Hatásköri szabályok
Arra kérdésre, hogy a magánemberek, a különböző cégek milyen ügyeiket intézhetik a polgármesteri hivatalokban (körjegyzőségeken), illetve az azok részeként működő okmányirodákban, lehetetlen kimerítően válaszolni. A különböző igazolványok kiállítása, a kereskedelmi tevékenység megkezdésének engedélyezése, az utcai árusítás, a súlyadó megfizetése, a talált tárgyak leadása, a marhalevél kiállítása, a fakivágási és az építési engedélyek megszerzése, a szociális ügyek, egyes esetekben az oktatási intézmények működési engedélyének megkérése és még számtalan állami és önkormányzati hatáskör jöhet szóba. Azért, hogy eligazodjunk közöttük, nem árt hatáskörök szerint csoportosítást végezni.
Államigazgatási ügyek
Az államigazgatási ügyeket a törvény nagy többségében a jegyzőhöz telepíti. Az ügyfelek számára ez jó, hiszen ügyeik nagy részét helyben intézhetik. A jegyző vezetése alatt álló polgármesteri hivatal végzi ezeknek az ügyeknek az előkészítését és a végrehajtását. A jegyző hatáskörébe tartozó ügyek köre azonban rendkívül szerteágazó, ezért azok közül az átlagpolgár és a vállalkozói szféra érdeklődésére számot tartó eseteket vesszük sorra.
Körzetközponti jegyzők
Vannak olyan jegyzői hatáskörök is, amelyekkel csak "kiemelt", városi, úgynevezett körzetközponti jegyzőket ruháztak fel. A körzetközponti jegyző ilyen kiemelt feladatainak végrehajtását végzi az okmányirodán keresztül, amelyet a polgármesteri hivatal részeként működtet.
Önkormányzati ügyek
Önkormányzati ügyekben a képviselő-testület, a polgármester, a bizottság hozhat döntéseket. Azonban a döntések, az önkormányzati rendeletek végrehajtása során is a hivatal, az ügyintézők "találkoznak" a lakossággal. A jegyzők és polgármesteri hivatalok szerepe tehát kettős: nemcsak az államigazgatás helyi letéteményesei, hanem a helyi önkormányzat szerveinek (képviselő-testület, polgármester, bizottságok) kiszolgálóapparátusai is.
Az önkormányzati döntések jogszabályok is lehetnek, ugyanis a törvények egyrészt lehetőséget adnak arra, hogy az önkormányzatok helyi rendeletben, a helyi sajátosságokat a legmesszemenőbben figyelembe véve szabályozzák az életviszonyokat, másrészt kötelezhetnek is helyi jogalkotásra. Ezekből a rendeletekből a helyi polgárokra, a gazdasági élet szereplőire nézve számos kötelezettség hárul.
Az eljárás rendje, költsége
Az ügyintézés – szinte valamennyi formájában – az államigazgatási eljárás szabályai szerint folyik (ahol nem, ott erre külön kitérünk), ahol az ügyfelek jogait a törvény garantálja. Az ügyintézési határidő általában 30 nap, de ettől egyes ügyfajtákban hosszabb, vagy rövidebb határidő is lehetséges. A képviselő-testület 30 napon túl is meghozhatja döntését, de legkésőbb a soron következő testületi ülésen.
A hatóság döntéséről határozatot hoz. A határozatnak meg kell felelnie a törvényben foglalt formai és tartalmi követelményeknek. A hivatalok által kiállított igazolványok, hatósági bizonyítványok is határozat jellegű okiratok. A hatóság valamely igazolvány vagy hatósági bizonyítvány megtagadásáról is határozatot köteles hozni. Ennek a jogorvoslati lehetőség miatt van jelentősége.
Az államigazgatási eljárásról szóló 1981. évi I. törvény (Áe.) 16. §-ának (4) bekezdése lehetőséget biztosít a magánszemély ügyfél számára arra, hogy az elsőfokú eljárás megindítására irányuló kérelmét az eljárásra hatáskörrel rendelkező illetékes közigazgatási szerven kívül a lakóhelye vagy munkahelye szerint illetékes jegyzőnél is előterjeszthesse. A jegyző ilyenkor köteles az ügyet áttenni oda, ahová tartozik. Ez a szabály azt a célt szolgálja, hogy a hatásköri, az illetékességi szabályok ismeretének hiánya, illetve utazási nehézségek miatt senkit ne érjen hátrány hivatali ügyeinek intézése során.
Jogorvoslat
A határozatok ellen jogorvoslatnak van helye. Az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint felettes szervként a közigazgatási hivatal vezetője bírálja el a jogorvoslatokat szinte minden olyan államigazgatási hatósági ügyben, amelyben első fokon a jegyző vagy a képviselő-testület hivatalának ügyintézője jár el. A fellebbezési határidő a határozat közlésétől számított 15 nap.
A képviselő-testület elsőfokú határozata ellen nincs helye fellebbezésnek, de a határozat felülvizsgálatát – jogszabálysértés esetén – a bíróságtól lehet kérni, a határozat közlésétől számított 30 napon belül.
A képviselő-testület jár el másodfokon a polgármester, vagy valamelyik bizottság által – átruházott hatáskörben – önkormányzati hatósági ügyben hozott elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezés ügyében. A másodfokú határozat ellen is – az előbbi módon – bírósághoz lehet fordulni.
Illetékek
Az ügyintézés díját, az illetéket az eljárás kezdeményezésével egyidejűleg, az arról szóló iratra ragasztott illetékbélyeggel kell megfizetni. Ez a díj ügyfajtánként más lehet. Az általános tételű eljárási illeték, tehát amit eltérő rendelkezés hiányában az elsőfokú eljárásban fizetni kell, 1500 forint.
A fellebbezés illetéke – eltérő törvényi rendelkezés hiányában, és ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben megállapítható – a fellebbezéssel érintett, vagy a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 200 forint, de legalább 3000 forint, legfeljebb 300 000 forint. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 3000 forint.
Okmányirodák
Az ügyfelek könnyebb, gyorsabb kiszolgálása a leggyakoribb ügyeikben, valamint a korszerű, az egységes európai normákhoz is igazodó okmánycsalád bevezetésének együttes igénye hívta létre az okmányirodákat. Ezzel egyidejűleg sor került a régi típusú igazolványok újakkal való felváltására is. A bevezetett új okmányok formájukban és adattartalmukban az Európa számos országában elterjedt, bevált megoldásokat követik.
Korábban a különböző igazolványokat más-más hatóságoknál kellett beszerezni. Ez párhuzamos adatnyilvántartást is jelentett. Most a leggyakoribb okmányokat egy helyen, az okmányirodákban állítják elő, illetve adják ki. Az okmányirodákat a körzetközponti jegyzők – akik egyben az itt intézett ügyekben a hatáskör címzettjei is – működtetik a polgármesteri hivatal részeként. Ezeket az irodákat korszerű infrastruktúrával szerelték fel, és az új szemléletű ügyintézésre felkészített "nyilvántartási és okmányügyintéző" képesítésű köztisztviselőket alkalmaznak.
Személyazonosító okmányok
Itt adják ki az állandó, vagy ideiglenes személyazonosító okmányokat, ahol az ezzel kapcsolatos adatkezelés, fénykép-, aláírás-felvétel is megtörténik (nemcsak a magyar állampolgárok számára, hanem a bevándorolt, valamint menekült jogállású személyek számára is). Állandó személyazonosító igazolvány annak a személyi adat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó, Magyarországon élő, 14. életévét betöltő polgárnak, bevándorolt vagy menekült jogállású személynek adható, aki személyazonosságát és a személyazonosító igazolványban szereplő adatait okiratokkal megfelelő módon tudja igazolni.
Az állandó személyazonosító igazolvány kiváltására jogosult polgár nem minden esetben, hanem csak akkor köteles az állandó személyazonosító igazolvány kiadását kérni, ha nem rendelkezik más, érvényes hatósági igazolvánnyal, illetőleg ha a törvény a személyazonosító igazolvány bemutatását kötelezővé teszi. Azok a hatósági igazolványok teszik feleslegessé a személyi igazolvány kiváltását, amelyek tartalmazzák az illető nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, arcképét és saját aláírását. A 14 éves kor alatti személyek tanulói igazolvánnyal igazolhatják magukat.
A jogosult részére ideiglenes személyazonosító igazolványt kell kiadni, ha állandó személyazonosító igazolványát elvesztette, vagy az megsemmisült, és nem rendelkezik más személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvánnyal, vagy ha személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvánnyal nem rendelkezik, és az állandó személyazonosító igazolvány átmenetileg nem adható ki.
Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás illetéke – főszabály szerint – 1500 forint. Ha az eljárásban az állandó személyazonosító igazolvány átmenetileg nem adható ki, és ezért ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadása is szükséges, az eljárás illetéke összesen 3000 forint.
Illetékmentes a más személyazonosító okmánnyal nem rendelkező, 14. életévét betöltő polgár első állandó személyazonosító igazolványa, ha azt annak a naptári évnek a végéig kéri, amelyben a 14. életévét betölti, továbbá a 70. életévét betöltött polgár állandó személyazonosító igazolványa.
Fényképet nem kell vinni, mert az igazolványhoz szükséges fényképet az ügyintéző elektronikus úton készíti el.
Lakcímet, valamint személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvány
A lakcímigazolványt a személyi igazolvány kiadásával párhuzamosan állítják ki, illetve önállóan akkor, ha a lakcím megváltozik. Ilyenkor az eljárás illetékmentes. Ha viszont az eljárás a személyi azonosítót vagy a lakcímet nem érintő adatváltozás miatt indult, az ilyen hatósági igazolvány illetéke 500 forint. Ha a személyi azonosító és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadását azért kérik, mert az igazolvány elveszik, megsemmisül, megrongálódik, az eljárás illetéke 1000 forint.
Abban az esetben, ha a lakcímkártya cseréjére lakcímváltozás miatt kerül sor, a lakcímváltozást a lakóhely szerint illetékes jegyzőnél kell bejelenteni. Erre azért van szükség, mert a helyi hivatalok könnyebben tudják ellenőrizni azt, hogy nehogy fiktív lakcímbejelentésről legyen szó. Az okmányirodák a jegyző megkeresésére adják ki a lakcímkártyát.
Járművezetésre jogosító engedély
Az okmányirodák intézik a vezetői, az ideiglenes és a nemzetközi vezetői engedélyekkel kapcsolatos ügyeket. A gépjármű-vezetői engedély kiadására irányuló eljárás illetéke 4000 forint. A vezetői engedély eltűnése, megsemmisülése, megrongálódása esetén a vezetői engedély kiadásáig a közlekedési igazgatási hatóság kérelemre ideiglenes vezetői engedélyt állít ki.
A gépjármű igazgatáshoz számos – hivatalból, illetve kérelemre indult – eljárás tartozhat. Az okmányiroda kérelemre adja ki a különböző járműokmányokat, ilyenek a forgalmi engedély kiadása, a rendszám meghatározása, a jármű nyilvántartásba vétele a jármű forgalomba helyezésekor, a törzskönyv, azaz a jármű tulajdonjogát igazoló hatósági okmány kiállítása is. Emellett itt végzik a tulajdonosváltozás átvezetését, a gépjármű forgalomból való kivonását is.
A forgalmi engedély és a törzskönyv kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke egyaránt 4000 forint.
Egyéni vállalkozói igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés
Vállalkozói igazolvány kiadása
A vállalkozói igazolvány kiadására irányuló eljárás kérelemre indul. A kérelmet nyomtatványon kell benyújtani. A kérelemnek a következő adatokat kell tartalmaznia:
– személyi adatok,
– adóazonosító,
– adószám,
– taj-szám,
– szakmakód,
– statisztikai számjel,
– székhely,
– telephely,
– adószám.
Amennyiben a kérelmező nem rendelkezik adóazonosító jellel, azt a körzetközponti jegyző kéri meg. A kérelemhez mellékelni kell az érvényes hatósági erkölcsi bizonyítványt – külföldi kérelmező esetében a büntetlenségét igazoló okirat hiteles magyar fordítását – is. (A mellékelt okiratokat eredetiben vagy az eredetiről készített hivatalos másolatban, külföldön kiállított okiratot hiteles magyar fordításban kell csatolni.)
A vállalkozói igazolvány kiadása iránti eljárás illetéke 5000 forint. Van azonban egy kivétel. A gazdasági kamarák feladatainak átadásáról szóló 2000. évi LXXXIII. törvény hatálybalépése előtt – tehát még a gazdasági kamarák által – kiadott vállalkozói igazolványok 2002. július 30-án érvényüket vesztették. Ezeket az igazolványokat az okmányirodákban eredetileg eddig az időpontig illetékmentesen lehetett kicserélni. Törvénymódosítás következtében az illetékmentes cserére – változatlan adatokkal – 2003. február 15-ig még lehetőség van. Aki e kötelezettségének a fenti időpontig nem tesz eleget, megszűnt vállalkozásnak tekintendő, és a megszűnés szabályai szerint köteles elszámolni.
Adatmódosítás
A vállalkozói igazolványban feltüntetett adatok módosításáért – a módosítások számára tekintet nélkül – 2000 forint illetéket kell fizetni.
Másolatkérés
A megrongálódott, megsemmisült, elveszett vállalkozói igazolványról kiállított másolat 3000 forint illeték alá esik.
Valamennyi polgármesteri hivatalban, körjegyzőségen közvetlenül intézhető ügyek
Útlevélkérelmek előterjesztése
Az útlevélhatóság a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó, Választási Hivatala. Az útleveleket ez a hivatal adja ki, de az útlevélkérelmeket a jegyző útján kell előterjeszteni, és azokat az okmányirodák is befogadják. (Várhatóan a jövő évtől az útleveleket a személyi igazolvány szisztémája szerint az okmányirodákban fogják kiadni.)
A magánútlevél kiadásának illetéke 4000 forint, ha a magánútlevél érvényességi ideje 10 év, 6000 forint. A kérelem benyújtásának időpontjában a 18. életévét be nem töltött személy és a 70. életévét betöltött személy magánútlevelének illetéke – érvényességi időtől függetlenül – 1000 forint. (Az elveszett, megsemmisült, továbbá a megrongált és utazásra alkalmatlanná vált úti okmány helyett kiállított új úti okmány kiadásának illetéke a fentebb meghatározott illeték kétszerese.) Az útlevél-hatósági eljárásban benyújtott fellebbezés illetéke 4000 forint.
Üzlet működési engedélye
Kereskedelmi tevékenység – néhány kivételtől eltekintve – a működési engedély keretei között csak olyan üzletben folytatható, amelynek működését az üzlet helye szerint illetékes jegyző jogerősen engedélyezte. A működési engedély kiterjed arra is, hogy a kereskedő az üzlete üzletkörébe tartozó árut alkalmi rendezvényen, valamint nem közterületi ideiglenes árusítóhelyen alkalomszerűen értékesítse (alkalmi árusítás), ha jogszabály azt nem korlátozza, vagy nem zárja ki.
A működési engedély iránti kérelmet az üzlet helye szerint illetékes jegyzőnél kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az üzlet címét, a tulajdonos nevét, a használat jogcímét, az üzletben folytatni kívánt tevékenységeket, TEÁOR-szám szerint (első helyen azt, amit a kereskedő főtevékenységnek szán), nyitvatartási időt, az üzlet – tevékenységre egyértelműen utaló – megnevezését. A kérelemhez csatolni kell a tevékenység végzésére jogosító képesítési előírásokat, valamint a tevékenység által megkívánt szakhatósági hozzájárulásokat (pl. ÁNTSZ, tűzvédelmi, építésügyi, növény-egészségügyi, talajvédelmi hatóság, rendőrség hozzájárulását). A jogszabályoknak megfelelő kérelem esetén a jegyző köteles kiadni a működési engedélyt.
Üzlettel nem rendelkező kereskedő az alábbi tevékenységeket végezheti:
– vásáron és piacon kereskedelmi tevékenységet, házaló kereskedést folytathat,
– közterületen (közterület-használati engedély birtokában), munkahelyen, oktatási, nevelési, egészségügyi, kulturális, sportintézmény területén, magánterületen automatából csomagolt élelmiszert, egyes italokat, vegyi árut, napi cikket, dohányárut értékesíthet,
– PB-gázpalackot, 2000 főnél kisebb lakosságszámú településen működő postahivatalokban alkoholmentes italt, vegyi árut, napi cikket, kávét, dohányterméket és csomagolt élelmiszert árusíthat.
Közterületen – a szükséges hatósági és közterület-használati engedély birtokában – csak taxatíve meghatározott termékek értékesíthetők, például napilap és hetilap, folyóirat, könyv, levelezőlap, virág, léggömb, zöldség, gyümölcs. Az egyes ünnepekhez kapcsolódó alkalmi árusítás csak az ünnepeket megelőző húsz napban engedélyezett.
Az üzlet működési engedélye iránti eljárás illetéke 5000 forint. A működési engedélyben feltüntetett adatok módosításáért – a változtatások számára tekintet nélkül – 2000 forint illetéket kell fizetni.
Ha a működési engedélyt külön jogszabályban megállapított határidőn belül az üzlet fekvése szerint illetékes jegyző által záradékolt bejelentés alapján már működő üzletre kérik, az eljárás 2000 forint illeték alá esik.
A megrongálódott, megsemmisült, elveszett működési engedélyről kiállított – az eredetivel pontosan egyező és egyenlő értékű – másolat illetéke 2000 forint.
Közterület-használat engedélyezése
Közterület rendeltetésszerű használatához senkinek nem kell engedélyt kérnie. A közterületek nem rendeltetésszerű használatát a helyi önkormányzatok törvényi felhatalmazás alapján maguk szabályozhatják. Az önkormányzatok általában rendeletükben részletesen szabályozzák a használat minden feltételét és a használat díját is. A használatnak kétféle jogcíme lehet – az önkormányzat szabad választásától függően –, hatósági engedély vagy bérlet. Az önkormányzat kezelheti önkormányzati hatósági ügyként a használat engedélyezését, ebben az esetben az Áe. szabályai szerint eljárva a képviselő-testület, vagy – átruházott hatáskörben – a bizottság, a polgármester hatósági határozatot hoz. Ha bérleti szerződés a rendeletben meghatározott konstrukció, akkor az Áe. szabályai nem alkalmazhatók, az önkormányzat és a használó között bérleti szerződés jön létre. Utóbbi esetben a jogvitás ügyek a polgári jog eszközeivel orvosolhatók.
Az eljárást az önkormányzati rendeletek általában úgy szabályozzák, hogy a használat iránt kérelmet kell benyújtani, melyeket a képviselő-testületnek vagy bizottságnak a rendelet keretei között kell elbírálni. Az engedélyező határozat, illetve a bérleti szerződés tartalmazza a használat módját, helyét, időtartamát, díját (közterület-használati, illetve bérleti díj).
Az autonóm szabályozásból következik, hogy a szabályozás településenként eltérő lehet, amely vagy kiadható bizonyos tevékenységekre, illetve nem adható ki, köthető vagy nem köthető bérleti szerződés.
Engedélyhez kötött tevékenységek lehetnek:
– a mozgó árusítás,
– a vásár,
– az engedélyezett termékek közterületen való értékesítése,
– a kulturális, sport egyéb rendezvények,
– jármű, építőanyagok, tüzelő tárolása,
– a vendéglátó-ipari előkert,
– az árusítópavilon közterületen való elhelyezése,
– az építési létesítmények (állvány stb.),
– a hirdetőtábla (választási kampány célú hirdetőberendezés is), reklámhordozó elhelyezése,
– a közterületre nyúló cégtábla, homlokzat létesítése.
Az üzletek működésére vonatkozó szabályok között is szerepel, hogy az egyébként az üzletek működésére vonatkozó központi szabálynak megfelelő árusítás a közterület-használat helyi szabályainak is meg kell hogy feleljen. Például az érintett kereskedő a közterületen való árusításnak az üzletek működéséről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendeletben meghatározott lehetőségével csak az adott település önkormányzati rendeletében foglaltaknak is eleget téve élhet. Közterület meghatározott célú igénybevételét, illetve közterület meghatározott részének igénybevételét a rendelet megtilthatja. Törvény ad felhatalmazást arra is, hogy a középületeken vagy a közterület meghatározott részén választási plakát elhelyezését rendelet kizárólag környezetvédelmi, műemlékvédelmi okból megtiltsa. A rendelet szabályozza a fizetendő díjakat, általában az elfoglalt terület nagyságához, a használat időtartamához igazodóan. A rendelet a díjfizetés alól egyes esetekben mentességet adhat.
Parkolás
A közterület-használat speciális esete a parkolás. A parkolás rendjét az önkormányzatok szintén rendeletben határozzák meg. Maguk állapítják meg a parkolási övezetek határait, az egyes övezetekre vonatkozó díjakat, meghatározott területekre való behajtást, az ott várakozás korlátozását, tilalmát, a kerékbilincs elhelyezésének eseteit, a parkolás szabályainak esetére érvényes szankciókat. A rendeletben foglaltak megszegését az önkormányzatok szabálysértéssé minősíthetik. A szabálysértési bírság önkormányzati rendeletben megállapítható felső határa 30 000 forint. (A szabálysértési hatóság ilyen ügyekben a jegyző, eljárása során külön törvényt, a szabálysértési eljárásról szóló 1999. évi LXIX. törvényt kell alkalmazni.)
Adó- és értékbizonyítványok kiállítása
Az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által kiállított adó- és értékbizonyítvány tartalmazza az ingatlan és az ingatlanszerzők (tulajdonosok) adatait, az érték megállapításánál figyelembe vett tényezőket, továbbá az ingatlannak az adott időpontban fennálló forgalmi értékét.
Az adó- és értékbizonyítványt a jegyző kérelemre kiadja
– a családi gazdálkodó, a mezőgazdasági kis- és középüzem általi – a 317/2001. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján – termőföldvásárláshoz (csak a családi gazdálkodó részére), telephely-létesítéshez, -vásárláshoz, szőlő, gyümölcsös telepítéséhez, mezőgazdasági gép beszerzéséhez, forgóeszköz-beszerzéshez felveendő hitel kamattámogatásának igényléséhez,
– az ingatlan végrehajtása során a becsérték megállapításához,
– a külföldiek ingatlanszerzéséhez a közigazgatási hivatalhoz benyújtandó kérelemhez,
– ha a termőföldet a Nemzeti Földalapnak felajánlják. (A vételár meghatározásánál elsősorban az adó- és értékbizonyítványban meghatározott összeget kell alapul venni. Nem lehet megvásárolni a felajánlott termőföldet, ha a tulajdonos által közölt eladási ár a települési önkormányzat jegyzője által kiállított adó- és értékbizonyítványban meghatározott összeget, illetőleg – ha az magasabb – a helyben kialakult piaci árat meghaladja.)
Az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránti eljárásért 3000 forint illetéket kell fizetni. Ha egy beadványban több ingatlanra vonatkozó adó- és értékbizonyítványt kérnek, az illetéket ezek számától függően, külön-külön kell megfizetni.
követelmények a közigazgatással szembenÉsszerűség, hatékonyság, szakszerűség Elvárható az ésszerű munkamegosztás, a hatékonyság, azaz hogy a gyakrabban előforduló, egyszerűbb ügyek helyben elintézhetők legyenek. Célszerű viszont a bonyolultabb, nagyobb szakismeretet igénylő ügyek esetében az ügyintézést koncentrálni (például egyes ügyeket csak a városi hivatalok láthatnak el, vagy maguk az önkormányzatok döntenek úgy, hogy bizonyos feladataiknak nem önállóan, hanem társulás formájában tesznek eleget). Elvárható a gyorsaság, a szakszerűség is. Az ügyfélnek jelentős – nemritkán anyagi – érdeke fűződik a szakszerű és gyors eljáráshoz, ahhoz, hogy őt a hatóság csak a minimális ideig tartsa bizonytalanságban az ügye kimenetelét illetően, és jogszabályoknak megfelelő döntést hozzon. Ezért a döntést a hivataloknak záros határidőn belül meg kellene hozni, az engedélyt megadni, hatósági igazolványt kiadni stb. Informatikai rendszer Fontos a közigazgatásban az informatikai rendszer kiépítése is. Ezen a téren az utóbbi időben hatalmas előrelépés történt. A számítógépek használatának mindennapossá válása kihat az ügyintézés gyorsaságára is. A nyilvántartások "gépesítése" gördülékenyebbé és hatékonyabbá teszi az adatfeldolgozást. Emberi tényező Nagyon fontos az emberi tényező is. Ahhoz, hogy a köztisztviselők a változó körülmények között megállják a helyüket – a versenyszférában alkalmazottakhoz hasonlóan –, folyamatosan kell hogy képezzék magukat. Elvárható az is, hogy az ügyintézés szolgáltató jellegű legyen, amelynek során az érintettek jogkövető magatartás esetén a közigazgatásban dolgozóktól nem a hatósági szigort, hanem a segítő szándékot kell hogy érezzék. Természetesen a szolgáltató, a feladatmegoldó, a szükségletkielégítő közigazgatás intézményi kereteit is ki kell ehhez építeni. Hatáskörök telepítése nem államigazgatási szervekhez Az igazgatási feladatok, hatáskörök más, nem államigazgatási szervekhez való telepítése is a közigazgatás szolgáltató jellegét erősítheti. Erre tettek – azóta sikertelennek bizonyult – kísérletet, amikor a vállalkozók hatósági ügyeinek intézését (pl. a vállalkozói igazolványok kiadását) a gazdasági kamarákra kívánták bízni. Az ilyen megoldásoknál nehézséget okoz a törvényesség ellenőrzése, továbbá az, hogy ezek a szervezetek részben hatóságként kell hogy viselkedjenek, vagyis be kell tartaniuk az államigazgatási eljárás szabályait a hatósági ügyintézés során. Polgári jogi jelleg Erősíteni kell az úgynevezett polgári jogi jelleget is. Egyre gyakoribb, hogy az állami, az önkormányzati szervek nem alá- fölérendeltségi viszonyban állnak a lakossággal, a gazdasági élet szereplőivel, hanem szerződéses, mellérendeltségi viszonyban. Előbbiek a szerződés megkötésénél mégis erősebb pozícióban lehetnek, hisz pl. a közterület-használati szerződés feltételeit maga a szerződő önkormányzat állapítja meg rendeletében. A jogorvoslatra az ilyen szerződések esetében a polgári jog általános szabályai szerint nyílik mód |
