknak. A források környezetvédelmi, energiatakarékossági, ipari és szolgáltatási, illetve idegenforgalmi, valamint infrastruktúra-fejlesztési célokra vehetők majd igénybe.

Ágazati párbeszéd

A kereskedelmi szakmát reprezentáló munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek – november közepén – ágazati párbeszéd bizottságot hoztak létre. Az ebben részt vevő dolgozói képviselet a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete, míg a bizottság munkáltatói részvevői a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége s az Országos Kereskedelmi Szövetség.

Külföldi munkavállalók

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – október 31-ig – összesen 504 munkavállalási engedélyt adtak ki külföldi állampolgároknak. A megyei munkaügyi központ adatai szerint a kedvezménytörvény alapján 35 olyan személy kapott engedélyt, aki magyar-, illetve hozzátartozói igazolvánnyal rendelkezik. A kérelmezők közül huszonnégyen ukrajnai, tizenegyen romániai magyar személyek.

Uniós információk

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapján (www.gkm.hu) – november végén – új, a vállalkozások uniós felkészítését szolgáló fejezet indult. A weboldalon könnyen áttekinthető, jól tagolt gyakorlati tudnivalók olvashatók. Az anyag az EU-ra vonatkozó általános ismeretek mellett eljárásokat, javaslatokat, ötleteket tár a vállalkozók elé. A "Kérdések-válaszok" fejezet a fórumokon, a konferenciákon leggyakrabban felmerülő vállalkozói kérdésekre ad választ, míg a "Hasznos linkek" címszó alatt – az EU-val foglalkozó – külföldi weblapokról tájékozódhatnak az érdeklődők.

NFT-konferencia

A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) uniós észrevételezését, majd átdolgozását követően július végéig készül el a közösségi támogatási keretterv – hangzott el az Ipari Parkok Egyesülete által szervezett november végi konferencián. A rendezvény részvevőit arról tájékoztatták, miszerint a jövő évi költségvetésben megnő – ötvenmilliárd forintot tesz ki – a megpályázható területfejlesztési forrás.