A kisvállalkozások fejlesztésében a legkiterjedtebb intézményi hátteret a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) adja, amely az ország valamennyi megyéjében és a fővárosban működtet úgynevezett helyi vállalkozói központokat. E hálózat révén az MVA közvetítői szerepet vállal a finanszírozók – az állam, a PHARE és más intézmények – között, valamint a vállalkozók egymásra találásához. Az 1990-es évek eleje óta működő, a megyékben kiépített szervezeti rendszer legfőbb célja a kisvállalkozók versenyképességének erősítése, illetve e szektor felkészítése az uniós csatlakozásra.
PHARE-segítséggel
A támogatások forrását a PHARE-program, illetve – a kormányzat részéről – társfinanszírozóként a Kis- és Középvállalkozás-fejlesztési Célelőirányzat jelenti. A programok végrehajtója pedig az MVA. A szervezetet e funkció ellátására – 1990 novemberében – az Európai Unió Bizottsága jelölte ki.
A helyi vállalkozói központokban több szolgáltatást vehetnek igénybe az önfoglalkoztató vállalkozók, így mindenekelőtt az ügyfélszolgálati tanácsadást és az informatikai szolgáltatásokat. Ezek az alapszolgáltatások rendkívül népszerűek, mert a legfontosabbról, a vállalkozások indításáról tájékoztatnak. Az érdeklődők hozzáférhetnek az internethez, élhetnek az elektronikus levelezés eszközével, s elérhetők számukra az elektronikus adatbázisok és a különböző szakanyagok is. Igény esetén – üzleti információkkal és speciális tanácsokkal (jogi, adózási stb.) – szakértők is segítik a jelentkezőket. Ugyanakkor a leendő és a működő vállalkozások tagjai a speciális képzési, oktatási és fejlesztési programokban is részt vehetnek.
Különösen előnyös az inkubátorházakban (vállalkozók házában) nyújtott szolgáltatás. Szükség esetén kedvezményes a helybiztosítás a technológiai és innovációs központokban is, ahol a vállalkozók telephelyet, irodahelyiséget nyithatnak. A működés első hónapjaiban valódi és hathatós segítséget jelenthet, hogy kisebbek a fenntartási költségek, illetve olcsóbb a telekommunikációs eszközök használata. A helyi vállalkozói központok legnagyobb szerepe tehát abban van, hogy vállalkozásélénkítő pénzügyi és finanszírozási – például mikrohitelezési – programokat működtetnek.
Angol modell
Noha jelenleg kevés olyan szervezet van, amely tőkével támogatja a fiatalok ötleteit, azonban számos figyelemre méltó törekvés tapasztalható e korosztály felkarolására, önfoglalkoztatóvá válásának segítésére. Hasonló célokat tűzött zászlajára az Életpálya Alapítvány is, amely 1993 júliusában jött létre a Shell Hungary Rt. és az Ezredforduló Alapítvány anyagi támogatásával. Tevékenységét a Nagy-Britanniában igen sikeres, Project North-East által menedzselt Livewire módszer alapján folytatja, s 1993 óta támogatja a fiatal (18-32 éves) pályakezdő vállalkozókat.
Az alapítvány – a külföldi módszertan hazai adaptációjával – mindenekelőtt e korosztály vállalkozói szemléletét és vállalkozói ismereteit kívánja erősíteni. Abban nyújt segítséget, hogy hozzájáruljon a vállalkozási kultúra elterjesztéséhez, ezen keresztül pedig a gazdaság fellendüléséhez.
Az alapítványnál szervezett formában segítik azokat a fiatalokat, akik vállalkozás beindítását tervezik vagy kezdő vállalkozók, akiknek saját erőforrása szűkös vagy egyáltalán nincs. Év közben tanácsadással, évente pedig egyszer területi és országos döntőkön kiérdemelhető nyereményekkel és egyéb módon (PR-eszközökkel, információközvetítéssel, felajánlásokkal stb.) támogatják az új kezdeményezéseket.
Az alapító Károly walesi herceg mellett a hazai fő támogatók a Shell Hungary Rt., a Philips Magyarország Kft., a Westel Mobil Távközlési Rt., a Henkel Magyarország Kft. és az Ezredforduló 2000 Alapítvány.
Egy új hitelkonstrukció felett dr. Szirmai Péter, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem tanára vállalt védnökséget. Valódi segítség ez azoknak a kezdő és növekedni vágyó vállalkozásoknak, amelyek más forrásból nem tudják előteremteni elképzeléseikhez a szükséges tőkét.
Az üzleti terv szakmai formájához Szirmai Péter – aki egyben az alapítvány kuratóriumának elnöke is – egy színvonalas, a fiatalok nyelvén szóló kiadványt is készített. A kiadvány szakmai és pedagógiai útmutatóként vezeti a fiatalt ötletének kidolgozásában, a speciális területek (marketing, pénzügy, számvitel) szakmai fogásainak megismerésében. Mindezen szaktudásra építhetik a koordinátorok és a tanácsadók munkájukat, és segíthetik a fiatalokat a pontos, precíz, a jogszabályoknak megfelelő tervek kidolgozásában.
Üzleti terv készítése
A fiatalok által jól elkészített üzleti tervből ki kell derülnie, hogy elképzeléseik alapján miként lehet életképes vállalkozást létrehozni. Fontos, hogy a program jól leírja a gazdasági környezetet, szóljon a helyzet adta kilátásokról. Ki kell tudni hangsúlyoznia, hogy készítője valóban el tudja érni azokat a célokat, amelyeket megjelölt.
A szakmailag jól elkészített üzleti terveket évente díjazzák. E rendezvényeken találkozhatnak az alapítók, s azok a cégek, vállalkozók, szakemberek, akikre számítani lehet a későbbiekben az ifjú vállalkozók útjának egyengetésében. Az alapítvány működése során így folyamatosan termelődik az a mag, amely tevékenyen hozzájárul a fiatal vállalkozók elindításához.
2002-ben az Életpálya Alapítvány már kilencedik éve áll a vállalkozások iránt érdeklődő fiatalok rendelkezésére. Közvetlenül több mint 1000 fiatal fordult segítségért az alapítványhoz. 2001-ben 650 fiatalt regisztráltak – és láttak el szakmai tanácsokkal is – a fővárosban. Budapesten évek óta magasabb a bejelentkezők aránya, mint a megyékben. A főváros és Pest megye együtt élenjáró a megyék sorában.
Az alapítvány – mint eddig minden évben – 2001-2002-ben is kiírta az "Év legígéretesebb fiatal vállalkozója" című pályázatot. 2001-ben az ország 19 megyéjéből 97-en pályáztak, a területi és az országos döntőkön közülük kerültek ki a legjobbak.
2001-ben a szolgáltatás állt a vállalkozási ötletek között az első helyen, ezt követte a kereskedelem, majd az ipar. Mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos pályamunkák csekély számban érkeztek. Az érdeklődők életkorát tekintve a 18-25 éves korcsoportból került ki a legtöbb vállalkozni akaró és vágyó fiatal. Eltolódás volt tapasztalható a 25 év felettiek javára az előző évekhez képest. Az a tendencia pedig, miszerint a férfiak vállalkozóbb természetűek – és talán merészebben vágnak bele egy-egy vállalkozásba –, 2001-ben is folytatódott.
A 2002. évi díjkiosztót négy vidéki helyszín területi döntője előzte meg Veszprémben, Cegléden, Salgótarjánban és Nyíregyházán. Az itt elért eredmények alapján 12 vállalkozás jutott az országos döntőbe. A megmérettetésre és a díjak kiosztására 2002. június 19-én és 20-án került sor.
2002-ben is valamilyen szolgáltatás volt a leggyakoribb vállalkozási ötlet a fiatalok körében. A technika világában elsősorban az informatikai ötletek kidolgozói versenyezhettek. Jelentős szerepet kapott a falusi turizmus és a kézművesipar.
Életpályaklub
Az Életpálya Alapítvány segítségével indult és már működő vállalkozások, valamint az alapítvány munkatársai rendszeres tapasztalatcseréken találkoznak. Többek között ezeken az összejöveteleken jelen van a hálózatfejlesztési menedzser, a hitelalap-menedzser, valamint az ügyfélszolgálati asszisztens. Ők azok, akik már több éve törekednek arra, hogy minél több fiatalnak segítsenek elindulni a vállalkozóvá válás rögös útjain.
Ezeken a találkozókon a fiatalok általában egymás között is kicserélik tapasztalataikat. Saját bőrükön érezve és tapasztalva összegezik az élményeket. Szerintük általános, hogy körülbelül két év az az időszak, ami alatt egy vállalkozás valóban beindul. Kezdéskor kevés, ha valaki csak a szakmai hátteret veszi figyelembe, mert ezenkívül még nagyon sok tényező van, ami meghatározó jelleggel bírhat (gazdasági háttér, menedzselés, kockázat). Többek szerint induláskor eredeti ötletre van szükség, de később egyre jobban meg kell tanulni a szakmát. Az első csoportban kezdett vállalkozók szerint egy ifjú titánnak mindenképpen rendelkeznie kell rátermettséggel, kisugárzással és helyzetértékelő képességgel.
Egy kudarctűrő fiatal nyilatkozta: tudták, mit akarnak, ezért is kezdték el. Szerinte, ha valakinek van ötlete, bele kell vágnia a megvalósításba, mert az elkövetkezendő 3-4 hónap alatt úgyis kiderül, mennyire működőképes a rendszer. Mások szerint a folyamatos vállalkozásfejlesztés elengedhetetlen, ez az, ami mindenképpen szükséges a piacon maradáshoz. Igyekezni kell minél több kapcsolatot szerezni a későbbi piacépítés érdekében. Először a vállalkozónak a saját súlycsoportjával kell üzletelnie, és utána lehet csak a nagyobbakkal, mondták a "tapasztaltak". Fontos a külső arculat megőrzése, a fogyasztóorientált szemléletmód. Elsődleges a több lábon állás, sok helyen érdemes az újdonságokkal bekopogtatni – összegezték.
Az ifjú vállalkozók, valamint a helyi vállalkozói központok kapcsolattartását az úgynevezett koordinátorok segítik, akik szintén rendszeresen találkoznak tapasztalatcsere címén. Ötletbörzét tartanak arról, hogy melyik megyében milyen módon zajlott le a munkák befogadása, a pályázatok segítése, milyen szabályok vonatkozzanak a későbbi üzleti tervekre stb. A legjobbakat is megválasztják maguk közül: 2001-ben az év koordinátora címet a Baranya Megyei, 2002-ben pedig a Hajdú-Bihar Megyei Vállalkozói Központ koordinátora nyerte el.
A hitelhez jutás
Mivel egy kezdő fiatal számára a hitelfelvétel nehézségekbe ütközik, Károly walesi herceg megalapított egy ifjúsági vállalkozásokat segítő pénzügyi szervezetet is. Nemzetközi támogatással olyan fiatalok is hitelhez juthatnak, akik nem tudnak garanciát, illetve adott idejű vállalkozási múltat felmutatni. A program támogatója a Youth Business International, melyet a walesi herceg nevével fémjelzett Business Leaders Forum és a Prince's Trust alapított. Az Életpálya Alapítvány ifjúsági és pénzügyi támogatási programja azon munkálkodik, hogy olyan erős helyi támogatórendszert hozzon létre, amely az első, kritikus években segíti a vállalkozó fiatalokat.
Az Életpálya Alapítványhoz benyújtott üzleti terv (hitelkérelem) kedvező elbírálása esetén a Polgári Takarékszövetkezettel létrejött együttműködési szerződés alapján lehet részt venni az új programban. A kedvezményes hitel célja, hogy olyan – megalapozott üzleti elképzeléssel rendelkező – vállalkozó fiatalokat juttasson hitelhez, akik más forrásból (úgy mint család, bank, kockázatitőke-társaság stb.) nem jutnának pénzhez.
A kedvezményes hitelkonstrukció jellemzője, hogy elsősorban az üzleten belüli, valamint a hitelből vásárolt eszközöket fogadja el fedezetként. Előírás, hogy a hitelért folyamodó vállalkozó az Életpálya programban meghatározott keretek között készítse el hitelkérelmét. Az alapítvány útmutatója szerint elkészített üzleti és pénzügyi tervnek a megpályázott hitel felhasználását, illetve a vállalkozás várható üzletmenetét is dokumentálnia kell.
Tartalmi követelmények
A benyújtott pályázat különböző alaki és tartalmi követelményeknek kell hogy megfeleljen. Működő vállalkozás esetén – az üzleti tervben leírt – múltbeli pénzügyi adatokat megfelelő dokumentumokkal (főkönyvi kivonat, számlamásolatok stb.) kell alátámasztani. Be kell nyújtani egyéb, a vállalkozás létét igazoló dokumentumokat is. Nyilatkozni kell arról is, hogy nincs a vállalkozásnak lejárt köztartozása. Ennek hiánya kizáró ok lehet a szerződéskötésnél. A hitelnyújtó szervezet biztosítás megkötését is előírja.
A program mentorai fontos szerepet töltenek be a hitelezésben és a kezdő vállalkozások támogatásában. Elsődleges feladatuk a vállalkozó fiatalok szellemi és szakmai támogatása, vállalkozási döntésekben azok segítése. A mentor szaktanácsadót az Életpálya Alapítvány jelöli ki a hitelt kapott vállalkozások mellé, aki a futamidő alatt tanácsaival segíti a sikeres üzletmenetet. A kijelölt tanácsadónak (mentornak) – akadályoztatás esetén – a hitelalap menedzserének először havonta, később pedig negyedévente kell beszámolnia az üzleti eredményekről és a vállalások teljesítéséről.
