Áfamentes adomány
Az áfatörvény termékértékesítésnek minősíti azt az esetet, amikor az adóalany a terméket gazdasági tevékenysége köréből kivonja, más tulajdonába ellenérték nélkül átadja. Ez alól kivétel az a természetbeni adomány, amelyet közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek, vagy közérdekű kötelezettségvállalásnak adnak. Jövőre az adományban részesíthető kör kibővül az egyházzal, hiszen közösségi, szociális, karitatív tevékenységet az e célra alapított szervezeteken kívül az egyházak is ellátnak. Az adományozás "adómentességének" eddig feltétele volt, hogy az adományt a társaságiadó-törvény adóalapot csökkentő tételnek minősítse. Az erre vonatkozó módosítás egyértelművé teszi, hogy a rendelkezés a társaságiadó-törvény és a jövedelemadó-törvény alanyaira egyaránt vonatkozik, így ahhoz, hogy az ingyenes átadás ne számítson termékértékesítésnek, elegendő az adományozás társaságiadó-törvénybeli feltételeinek teljesítése, nem szükséges, hogy adóalap-csökkentésként azt ténylegesen, teljes egészében érvényesíteni lehessen.
Az adományt érintő módosítás még, hogy 2003-tól nem számít adóköteles szolgáltatásnyújtásnak, ha valamely szolgáltatást a termékértékesítésnek nem minősülő természetbeni adomány feltételeinek megfelelve nyújtanak ellenérték nélkül.
Áruminta – kis értékű ajándék
Az áruminta a forgalmi adó rendszerében nem számít termékértékesítésnek, azonban fogalommeghatározást eddig csak a társaságiadó- és a személyijövedelemadó-törvény tartalmazott. Az itt megfogalmazottaknál az áfa szerinti áruminta több mindent magában foglal, így valamely terméket, annak mintapéldányát vagy egy részét, ideértve a kereskedelmi forgalomban szokásos kiszereléstől eltérő csomagolású vagy a felhasználás során megsemmisülő, rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná váló terméket, ha azt az eladásra szánt termék ismertetésére, kipróbálására adják át ingyenesen.
Az ellenérték nélkül, alkalmi jelleggel adott kis értékű ajándékra is igaz, hogy az átadáskor nem kell áfát fizetni, míg a beszerzését terhelő adó levonható. Kis értékről eddig akkor beszélhettünk, ha a termék értéke áfával együtt sem haladta meg az 500 forintot. Ez az 1993-tól érvényes mérték jövőre emelkedik 5000 forintra. Mivel a gazdasági életben nemcsak terméket, hanem szolgáltatást is szoktak ajándékozni, az áfával együtt számított 5000 forintot meg nem haladó szolgáltatásnyújtás ajándékozása esetén sem kell adót fizetni.
Jogutódlással történő megszűnés
A hatályos szabályozás a jogutódlással történő megszűnést nem tekinti termékértékesítésnek, ha a jogelőd adóalany vagyonának egészét az átalakulással létrejött jogutód a gazdasági tevékenységéhez használja fel. Az így átadott vagyon azonban nemcsak termékekből áll, hanem a törvény szerint szolgáltatásnak számító vagyoni értékű jogokból is. A módosított szöveg a szolgáltatásnyújtás miatt fennálló áfafizetési kötelezettség alól is mentesíti a jogutódot, ha teljesülnek a törvényi feltételek. Igaz ez az egyéni vállalkozó esetében is akkor, ha halála esetén a vállalkozást özvegye vagy örököse, cselekvőképességének elvesztése esetén pedig törvényes képviselője folytatja, természetesen csak a korábban a gazdasági tevékenység körében hasznosított vagyon tekintetében.
Költségvetési szervek átalakulása
A költségvetési szervek átalakulása során speciális jogutódlás történik. Az államháztartási törvény értelmében a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében a megszüntetett szerv jogutódja az alapító, és nem az újonnan létrejött szerv. Ezt az eltérő vagyonátadást mentesíti a módosítás az adózás alól, ha az alapító a feltételeket teljesíti.
Pontakciók
Eddig adóhatósági állásfoglalás rendezte azt a gazdasági életben gyakran előforduló esetet, amikor egy-egy termék, szolgáltatás értékesítéséhez ingyenesen adnak terméket vagy nyújtanak szolgáltatást. Az "egyet fizet, kettőt kap" akció eddig is árengedménynek minősült, de a különböző pontakciók (amikor az ingyenes átadás az értékesítéstől időben elválik) áfabeli kezelése problémát okozott. Ezért jövőre a törvény kimondja, hogy nem termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás az ellenérték fejében történő értékesítésekhez, szolgáltatásokhoz közvetlenül kapcsolódó térítésmentes termékátadás és szolgáltatásnyújtás, még akkor sem, ha azok időben elválnak egymástól. Törvényi feltétel azonban, hogy az ingyenes átadás ne haladja meg a főtermék, főszolgáltatás ellenértékét, valamint hogy a térítés nélküli átadás feltételei előre meghirdetetten, a vásárláskor ismertek legyenek.
Adóköteles szolgáltatás
Az adóköteles ingyenes termékátadáshoz hasonló pontosító szabályt tartalmaz a törvény az ellenérték nélküli szolgáltatásnyújtásra. A szolgáltatás "kivonása" akkor adóköteles, ha a tevékenységet az adóalanyiságot eredményező tevékenységtől eltérő célra végzik ellenérték nélkül, feltéve hogy a tevékenységhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonható.
2003-tól bővül az adóköteles apportálás. A jogoknak és immateriális javaknak nemcsak gazdasági társaságokba, hanem más szervezetekbe való apportálása is adófizetési kötelezettséget teremt.
Termékexport
Termékexportról akkor beszélhetünk, ha a termék az értékesítés következtében az országot elhagyja. Az eddigi szabályozás nem tartalmazott konkrét időtartamot a termék kiléptetését illetően. 2003-tól a terméket legkésőbb a teljesítés hónapját követő hatodik hónap utolsó napjáig külföldre ki kell léptetni ahhoz, hogy az ügylet 0 százalékos legyen. Fontos feltétel, hogy ezen időszak alatt a termék használatára, hasznosítására nem kerülhet sor.
Vámszabad területek
Jövő évtől a vámszabad területen lévő társaságok az eddiginél kevesebb terméket szerezhetnek be nullaszázalékosan. Nemzetközi forgalomhoz közvetlenül kapcsolódó termékértékesítésnek ezentúl csak a vámszabad területre értékesített termék további értékesítése, vagy a vámszabad területen folytatott gazdasági tevékenység keretében előállított termék értékesítése számít, ha a termék változatlanul vámszabad területen marad, vagy végleges rendeltetéssel külföldre kerül. A szolgáltatások közül a vámszabad területen vagy vámraktárban történő raktározás és a logisztikai tevékenység adózik nulla százalékkal.
A teljesítés helye
A szakértői tevékenységek teljesítése helyét a megrendelő gazdasági tevékenységének székhelye, telephelye, illetve ezek híján állandó lakhelye vagy szokásos tartózkodási helye határozza meg. A számítástechnikai, a fordítói és tolmácsolási szolgáltatások teljesítési helye nevesítetten is a szakértői tevékenységgel azonos meghatározás alá esik.
A kereskedelmi képviseletek nem folytathatnak gazdasági tevékenységet, így nem válnak áfaalanyokká, és a hatályos törvény sem minősíti ezeket telephelynek, bár volt idő, amikor tartalmazott az áfatörvény erre vonatkozó szabályt. Az olyan szolgáltatások esetében, amelyeknél a szolgáltatás teljesítési helyét a törvény a megrendelő székhelye szerint állapítja meg, ha a megrendelő a képviselet – magyarországi telephely híján – a szolgáltatás külföldön teljesítettnek minősül. A módosítás visszaállítja a régi rendet, így 2003-tól a kereskedelmi képviselet is telephelynek minősül.
Folyamatos teljesítés – rendszeresen ismétlődő teljesítés
Folyamatos termékértékesítésnek és szolgáltatásnyújtásnak most a tevékenység jellegéből fakadó, illetőleg a felek közötti szerződésben rögzített állandó rendelkezésre állás minősül, amelyben a termék tényleges beszerzése vagy a szolgáltatás tényleges igénybevétele kifejezetten az igénybevevő döntésétől függ. Különösen ilyen a dolog módjára hasznosítható természeti erők értékesítése, a közüzemi szolgáltatások, a bérbeadás, az átalánydíjas szerződésen alapuló tevékenységek és az újság, folyóirat előfizetéses értékesítése. A pénzügyi kormányzat szerint a folyamatos teljesítés értelmezése a gyakorlatban kiterjesztőleg történt olyan ügyletekre is, amelyek csak szokásosan ismétlődőek, de megragadható teljesítésűek. Jövő évtől csak a közüzemi szerződések keretében nyújtott termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, valamint a távközlési szolgáltatás számít folyamatosan teljesítettnek, amikor is az adófizetési kötelezettség az egyes részkifizetések esedékességének napján keletkezik.
A rendszeresen előforduló ügyleteknél ezentúl a teljesítés időpontját a szerződésben kell rögzíteni. Az olyan esetekben, amikor a felek a szerződésben időszakonkénti elszámolást határoznak meg, vagy a szolgáltatás ellenértékét rendszeresen ismétlődő jelleggel, meghatározott időszakra állapítják meg, az adófizetési kötelezettség az elszámolási időszak utolsó napja, de legkésőbb a teljesítésre kötelezett adóalany aómegállapítási időszakának utolsó napja. Ha például a fűszeressel minden pénteken történik az elszámolás, akkor ez az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja, de ha az elszámolási időszak (hónap, negyedév, év) utolsó napja szerdára esik, akkor ezen a napon is el kell végezni az elszámolást.
Halasztási idő csökkenése
Jelenleg az egyszeres könyvvezetést alkalmazók és a bevételi nyilvántartást vezetők – meghatározott feltételek esetén – 60 nappal elhalaszthatják az adófizetésüket. A számviteli törvény szabályai szerint a gazdálkodói szférában 2004-től megszűnik az egyszeres könyvvezetési lehetőség, így szükségtelen az adófizetési kötelezettség halasztásának biztosítása. A fokozatos átmenet érdekében 2003-ban a halasztási határidő 30 napra csökken, majd – várhatóan – 2004-ben meg is szűnik. Nem vonatkozik ez a szabály a kettős könyvvitelt módosított teljesítési szemléletben teljesítő költségvetési szervekre, esetükben a halasztás továbbra is 60 nap.
Adóalap-növelés kapcsolt vállalkozási viszonyban lévőknél
A kapcsolt vállalkozási viszonyban lévők által alkalmazott "alacsony" ár esetében nem az ellenérték, hanem a forgalmi érték a fizetendő adó alapja. Egyes esetekben azonban a felek nem szabadon állapodhatnak meg az árban, hanem törvény vagy kormányrendelet rendelkezik róla. Ilyen például a munkába járás költségeinek megtérítése, amikor kormányrendelet írja elő, hogy a munkáltató a bérlet, menetjegy árának csak a 20, illetve 14 százalékát kérheti el a dolgozótól. A módosítás eredményeként a törvényben vagy kormányrendeletben kötelező jelleggel meghatározott ellenérték fejében történő értékesítéseknél nem kell adóalap-korrekciót végezni. Nem vonatkozik ez a szabály a cégautó magáncélú használata miatt esetleg fizetett kilométerenkénti 3 forintra, ugyanis a jövedelemadó-törvény ezt minimumtérítésként, és nem kötelező erővel írja elő.
Áfalevonási tilalmak
Bővül azoknak a beszerzéseknek a köre, amikor nem lehet az előzetesen felszámított adót levonni. Idetartozik elsősorban az az eset, amikor feltételezhető a magáncélú használat, vagy a gazdasági célú használat nehezen igazolható. Jövőre nem vonható le az áfa az élelmiszerek, italok beszerzésekor, valamint az éttermi, cukrászati és egyéb nyílt árusítású vendéglátó-ipari szolgáltatás igénybevételekor. Ugyanez a helyzet a szórakoztatási szolgáltatások esetében, amely alatt – többek között – a vidámparki, a cirkuszi, a báli és diszkószórakoztatást, a tűzijátékot, sétarepülést, sétakocsikázást, a strandszolgáltatást, a horgászatot, vadászatot, valamint a szórakoztató lovaglást kell érteni.
Az első értékesítésű lakóingatlan beszerzése és a lakóingatlan építéséhez, felújításához kapcsolódó beszerzés adója sem vonható le, kivéve ha a lakóingatlan értékesítés céljára épül. A luxuskiadásnak minősíthető 125 köbcentiméternél nagyobb motorkerékpár, jacht, sport- vagy szórakozási célú hajó vásárlásakor sem vonható le az áfa. Levonási tilalom vonatkozik a parkolási szolgáltatásra és az úthasználati díjra is, azonban a törvény utolsó pillanatban történő módosítása következtében a tilalom csak 2004. január 1-jén lép hatályba.
Korlátozott levonhatóság
Ebben az évben nagy vihart kavartak azok az APEH-ellenőrzések, amelyek a telefonhasználattal kapcsolatos áfa-visszaigénylések jogszerűségére irányultak. A problémát a törvénymódosítás sajátosan oldja meg, amikor kimondja, hogy a helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás, a mobiltelefon-szolgáltatás és az internetprotokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel igénybevétele esetén az előzetesen felszámított adónak a 30 százaléka nem vonható le. Mégis levonható a teljes áfa akkor, ha az adóalany a szolgáltatás ellenértékének legalább a 30 százalékát továbbértékesítési céllal, vagy közvetített szolgáltatásként számlázza tovább.
Személygépkocsi-beszerzés, egyéb járművek beszerzése
A 8703 vámtarifaszám alá besorolt személygépkocsi beszerzésében felszámított adó levonását mindig is tiltotta az áfatörvény, és ez így lesz jövőre is. Amiért a módosítás kapcsán erről mégis említést kell tennünk, az az, hogy a törvény alkalmazásában a termékeket a 2002. július 31-ei állapot szerint kell figyelembe venni, amiben bővült a személygépkocsinak minősülő járművek köre. Így 2003-tól az áfatörvény szerint is személygépkocsinak számítanak a teher- és személyszállításra egyaránt kialakított vegyes használatú járművek, mint például a tranzitkocsik, "puttonyos" autók. A besorolásnál fontos szempont, hogy személygépkocsinak minősül az olyan autó, amelynek például az oldalfalán ablak vagy nyitható ajtó van.
Jövőre ugyan még levonható, de 2004-től már levonási tilalom vonatkozik a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához kapcsolódó termékek és szolgáltatások beszerzésére is (kivéve a személygépkocsi-kölcsönzéssel foglalkozó adóalanyokat a kölcsönbe adott személygépkocsik tekintetében).
Az adólevonási jog tárgyi feltétele
Az adó levonására csak akkor jogosult az adóalany, ha rendelkezik az előzetesen felszámított adó összegét hitelesen igazoló dokumentummal. Tárgyi feltétel hiányában nem lehetett az áfát levonni még akkor sem, ha a bizonylatok az adóalany által elháríthatatlan külső okok miatt hiányoztak. Az adózás rendjéről szóló törvény módosítása lehetővé teszi, hogy az adóhatóság a fizetendő adó mellett a levonható adót is becsléssel állapítsa meg, amennyiben a bizonylatok nem az adózónak felróható okok miatt nincsenek meg. Az áfatörvény módosítása ebben az esetben ad lehetőséget az adólevonási jog bizonylat nélküli levonására.
Az adófizető személye
A vámtörvény 2003-tól bevezeti az Európai Unió vámképviseleti szabályait. Az itt meghatározott közvetett vámjogi képviselő saját nevében belföldiesítheti megbízója – a tényleges importőr – áruját, így a vámhatóság határozata is a képviselő nevére szól. Az importáfát a vámjogi képviselőnek kell megfizetnie, azonban az általa megfizetett adóterhet – számlát helyettesítő okmány kibocsátásával – az importőrre átháríthatja. Ahhoz, hogy ezt megtegye, természetesen nem választhat alanyi adómentességet. A vámjogi képviselő levonási jogosultsága a számlát helyettesítő okmány kibocsátásának napján keletkezik. Az áthárító számlát helyettesítő okmány lehet bármely, adóigazgatási azonosításra alkalmas irat, amelynek adattartalmát az áfatörvény rögzíti.
Felelősség a számláért
Az eddigi áfaellenőrzések során a revizorok APEH-iránymutatás alapján próbálták megítélni, hogy mennyire felelős a számla befogadója a kiállított számla valódiságáért. Az áfatörvény két ponton is módosul ahhoz, hogy világosan körülhatárolható legyen a számlát befogadó vevő felelőssége. Egyértelműen rögzíti, hogy a számlában, egyszerűsített számlában és a számlát helyettesítő okmányban feltüntetett adatok valódiságáért a kibocsátó a felelős. Így a vevő adólevonási joga nem sérülhet akkor, ha a termékértékesítés, illetve a szolgáltatásnyújtás körülményeit figyelembe véve kellő körültekintéssel járt el. Azt, hogy ez utóbbi feltétel teljesül-e, minden esetben ügyletenként kell megvizsgálni, amelyhez – várhatóan – PM-közlemény nyújt majd segítséget. Emellett a törvény kimondja azt is, hogy azon személyek – és nem csak az adó alanyai –, akik áfás számlát állítanak ki, az adó megfizetésére kötelezettek. Ha az adózó bevallás készítésére kötelezett, akkor az adó összegét önadózással állapítja meg. A bevallásra nem kötelezettek esetén az adót az adóhatóság határozata tartalmazza. Ezt a szabályt már a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő adóigazgatási eljárásokra is alkalmazni kell.
Számlaadási kötelezettség
A bizonytalan gyakorlati alkalmazás miatt kellett a törvényben egyértelművé tenni, hogy csak abban az esetben van mód egyszerűsített számlát – illetve a kibocsátó döntése szerint ehelyett számlát – kibocsátani, ha az ellenérték megfizetése készpénzzel, a teljesítéssel egy időben megtörténik. Későbbi fizetés esetén már a magasabb információtartalmú számla kibocsátása kötelező, amelyben fel kell tüntetni a teljesítés időpontját is.
2003. január 1-jétől megszűnik az eredeti szerzők, előadóművészek, illetve örököseik választási lehetősége az adókötelezettség vagy a tárgyi adómentesség között. A kötelezően alkalmazandó adókötelezettség (12 százalék áfa) számlakibocsátási kötelezettséget is jelent. Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében lehetőség van arra, hogy a természetes személyek mentesüljenek a bizonylatkiállítás alól, ha ezt a kifizető adóalany átvállalja tőlük.
Jövő évtől nemcsak a kezelőszemélyzet nélküli automatából teljesített termékértékesítés esetén nem kell nyugtát adni, hanem a kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés igénybevételével regisztrált szolgáltatásról (pl. parkolóóra, nyilvános telefon) sem.
Áfabevallás
A hatályos szabályozás szerint azoknak az adóalanyoknak, akiknek a termékértékesítései, szolgáltatásnyújtásai adó nélküli összesített ellenértéke nem haladja meg a 8 millió forintot – és akik egyébként nem kötelezettek havi bevallásra –, a tárgyévről éves adóbevallást kell készíteniük. Az értékhatár megállapításánál nem lehet figyelembe venni az áfatörvény területi hatályán kívül, azaz a külföldön teljesített termékértékesítéseket és szolgáltatásnyújtásokat. Azért, hogy a külföldön is teljesítő adóalanyoknak lehetőségük legyen a gyakoribb adóbevallás-benyújtásra, 2003-tól az ellenértéknek része lesz a külföldön teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás is.
Visszaigénylési lehetőség
Jövőre némileg enyhülnek az áfa-viszszaigénylés szigorú feltételei. Megszűnik a havi bevallásra kötelezett adóalanyokkal szembeni korlátozás, hogy csak két egymást követő adómegállapítási időszak után kérhetik az áfa kiutalását.
Jó hír, hogy a jogutód nélküli megszűnés esetében nincs további feltétel az adóalap összetételére, a megszűnéshez kapcsolódó adóbevallásban kimutatott negatív adót az adóhatóság visszatéríti. A megszűnésre vonatkozó szabályt a hatálybalépést követően figyelembe kell venni a jogerős közigazgatási határozattal vagy bírói ítélettel le nem zárt ügyekben is.
A 4 millió forintos értékhatárra vonatkozó szabályozás nem módosul, valamint továbbra is feltétel a törvény szerinti kifizetés. 2003-tól – az eddigiek mellett – megfizetettnek minősül a kedvezményezett részére külön jogszabály szerint igazolt termékértékesítésnek és szolgáltatásnyújtásnak azon része, amelyet a PHARE-, az ISPA-, illetve a SAPARD-forrásból finanszíroznak. Emellett kifizetettnek számít az ellenérték a váltóval történő fizetésnél is.
Az ellenérték megfizetésének időpontját is rögzíti a módosítás: ez a fizetésre kötelezett bankszámlája megterhelésének a napja.
Tárgyi eszköz, saját beruházás
Jövő évtől változik a tárgyi eszköz beszerzése és a saját beruházásban előállított tárgyi eszköz jogcíme alapján megnyíló visszaigénylési lehetőség. Az értékhatár marad, tehát a tárgyi eszközre jutó előzetesen felszámított adó göngyölített összegének legalább 200 ezer forinttal kell meghaladnia a fizetendő adó göngyölített összegét, és továbbra is feltétel a teljes kifizetettség. A 200 ezer forintos értékhatárt eddig a tárgyieszköz-beszerzésre és saját beruházásban történő előállításra együttesen lehetett elérni, a módosítás eredményeként azonban már külön-külön kell teljesíteni.
Az új szabályozás elkülöníti a számviteli, illetve a jövedelemadó-törvény hatálya alá tartozó adóalanyokat, és a tárgyi eszköz beszerzésének, illetve a saját vállalkozásban végzett beruházás elszámolásának feltételeit a különböző nyilvántartási rendeknek megfelelően szabályozza. Így az szja-s adóalanyoknak a tárgyi eszközt az egyedi tárgyieszköz-nyilvántartásban kell szerepeltetniük, míg a számviteli törvény hatálya alá tartozóknak a beruházás bekerülési értékeként kell elszámolniuk ahhoz, hogy az adó visszaigényelhető legyen. Mindez azt jelenti, hogy megnyílik a visszaigénylési lehetőség, ha megvan a tárgyi eszköz (még akkor is, ha azt az adóalany még nem aktiválta).
Fontos változás, hogy módosul a saját beruházás áfatörvénybeli fogalma, és a tárgyi eszközt a számviteli törvénytől eltérően határozzák meg. 2003-tól tárgyi eszköz minden olyan anyagi eszköz (földterület, telek, erdő, ültetvény, tenyészállat, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés), amely tartósan, legalább egy éven túl szolgálja az adóalany tevékenységét. Saját vállalkozásban megvalósított beruházás alatt pedig az áfatörvény – és nem a számviteli törvény – értelmében vett tárgyi eszköz saját előállítás útján történő létesítését kell érteni, ide nem értve a már meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának növelését. Az új fogalommeghatározásokkal egyértelművé válik, hogy – az áfa szempontjából – tárgyi eszköz alatt csak a materiális formában megtestesülő jószágok értendők, a saját vállalkozásban végzett beruházásnak pedig csak a nemzetgazdasági szinten valóban új eszköz minősül, az áfa visszaigénylésére is csak ezeknél van lehetőség.
A tárgyi eszköz beszerzésére, előállítására vonatkozó szabályokat először a 2003. első adómegállapítási időszakáról adott adóbevallásban kell alkalmazni.
Alanyi adómentesség
A családi gazdálkodók 6 millió forint bevételi határig választhatják az alanyi mentességet. 2003-tól mellettük az átalányadózó mezőgazdasági kistermelőket is megilleti a választás joga, még akkor is, ha ebben az évben bevételük ugyan a 4 millió forintot meghaladta, de a 6 millió forintot nem. Emellett a törvény pontosítja, hogy az alanyi adómentességet élvező adóalany nyilvántartási kötelezettsége kiterjed arra az adófizetési kötelezettségre is, amelyet – mint szolgáltatást saját nevében megrendelő – egyébként köteles megfizetni.
Adófizetés, besorolási rend
Jelenleg a külföldi fizetőeszközben történő fizetéskor az áfában alkalmazandó átváltási szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény tartalmazza. A szabályozás változatlan formában kerül át az áfatörvénybe azzal, hogy olyan fizetőeszköz esetén, amelyet nem jegyez a Magyar Nemzeti Bank, az átváltást euró segítségével kell elvégezni.
Az áfatörvény helyett azonban az adózás rendjéről szóló törvénybe került a hivatkozással meghatározott termékek és szolgáltatások hatályos besorolási rendje. Így az adótörvények és az áfa alkalmazásakor a Kereskedelmi Vámtarifaszámnak és az Építményjegyzéknek 2002. július 31-én, a Szolgáltatások Jegyzékének, valamint minden más esetben a Központi Statisztikai Hivatal 2002. szeptember 30-án érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő – időközi – változása az adókötelezettséget nem változtatja meg.
Adómértékek változása
Az Európai Unió irányelvben határozza meg azon termékek és szolgáltatások körét, amelyek kedvezményes kulccsal adózhatnak, illetve tárgyi adómentes megítélés alá esnek. Ennek megfelelően jövőre jó néhány termék és szolgáltatás áfakulcsa megváltozik, megdrágítva a termék, szolgáltatás árát.
Az eddig tárgyi adómentes szolgáltatások közül a 25 százalékos körbe kerül például az ingatlankezelés, a kizárólag ügyvéd által végezhető tevékenység, a jogi képviselet, az igazságügyi szakértői tevékenység és az önálló bírósági végrehajtói szolgáltatás. Az önálló bírósági végrehajtókhoz még ez évben érkező olyan megkereséseknél, amelyekben az ügyintézésért járó díjazás összegét miniszteri rendelet állapítja meg, még 2003-ban is alkalmazható a tárgyi adómentesség.
2003. július 1-jétől adóköteles lesz az iskolarendszeren kívüli felnőttoktatás, de adómentes marad a köz- és felsőoktatás, az akkreditált és a jogszabályban meghatározottak szerint szervezett felnőttképzés és – nagy parlamenti harcok árán – a Nyelvi Akkreditációs Testület által akkreditált idegen nyelvi képzés.
Kikerül a 12 százalékos kulcs alól – többek között – a mákgubó, a katalizátor, valamint az emberi fogyasztásra kiszerelt természetes ásványvíz, ásványi anyaggal dúsított ivóvíz, a szolgáltatások közül a szállítás, a raktározás, a posta és távközlés, a kéménytisztítás, a zeneműkiadás és a mosási szolgáltatás után kell 25 százalékos áfát fizetni. A CD-ROM-okra, a video- és DVD-gyártásra és -forgalmazásra továbbra is a 12 százalékos áfakulcs vonatkozik.
