Országprogram az uniós támogatásokért

Az NFT – lényegét tekintve – egy olyan stratégiai dokumentum, amelynek elkészítése feltétele annak, hogy Magyarország a várhatóan 2004-ben sorra kerülő csatlakozása után azonnal igénybe vehesse az EU strukturális alapjainak pénzügyi támogatását. Nemzeti Fejlesztési Tervet minden olyan országnak készítenie kell, amelynek egy főre jutó GDP-je az EU-átlag 75 százaléka alatt van. Mivel Magyarország – hasonlóképpen a többi csatlakozó államhoz – e kategóriába tartozik, így kötelezettséget vállalt e dokumentum elkészítésére. Ez egyben azt is jelenti, hogy a minél nagyobb mértékű támogatás elnyeréséért versenyben áll a lengyelekkel, a csehekkel és a szlovákokkal.

Módosított határidő

Az EU a támogatások összegét az úgynevezett Közösségi Támogatási Keret elnevezésű dokumentumban hagyja jóvá. Az NFT elkészítésének első határideje 2002 márciusa volt, ám az anyag erre az időpontra nem készült el. A második, módosított határidő az idén december 31-e, amikor is az EU várja a kész dokumentumot. Ezt követően az EU Bizottság felvetése szerinti kiegészítésekre, pontosításokra még közel fél év áll majd rendelkezésre. A végső anyagnak 2003 júliusára kell elkészülnie.

Az NFT munkálatai több szakaszból állnak, ám a társadalmi partnerekre és a civil szervezetekre ezek mindegyikében fontos szerep hárul, hiszen egy ilyen nagyszabású terv a társadalom, illetve a gazdasági élet szereplőinek támogató közreműködése nélkül nem valósítható meg. Ugyanakkor az EU-ban alapkövetelmény, hogy a nemzeti program párbeszéd során formálódjon; ez olyannyira kívánalom, hogy a civil szervezetekkel kialakított együttműködésről be is kell számolni az EU-nak.

Az NFT előkészítése már az előző kormány ideje alatt megkezdődött – a korábbi Gazdasági Minisztérium koordinálásával –, aminek eredményeképpen elkészült a dokumentum első részének, a helyzetelemzésnek az összefoglaló, első változata. Akkor a minisztérium meghatározta a stratégiai tervhez kapcsolódó öt operatív program témáit is. A kormányváltást követően azonban – a szorító határidő miatt – fel kellett gyorsítani a munkát, ezért a MeH-en belül megalakult egy e feladatra koncentráló szervezet, a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala. A már korábban elkészített helyzetelemzés átdolgozása, illetve – ezzel párhuzamosan – a stratégia és a hozzá kapcsolódó öt operatív program kidolgozása jelenleg is folyik. Ezt követi majd – utolsó fázisként – a program kiegészítő dokumentumainak az elkészítése.

Közösen a partnerekkel

A hivatal a munka valamennyi fázisában számít a társadalmi partnerek közreműködésére, aminek érdekében – összesen – mintegy háromszáz civil és szakmai tömörülést, valamint szakszervezetet keresett meg azzal a felkéréssel, hogy véleményük, álláspontjuk közlésével kapcsolódjanak be az előkészítő folyamatba. E felkérés nyomán a hivatal az elmúlt időszakban több száz olyan javaslatot kapott a stratégiai tervezéshez, amelyeket szakértők és tudományos testületek értékeltek, illetve ennek eredményétől függően figyelembe vettek, vagy nem a munka további részében. A partnerek között találhatók például az MTA és testületei, a tudományos, illetve a szakmai egyesületek és társaságok – mint például a Magyar Politikatudományi Társaság. Emellett a hivatal több regionális, illetve – az érintett minisztériumok közreműködésével – ágazati fórumot is rendezett és rendez, s fontos az önkormányzatok, a regionális szervezetek bekapcsolódása is.

Ám a társadalmi egyeztetésnek ez csak az első fordulója, hiszen azt követően, hogy a kormány első olvasatban megtárgyalja a koncepciót, illetve az operatív programokat, az anyag – véleményezésre – a társadalmi párbeszéd makroszintű intézményei elé kerül. Elsősorban az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) vitatja majd meg és alakítja ki álláspontját, illetve tesz módosító javaslatokat, de ugyanígy – egyebek közt – az Országos Területfejlesztési Tanács, az Európai Integrációs Tanács, a Szociális Tanács, valamint az Országos Szakképzési Tanács is napirendjére tűzi a dokumentum megtárgyalását. Ezzel párhuzamosan a MeH nyolc regionális és egy fővárosi konferenciát is szervez, melynek keretében szintén a kormány elé terjesztett anyag megvitatása lesz a téma. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják: az érintettek tudatában vannak e munka fontosságának, hogy az NFT révén elnyerhető támogatás alapvetően meghatározza a következő években a társadalom és gazdaság valamennyi szereplőjének helyzetét.

Operatív programok

A Nemzeti Fejlesztési Terv fontos részei az operatív programok (OP), amelyek elkészítése a szaktárcákhoz tartozik. Ezek témaköreiről még az Orbán-kormány döntött, ám a munka akkor még érdemben nem kezdődött el. Így most – a területfejlesztés kivételével – a tárcák arról számoltak be, hogy igen szűkös a határidő, hiszen csak a kormányváltást követően tudták elkezdeni az érdemi munkát. Az időhiány különösen a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztériumot érinti, ahol a főhatóság felállítása s a szervezési munka is késleltette a gyakorlati feladatok, így az operatív program munkálatainak elindítását.

A késedelem főként a társadalmi és a civil szervezetekkel folytatott egyeztetéseket, konzultációkat nehezíti meg, hiszen erre a szükségesnél jóval kevesebb idő áll rendelkezésre. Az operatív programokat – hasonlóan a stratégiai dokumentumhoz – szeptember 15-re kell elkészíteni. Bár a tárcák szakembereinek többsége már korábban is részt vett egyes EU-s programok előkészítésében, mégis: a projektkészítés nyelvezetét, gondolkodásmódját újként kell megtanulni. Az EU ugyanis előre meghatározott szempontrendszer szerint és sajátos szerkezetben kéri az anyagokat. Ennek számos eleme – sok ismert panel mellett – még új a résztvevők számára.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban készül az agrár- és vidékfejlesztési operatív program, amelynek augusztus közepén éppen a hetedik változatán dolgoztak a szakemberek, s még mindig elképzelhető, hogy – a beérkezett vélemények alapján – lesz változás. Alapvetően azonban öt olyan terület van, amely jövőbeni fejlesztése elengedhetetlen. Ezek között első helyen áll a mezőgazdaság – egyebek mellett az erdő-, vad- és halgazdálkodás s az élelmiszeripar – versenyképességének fejlesztése. E témakörön belül szó van például a mezőgazdasági beruházások támogatásáról vagy éppen az erdőgazdálkodás korszerűsítéséről. Fontos – a kormányprogramhoz kapcsolódó – új célkitűzés a lakosság egészséges élelmiszerrel való ellátása is, aminek érdekében kiemelt cél az élelmiszer-feldolgozás korszerűsítése. Ennek során – várhatóan – a szerkezetátalakítást szolgáló fejlesztésekre, új technológiák bevezetésére kaphat majd támogatást az érintett vállalkozói kör.

Gördülékeny munkamenet

Ugyancsak fontos a magyar mezőgazdasági vállalkozások versenyképességének javítása, amihez elengedhetetlen, hogy termékeik minősége, valamint az élelmiszer-biztonság javuljon. Ugyancsak prioritás a hulladékok és a melléktermékek korszerűbb kezelése, a jobb hasznosítás támogatásának elősegítése. Ez utóbbi korábban még nem szerepelt a kiemelt célok között, ám a kormányváltást követően az új kabinet programjában már szerepelt, így ezt onnan vette át a szakértői csoport.

A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés terén a környezetvédelmi szempontok érvényesítése minden tervváltozatban szerepelt. De ugyanilyen fontos a vidéki térségfejlesztés, az esélyegyenlőtlenség enyhítése is. A vidéki környezet vonzóbbá tétele az EU számára fontos kívánalom, amelynek célja, hogy a lakosság ne kényszerből éljen vidéken. Ehhez viszont – a készülő dokumentum szerint – fejlesztésre várnak az alapvető szolgáltatások, fel kell újítani a falvakat, védeni szükséges a természeti és a kulturális örökségeket, s vigyázni kell arra, hogy a népi mesterségek fennmaradjanak egy-egy kis közösségben. Ugyanígy fontos cél a mezőgazdaság foglalkoztatási, valamint jövedelmi szintjének emelése. Ez egyben a fiatal gazdálkodók támogatását, az oktatás-képzés elősegítését is jelenti.

Az agrártárcánál – valamilyen szinten – összesen 16 osztály foglalkozik a program elkészítésével, de a minisztérium két háttérintézménye is részt vesz a munkában. A társadalmi egyeztetést a társadalmi kapcsolatok osztálya irányítja, amely mintegy 30 szervezettel kommunikál. Az idő szűkössége miatt azonban a korábbiaknál jobban támaszkodnak az internetre, illetve postán küldik ki az anyagokat a szervezeteknek, s írásban kérik a válaszokat. Így még az "aprómunka" is gördülékenyebben halad. Nagy fórumok, vitaestek szervezésére azonban nem gondol a minisztérium, hiszen ez szinte parttalanná tenné a munkát.

Szerkezeti átrendeződés

A Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztériumban a foglalkoztatásstratégiai főosztály irányítja a programalkotó előkészületeket, s hat főosztály, valamint az esélyegyenlőség főigazgatóság kapcsolódik be az OP kidolgozásába. Emellett a tárcaközi koordinációt – mivel az operatív program az oktatási, a foglalkoztatási, valamint az egészségügyi szaktárcát egyszerre érinti – a humánerőforrás-fejlesztési munkacsoport végzi, illetve e munkába bekapcsolódik a Foglalkoztatási Hivatal is.

A humánerőforrás-fejlesztési operatív program kizárólag olyan intézkedéseket tartalmaz majd, amelyek révén Magyarország jogosultságot nyer az Európai Szociális Alap támogatására. Szakértők szerint a tervben foglaltak valójában nem térnek el a most is alkalmazott gyakorlattól, csupán – az EU-elvárásoknak megfelelően – szerkezeti átalakításokra van szükség, illetve egyes területeken bővül a támogatandó célok köre.

Az operatív program – a munka jelenlegi fázisában – öt prioritást tartalmaz, amelyek között nem lehet felállítani sorrendet, hiszen mindegyik terület egyformán fontos. Ezek között található az aktív munkaerő-piaci politika támogatása. Ezen belül a minisztérium az ifjúsági munkanélküliség megelőzését, a tartósan állástalanok helyzetének kezelését, a munkaközvetítés fejlesztését, az idősek munkaerő-piaci reintegrációjának elősegítését, a rehabilitációs foglalkoztatás fejlesztését és a munkaerő-piaci szervezet modernizációját tartja fontosnak. De hasonlóképpen a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem is kiemelt, azzal a kitétellel, hogy a különböző programoknak egyszersmind a munka világába való belépést is szolgálniuk kell. E témakörön belül szó van a tanulási nehézségekkel küzdő fiatalok oktatásáról, különös tekintettel a roma fiatalokra, illetve más hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatásának javítására. Ugyancsak kitér majd a dokumentum a fogyatékosok integrált oktatására, a veszélyeztetett fiatalok és gyermekek társadalmi beillesztésére, valamint a fogvatartottak foglalkoztathatóságának javítására.

Rugalmas foglalkoztatás

A programban külön fejezetként szerepel a közösségfejlesztés, a civil kezdeményezések támogatása, valamint a romaprojektek nyomon követése. A harmadik prioritás pedig – az egész életen átívelő tanulás célkitűzésének jegyében – az oktatás, a képzés. E fejezetben – egyebek mellett – szó van a pedagógusképzés átfogó fejlesztéséről, de idetartozik a munkaerő-tervezés is.

Ugyanakkor a megváltozott társadalmi-gazdasági környezetben, illetve az EU-csatlakozást követően szükség van az alkalmazkodóképesség és a vállalkozói készségek fejlesztését segítő programok beindítására is. E körben az operatív program várhatóan tartalmazza a rugalmas foglalkoztatási formák támogatását, az önfoglalkoztatóvá válás, illetve a felnőttképzés segítését. De szükség van a képzések tartalmának korszerűsítésére is, és kívánatos lenne beindítani – EU-támogatással – a munkahelyteremtéshez kapcsolódó átképzéseket is.

Az ötödik prioritás a nők munkaerő-piaci helyzetének javítása, foglalkoztatásuk szélesítése, többek között a gyesről, a gyedről való visszatérés támogatása. Az esélyegyenlőség megvalósulásának figyelemmel kísérését ugyanakkor egy monitorozó program elindítása célozza.

A Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztériumban a társadalmi egyeztetés alapvető fóruma a Munkaerő-piaci Alap Irányító Testülete, amely a jövőben havonta kap tájékoztatást a programról, s ekkor lesz lehetőség arra is, hogy a szociális partnerek érdemben hozzászóljanak, javaslatokat tegyenek. Emellett az Országos Érdekegyeztető Tanács szervezetei hivatalból is megkapják a szükséges tájékoztatást azzal, hogy véleményüket, javaslatukat várják az anyag készítői. Ezen túl a társadalmi egyeztetés szélesebb körben is zajlik.

Tőkevonzó képesség

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) két operatív program elkészítéséért felel, hiszen hatáskörébe tartozik a "Gazdasági versenyképesség", valamint a "Környezetvédelem és infrastruktúra-fejlesztés" című projekt kidolgozása. Az előbbi a fő hangsúlyt a gazdaság teljesítményének javítására helyezi, ugyanakkor – a területi különbségek mérséklésével, a foglalkoztatás bővítésével és a környezeti szempontok figyelembevételével – nagymértékben hozzájárul a társadalmi-gazdasági kohézió erősítéséhez. A program kidolgozásakor fontos szempont, hogy Magyarország jelenleg még elmaradottabb területeinek erősödjék a tőkevonzó képessége. További fő célok: a termelőszektor modernizációja, a gazdaság tudás- és innovációs bázisának erősítése, valamint a gazdasági infrastruktúra fejlesztése.

A termelőszektor modernizációja gyakorlatilag – a mezőgazdaság kivételével – az egész gazdaságot jelenti. A javaslat szerint szükség van a vállalkozások által használt eszközök korszerűsítésére, technológiájuk megújítására, de a vállalatirányítás, a vállalattervezés átalakítására is. Ez utóbbi esetében lényeges a fejlett országokban elterjedt módszerek átvétele és adaptálása. E fejezet ugyanakkor kitér a kis- és középvállalatok helyzetére, arra, hogy miként lehet megerősíteni e vállalati kört.

Bár az állam nem veheti át a vállalatoktól a gazdaság tudás- és innovációs bázisának erősítését, ám segítheti a megfelelő háttér megteremtését. Így a kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása nagyban ösztönözheti e cél megvalósulását. A program ezt a feladatot is tartalmazza.

Kímélve a környezetet

A környezetvédelmi és infrastruktúra-fejlesztési program környezetvédelmi, gazdasági és szociális fejlesztési célokat egyaránt magában foglal, s ezen belül négy területre koncentrál. Egyfelől a környezetvédelemre, amely a települési környezetminőség és az emberi egészség javítását szolgáló fejlesztéseket tartalmazza. Másfelől az energetikai fejlesztésekre fókuszál, amelyek célja a megújuló energiahordozók részarányának növelése, valamint az energiatakarékosság. A harmadik terület a közlekedés fejlesztése, amelynek során az EU páneurópai közlekedési folyosója adja meg az alapvető irányt, s a program megvalósításakor alapvető szempont a környezetkímélő fejlesztés és a regionális különbségek mérséklése. Végül a negyedik irány az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése, amelynek során kiemelt cél az egészségmegőrzés feltételeinek javítása, az egészségügy szerkezetváltásának elősegítése, valamint e téren is a regionális különbségek enyhítése.

A GKM-ben is kezdeti szakaszában van a tervezés. A legelőnyösebb helyzetben talán a regionális területfejlesztési program készítői vannak, hiszen a munkaanyag már az év elején elkészült, s jelenleg – az évek óta kiépített területfejlesztési rendszerben – zajlik a társadalmi egyeztetés. Ez egyrészt azt jelenti, hogy az anyag az Országos Területfejlesztési Tanács elé kerül, illetve megtárgyalják a regionális fórumok is. Emellett bekapcsolódtak, illetve bekapcsolódnak a munkába a megyei és kistérségi tanácsok is, s a felelős Miniszterelnöki Hivatal irányításával különböző konferenciákat, tanácskozásokat, workshopokat szerveztek. De bekapcsolódtak e munkába az önkormányzatok is.

Az előkészítés jelenlegi szakaszában a dokumentum négy fejezetet tartalmaz: a területfejlesztés országos, általános stratégiai céljait; a régiók fejlesztési terveit; a régiós célok megvalósításához szükséges beavatkozásokat; illetve az intézkedéseket.

Régiók fejlesztése

A munkaanyag az általános területfejlesztési stratégiai célok meghatározását követően – a második fejezetben – az egyes régiók sajátosságait figyelembe véve meghatározza a fejlesztési irányokat. Ezek szerint a közép-magyarországi régióban a belső egyenlőtlenségek enyhítése a fő cél, Közép-Dunántúlon viszont – a fejlődés dinamizmusának megtartásához – fontos, hogy e térség a tudásalapú, innovációorientált fejlődési pályára lépjen. Nyugat-Dunántúlon szintén a belső egyenlőtlen fejlődés okoz gondokat, míg Dél-Dunántúlon a közlekedési infrastruktúra elmaradottsága jelent problémát: jóllehet itt kedvezőek a kutatás-fejlesztés, valamint a gyógy- és wellnessturizmus beindításának feltételei. Észak-Magyarországon a vállalkozások versenyképességének javítása, a foglalkoztathatósági szint emelése, a lakosság esélyegyenlőségének megteremtése, a kiegyensúlyozott területi fejlesztés és az életminőség javítása egyaránt fontos feladat.

Ugyanakkor Észak-Alföldön – egyebek mellett – a gazdasági szerkezet átalakítása, a K+F tevékenység fejlesztése, illetve a térség turisztikai adottságainak kihasználása kerül középpontba. Ezekhez kapcsolódóan fontos a képzett és rugalmas munkaerő fejlesztése és megtartása, valamint a környezetfejlesztés és a természetvédelem. Megközelítően ugyanezen fő célok körvonalazódnak a Dél-Alföld gazdasági fejlesztése során is.

Az anyag külön foglalkozik a Balaton helyzetével. A magyar tengernél a fő cél a stabil környezeti állapot megteremtése, a turizmus jövedelemtermelő képességének javítása, illetve a régió sajátosságából adódó humánerőforrás-bázis megteremtése. Ugyanakkor minden térségi stratégia céljainak megvalósításához szükséges a környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése, a régiók gazdasági versenyképességének és az életminőség helyi tényezőinek a javítása, illetve a térségi foglalkoztatás bővítése.

Alapok és források

Az elmúlt közel egy évtizedben – a különféle előcsatlakozási programok révén – Magyarország már jelentős támogatási összegeket kapott az EU-tól. Ilyen volt a PHARE, az ISPA és a SAPARD. Teljes jogú tagként a PHARE-támogatást váltják majd ki a strukturális alapok, az Európai Szociális Alap és az Európai Területfejlesztési Alap. A jelenlegi ISPA-támogatást a Kohéziós Alap váltja fel, míg a SAPARD helyett a Mezőgazdasági Orientációs Alapból lehet támogatást nyerni.

Ami a jövőt illeti, a mostani dokumentum benyújtásával a munka nem fejeződik be, sokkal inkább elkezdődik. Jelenleg ugyanis azért kell csak három évre tervezni az NFT-t, hiszen 2006 végén lezárul az EU mostani, hétéves költségvetési ciklusa. Azt követően azonban – 2007-től – egy újabb költségvetési szakaszra kell felkészülni, ami Magyarország számára azt jelenti majd, hogy – az EU teljes jogú tagjaként – 2013-ig kell elkészítenie a fejlesztési tervet. Ám ekkor már hét régióra lebontva készül el az NFT. E munka várhatóan 2004-2005-ben veszi kezdetét.

A közelmúltban egyébként Brüsszelben befejeződtek azok a tárgyalások, amelyek keretében – megközelítően – meghatározták a csatlakozó országoknak szánt támogatási arányokat. Eszerint – előzetes számítások alapján – a strukturális alapokból 12,2 százalék, azaz 537 millió, a kohéziós alapból 11,3-14,3 százalék, mintegy 299 millió, az Interreg alapból 14,2 százalék, azaz 17 millió euró jut, míg az Equal keretéből mintegy 12 százalékkal, azaz 8 millió euróval részesedhetnénk. Falufejlesztésre további mintegy 170 millió euróra lehet számítani. Ezt azt jelenti, hogy strukturális és vidékfejlesztésre 2004-ben 1,03 milliárd euróra (249,2 milliárd forint), 2005-ben 1,18 milliárd euróra (285,6 milliárd forint), 2006-ban pedig 1,4165 milliárd euróra (342,79 milliárd forintra) számíthatunk. Ehhez adódik hozzá még a magyar társfinanszírozás 20-50 százaléka a magyar költségvetésből és a magánszférából.