Tételes egészségügyi hozzájárulás
Fizetési kötelezettség kifizetői jogviszony alapján
A tételes egészségügyi hozzájárulást a kifizetővel fennálló
– munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati, bírósági, ügyészségi, szolgálati jogviszony, valamint a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának szolgálati jogviszonya, a fegyveres erők szerződéses állományának jogviszonya,
– tagi jogviszony (kivéve az iskolai szövetkezetnek, szövetkezeti csoportnak a nappali tagozatos tanulóval, hallgatóval fennálló jogviszonyát), ha ennek alapján a tag a kifizető tevékenységében személyesen közreműködik,
– bedolgozói, megbízási, vállalkozási jellegű, illetőleg felhasználási szerződésen alapuló, valamint a segítő családtagi jogviszony, ha a természetes személy e jogviszonyából származó jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra számítva annak harmincadrészét,
– választott tisztségviselői jogviszony (ideértve a helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati képviselőt is), ha a választott tisztségviselő e tevékenységéből származó jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra számítva annak harmincadrészét,
– a munkanélküli-járadék vagy a keresetpótló juttatás folyósítása, továbbá
– a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának folyósítása
alapján kell megfizetni.
Korlát
A kettős adóztatás tilalma elvének megfelelően a tételes egészségügyi hozzájárulást akkor is csak egy jogviszony után kell megfizetni, ha a természetes személynek egyidejűleg több fizetési kötelezettséget keletkeztető, az előzőekben meghatározott jogviszonya áll fenn.
Fizetés havi gyakorisággal
A bedolgozói, megbízási, vállalkozási jellegű, a felhasználói szerződésen alapuló, az ún. segítő családtagi, továbbá a választott tisztségviselői jogviszonyban – amennyiben a jövedelmet nem havonként, hanem időszakonként vagy adott esetben a tevékenység befejezését követően fizetik ki –, a tételes egészségügyi hozzájárulást akkor is havonta kell fizetni, ha a jogviszony tartama alatt a jövedelem naptári napokra számított átlaga eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra számítva annak harmincadrészét.
Tételes egészségügyi hozzájárulás egyéb jogviszonyokban
Tanulói, hallgatói jogviszony
Tételes egészségügyi hozzájárulást kell fizetni – az említetteken túlmenően – az után a középfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató tanuló, hallgató után, aki nemzetközi szerződés vagy az Oktatási Minisztérium által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyt. Az egészségügyi hozzájárulást ezekben az esetekben az Oktatási Minisztérium fizeti meg.
Munkanélküliek
A munkanélküliek jövedelempótló támogatása után a tételes egészségügyi hozzájárulást a települési önkormányzat fizeti meg.
Munkaerő-kölcsönzés
A Munka Törvénykönyve szerinti munkaerő-kölcsönzés esetén a tételes egészségügyi hozzájárulást a munkaerőt kölcsönbe adónak kell megfizetnie.
Mentességek
Nem kell megfizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást
– a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj folyósításának,
– a keresőképtelenség (ide nem értve a betegszabadságot), a fizetés nélküli szabadság, az igazolatlan távollét időtartama, valamint a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés időtartama alatt, kivéve ha a mentesítés idejére munkabért (illetményt), távolléti díjat fizettek,
– a gyermekgondozási segély, az ápolási díj, a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt, kivéve ha a folyósításban részesülő az ellátás folyósítása alatt munkát végez,
– a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása, a tízévesnél fiatalabb, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek gondozása, valamint a 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása miatt engedélyezett fizetés nélküli szabadság,
– a sorkatonai (polgári) szolgálat teljesítése,
– a fogva tartás időtartama alatt.
Nem kell tételes egészségügyi hozzájárulást fizetnie továbbá annak – a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött – egyéni vállalkozónak, aki saját jogú nyugdíjasként, továbbá özvegyi nyugdíjban részesülő személyként folytat vállalkozói tevékenységet.
Fizetési korlát
Nem kell megfizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást az után a természetes személy után, akinek egyidejűleg több foglalkoztatása, jogviszonya is fennáll, a legalább heti 36 órai munkavégzéssel járó jogviszonyát meghaladó további jogviszonya alapján. Lényeges szabály, hogy a heti 36 órai munkavégzéssel azonosnak minősül az a jogviszony, amelyben a jövedelem eléri a mindenkori minimálbért.
Abban az esetben, ha a munkaidő egyik jogviszonyban sem éri el a heti 36 órát, a hozzájárulás-fizetési kötelezettség azt a kifizetőt terheli, amelyiknél a munkaidő a leghosszabb. Azonos tartamú munkaidők esetén, vagy ha a munkaidőt nem, vagy nem mindegyik jogviszonyban határozták meg, a hozzájárulás-fizetési kötelezettség azt a foglalkoztatót terheli, amelyiknél a jövedelem magasabb. Ha a munkaidő és a jövedelem is azonos, a hozzájárulás azt a kifizetőt terheli, akinél a jogviszony korábban kezdődött.
A hozzájárulás összege
A tételes egészségügyi hozzájárulás összege a jogviszony fennállásának időtartama alatt 2002. január 1-jétől 4500 forint (naptári naponként 150 forint).
Hozzájárulás töredék hónap esetén
Ha a hozzájárulás-fizetési kötelezettség alapjául szolgáló jogviszony nem áll fenn a hónap teljes időtartama alatt, a hozzájárulást naptári napokra kell megfizetni.
A hozzájárulás megállapítása, megfizetése
A tételes egészségügyi hozzájárulást a fizetésére kötelezett havonta állapítja meg, és a tárgyhót követő hónap – az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévet követő hónap – 12. napjáig fizeti meg.
Eljárási szabályok
Az egészségügyi hozzájárulás bevallására, megfizetésére, nyilvántartására, ellenőrzésére, a kötelezettség megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmény megállapítására, a tartozás beszedésére, behajtására, illetőleg az ezekkel összefüggő hatósági ügyben – bizonyos eltérésekkel – az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) rendelkezéseit kell alkalmazni, amely az egészségügyi hozzájárulást adóként kezeli.
Költségkülönbözet utáni fizetési kötelezettségAbban az esetben, ha a magánszemély részére önálló tevékenysége alapján, avagy költségtérítés címén teljesítenek kifizetést, és a magánszemély bármely bevételéből az adóelőleg megállapításánál – az adózó nyilatkozata alapján – figyelembe vett költség meghaladja az adóbevallásban elszámolt igazolt költséget, akkor az adóelőleg megállapításánál a magánszemély nyilatkozata alapján figyelembe vett költség és az adóbevallásban elszámolt igazolt költség különbözete után a magánszemélynek a 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást meg kell fizetnie. Nem keletkezik azonban fizetési kötelezettség, ha a fentiekben említett költségkülönbözet az adóelőleg(ek) megállapításánál figyelembe vett költség 5 százalékát nem haladja meg. |
Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás
Kötelezettek
A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a munkáltatót, illetőleg kifizetőt (kifizető) terheli, mégpedig az általa a belföldi illetőségű magánszemélynek juttatott, belföldről, illetőleg külföldről származó jövedelem után. Megjegyezzük, hogy az egészségügyi hozzájárulás vonatkozásában kifizetőnek, illetve munkáltatónak az adózás rendjéről szóló törvényben ilyenként meghatározott (jogi) személyek minősülnek.
Előfordulhat, hogy a jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy a kifizetőnek az adott jövedelem tekintetében nincs jövedelemadó (adóelőleg)-megállapítási kötelezettsége. Ilyenkor az egészségügyi hozzájárulás megállapításának, bevallásának és befizetésének a kötelezettsége a jövedelemszerző magánszemélyt terheli.
A hozzájárulás alapja
A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapja az adóévben juttatott (megszerzett), az szja-törvényben meghatározott:
– az összevont adóalapba tartozó jövedelem adóelőlegének megállapításánál figyelembe vett az az összeg, amelyet a társadalombiztosítási szabályok szerinti járulékalap meghatározásánál nem kell figyelembe venni;
– a külön adózó jövedelmek közül pedig a 35 százalékos adóterhet viselő osztalék, vállalkozói osztalékalap; a kamatkedvezményből származó jövedelem; az egyöszszegű járadékmegváltások, valamint a kis összegű kifizetések akkor, ha a természetes személy a társadalombiztosítási szabályok szerint nem biztosított, vagy a külön törvény szerint nem minősül alkalmi munkavállalónak; a társadalombiztosítási járulékalapot nem képező természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke azzal, hogy az szja-törvényben meghatározott reprezentáció és üzleti ajándék esetében az egészségügyi hozzájárulás alapját a juttatásban részesülő magánszemély(ek) illetőségétől függetlenül kell megállapítani, azonban az szja-törvény 69. §-ának (7) bekezdése szerint számított összeg után az egészségügyi hozzájárulást nem kell megfizetni.
Járulékalapot nem képező jövedelmek
A fentieknek megfelelően nem terheli fizetési kötelezettség, azaz nem kell beszámítani a kötelezettség alapjába
– a reprezentáció értéke után számított adóból azt az összeget, amely nem több, mint az adóévre elszámolt éves összes bevétel 0,5 százalékának, de legfeljebb kettőmillió-ötszázezer forintnak a 44 százaléka – amennyiben a kifizető nem a harmadik bekezdésben meghatározott szervezet. (Reprezentáció a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.);
– az adóévben adott, 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok együttes értéke után számított adóból – az szja-törvény 69. §-ának (9) bekezdésében meghatározott létszámmal számolva – 1500 Ft/fő érték 44 százalékát, amennyiben a kifizető nem a harmadik bekezdésben meghatározott szervezet (Létszám alatt ebben a vonatkozásban az adóévi statisztikai átlagos állományi létszám és az adóév során a kifizető tevékenységében személyesen közreműködő tagok számának együttes összegét kell érteni. Üzleti ajándék a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék – ide nem értve az értékpapírt.); valamint
– a társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (közalapítvány) kifizető esetén a reprezentáció és a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok együttes értéke után számított adóból a közhasznú, illetve a cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékának 44 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékának 44 százalékát.
A hozzájárulás összege
A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás – az általános szabály szerint – az annak alapját képező jövedelem 11 százaléka. Vannak azonban olyan esetek, amikor ez a mérték az említettől eltér. Így
– az szja-törvény 70. §-ában meghatározott természetbeni juttatás (a kifizető belföldi forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkező személygépkocsijának magáncélú használata) esetén a fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a fizetendő cégautóadó 25 százaléka;
– az átalányadózást választó mezőgazdasági kistermelő az átalányadó – illetve az átalányadó-előleg – 25 százalékának megfelelő összegű százalékos egészségügyi hozzájárulást fizet, míg a tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a bevétel 5 százalékának a 15 százaléka, végül
– a fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a tételes átalányadó 20 százaléka abban az esetben, ha e tevékenység alapján a magánszemély nem minősül a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerinti egyéni vállalkozónak.
Mentességek
Egyes jövedelmek mentessége
Bizonyos – meghatározott jogcímeken kapott – jövedelmeket nem terheli a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás. Ennek megfelelően nem kell megfizetni a hozzájárulást
– a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermeknevelési támogatás, a gyermekgondozási díj,
– az adóterhet nem viselő járandóság, valamint a magánnyugdíjpénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg,
– a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a kifizetőt terhelő összege,
– a hozzájárulás megfizetésére sorrendben kötelezett munkáltató mint kifizető által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba a tag javára havonta fizetett tagdíj összegének az a része, amely havonta nem haladja meg a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegét, továbbá az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány,
– a felsőoktatási intézmény által – az iskolai rendszerű első alapképzésben részt vevő, nappali tagozatos hallgatójának az előírt képzési idő alatt végzett munkájáért – kifizetett díj, de legfeljebb a nappali tagozatos hallgatói pénzbeli juttatási normatíva adott évi meghatározott összegének kétszerese, feltéve hogy a munkavégzés az erről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint történt, továbbá
– az iskolai szövetkezet és az iskolai szövetkezeti csoport nappali tagozatos tanuló, hallgató tagjának az iskolai szövetkezet, illetve az iskolai szövetkezeti csoport tevékenységében kifejtett személyes közreműködéséért a törvény hatálybalépését követően kapott ellenszolgáltatás után.
Személyhez kötődő mentességek
Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást akkor sem, ha a jövedelmet
– a külföldi állam diplomáciai képviselője, a képviselet személyzetének külföldi állampolgárságú tagja, a diplomáciai mentességet élvező nemzetközi szerv külföldi állampolgárságú képviselője (munkatársa), a diplomáciai mentességet élvező nemzetközi szerv külföldi állampolgárságú alkalmazottja, valamint az említett személyek Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárságú alkalmazottja, továbbá az előzőekben felsorolt személyek Magyarországon tartózkodó, velük együtt élő külföldi állampolgárságú házastársa és gyermeke, valamint
– a külföldi munkáltató által Magyarországon foglalkoztatott külföldinek minősülő személy részére juttatják.
Mindezeken felül nincs fizetési kötelezettsége a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságnak, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének, valamint a külföldi székhelyű vállalkozás kereskedelmi, bank- és biztosítóintézeti képviseletének sem, a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott olyan természetes személy munkavállalója (tagja, foglalkoztatottja) tekintetében, aki külföldinek minősül, és aki nem tartozik olyan nemzetközi egyezmény hatálya alá, amely miatt e személyre az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
A kötelezettség megállapítása és megfizetése
Kifizető
A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizető havonta állapítja meg, és a jövedelem juttatását követő hónap 12. napjáig fizeti meg.
Egyéni vállalkozó
Az egyéni vállalkozó a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a 35 százalékos adóterhet viselő vállalkozói osztalékalap után évente az osztalékalap megállapítása évének február 15. napjáig állapítja meg, és fizeti meg.
Ki minősül kifizetőnek?Kifizető az a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti. Kamat esetében kifizető az, aki a kölcsönt igénybe vette, a kötvényt kibocsátotta, osztalék esetében az az adózó, amelynek a vagyona terhére az osztalékot juttatják. Tőzsdei kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult személy közreműködésével kötött ügyletből származó jövedelem esetében kifizető a megbízott (bizományos). Külföldről származó, belföldön adóköteles bevétel esetében kifizető a belföldi illetőségű megbízott (jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó), kivéve a megbízott hitelintézet olyan megbízását, amely kizárólag az átutalás (kifizetés) teljesítésére terjed ki. A külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete útján teljesített adóköteles kifizetés esetén a fióktelepet, illetve a kereskedelmi képviseletet kifizetőnek kell tekinteni. Ugyancsak kifizetőnek minősül minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végző szervezet, amelynek tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétől eltérően végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet. Az adóköteles társadalombiztosítási ellátás kifizetőjének azt kell tekinteni, aki az ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette. Az adóköteles nyeremény szempontjából kifizető a szerencsejáték szervezője, függetlenül attól, hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül vagy közvetítő útján juttatja a magánszemélynek. A járulék tekintetében kifizetőnek minősül a Tbj. 4. §-ának a) pontja szerinti foglalkoztató is, azaz – bármely jogi és természetes személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, – tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló esetén a szerződést kötő gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó, – társas vállalkozó esetén a társas vállalkozás, – a munkanélküli-ellátásban részesülő biztosítottnak minősülő személy – ideértve a nyugdíj előtti munkanélküli-segélyben részesülőt is – esetén a munkanélküli-ellátást folyósító szerv, – a gyermekgondozási segélyben, a gyermekgondozási díjban, a gyermeknevelési támogatásban, az ápolási díjban részesülő személyek esetében a segélyt, a támogatást, illetve a díjat folyósító szerv, – a Területi Államháztartási Hivatal – ideértve a Fővárosi Államháztartási Hivatalt (TÁH) is – számfejtési körébe a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltató esetében a járulékfizetési, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése szempontjából a TÁH, – munkaerő-kölcsönzés alapján végzett munkánál a kölcsönbeadó, – a központi költségvetési szerv központosított illetményszámfejtését végző illetményszámfejtő hely a járulék megállapítása, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, a biztosítottak bejelentése szempontjából. Letétből történő kifizetés esetén a hatóságok, nyomozó hatóságok, bíróságok, ügyvédek, közjegyzők és a bírósági végrehajtók nem minősülnek kifizetőnek |
