Az OÉT és intézményei

A szociális partnerek fontos üzenetként értékelték, amikor az OÉT első plenáris ülésén Medgyessy Péter miniszterelnök kifejezte azt a szándékát, miszerint meg akarja újítani az érdekegyeztetés fórumait, s a jövőben támaszkodni kíván a munkaadók és a munkavállalók szervezeteinek véleményére. Az üzenet lényege, hogy kormány a párbeszédet tekinti az érdekegyeztetés alapjának.

Új hangsúlyok

Az országos érdekegyeztetés rendszerének működtetése – a kormányváltást követően – a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) hatáskörébe került. Míg a tanácsok munkáját a szaktárcák segítik, addig a bizottságok többségének munkájáért az FMM a felelős, illetve – egyes szakbizottságok esetében – más tárcákkal is együttműködik. A jövőben – a korábbiakhoz hasonló feladat- és illetékességi körrel – szakfórumként működik a Nemzeti ILO és az Európai Integrációs Tanács, míg új testületként tevékenykedik az úgynevezett Ágazati Tanács. Ez utóbbi feladata – ágazati szinten – az autonóm társadalmi párbeszéd erősítése, az ezt anyagilag elősegítő PHARE-program irányítása, illetve az is, hogy elősegítse az ágazati egyeztető tanácsok megalakítását. Az új fórum felállításának legfőbb indoka, hogy míg az elmúlt évtizedben létrejött és működött az országos érdekegyeztetés, addig az ágazati szintű szervezetek sem a szakszervezeti, sem a munkaadói oldalon nem erősödtek meg. A középszintű együttműködés ma sem megfelelő, aminek eredményeképpen csekély az ágazati konzultációk száma, s ennek nyomán kevés az ágazati kollektív szerződés is. E helyzet megváltoztatása nem csak nemzeti cél, de uniós elvárás is.

Kedvező fordulatot hozhat a PHARE-támogatással indult, az "Autonóm társadalmi párbeszéd erősítése" elnevezésű program, amelynek célja, hogy a munkaadók és a szakszervezetek részvételével megalakuljanak az ágazati bizottságok – 18 –, valamint az ezek munkáját segítő titkárságok, s létrejöjjenek a párbeszédre alkalmas fórumok. A következő években a kormányzat e területen kíván a legnagyobbat előrelépni.

Bár az 1999. július elseje óta működő Európai Integrációs Tanács (EIT) alapvető feladataiban nem lesz változás, e szervezet munkája az EU-csatlakozás közeledtével felértékelődik. Az EIT – amelynek tagjai a munkaadók és a munkavállalók, a köztestületi kamarák, valamint kormányzati oldalról a külügyi tárca mellett az egyes témákban illetékes minisztériumok is – munkáját a Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárságán felállított EIT-titkárság segíti. A testület ülésein – egyebek mellett – a csatlakozási tárgyalások aktuális kérdéseivel, a bővítési folyamat új fejleményeivel s a kiemelkedő uniós eseményekkel foglalkoztak.

Érdemi konzultáció

A testület egyes kiemelt témák megtárgyalására ad hoc bizottságokat hozott létre. 2001-ben három ilyen alakult meg. Ezek a kis- és a középvállalkozások integrációs felkészítésének támogatásával, a mezőgazdaság helyzetének áttekintésével és a személyek szabad áramlásának kérdéseivel foglalkoztak. Az új külügyi vezetés szándékai szerint a megújuló érdekegyeztetés során – a változatlan összetételű EIT keretében – az előző időszakhoz viszonyítva érdemibb konzultációkra kerül majd sor, illetve arra kell törekedni, hogy a munkában részt vevő szervezetek nagyobb szerepet kapjanak az uniós tárgyalási álláspontok kialakításában.

A harmadik, vélhetően szintén változatlanul maradó szakfórum a Nemzeti ILO Tanács, amely – az FMM közreműködésével – az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete (ILO) egyezményeinek hazai érvényesülésével foglalkozott, s ezt teszi a jövőben is. Magyarország az ILO 186 egyezményéből eddig 65-öt ratifikált. Ezek jellemzően az egyesülési és a szervezkedési szabadságra, a kollektív alkura, a munkaidőre, a fizetett szabadságra, a minimálbérre, valamint a foglalkoztatáspolitikára vonatkoznak. A testület életre hívásának szándéka az volt, hogy javítsa az ILO-egyezmények és -ajánlások hazai érvényesülését. Az ILO Tanácsának törekvése mindvégig az volt, s az lesz, hogy a munkaadók és a munkavállalók az e téren tapasztalt gondokat közvetlenül tolmácsolják a kormányzatnak.

Az országos érdekegyeztetés megújítása kapcsán felvetődött a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT) életre hívásának ötlete is, ám ezzel kapcsolatban előrelépés még nem történt. Bár a testület összetételéről egyelőre nem lehet tudni, nem kizárt, hogy e fórum munkájába a három oldal mellett a társadalmi és a gazdasági élet meghatározó szereplői s a civil szervezetek is bekapcsolódnak. Egyelőre annyi bizonyos, hogy a GSZT az átfogó nemzeti stratégiai célok és programok egyeztetésének lesz a konzultatív fóruma.

Egyenlő esélyek

Az OÉT átalakításának jelenlegi szakaszában tíz szakbizottság működtetéséről van szó. Ezek közül teljesen új az Esélyegyenlőség Bizottság, amely várhatóan a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium esélyegyenlőségi főigazgatóságával együttműködve végzi majd munkáját. E szakmai bizottság feladata az lesz, hogy figyelemmel kísérje az egyes hátrányos helyzetű társadalmi csoportokkal kapcsolatos kormányzati intézkedéseket, ezeket megvitassa, illetve javaslatokat fogalmazzon meg. A bizottság az e kört érintő jogszabályokat abból a szempontból is megvizsgálja, hogy ezek megfelelnek-e az esélyegyenlőség követelményeinek. A testület hatáskörébe tartozik – egyebek mellett – a nők, a romák s az egyéb okból hátrányos helyzetű emberek, mint a fogyatékosok lehetőségeinek figyelemmel kísérése.

Nemzeti program

Vélhetően új bizottságként áll majd fel a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) munkálatait segítő szakbizottság is. Ennek szükségességét az OÉT szeptember 9-ei plenáris ülésén vetette fel a munkavállalói oldal, a kormány és a munkaadók egyaránt támogatták a javaslatot. Felállítását az is indokolja, hogy az NFT munkálatai három év elteltével nem fejeződnek be, sőt a munka nagyobb része akkor kezdődik meg. Később ugyanis, amikor Magyarország is teljes jogú tagja lesz az EU-nak – az Unió hétéves költségvetési rendszeréhez igazodva –, hazánknak is hét évre, először a 2007-től 2014-ig terjedő időszakra kell elkészítenie az NFT-t.

A párbeszédintézmények megújításának jelen szakaszában a többi szakbizottság működése alapvetően nem változna. Így a Bér- és Kollektív Megállapodások Bizottsága továbbra is bérpolitikai kérdéseket tűz napirendre: azaz előkészíti a legkisebb bérrel és az átlagkeresettel kapcsolatos ajánlások szakmai anyagait, valamint a hazai kollektív megállapodások helyzetével foglalkozik. Ez utóbbiak körébe tartozik, hogy a három oldal ajánlást fogalmaz meg az illetékes miniszternek akkor, ha felmerül egyes kollektív szerződések kiterjesztésének szükségessége, de figyelemmel kíséri a kollektív megállapodások regisztrációjának rendjét, e dokumentumok tartalmát, s elemzi a felmerült hiányosságokat. A bizottság munkáját az FMM bérpolitikai főosztálya segíti.

Elemzés és javaslatok

A bérbizottság munkájához szorosan kapcsolódik az Információs és Statisztikai Bizottság feladatköre, amely elsősorban a bérstatisztika kérdéseivel foglalkozik. Egyes információk szerint nem kizárt, hogy az információs bizottság beolvad a bérbizottságba.

A Gazdasági Bizottság – amely 1999 előtt működött, majd munkája az Országos Munkaügyi Tanács időszakában okafogyottá vált – az idén ősszel újjáalakul, s a pénzügyi tárca irányításával kezdi meg ténykedését. Keretei közt az oldalak szakértői elsősorban – hasonlóan, mint a korábbi években – a költségvetési, adó- és járuléktörvény-tervezeteket vitatják meg, s kialakítják véleményüket a kormányzati szándékokról. Továbbá itt készítik elő a plenáris ülés e napirendi pontjait is.

A korábbi hatás- és feladatkörrel működik tovább – az FMM foglalkoztatáspolitikai szakterületének segítségével – a Munkaerő-piaci Bizottság, ahol minden, a foglalkoztatáspolitika cél- és eszközrendszerét érintő kérdést megtárgyalnak. A bizottság tevékenységének kiemelt területe a foglalkoztatási törvény aktuális módosításának megtárgyalása, illetve a kapcsolódó végrehajtási utasítások áttekintése.

Részletekre is figyelve

A munkajogi bizottság a foglalkoztatáspolitikai tárca jogi főosztályának közreműködésével e szakterület jogi kérdéseivel foglalkozik. A munkavédelmi bizottság pedig az Országos Munkabiztonsági és Munkavédelmi Főfelügyelőség szakmai közreműködésével a munkahelyek biztonságának ügyeit és a munkavédelem helyzetét tekinti át. Évente rendszeresen elemzik e terület helyzetét, tájékozódnak az egyes munkavédelmi akciók eredményéről, s ezek tanulságának figyelembevételével javaslatokat fogalmaznak meg a főfelügyelőség, illetve a kormányzat számára.

A kabinet a következő években nagy hangsúlyt kíván helyezni a szakképzésre, hiszen ennek megújítása az egyik kiemelt feladat az EU-csatlakozás előtt. E munkába a Szakképzési Bizottság keretei közt tudnak bekapcsolódni a szociális partnerek, mégpedig az FMM szakképzéssel foglalkozó területeinek közreműködésével.

Végül, de nem utolsósorban nem változik jelentősen az egészségügyi tárca szakmai segítségével működő Szociális Bizottság feladatköre sem. Működési köre a szociális szféra ügyeinek figyelemmel kísérésére, a vonatkozó jogszabályok megtárgyalására s az ezekkel kapcsolatos javaslatok kidolgozására terjed ki.