Az esélyegyenlőség, s ennek részeként a rehabilitációra szorulók, illetve a fogyatékkal élők munkavállalási kilátásainak javítása a kormány programjának is része. Dr. Lévai Katalin, a szaktárca esélyegyenlőségi főigazgatóságának vezetője elmondta: e téren nemcsak jó támogatási konstrukciókra, de szemléletváltozásra is szükség van. Fontos, hogy az egészséges emberek megértsék a fogyatékosok problémáit, s tudatosuljon bennük: a fogyatékosság nem jelenti – nem jelentheti – egyben a kirekesztettséget is.
Intézményi háttér
Az Országgyűlés határozatot hozott a fogyatékosok oktatásáról, melynek értelmében elengedhetetlen, hogy valamennyi képzési rendszerben – a közoktatási intézményekben – kialakuljanak a számukra leginkább megfelelő feltételek. Szomorú, de tény, hogy az új közoktatási törvény megszületéséig (1993) mind a szakma, mind az állami és az önkormányzati szervek elhatárolódtak a feladat megoldásától. Noha a jogszabály hatálybalépése óta kedvező változások tapasztalhatók, azonban a gyakorlati végrehajtás még nehézkes. Ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy jelenleg is hiányoznak az e célt szolgáló intézmények, s megfelelő szakemberek sem állnak rendelkezésre ahhoz, hogy elősegítsék az érintettek integrációját.
Bár törvény írja elő (az 1998. évi XXVI.), hogy a fogyatékosok számára is biztosítani kell a középületek megközelíthetőségét – ez mintha pusztába kiáltott szó maradt volna. Az akadálymentes közlekedés kialakítása várat magára, főként azért, mert a visszamenőleges hatályú átalakítási kötelezettség még nem fogalmazódott meg. De komoly gondot jelent az is, hogy az új létesítmények esetében sem tartják be a törvényi rendelkezéseket.
Fővárosi program
A hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok foglalkoztatásának elősegítésére egységes fővárosi cselekvési program készült, amely szem előtt tartja a hátrányos megkülönböztetés tilalmát és az önrendelkezés jogának elvét. A cél elsősorban az, hogy a munkáltató olyan támogatásban részesüljön, amely érdekeltté teszi abban, hogy megfelelő munkahelyi környezetben fogyatékkal élőket alkalmazzon. Ha ez nem vezet eredményre, akkor speciális munkahelyeket kell létesíteni. A fogyatékkal élők számára – sok esetben – az egyéni vállalkozás keretében folytatott munkavégzés is megfelelő formáció lehet. Ehhez azonban speciális rendelkezések meghozatalára lenne szükség, illetve a vállalkozások alapítását és fenntartását könnyítő jogszabályokra is.
Hasonlóképpen elodázhatatlan a munkavállalói és a munkaadói támogatások rendszerének áttekintése és átalakítása is. Németh Magdolna, a Fővárosi Munkaügyi Központ szolgáltatási osztályának vezetője elmondta: a megváltozott munkaképességű munkanélküliek álláshoz segítése kiemelt feladat számukra. Arra törekednek, hogy a rehabilitált személy a számára leginkább megfelelő munkához jusson.
Az érintetteknek be kell szerezniük az Országos Orvosszakértői Intézet megfelelő igazolását, vagy ennek hiányában foglalkoztatás-egészségügyi szakvéleményt. Ez utóbbit a munkaügyi kirendeltségek rendelhetik el, a beutalás a kérelmező számára ingyenes. Ahhoz azonban, hogy a fogyatékkal élők vagy a megváltozott munkaképességű emberek megfelelő álláshoz juthassanak, elengedhetetlen, hogy a munkaadók is megfelelő ösztönzést kapjanak. Erre már eddig is többféle támogatás létezett.
Támogatott pályakezdők
A Fővárosi Munkaügyi Központban a rehabilitációs hozzájárulás, illetve dotáció mellett a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókedvezmény is gyakori támogatási forma. Hatékony eszköz a bértámogatás is, amely a legalább 40 százalékban csökkent munkaképességűek alkalmazása esetén is jár, ha ezek a dolgozók semmilyen más ellátásban nem részesülnek. E kedvezményt azok a pályakezdő munkanélküliek is megkaphatják, akik rokkantsági járadékban részesülnek. Ez esetben a munkaadónak vállalnia kell, hogy legalább 12 hónapig foglalkoztatja a fogyatékkal élő dolgozót. A munkáltató az év első harmadában a dolgozó teljes munkabérét, valamint a társadalombiztosítási és a munkáltatói járulék, illetve az egészségügyi hozzájárulás teljes összegét megkapja. A második harmadban a teljes munkabér jár, a harmadik időszakban pedig a járulékokat téríti a finanszírozó.
A foglalkoztatásbővítő bértámogatás egy másik formájával az a munkáltató élhet, aki vállalja, hogy a munkaügyi központ nyilvántartásában legalább hat, illetve – pályakezdő esetében – 3 hónapja szereplő munkanélkülit foglalkoztat. Mindezen felül pályázni is lehet, ami a megváltozott munkaképességűek munkaviszonyhoz jutásában nyújt segítséget. A támogatás új munkahelyek létesítéséhez, illetve a már meglévők korszerűsítéséhez és fejlesztéséhez is igényelhető.
A munkaadó – ha legalább húsz főt foglalkoztat, s dolgozóinak 5 százaléka megváltozott munkaképességű – dotációra is jogosult. Ez a konstrukció havi elszámolású, s a feltételek meglétét is havonta vizsgálják. A dotáció mértéke a megváltozott munkaképességűeknek az összes foglalkoztatotthoz viszonyított aránya és a részükre kifizetett havi átlagbér szorzata alapján számítható.
Együttműködési megállapodásNemrégiben a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM), valamint a Mozgáskorlátozottak Egyesületének Országos Szövetsége (MEOSZ) együttműködési megállapodást írt alá. A felek kötelezettséget vállaltak arra, hogy együttműködnek a közhasznú távmunka rendszerének fejlesztésében és elterjesztésében, s ezáltal szélesítik az atipikus foglalkoztatást, növelik a fogyatékkal élők gazdasági aktivitását. Az FMM egyebek közt vállalja, hogy támogatja a MEOSZ által kidolgozott képző projektet, illetve a távmunka iránt érdeklődők számára létrehozott információs szolgálatot – közhasznú megállapodás keretében – kihelyezi a szövetséghez. Támogatja továbbá – a szövetség több ezer fogyatékkal élő tagja igényeinek kiszolgálására – a MEOSZ Oktatási, Továbbképző és Távmunka Intézetének keretein belül létesítendő speciális távmunkahelyek létrehozását és fenntartását. Ehhez kiemelt pályázati forrásokat is képez. A MEOSZ kidolgozza a távmunkára vállalkozók számára az integrált felkészítő programot, és megvalósítja, illetve kiemelten foglalkozik a célszervezetek felkészítésével. Többek között úgynevezett call centert működtet, amely a távmunkára vállalkozókat széleskörűen informálja. Az együttműködési szerződés egy évre szól, amely azonban a tapasztalatok alapján a későbbiekben meghosszabbítható. |
Védett álláshelyek
A védett munkahelyek és a célszervezetek munkavállalói – többségben – megváltozott munkaképességű dolgozók. Az állam pénzügyi támogatással segíti ezeket a szervezeteket. Kívánatos ugyanis, hogy minél nagyobb létszámban foglalkoztassanak olyan embereket, akik legalább negyvenszázalékos munkaképesség-csökkenéssel kénytelenek boldogulni a munkaerőpiacon. Ezek az intézmények a fővárosban és az ország különböző településein különféle tevékenységi körökben foglalkoztatják az arra rászorulókat.
Mint Bolgárné Székely Mária, az Alfa Ipari Részvénytársaság vezérigazgatója tájékoztatott: a cég két budapesti telephelyén, a XIII., illetve a II. kerületben foglalkoztatja az érintetteket: nyomdászként, illetve ortopéd eszközök készítése és csomagolási munkái során.
Az ERFO Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. – mint dr. Kovács Zoltán ügyvezető igazgató elmondta – a tradicionális rehabilitációs iparágakban, azaz a nyomdászat, a kötészet és a textilkonfekció szakágakban, illetve a lakástextilgyártásban foglalkoztat munkásokat, de fogadják a bőrdíszműveseket és a kézi szövőket is. Rajtuk kívül azoknak is kínálnak állást, akik cirokseprűgyártásra vagy asztalosipari tevékenységre vállalkoznak.
A FORCENT Foglalkoztató és Rehabilitációs Központ Kft. Mátraderecskén működik. Fóti András igazgató nemcsak vidéken, de a budapesti telephelyeken is tud munkát ajánlani. A tevékenységi körök: papírfeldolgozás, nyomdaipari termékek létrehozása – elsősorban szállodák és kórházak ellátására –, számítógépes üzemeltetési feladatok, ügyfélszolgálat, recepció. De várják a dolgozókat a varrodákba, és szükség van mosodai kisegítő munkásokra, valamint a büfék üzemeltetésében részt vevő munkavállalókra is. Különleges az úgynevezett call center létrehozásával működtetett telefonos utazási szolgáltatás ellátása.
Szili Károly, a budapesti Főkefe Ipari Kft. ügyvezető igazgatója arról tájékoztatott, hogy elsősorban vakok, gyengén látók és súlyosan fogyatékos emberek számára kínálnak munkalehetőséget. A vakok számára főként a tradicionális munkakörök jöhetnek szóba, mint a kefe-, ecset- és seprűkészítés. De ezenkívül finommechanikai alkatrészek gyártásával és szerelésével, háztartási és autóvillamossági cikkek és műanyag termékek gyártásával, valamint a kindertojások összeszerelésével is foglalkoznak.
Segítő civilek
A rászorulók megsegítésére a civil szervezetek is felsorakoztak. Ilyen például a Salva Vita Alapítvány. E szervezet elsősorban az értelmi sérült álláskeresők integrált munkavállalásának támogatásával, az önálló életvitel és a társadalmi beilleszkedés elősegítésével foglalkozik. A munkavállalói és a munkaadói elvárásokat összehangoló munkaközvetítés során mindig a támogatott foglalkoztatási formák jelentőségét hangsúlyozzák. Felderítik azokat a munkahelyeket, ahol szívesen és készségesen fogadják az értelmi sérült munkavállalókat, és érdeklődésüknek, képességeiknek megfelelő munkát kínálnak számukra. Ezzel azonban nincs vége a törődésnek; a munkatársak a továbbiakban is figyelemmel kísérik az elhelyezkedők beilleszkedését.
Gordos Erika, a Szigony Munkaközvetítő Stúdió ügyvezetője szerint e civil szervezet célja azon pszichiátriai betegek elhelyezkedési esélyeinek javítása, akik különösen hátrányt szenvednek a munkaerőpiacon. Egyénre szabott munkahelyek felkutatására vállalkoznak, és segítenek az állás betöltéséhez szükséges felkészítésben.
Bővülő források
Az elmúlt évek tendenciájaként a Munkaerő-piaci Alap forrásaiból növekvő összegek állnak rendelkezésre a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására. Ebben az évben ugyancsak további lehetőségek nyíltak azok előtt, akik pályázatok útján kívánnak szakképzési programokat, fejlesztőtréningeket, illetve terápiás foglalkoztatást szervezni. A VÁTI Területfejlesztési Igazgatósága is pályázatot hirdetett a fogyatékkal élő emberek munkaerőpiacra jutásának elősegítésére. E kísérleti programhoz 5,7 millió euró áll rendelkezésre, ebből 3 milliót a PHARE biztosít, 2,7 milliót pedig a Munkaerő-piaci Alap rehabilitációs kerete. A források felhasználásának prioritásai, hogy a megváltozott munkaképességű emberek számára elsősorban a gazdálkodó szférában jöjjenek létre álláshelyek. Ugyanakkor a célszervezetek támogatása is fontos. Kívánatos, hogy a munkahelyteremtésre pályázók között nagy számban legyenek jelen a rehabilitációs foglalkoztatásra leginkább vállalkozó munkaadók, főként a kis- és középvállalkozók. Mivel azonban a nagyobb cégek korszerű munkahelyei is lehetővé teszik a megváltozott munkaképességű vagy fogyatékos emberek munkavégzését, esetükben a rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése és a foglalkoztatás támogatása lehetőséget kínál a munkahelyek bővítésére.
Hiányzó információk
A Fővárosi Munkaügyi Központ október végén immár harmadik alkalommal rendezte meg rehabilitációs állásbörzéjét. Várkonyi Éva rehabilitációs szakreferens elmondta: ezúttal 17 munkaadó 27-féle munkakörben 162 állásajánlattal jelentkezett. A munkaügyi központ 45 üres álláshelyet kínált. Megjelent a börzén harminc szociális gondoskodásban részt vevő szervezet és öt továbbképző intézmény is.
A kínálat gazdagságát jelzi, hogy ajánlottak recepciós, gravírozó, nyomdász, betanított elektroműszerész, betanított munkás, grafikus, varró, bőrdíszműves, szíjgyártó, asztalos, raktáros, csomagoló, takarító, reklámanyag-terjesztő, könyvkötő, gépmester, szitás, kötészeti, idegenforgalmi ügyintéző, számítógépes nyomdai előkészítő foglalkozásokat is.
Lénárt Gabriella, a XI. Kerületi Önkormányzat Humán Szolgáltató Központjának rehabilitációs csoportvezetője kifejtette: a kerületben felmérést készítettek azokról a megváltozott munkaképességű emberekről, akik egyedül vagy családban élnek, és foglalkoztathatók. Mint kiderült: az érintettek elhelyezkedését nagyban nehezítette elszigeteltségük, a gyakorlati tapasztalatok és a kellő munkaerő-piaci tájékozottság hiánya. E réteg megsegítésére a szolgáltató központ felvette a kapcsolatot a speciális munkaközvetítő irodákkal, aminek eredményeképpen számos új munkahelyet tudtak ajánlani a rászorultaknak. Sokan pedig különböző felkészítő tanfolyamokon vesznek részt, hogy a későbbiekben betölthessék a felkínált állásokat.
Önálló életvitel
A Motiváció Alapítvány – mondta Zalabai Péterné ügyvezető igazgató – az önálló életvitel megteremtésében segít a megváltozott munkaképességű embereknek.
A mozgássérülteket segítő alapítvány volt az első Magyarországon, amely az "Önálló életvitel mozgalom" hatására, annak alapelveit felhasználva kezdte meg működését 1991 májusában. Információs tanácsadót és speciális munkaközvetítő irodát működtetnek, 1993-ban pedig elindították a személyi segítő szolgálatukat, amelynek célja, hogy a fogyatékkal élők saját környezetükben kaphassanak esélyt a társadalmi beilleszkedésre.
Szolgáltatásaik folyamatosan bővülnek. Különösen nagy az érdeklődés a szállítószolgálat iránt, melynek keretében iskolába, munkába, gyógykezelésre, illetve bárhová – fodrászhoz, könyvtárba – juttatják el a mozgássérülteket: háztól házig szállítva a rászorulókat.
Ezer új munkahelyA kormány az "Esélyt a jövőnek" program keretében új, korszerű távmunkahelyeket kíván létrehozni. Erre a foglalkoztatási tárca, valamint az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) közös pályázatot írt ki. Az egyelőre kísérleti program keretében mintegy ezer új távmunkahely létesíthető. Az IHM az informatikai és a kommunikációs infrastruktúra kiépítéséhez 500 millió forint támogatást nyújt, az FMM pedig a bértámogatásra, a megalapozó képzésre és a betanításra ugyanennyit ad. A programban azok a munkaadók vehetnek részt, akik új távmunkahelyet hoznak létre, és legalább hat hónapi időtartamra vállalják a foglalkoztatást. Az eddig beadott távmunkapályázatok közül négyet tartott támogatásra érdemesnek a bírálóbizottság – tudatta az IHM. A munkáltatók összesen 12 távmunkahely létesítését vállalták, s könyvelésre, oktatási anyagok kidolgozására, illetve munkaerő közvetítésére alkalmaznák a felvetteket. Nagyobb létszámú dolgozók foglalkoztatását vállaló munkaadók pályázatait is véleményezték, azonban a beküldött anyagokból nem lehetett megítélni a tervezett üzletmenet megalapozottságát. A bírálóbizottság ezért a dokumentáció kiegészítését kérte a pályázóktól. A megváltozott munkaképességű és fogyatékos személyek munkaviszonyban történő foglalkoztatására – a Munkaerő-piaci Alap rehabilitációs alaprészéből – a Zala Megyei Munkaügyi Központ is pályázatot hirdetett. Támogatásra az a munkáltató jogosult, amely a pályázat benyújtását megelőzően legalább egy évig működött, s nem áll csőd-, illetve felszámolási eljárás alatt. A munkahelyteremtés vagy -megtartás érdekében nyújtott támogatás csakis a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására használható |
