Zöld út az evának

Az egyszerűsített vállalkozói adóról (eva) zajló egyeztetés során több kritikus kérdésben is megegyezés született a Pénzügyminisztérium (PM) és a szakmai érdek-képviseleti szervezetek között. A jelenlegi koncepció szerint az eva révén az alkalmazottak, a nagyvállalatok és a jelentősebb költségek nélkül működő vállalkozások helyzete is javul, ám a középméretű cégek gondjait nem oldja meg az új konstrukció.

Érdekeltségi viszonyok

A változtatások egyik legfontosabb eleme, hogy az evát választók köre bővülhet. A betéti és a közkereseti társaságok, a kft.-k és az egyéni vállalkozók mellett azok is választhatják ezt a formát, akik egyéni vállalkozóként orvosi, állatorvosi vagy gyógyszerészi magántevékenységet folytatnak. Hasonlóképpen az ügyvédek, az egyéni szabadalmi ügyvivők, az önálló bírósági végrehajtók, továbbá a szövetkezetek, az ügyvédi, a szabadalmi ügyvivői és a végrehajtó irodák, valamint az erdőbirtokossági társulatok is bekerülhetnek e körbe.

Az evát választó vállalkozók kereszttulajdonlására vonatkozó passzus szigora – amely a legtöbb ellenérzést váltotta ki az érdekeltek körében – szintén enyhült. A PM által javasolt változat szerint a magánszemély csak egy helyen választhatja az evát: tehát egyéni vállalkozói minőségben, vagy azon gazdasági társaságok egyikében, amelyben részesedéssel rendelkezik. Közvetlen hozzátartozója azonban lehet egyéni vállalkozó, és egyéb vállalkozásokban fennálló érdekeltsége sem zárja ki az eva választását. Ha viszont egy magánszemély két társaságban is részesedéssel rendelkezik, akkor az utóbbiak közül csak az egyik választhatja az eva szerinti adózást. Ám ha az evaalany kapcsolt vállalkozásának számláz, akkor a bevételt kétszeresen kell figyelembe vennie az adóalap megállapításakor.

Egyéni vállalkozónál fontos kitétel még, hogy csak akkor lehet az eva alanya, ha azok a gazdasági társaságok, amelyekben 10 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedéssel rendelkezik, nem választják ezt az adóformát.

A törvény szerint az evát választó – saját döntése szerint – vagy az evatörvény bevételi nyilvántartásra vonatkozó szabályai, vagy a számviteli törvény szerint vezetheti nyilvántartásait. A házipénztárak adózása úgy enyhült, hogy a kettős könyvvezetés alá tartozó evaalanyoknak "átalakuláskor" egyáltalán nem kell ilyen adót fizetniük. E cégek az szja, illetve az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint juttathatnak bevételt tagjaik részére az elkülönítetten nyilvántartott forrásokból. Azon bt.-knek és közkereseti társaságoknak pedig, amelyek nem a kettős könyvvezetést választják, az eredménytartalékok pénzeszközei után kell teljesíteniük a 20 százalékos adókötelezettséget, és ezen adóalap után – további könnyítésként – százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást sem kell már fizetniük. A tárgyi eszközök után egyáltalán nem kell leróni a szóban forgó 20 százalékot, vagyis a végső változatból kikerült a vagyongyarapodás után fizetendő adó, amely az eva másik, számos kritikát kiváltó passzusa volt.

Az új adózási konstrukció lényeges eleme, hogy a vállalkozás bruttó árbevételének 15 százalékát kitevő eva kiváltja az áfát, a cégautóadót, illetve egyéni vállalkozóknál a vállalkozói személyi jövedelemadót (szja), valamint a vállalkozói osztalékalap után fizetendő szja-t. Gazdasági társaság esetében az áfán és a cégautóadón kívül a társasági adó, illetve az osztalék utáni szja helyett kell evát fizetni.

Az általános forgalmi adóról szóló törvény – a korábbi tervezet szerint – a jogutód nélküli megszűnés szabályait alkalmazta volna az evát választó áfaalanyokra. A parlamentnek benyújtott verzió szerint azonban az áfatörvény jogutódlással történő megszűnésére vonatkozó szabályait kell érvényesíteni, ami a vállalkozások számára kedvezőbb. (Ily módon a – megszűnéshez kapcsolódó – bevallás során az adóalany tulajdonában lévő olyan termékek után, amelyekhez előzetesen felszámított, levonható adó kapcsolódik, nem kell adót fizetni.)

Részmegoldás

Módosulnak a járulékfizetésre vonatkozó szabályok is. A főállású egyéni vállalkozó legalább a tárgyhónapot megelőző hónapban érvényes minimálbér után köteles járulékot fizetni vállalkozói kivét esetén. A tervezet szerint a többes jogviszonyban álló egyéni vállalkozó az evaalap 4 százaléka, a kiegészítő tevékenységet folytató pedig az evaalap 10 százaléka után lenne köteles járulékot fizetni.

A várakozások szerint az eva számos olyan vállalkozást érinthet, amely valamely ipartestületnek a tagja. Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke döntő áttörésként értékelte, hogy a PM több ponton is enyhítette az új adózási konstrukciót. A korábbi, szigorúbb változat esetén csak kevesek számára lett volna hozzáférhető, mert az – főképp a családtagok vállalkozói érdekeltségének tiltása által – sokakat kizárt volna az új rendszerből, miközben a keresztszámlázásokat nem tudta volna megakadályozni, lévén ahhoz nem kell rokonnak lenni.

A – másik neuralgikus pontnak számító – házipénztárak ügyében szintén elmozdulás történt. Ám az IPOSZ elnöke szerint e 12 év alatt felgyülemlett "rendezetlen helyzetű" pénztömeg kezelését nemcsak az "evások", hanem az egész magyar gazdaság számára biztosítani kellene, mégpedig EU-konform számviteli technikák alkalmazásával. Elsősorban azok jelentkeznek majd az eva rendszerébe, akik vagy a szellemi, vagy a fizikai erejüket adják el vállalkozás keretében. Ám azok számára, akik alkalmazottakat tartanak, szakmunkástanulókat nevelnek, beruháznak, kutatás-fejlesztést végeznek, az eva nem lesz előnyös. Az ő helyzetük javításáért is módosításokra lenne szükség az adójogszabályban. (Az IPOSZ egyébként – az egyéni vállalkozásokról szóló törvények újraalkotása kapcsán – az önfoglalkoztatók, illetve az egyéni cégek szétválasztását javasolja, mondván: ezt a kisvállalkozásoknak szánt támogatási források elkülöníthetősége is indokolja.)

Az adók tervezett mérséklésével az előzetes ígéretekkel ellentétben csak 2004-től csökkennek érezhetően az alkalmazottak szja-terhei – ami a foglalkoztatottak széles rétegei számára kedvező –, a jelentős költséghányaddal nem rendelkező, munkájukat értékesítő kisvállalkozások számára pedig az eva nyújt könnyítést. A nagyobb vállalkozások helyzete közismerten eleve könnyebb, hiszen napirenden van az adómentességet élvező beruházások összeghatárának csökkentése. Másfelől e cégek – magas jegyzett tőkéjük révén – jövedelmük nagy részét eleve a kedvezményes 20 százalékos kiegészítő adó mellett vehetik ki. Viszont megoldásra vár még a középréteg, a gazdasági élet gerincét képező, tíz fő alatt foglalkoztató vállalkozások helyzete.

Az IPOSZ szerint mindenekelőtt e 400 ezer vállalkozás tartalékolási gondjait kellene megoldani úgy, hogy az adómentes beruházás kedvezményes lehetőségét nem egy-, hanem ötéves időszakra kapják meg. (Ehhez modellként ajánlják az 1998-ig meglévő, úgynevezett tartalékalap-számlás megoldást.) Ezenkívül az IPOSZ – a foglalkoztatás ösztönzéséért – a járulékok mérséklését is fontos feladatnak tekinti, illetve a forgalmi adók csökkentését szorgalmazza, ami a beruházási kedvet élénkítené.

Könyvelői segítség

Korencsi László adószakértő jó elképzelésként értékelte az evát, mely rendszert a kereszttulajdonlásra vonatkozó szabályok enyhítése nyomán várhatóan sokkal többen választják majd, mintha a korábbi változat valósult volna meg. A szakember úgy látja: a feltételeknek megfelelő vállalkozások közül általában azoknak nem érdemes bejelentkezniük az eva hatálya alá, akik korábban nagy értékű beruházást valósítottak meg, illetve terveznek – hiszen a költségeket a hagyományos rendszer alapján írhatják le teljes mértékben –, továbbá akik nagy értékű eszközt, például gépjárművet vagy számítógépet bérelnek, és azok áfáját visszaigényelhetik. Végül azoknak sem érdemes az eva szerint adózniuk, akik nagy költségekkel dolgoznak, főképp, ha e kiadásoknak magas az áfatartalma. Célszerű előre azt is megvizsgálni, hogy az illető négy éven belül tervez-e beruházást.

Az viszont túlzó várakozás, hogy az evát választóknak nem lesz szükségük könyvelőre. Ugyanis az alkalmazottakkal rendelkező cégeknek a későbbiekben is el kell végezniük a foglalkoztatással kapcsolatos adminisztrációs munkát, illetve a vállalkozás saját adó- és járulékkötelezettségeit szintén rendszeresen be kell vallaniuk. Hasonlóképpen a vállalkozónak mint természetes személynek is el kell készítenie évente a személyijövedelemadó-bevallást.

Ajánlatos viszont a nagy értékű beruházások számláit megőrizni. Ez nemcsak az esetleges garanciaigény érvényesítése miatt fontos, hanem azért is, hogy ha a vállalkozás a későbbiekben – bármilyen okból – kikerülne az evakörből, akkor eszközeinek még nem amortizálódott részét költségként érvényesíthesse, illetve visszaigényelhesse annak áfatartalmát. Végül, ha egy vállalkozás a beszerzett eszközökkel csökkenteni kívánja az iparűzési adó alapját – tehát nem az evaalap 50 százaléka után kívánja fizetni a helyi adót –, annak az eszközök, az anyagok értékét továbbra is könyvelnie kell. (Egyébiránt, a szakértő abban sem biztos, hogy az előbbiekben fel nem sorolt evás adóalanyok nem gyűjtik majd a számlákat: a későbbiekben ugyanis a nem evás vállalkozások nevére kérhetnek, sőt esetleg maguk adhatnak majd számlát – másoknak.)

Elemző számítás

A PM modellszámításai (lásd táblázatunkat) három alapesetben hasonlítják össze a jelenlegi, illetve az eva szerinti adózás esetén fizetendő adóterheket és a megmaradó nettó jövedelmeket. Az "A" variáció évi 8 millió forint nettó (áfamentes) árbevételt jelez, 2 millió forint (nettó) költség mellett. A "B" eset 8 millió forint nettó árbevételre és 4 millió forint költségre vonatkozik, a "C" eset pedig 8 millió forint nettó árbevételt és (nettó) 6 millió forint költséget feltételez. A táblázatból kitűnik, hogy 4 millió forint költség mellett még az eva ígér magasabb nettó jövedelmet, ám 6 millió forintos kiadás esetén már nem érdemes kilépni a jelenlegi adórendszerből – ami megerősíti azon előzetes számításokat, melyek a költségek határértékét a teljes árbevétel 55 és 65 százalékában határozzák meg. (A költségek magas áfatartalma esetén e sávhatároknál alacsonyabb, áfaköteles kiadások híján pedig ennél magasabb költségeknél célszerű az evát választani.) A "D" eset a főállású munkaviszony mellett mellékállású vállalkozói tevékenységre vonatkozik, 1,2 millió forint éves – vagyis havi 100 ezer forint – nettó árbevétel és 240 ezer forint éves költség mellett. Az "E" eset ugyancsak az előbbi konstrukcióra vonatkozik – csak 480 ezer forintos költségszint mellett –, és "F" eset szintén, ám ekkor a költségek összege 720 ezer forint. Táblázatunk a hagyományos adózás esetén nem tartalmazza a 20, illetve a 35 százalékos kiegészítő adót, sem az utóbbi mellett fizetendő 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást.