A kormányzat szerint az új szabályozás nagyban hozzájárul ahhoz, hogy azok, akik jelenleg nem érdekeltek munkanélküliként való regisztráltatásukban, a tervezett változást követően éljenek majd e lehetőséggel. A parlament várhatóan október végén, november elején tűzi napirendjére a törvénymódosítás vitáját.
Uniós követelmények
Az 1991-ben elfogadott foglalkoztatási törvény legújabb módosítására részben az uniós csatlakozás, részben pedig a kormány céljainak megvalósítása miatt van szükség – összegzi az előzményeket Pulay Gyula, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) közigazgatási államtitkára. A munkanélküli-ellátás most hatályos rendje ugyanis számos kérdést vet fel, eddigi tapasztalataik nem megnyugtatóak. A szándék az volt, hogy – tekintettel a megrövidített munkanélküli-ellátási időre – az állástalanok a korábbiaknál érdekeltebbé váljanak az elhelyezkedésben. Ez a törekvés azonban az elmúlt időszakban nem vált valóra, mint ahogy az önkormányzatok jelentős részét sem sikerült ösztönözni arra, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a közhasznú munkák szervezésére.
Egyébként az önkormányzatok ez irányú tevékenységét az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is ellenőrizte, s jelentésében nem tudta egyértelműen megítélni azt. Számos esetben akadt pozitív példa, de sok helyütt elhanyagolták e területet. Ahol megteremtették a munka kereteit, gyakorta ott is szervezetlenséget lehetett tapasztalni, illetve – az ÁSZ megállapítása szerint – e munka hatékonysága is igen gyenge volt.
Az uniós csatlakozással egy időben lép majd hatályba az a passzus, amely a személyek – munkavállalók – szabad mozgását szabályozza az európai gazdasági térségben. Magyarország számára az első hét évben átmeneti reguláció lesz érvényben, amely szerint hazánk döntheti el, hogy alkalmaz-e korlátozásokat a külföldi munkavállalókkal szemben vagy sem.
Nemzetközi munkaközvetítés
A törvénymódosítás tervezete szerint a fő szabály az, hogy nem alkalmazzuk az engedélyeztetést, ám ha ezt velünk szemben más ország megteszi, akkor erre a kormánynak is lehetőséget nyújt majd a foglalkoztatási törvény.
Mindezen túl az EU-tagsággal egy időben Magyarország is bekapcsolódik az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EUS) rendszerébe, aminek a törvényi hátterét ugyancsak a módosítás adja. E kapcsolódással a hazai munkavállalók is naprakész információkat kaphatnak a többi EU-országban feltárt elhelyezkedési lehetőségekről, azok feltételeiről. Ezzel – praktikusan – be lehet kapcsolódni a nemzetközi munkaközvetítés rendszerébe. Egyelőre a gyakorlati megvalósításról nincs döntés, csupán annyi tudható – mondta Pulay Gyula –, hogy a kijelölt munkaügyi kirendeltségeken lehet majd e szolgáltatást igénybe venni.
A kormányzat álláspontja szerint egyébként e szolgáltatás elindításával sem kell arra számítani, hogy megkezdődik egy, a korábbinál nagyobb mértékű elvándorlás. Elsősorban a két szélsőség, vagyis az alulképzett, szakképesítés nélküli, segédmunkát vállalók, valamint a nagyon magasan képzettek körében várható, hogy néhány ezren másutt is szerencsét próbálnak.
Változik az ellátórendszer
Összességében azonban – főként a fiatalabb korosztály képviselői közül – néhány tízezres lehet majd az elvándorlók száma. Persze már ma is van néhány olyan szakma, amely nálunk nagyon rosszul fizetett, ugyanakkor ezekre a szakemberekre nagy szükség van az EU országaiban is. Ilyenek például az ápolónők. Nekik – és még néhány szakma képviselőinek – jó esélyük van arra, hogy a csatlakozást követően akár nagyobb számban is munkát vállaljanak külföldön. Ez azonban nem jelent a mostaninál nagyobb gondot nálunk, hiszen utánpótlás hozzánk is érkezik.
Az EU-csatlakozás feltételeinek biztosítása mellett nagyon fontos része a törvénymódosításnak a munkanélküli-ellátó rendszer átalakítása, amely – a mostani kétlépcsős helyett – gyakorlatilag ismét háromlépcsős lesz. A kilenc hónapos munkanélküli-ellátás mellé ugyanis – 2003. július elsejétől – belép egy új forma, az álláskeresést ösztönző juttatás. Ennek ideje – a kormány javaslata szerint – 45 éves korig 180 nap, míg e korhatár felett 270 nap lesz. Erre az időszakra a munkát keresők a minimálnyugdíj összegének 85 százalékát, mintegy 20 ezer forintot kapnak majd az MPA decentralizált keretéből. Becslések szerint ez az intézkedés 30-40 ezer embert érint majd.
A rendszer harmadik elemeként pedig – eddigi formájában – továbbra is megmarad a szociális segély, amit az érintettek az önkormányzatoktól kapnak. Másik lényeges változás – amellyel a kormány az egész életen átívelő tanulás elvét kívánja a gyakorlatba átültetni – várhatóan az lesz, hogy azok, akik képzésen vesznek részt, a keresetpótló támogatás összegének – amely ma 19 000 forint – a dupláját kapják a tanulás idejére. Ez alanyi jogon annak adható, aki legalább 25 órás képzésben vesz részt, és a családjában három eltartott van.
"Új kassza" jön létre
E módosítás várhatóan az idősebb családosok számára teszi lehetővé, hogy – az időleges feketemunka helyett – valamilyen képzettséget szerezzenek, s ekképpen esélyük nyíljon az elhelyezkedésre. Ez az intézkedés – amely 2003. január elsejétől lép hatályba – egyben a feketemunka elleni fellépést is célozza, hiszen egy adott társadalmi rétegben jótékony hatása lehet.
Kormányzati becslések szerint ez a módosítás potenciálisan mintegy tízezer embert érinthet, s költsége éves szinten félmilliárd forintra tehető. Ez utóbbit szintén az MPA finanszírozza.
A mostani törvénymódosítás ugyanakkor némiképp változtat a Munkaerő-piaci Alap szerkezetén is, ezt a megváltozott kormányzati célok, illetve a törvénymódosítás más passzusai igénylik. Eszerint ugyanis kettéválik a szakképzési alaprész, s egy része az ifjúság képzésének finanszírozására az Oktatási Minisztériumhoz kerül, míg a kevésbé fiatalok számára létrejön a felnőttképzési keret. Ennek forrását a szakképzési hozzájárulás jelenti majd, amely 2003-ban mintegy 6 milliárd forint lesz.
Az új "kassza" létrehozásával egyébként újabb lehetőség nyílik a befektetések ösztönzésére, hiszen ebből a felnőttképzésre – az újonnan felvett és a régi dolgozók átképzésére – egyaránt lehet majd normatív alapon támogatást kapni.
A törvénymódosítás csak a kereteket adja, ám a végrehajtási rendelet írja elő majd a felosztás szabályait. Ebben az esetben ugyanis – fejlettségtől függően – az egyes régiók különböző mértékben részesedhetnek a forrásokból. A törvénymódosítás hatásaként azzal lehet számolni – vélik a szakminisztériumban –, hogy több tízezer ember számára hoz pozitív változást. Ez elsősorban abban jelentkezik majd, hogy jelenleg évente több tízezer ember kerül ki az ellátórendszerből, akiket azonban e szabályozással ettől meg lehet menteni. Így megmarad a kapcsolatuk a munka világával, s lehetőségük nyílik arra, hogy valamilyen módon állást találjanak. Persze az is igaz: e módosítás hatására nem várható, hogy csökken a munkanélküliek száma, sőt formálisan még nőhet is.
Nem ilyen optimisták a törvénymódosítással kapcsolatban a munkaadók és a munkavállalók, akik a javaslataikkal már némiképp változtattak az eredeti elképzeléseken. Mint Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke elmondta, a munkanélküli-ellátás átalakításával, illetve az álláskeresés ösztönzésével kapcsolatban több kifogásuk is van. Egyrészt ez a munkanélküli-járadék idejének kitolását jelenti, ami nem jelent igazán megoldást az egyén problémájára. Másrész aggályos, hogy a munkanélkülit elszakítják az önkormányzattól – mint intézménytől –, ahol a leginkább ismerik a gondjait (ez főként a kisebb településeken igaz). Így nem biztos, hogy az új gyakorlat jobb lesz, mint a jelenlegi.
Növekvő kiadások
Ezenkívül pénzügyi fenntartások is megfogalmazódnak a rendszer működtetésével kapcsolatban. Ugyanis míg a kormány egyik intézkedésével csökkenti a foglalkoztatási alaprész bevételeit, addig másik intézkedésével növeli a kiadásokat. A munkaadók még nem láttak az új rendszer működését elemző pénzügyi hatástanulmányt. Ugyanakkor viszont kedvezően ítélik meg a módosításnak azt a részét, amely szerint a foglalkoztatási alaprész támogatja a munkaadói és munkavállalói szervezetek tevékenységét. Ez fontos lépés a társadalmi párbeszéd fejlesztésének irányába. Ugyanakkor a törvénymódosítás túlságosan általánosan fogalmaz e kérdésben, hiszen eszerint az érintett szervezetek és az illetékes miniszter évenként állapodnak meg a finanszírozás kérdéseiben. Ez túl sok veszélyt rejt magában, így szerencsésebb lenne – véli Rolek Ferenc –, ha az elosztás elveit a foglalkoztatási törvény vagy egy külön jogszabály szabályozná.
Bár a szakszervezetek elfogadják a módosítást, hiszen fő céljaival egyetértenek, ám a törvény szellemiségét, filozófiáját már elavultnak tartják. Véleményük szerint eljött az idő, hogy egy új foglalkoztatási törvényt alkosson a kormány, illetve a parlament – fogalmaz Fehér József, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára, a Munkaerő-piaci Alap Irányító Testülete munkavállalói oldalának soros elnöke. Az elmúlt 11 évben ugyanis 37-38 alkalommal módosították már ezt a jogszabályt.
Képzés és álláskeresés
A szakszervezetek egyebek közt azt szorgalmazzák, hogy egy-két hónapon belül álljon fel a törvény-előkészítő bizottság, s kezdődjék meg egy korszerű szellemiségű jogszabály kidolgozása, amely megfelel az EU munkaerőpiacának, sőt az európai gazdasági térség kívánalmainak is. Ami a jelenlegi módosítást illeti, a szakszervezetek úgy látják, hogy amit az Orbán-kormány elvett a munkavállalóktól, azt most visszakapják. Bár az eredeti tervek szerint az álláskeresés ösztönzését a kormányzat a rászorultság elve alapján kívánta biztosítani, azonban szakszervezeti követelésre ez alanyi jogon került be a tervezetbe. Ugyancsak igényli a szakszervezet, hogy az álláskeresés időszakát képzéssel lehessen megszakítani, majd a tanulmányok befejezése után mód nyíljék a további álláskeresésre. A gyakorlatban ez nagyon hasznos lehet a nehéz élethelyzetben lévő emberek számára. E javaslat elfogadtatására még van remény az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) október végi plenáris ülésén – vélték szakszervezeti oldalon.
Bár nem csak e törvényt érinti, azonban a munkavállalói szervezetek aggályosnak tartják – s ezt jelezték a szaktárcának is –, hogy míg az MPA támogatja az atipikus foglalkoztatási formákat, addig ennek munkajogi szabályozása nem történt meg a Munka Törvénykönyvében. A munkanélküli-ellátás összegével kapcsolatban – amire a mostani módosítás sem tér ki – ugyancsak fenntartásaikat hangoztatták a szakszervezetek. Míg ugyanis az utóbbi években mind a minimálbér, mind az átlagkereset jelentősen emelkedett, addig az ellátás összege évek óta változatlan. A kormány az emelésre tett javaslatot finanszírozási gondok miatt utasította el.
Ezzel szemben a szakszervezetek úgy vélik – mondta Fehér József –, hogy a Munkaerő-piaci Alap 1997-98 óta olyasmit is finanszíroz – mint például a rehabilitációs kiadások, a közcélú munka –, aminek támogatása nem az MPA feladata. Ezért a mostani kiadási szerkezetet felül kellene vizsgálni, s a kormányzatnak át kellene gondolnia azt is, hogy az MPA ne csak a munkaadók és a munkavállalók befizetései révén működjék, hanem a költségvetés is támogassa az alapot. Mindezek átgondolása után lenne lehetőség az ellátás összegének arányos emelésére.
