Rengeteg szó esik Magyarország közelgő európai uniós tagságáról, az ehhez szükséges felkészülésről. Az aktuálpolitikai villongásoktól függetlenül az emberek bizakodással várják a csatlakozást. A közgondolkodásban azonban az egész úgy jelenik meg, mintha mindez kizárólag az államok dolga lenne, a társadalom, így a gazdasági élet szereplői csupán külső szemlélői a folyamatnak. Elégedetten nyugtázzuk például, hogy az újabb és újabb jogharmonizációs lépésekkel egyre közelebb kerülünk a nagy célhoz, de az már keveseket érdekel, hogy az eurokonform előírások az eddigieknél jóval szigorúbb követelményeket támasztanak a gazdálkodókkal szemben. Egyfajta struccpolitikát űzünk, mintha a dolgok maguktól megoldódnának az uniós kánaánban. Ej, ráérünk arra még, mondják a legtöbben, ha a csatlakozási szerződés napján hatályba lépő jogszabályokban előírt kötelezettségeikre gondolnak.
Holott Európa (az uniós tagsággal járó követelmények képében) már a spájzban van. A felkészülésből mindenkinek ki kell vennie a részét, ellenkező esetben igen kellemetlen meglepetések érhetik. Nem véletlen, hogy egy sor, az európai normarendszerbe illeszkedő törvényt és rendeletet már most kihirdettek, hiszen így van idő megismerni a jövőbeli kötelezettségeket, s nem utolsósorban meg lehet tenni a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy amikor komolyra fordul a dolog, a cégek gond nélkül teljesíteni tudják a kötelezettségeiket. Tévedés ne essék, egy sor területen nem lesz pardon, a csatlakozás pillanatától meg kell felelni az igényeknek, többek közt a munkavédelemben. A különféle hatóságok nem lesznek, nem lehetnek elnézőek a hiányosságokkal szemben. Már most meg kell teremteni a pénzügyi, szervezeti alapjait annak, hogy a munkaadók eleget tudjanak tenni a magasabb követelményeknek.
Sajnos, mindehhez a gazdálkodók kevés segítséget kapnak. Hiányzik a megfelelő, intézményesített tájékoztatás, de nem indultak be az uniós felkészülés tennivalóinak hátteréül szolgáló gazdasági mechanizmusok sem. Pedig nem kis üzlet a hazai gazdálkodók "európaizálása": az uniós szint elérése rengeteg területen beruházásokat, fejlesztéseket igényel, amely belső keresletet generálhat a gazdaság adott szegmensében.
A cégek elemi érdeke, hogy tudatosan készüljenek Magyarország csatlakozására, mindenekelőtt informálódjanak a majdani gazdasági környezetről, ahol meg kell élniük. Kár lenne tétlenül elvesztegetni a szerencsére mind rövidebb hátralevő időt.