Szolgáltató érdekképviseletek

Mindezt a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) is tapasztalta, ezért kezdeményezte a – már a gondolat megszületésétől példátlan népszerűségű – Széchenyi hitelkártya kibocsátását. A kölcsönt augusztus 28-tól lehet igénybe venni.

A lobbizás kevés

Mint dr. Károlyi Miklós főtitkár emlékeztet rá: a VOSZ az egyetlen a sokszínű érdek-képviseleti palettán, amely még a rendszerváltozás előtt, 1988-ban a "nulláról" jött létre a különböző új magántulajdoni formák, például a kisszövetkezetek, gazdasági munkaközösségek, polgári jogi, közkereseti társaságok képviseletére. Felülről szerveződött, ám hamarosan kiderült, hogy sem eredeti feladatát, sem a tőle is mindinkább elvárt szolgáltatásokat nem tudja ellátni megfelelő helyi, megyei szervezetek és országos szakmai tagozatok nélkül. Ilyenekkel a nagy hagyományú kisiparos- és kiskereskedői szervezetek már évtizedek óta rendelkeztek, sőt a mezőgazdasági érdekképviselőknek is megvolt a vidéki hálózatuk. Csak a VOSZ országos központja árválkodott magányosan.

Mindennek ellenére a szövetség indulása után többéves felfelé ívelő periódussal dicsekedhetett, de később már kevésnek bizonyult a makroszintű érdekképviselet és a lobbizás. Mind gyakrabban hangzott el nyíltan is a tagok körében, hogy szép-szép a kormányzatokkal szemben elért, adózást, jogalkotást, adminisztrációt és más fontos területet érintő tisztes számú eredmény, de mégis: "Mit ad közvetlenül nekem a VOSZ?"

Senki nem vitatta a kérdés jogosságát. Fel is gyorsult az infrastruktúra kiépítése – ma már a VOSZ-nak minden megyében külön szolgáltatóirodája működik –, és sokszínűbbé, gazdagabbá vált főleg a tagvállalkozások révén kínált térítéses vagy kedvezményes szolgáltatási paletta is. A skála az üzleti információktól a pályázati lehetőségekig, a szakmai képzésektől a befektetési tanácsadásig, a rendezvények, konferenciák szervezésétől a vámügyek intézéséig, a jogvédelmi biztosítás megkötéséig, sőt az autókölcsönzésig, a repülőjegy-rendelésig terjed. A csúcs azonban a Széchenyi kártya.

Folyamatos tőkehiány

Az első Széchenyi kártyák kiadásával a VOSZ több mint kétéves munkája érik be – mondja dr. Károlyi Miklós. A vállalkozások, különösen a mikro-, a kis- és középvállalkozások fejlődését ugyanis főleg a tőkehiány akadályozza. Olyan megoldásokat kerestek tehát, amelyekkel valóban kézzelfoghatóan tudnak segíteni tagjaiknak. Erre a banki folyószámlához kapcsolódó kártya kínálkozott alkalmasnak, amely megfelelő garanciák mellett, kedvező kamatokkal, egyszerűsített módon lehetővé teszi, hogy a vállalkozók 500 ezer vagy egymillió forint összegű éves hitelkerettel gazdálkodhassanak, különösebb megkötések nélkül, szabadon.

A Széchenyi kártya a kisvállalkozások részére kialakított – évi 11 százalék körüli – kedvezményes kamatozású, állami támogatásban részesített hitelkonstrukció. Célja, hogy a pályájuk kezdetén lévő, de legalább már egy éve működő, vagy akár már régóta tevékenykedő kisvállalkozások, egyéni vállalkozók egyszerűsített eljárással forgóeszköz-hitelhez jussanak. A hitel felvételét megkönnyíti, hogy a Hitelgarancia Rt. a hitelkeret 73 százalékára készfizető kezességet vállal a hitelek visszafizetéséért. Az 500 000 vagy 1 000 000 forint összegű hitelkeretet a programban részt vevő bankok biztosítják a vállalkozások számára, így a hitelintézeteknek lehetőségük lesz rá, hogy megismerjék a vállalkozásokat, és ennek alapján a jövőben esetleg más hitelezési és banki termékekkel is segítsék őket szakmai, üzleti céljaik megvalósításában.

A kártyát a Postabank 31, az OTP 42 és az MKB 31 fiókjában kérhetik a vállalkozók. Az igénylés feltétele, hogy a mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülő egyéni vállalkozók, illetve társaságok legalább egy naptári évre vonatkozó pénzügyi beszámolóval rendelkezzenek, ne legyen köztartozásuk, illetve tagsági viszonyban álljanak valamely, a konstrukcióban részt vevő érdek-képviseleti szervezettel. Az évi 2 százalék hitelgarancia-díj 50 százalékát a gazdasági és közlekedési tárca, másik felét pedig a bankok fizetik.

A tőkehiánnyal küzdő vállalkozások megsegítését célzó VOSZ-szolgáltatások sorába illeszkedik a Széchenyi kártyát időben némileg megelőző és ugyancsak a vállalkozóknak, vállalkozásoknak ajánlott Volksbank Optimum hitel. A pályázók néhány nap alatt 3-tól 15 millió forintig terjedő kölcsönhöz juthatnak, szintén kedvező feltételekkel, 3-5 év futamidőre.

Pénzügyi háttér

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) közvetlen szolgáltatásai alapszabályának 4. pontjában, a "Célok és feladatok" cím alatt találhatók. Ezek szerint a MOSZ célja a többi között, hogy az érdek-képviseleti körébe tartozók megkapják a termeléshez, a gazdálkodáshoz, az értékesítéshez szükséges információkat; a MOSZ a tanácsadói hálózatán keresztül ellássa a termelőket és a szövetkezőket a szükséges technológiai, közgazdasági, jogi, pénzügyi, számviteli, gazdálkodási információkkal, valamint adó- és árszaktanácsadással, illetve: szakmai tanfolyamokat, külföldi szakmai utakat szervezzen, kiadványokat jelentessen meg.

A szélesebb körű szolgáltatás igénye nem új keletű – jegyzi meg dr. Filipsz László titkár. Jellemző, hogy a tanácsadó szolgálat indítását már az 1995-ös kongresszus résztvevői elhatározták, és a szolgálat azóta is folyamatosan működik.

A szövetség vezetői tehát tudják, elismerik, hogy fejleszteni kell a szolgáltatási tevékenységet, csakhogy ehhez komoly pénzügyi háttér szükségeltetne. A költségeket fedezhetnék a tagdíjból, ehhez azonban ezt meg kellene emelni, amire mostanában – a szövetkezeti mozgalom nehéz esztendeiben – gondolni sem lehet. Másik megoldás a szolgáltatások értéken való megfizettetése, de kérdés, hogy ez nem riasztaná-e el a tagjaikat. Amellett hallgathatnák a vádat, hogy tagdíjat és külön szolgáltatást is fizettet velük saját érdekképviseletük. Marad tehát a harmadik út – vonja le a következtetést a MOSZ titkára –, a növekvő igény kielégítése mind szűkebb lehetőségek között.

"Lefordított" jogszabályok

A szövetség kétlépcsős szervezet, vagyis az országos központ mellett megyei hálózata is működik. Korábban a tagok kérdéseik jó részére helyben kaptak válaszokat, ám ahogy a megyei szervezetek létszámban fogyatkoznak – mert fogyatkoznak –, mind kevésbé tudnak e feladatuknak megfelelni. Következésképp az utóbbi egy-két évben megsokasodtak – különösen a jogi kérdésekben és az adóügyekben – az országos központ munkatársaihoz közvetlenül befutó levelek, telefonok. Amióta hetilap sincs – hiszen anyagi okokból tavaly megszüntették a Számadás című újságot –, azóta a szakértők ügyeleti órái sem közismertek. Így azután ki hogy éri, úgy hívja, keresi őket, és nem csak szakmai problémáival.

A szövetkezetek gazdasági társasággá történő átalakulásának folyamata az utóbbi években felgyorsult, tömegessé vált, az átalakult szervezetek száma mára már 200-ra tehető. Ez a folyamat próbára tette a MOSZ tanácsadó szolgálatát is. A szakértőknek maguknak kellett a megoldásokat megtalálniuk. Eddig sikerült.

Feladatot ad a Munka Törvénykönyve módosítása is, tekintve hogy a munkaidő beosztásával kapcsolatos paragrafusok az idénymunkásokat foglalkoztató, a munkacsúcsokban bővelkedő mezőgazdaságot elsőrendűen érintik. Két alkalommal már közzétettek útmutatást, ám ezzel még nem értek a dolog végére.

Napirenden lévő feladat a beszerző, értékesítő, de elsősorban a beszerző együttműködések létrehozása, országos hálózattá fejlesztése is – mondja a MOSZ titkára. A mezőgazdaság ugyanis valódi nagyüzem, tetemes mennyiségű üzemanyagot, alkatrészt, szóját, takarmányt, műtrágyát, más egyebet igényel, és a nagybani beszerzéssel komoly árengedményeket lehetne elérni. Kisebb társulások országszerte már létrejöttek, de az elnökség úgy határozott, hogy az ősszel a MOSZ égisze alatt, néhány nagy céggel együttműködve, részvénytársaságot alapít.

Üzleti közvetítés

Szűcs Györgynek, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnökének gyors számvetéséből kiderül, hogy az IPOSZ, a magyar kisvállalkozások legnagyobb országos munkaadói és szakmai szövetsége megközelítően 300 jogilag önálló szervezetből áll. Ezek közül 235 területi ipartestület, 32 országos szakmai szövetség – például fodrász-kozmetikus, órás, ötvös, pék stb. – és 19 megyei szintű szövetség. Ezeknek a szervezeteknek körülbelül 80 ezer kisvállalkozás tagja van, akik 200 kézműipari szakmában folytatnak termelői és szolgáltatótevékenységet.

Mindennek megfelelő jelentőségű az IPOSZ és tagszervezetei szolgáltatása. Mintegy 60-féle, elsősorban hagyományos szolgáltatással állnak tagjaik és a térségben működő kis- és középvállalkozások rendelkezésére, térítésmentesen, illetve kedvezményes áron, a pénzügyi tanácsadástól a jogi képviseletig. Különösen erősek az iparosok, a kisvállalkozások napi munkáját alapvetően meghatározó pénzügyi-gazdasági szolgáltatásokban. Az ipartestületeknél például csaknem 100 könyvelőiroda található. Van olyan cég, amely a sajátjuk, de kft.-vel, bt.-vel, egyéni vállalkozóval is van szerződésük. Az adórendeletek, -módosítások megismertetésére minden év novemberében négynapos konferenciát szerveznek balatonfüredi üdülőjükben. Fontosak – és eredményesek – a testületek által szervezett üzletember-találkozók, üzleti közvetítések is. Ugyancsak jelentős eredmény – bár ez nem tekinthető közvetlen szolgáltatásnak –, hogy sikeresen zárult a kis- és középvállalkozások európai uniós felkészítését szolgáló PHARE-program. Ennek keretében tizennégy témakört dolgoztak fel, azt elemezve, hogy miként kell megfelelni az uniós követelményeknek. Az elkészült tanulmányokat nyolc szemináriumon ismertették az ipartestületekkel, ám fontos az eddig elkészült anyagok továbbfejlesztése: ezzel is segítve a kis- és középvállalkozások konkrét felkészülését.

Januártól IPOSZ-kártya

Mindez azt jelzi, hogy az IPOSZ igyekszik követni az igények változását, és fogékony az újra – mondja a szövetség elnöke. Különösen az üzleti segítségnyújtásnak vannak komoly hagyományai. A tulajdonukban lévő, a többi között termeléssel és termékmenedzseléssel, szállodai üzemeltetéssel, élelmiszer exporttal-importtal foglalkozó ForMarket Vállalkozói Kereskedőház Rt. működésének előzményei például az 50-es évek közepére nyúlnak vissza. A cég egyik legújabb szolgáltatása árualapok nagybani és ezért kedvezményes beszerzése és közvetítése nagy élelmiszerláncokhoz. Ebbe a későbbiekben bekapcsolódhatnának az IPOSZ-kártya-tulajdonosok is.

Az Ipartestületek Országos Szövetsége ugyanis azzal a gondolattal foglalkozik, hogy január 1-jétől egységes IPOSZ-kártyát bocsát ki, amely meghatározott szolgáltatások igénybevételére jogosítja fel tagjait az ország egész területén. Funkciójában hasonlítana az Autóklub tagsági igazolványához. Ehhez még ki kellene építeni a mintegy 120 számítógépből álló országos információs hálózatot. Ez magasabb szintre emelhetné a teljes szolgáltatási kört – jegyzi meg Szűcs György. Létrehozásához az IPOSZ állami támogatásra is pályázik.

A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) internetes honlapja tanúsága szerint nyíltan vállalja, hogy érdek-képviseleti tevékenységével nyújt szolgáltatásokat tagjai részére.

Kihelyezett képzések

Dr. Antalffy Gábor ügyvezető elnök azonban javasolja a tájékoztató alaposabb átböngészését, mert akkor kiderülhet, hogy a KISOSZ közvetlen szolgáltatásainak is hosszú a sora.

A szervezet erőssége az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés is. Megyei, városi kihelyezett tanfolyamokon kereskedőket, vendéglátósokat, becsüsöket, ABC-eladókat, szakácsokat, felszolgálókat és – együttműködve a munkaügyi központokkal – munkanélküliekből vállalkozókat képeznek. A tőlük kikerülő szakemberek száma – évente – eléri a 10-12 ezret. Napjainkra jellemző újabb közvetlen szolgáltatásuk, az úgynevezett garanciaszövetkezeti rendszer, amelynek keretében a szövetség tagjai a szokásosnál könnyebben és gyorsabban juthatnak tőkéhez, forgóhitelhez.

Az ügyvezető elnökről és munkatársairól köztudott, hogy évek óta a KISOSZ egyik legfontosabb céljának tartják a kereskedők, vendéglátó-szakemberek felkészítését az ország uniós tagságára. Szemük előtt Ausztria intő példája lebeg. A szomszédok, akik hozzánk hasonlóan ugyancsak később csatlakoztak a közösséghez, jó előre behatóan foglalkoztak a kiskereskedelemmel és a vendéglátással szemben támasztott EU-s igényekkel, fel is készítették a szakembereiket. Ám ennek ellenére a csatlakozást követő hat-kilenc hónapon belül mégis jelentős számú boltbezárásra, vállalkozásmegszüntetésre került sor. Ezt kellene nálunk valahogy elkerülni – mondja dr. Antalffy Gábor. A jelek szerint azonban kollégáink még nem tudják pontosan, hogy a csatlakozás mivel jár. Bizonyság erre a tavaszi reprezentatív kérdőíves felmérésük.

Uniós felkészítés

Erre alapozva dolgozták ki átfogó EU-felkészítési programjukat. Mindenekelőtt két kézikönyvet jelentettek meg és juttatnak el a KISOSZ mintegy 40 ezer tagjához. Az egyik a bolti kiskereskedők, a másik a vendéglátó vállalkozások EU-kézikönyve. És a felmérés tapasztalatai alapján szervezték, szervezik meg helyi felkészítő tanfolyamaik, konzultációik hosszú sorát.

El kell jutnunk az ország minden részébe – hangsúlyozza az ügyvezető elnök. – A vállalkozóknak, szinte mindegyiküknek külön-külön el kell mondanunk, hogy milyen szabályokat kell figyelembe venniük ahhoz, hogy 2004 után is megmaradjanak. Tudatosítani kell: milyen EU-előírások szabályozzák, hogy valaki Magyarországon élelmiszert forgalmazzon, illetve ehhez milyen technológiai, élelmiszer-biztonsági, higiéniai háttér kell. Fontos annak ismerete is, hogy milyen minőségbiztosítási rendszereket kell átvenni, mit kell tudni a fogyasztóvédelemmel kapcsolatban, milyen irányba megy a szabályozás, az adózás, milyen támogatási lehetőségek várhatók. Röviden: ha a magyarokkal szemben a csatlakozás után elfogy majd a türelmi idő, annak milyen következményei lesznek.

Mindennek – Ausztriától eltérően – azért is különös jelentősége van, mert a rendszerváltozás után állástalanná vált vagy a munka világába be nem került rétegek jórészt a kiskereskedelem, a vendéglátás környékén kerestek megélhetést – mondja Antalffy Gábor. Mi volt a legegyszerűbb? Boltot nyitni a garázsban, venni valamit olcsón, és eladni drágábban.

Igaz, ez a kisebbik réteg – teszi hozzá az ügyvezető elnök, a nagyobb a klasszikus kiskereskedők és vendéglátók serege. A veszély – kellő felkészülés híján – mindegyiküket egyaránt fenyegeti.

Piaci információk

Hörömpöly László, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) elnöke a munkaadói érdekképviselet és érdekegyeztetés, illetve a tagok érdekében történő közvetlen szolgáltatás viszonyát egy kicsit az egészségügyhöz hasonlítja, ahol a dolgok egyik fele a megelőzést, a másik a napi gyógyítást, a segítségnyújtást szolgálja. Noha gazdag az OKISZ szolgáltatási kínálata, teljesebbé tenni mindig lehet, de emiatt egy percig sem szorulhat háttérbe az érdekvédelem eredeti és elsődleges funkciója.

Ezért üdvözli Hörömpöly László a megújított Országos Érdekegyeztető Tanácsot, amely biztató ígéret az érdekképviselet hatékonyabbá tételére; garantálhatja, hogy ne születhessenek egyoldalú döntések – például – a minimálbérről vagy a forint sávjának jegybanki módosításáról. Különösen ez utóbbi hozta a tagságuk nagy részét kitevő középvállalkozásokat, bérmunkával foglalkozó cégeiket nagyon nehéz helyzetbe. A bérmunka eredetileg sem tartalmaz nagy nyereséget, ezt csökkentette mindkét intézkedés, de főleg a forintsáv-erősödés.

Ami a közvetlen szolgáltatásokat illeti, az OKISZ tagjai – mint termelő és szolgáltató cégek – a piacból élnek, ezért különösen fontos számukra a hazai és a nemzetközi kitekintés, az üzleti kapcsolat, a piaci információ, a kiállítási kalauz, a partnerkeresés. Sokat tudnak nyújtani ebben a szakmai tagozatok. Az építőipari, gépipari, textilipari csoportosulások résztvevői például visszatérően találkoznak, és ezek a hivatalos, félhivatalos együttlétek alkalmat kínálnak arra, hogy megbeszéljék a gondjaikat, kicseréljék az információikat. A többi között ennek köszönhető, hogy együtt utaznak külföldre szakmai kiállításokra, tapasztalatszerzésre; eszközöket, gépeket, anyagokat vásárolnak közösen, üzletet kötnek.

Az információcserét szolgálja az OKISZ hírújságja, számítógéprendszere s az internet, azt azonban tudni kell: a cégek, főleg a kisebbek jobbára saját szűkebb környezetükben keresik és találják meg a piacot – mondja az elnök. Helyben tudják, hogy környékükön mi a fejlesztés iránya, hogy az önkormányzat vagy a lakosság hány lakást épít egy adott esztendőben. Megvannak a személyes kapcsolatok, s ezekben jobban lehet bízni, mint a világon bármiben.

Pályázati elbírálás

A helyben lévő, jól ismert szaktanácsadóktól kapott eligazításnak, a szűkebb környezet segítségének tehát "súlya" van – mondja az elnök –, más kérdésben viszont nélkülözhetetlen a központi, a budapesti eligazítás. Egy adófellebbezés elkészítésében, egy bírság mérséklését kérelmező beadvány megfogalmazásában nyilván nagy segítséget nyújt a helyi szaktanácsadó, de – például – a minimálbér-kompenzáció módjáról szóló információ talán hitelesebb, ha a fővárosból érkezik.

Hörömpöly László egy sajátos központi szolgáltatási területről külön említést tesz. Mivel az OKISZ-képviselők gazdasági pályázatokat elbíráló bizottságokban is jelen vannak, természetesen lehetőségük adódik, hogy a pályamunkákat behatóbban megismerjék, azokról véleményt nyilvánítsanak. Ez egyben nagyszerű lehetőség arra is, hogy lássák, milyen általában a gazdasági környezet, milyen piaci lehetőségek kínálkoznak majd a cégeik számára, mire érdemes pályázniuk. Az igazsághoz tartozik: a bizottsági jelenlét lehetőség arra is, hogy képviselőik – indokolt esetben – a cégeik érdekeit képviseljék.