A 2002. évi XV. törvény alapján az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója kivételes nyugellátást – ideértve a kivételes nyugdíjemelést is – állapíthat meg az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő, vagy rokkant személynek, továbbá az árvának, ha különös méltánylást érdemlő körülmények állnak fenn. A részletszabályokat a 145/2002. (VI. 29.) Korm. rendelet határozza meg.
Nem állapítható meg kivételes nyugellátás, illetőleg nem engedélyezhető kivételes nyugdíjemelés annak, aki előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, vagy szociális intézményben, esetleg javítóintézetben van elhelyezve.
Méltányossági nyugdíj
Feltételek
Kivételesen – méltányosságból – öregségi, rokkantsági, illetve özvegyi nyugdíj akkor állapítható meg, ha a kérelmező (özvegyi nyugdíj esetén a jogszerző) rendelkezik a nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati időnek legalább a felével, és – az időskorúak járadékát kivéve – nem részesül a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti rendszeres pénzellátásban. Rendkívül indokolt esetben kivételes rokkantsági nyugdíj megállapítható akkor is, ha a kérelmező nem rendelkezik a jogosultsághoz szükséges szolgálati idő felével sem.
A méltányossági nyugdíjat kizárja, ha a kérelmező
– táppénzben,
– terhességi-gyermekágyi segélyben,
– gyermekgondozási díjban,
– öregségi nyugdíjban,
– rokkantsági nyugdíjban,
– öregségi járadékban,
– munkaképtelenségi járadékban,
– özvegyi járadékban,
– növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékban,
– özvegyi nyugdíjban (kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját),
– baleseti táppénzben,
– baleseti rokkantsági nyugdíjban,
– hozzátartozói baleseti nyugellátásban,
– a foglalkoztatási törvény alapján folyósított pénzbeli ellátásban,
– átmeneti járadékban,
– rendszeres szociális járadékban,
– bányászok egészségkárosodási járadékában,
– rokkantsági járadékban,
– hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásaiban,
– gyermekgondozási segélyben,
– gyermeknevelési támogatásban,
– munkanélküliek jövedelempótló támogatásában,
– rendszeres szociális segélyben,
– ápolási díjban és
– nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban részesül.
A kivételes nyugellátást minden szempontból úgy kell tekinteni, mintha az – a jogosultsági feltételek megléte esetén – jogszerűen megilletné az ellátásban részesülőt. Kivételes nyugellátás engedélyezhető meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltételekhez kötötten is.
Mérték
A kivételes nyugellátás engedélyezett összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét, de nem lehet kevesebb annak 50 százalékánál. Az engedélyezett összeg megállapításánál figyelemmel kell lenni a hiányzó szolgálati idő tartamára.
Kivételes árvaellátásVáltoztak a méltányosságból adható árvaellátás szabályai is. Az új szabályok szerint kivételes árvaellátás akkor állapítható meg, ha az elhunyt jogszerző az öregségi, illetve a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő legalább felével rendelkezett, és a gyermek megfelel azoknak a feltételeknek, amelyek az árvaellátásra való jogosultsághoz kellenek. Rendkívül indokolt esetben kivételes árvaellátás megállapítható akkor is, ha az elhunyt nem volt még 25 éves, és nem rendelkezett a szolgálati idő felével sem, vagy ha az árva felsőfokú oktatási intézmény nem nappali tagozatán folytat tanulmányokat. Az árvaellátást a 25 évet betöltött, felsőfokú oktatási intézményben tanulmányokat folytató árvának csak akkor hosszabbítják meg, ha első alapképzésben vesz részt – az oklevél megszerzésére irányuló tanulmányok idejére (amely nem haladhatja meg az adott alapképzési szakra a képesítési követelményekben rögzített időt) –, de ekkor is csak a 27. életév betöltéséig. |
Kivételes nyugdíjemelés
A 2002. évi XV. törvény bevezette a méltányossági nyugdíjemelés jogintézményét is. A nyugellátásban részesülő számára akkor állapítható meg kivételesen nyugdíjemelés, ha a folyósított nyugellátás és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti, számára esetlegesen folyósított rendszeres pénzellátás – kivéve az időskorúak járadékát – együttes havi összege nem haladja meg az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének a kétszeresét.
A kivételes nyugdíjemelés engedélyezése esetén
– a bányásznyugdíjat,
– az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját,
– a szolgálati nyugdíjat,
– a mezőgazdasági szövetkezeti járadékot,
– a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékot és
– a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékát
is társadalombiztosítási nyugellátásnak kell tekinteni, amennyiben az ellátásban részesülő személy a reá irányadó nyugdíjkorhatárt elérte.
Kik vannak előnyben?
A kivételes nyugdíjemelés engedélyezésénél előnyben kell részesíteni
– férfiak közül azt, aki 35 évnél, nők közül azt, aki 30 évnél több szolgálati idővel rendelkezik, vagy
– a 70 éven felülieket, illetőleg
– azokat a személyeket, akik az I. vagy a II. rokkantsági csoportba tartoznak.
Mérték
A kivételes nyugdíjemelés összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének 25 százalékát, de nem lehet kevesebb annak 10 százalékánál. Nem engedélyezhető kivételes nyugdíjemelés a nyugellátás megállapítását, továbbá a korábbi méltányossági nyugdíjemelést követő 3 éven belül.
Kérelem
A méltányossági nyugellátás megállapítását és a nyugdíjemelés engedélyezését kérelmezni kell. A kérelmet az igénylő lakhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez), a vasutas biztosítottnak a MÁV Rt. nyugdíj-igazgatósághoz, valamint – ha a jogszerző már nyugellátásban részesült személy jogán igényel kivételes árvaellátást – a nyugdíjfolyósítóigazgatósághoz, illetőleg a MÁV Rt. nyugdíj-igazgatóságához kell benyújtani, az ehhez rendszeresített nyomtatványon. A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelmet. Az igazgatási szerv indokolt esetben vizsgálhatja, hogy a közölt adatok megfelelnek-e a valóságnak, szükség esetén pedig a kérelmezőt hiánypótlásra szólíthatja fel. A 2002. évi XV. törvényt és a 145/2002. (VI. 29.) Korm. rendeletetet egyaránt megtalálhatjuk a Magyar Közlöny 2002/91. számában.
IrányelvekA Pénzügyminisztérium 2 évvel ezelőtt irányelvet bocsátott ki [7001/2000. (PK 3.) PM irányelv] az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatójának méltányossági jogkörébe tartozó ellátások megállapításához. Méltányosság a gyógyító-megelőző ellátások igénybevételéhez Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgatója a biztosított által részleges térítési díj megfizetése mellett igénybe vett egészségügyi szolgáltatások térítési díjának egy részét vagy egészét átvállalhatja az Egészségbiztosítási Alap költségvetésében erre a célra biztosított kétféle forrásból. A méltányosság gyakorlásának egyik fajtája az OEP-pel, valamint igazgatási szerveivel szerződésben álló szolgáltatónak fizetendő díj részleges vagy teljes mértékű átvállalása, ha a biztosított ártámogatással, illetve részleges, vagy teljes térítési díj megfizetése mellett nyújtott egészségügyi szolgáltatások körét veszi igénybe. A méltányossági kérelmek döntés-előkészítésekor elsősorban az orvosszakmai indokokat veszik figyelembe. Az átvállalt díj a szolgáltató részére fizethető ki. A méltányosság gyakorlásának másik fajtája, hogy a biztosított által a már kifizetett, számlával igazolt térítési díjhoz pénzbeni támogatást nyújtanak. A gyógyszer, gyógyászati segédeszközök és szolgáltatások, ellátások méltányossági támogatásának elvei Az OEP főigazgatója támogatást nyújthat – a támogatással rendelhető gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és ellátás árához, – a támogatással nem rendelhető gyógyszerek árához, – a gyógyászati segédeszközök árához, – a külön jogszabályban foglaltaktól eltérő kivitelben készült gyógyászati segédeszköz árához. A támogatással rendelhető gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és ellátás árához azt meghaladó mértékű támogatás csak akkor adható, ha – a szociális rászorultság mellett a beteg orvosi dokumentációval bizonyítottan – kizárólag azzal az igényelt termékkel kezelhető, illetve a beteg állapota azzal az igényelt szolgáltatással, ellátással javítható. Gyógyászati segédeszköz a jogszabályokban rögzített mértéktől eltérő gyakorisággal (többletmennyiség) csak akkor engedélyezhető, ha annak szükségességét orvosi dokumentációval alátámasztották. Méltányossági támogatás megállapítása maximum fél évre, illetve gyógyászati segédeszköz esetén a kihordási időre, kivételesen indokolt esetben a beteg ellátásának biztonságát garantáló, határozott időre adható. Egyedi méltányossági kérelem csak akkor bírálható el, ha a kérelem tárgya szerinti termék alkalmazásának szükségességét orvosi előírás támasztja alá. Feltétel, hogy a termék jóváhagyott alkalmazási területe (indikációja) meg kell hogy feleljen a betegre vonatkozó diagnózisnak. A méltányossági jogkör gyakorlása nem terjed ki a szakmai szempontok szerint összeállított várólista alapján igénybe vehető ellátásokra. A méltányosságból engedélyezhető pénzbeli ellátások és az egyszeri segély megállapításának az elvei Az OEP főigazgatója méltányossági jogkörében a biztosított részére akkor is engedélyezheti terhességi-gyermekágyi segély és táppénz folyósítását, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik. A terhességi-gyermekágyi segély méltányossági megállapításához a szociális rászorultságot kell vizsgálni. A táppénz, gyermekápolási táppénz időtartamának meghosszabbítása iránti kérelmek kizárólag az illetékes orvos által kiadott igazolásban foglaltak alapján teljesíthetők. Az egyszeri segély adható a biztosítottnak, ha – a táppénzre, a terhességi-gyermekágyi segély megállapítására irányuló kérelme ugyan jogilag nem orvosolható, de szociális körülményei méltánylást érdemlőek, – az egészségi állapotában jelentős változás, egészségromlás következett be, és szociális körülményei is indokolják, – az orvosilag indokolt gyógyszermennyiségének költsége a társadalombiztosítási támogatás ellenére is magas, és szociális körülményei is indokolttá teszik. A segélykérelmet benyújtó biztosított esetében vizsgálni kell, hogy a kérelmében felhozott indokai, szociális helyzete betegségével, illetve közvetlen családtagjainak betegségével összefüggésbe hozható-e. A segélykérelmek elbírálására – a biztosított által szolgáltatott adatok alapján – évente egy alkalommal kerülhet sor, ettől eltérni csak rendkívül indokolt esetben, egyedi elbírálás alapján, az OEP főigazgatója engedélyével lehet. Méltányosság, rászorultság Az irányelv kimondja, hogy a méltányosság a természetbeni egészségügyi ellátások teljes körére kiterjed, ezért végső elbírálása a gyógyító-megelőző ellátás keretein belül történik. Méltányosság csak az OEP-pel finanszírozási szerződésben álló szolgáltatók természetbeni egészségügyi ellátásaira nézve gyakorolható valós egészségügyi és valós szociális rászorultság alapján. A kérelmező rászorultságát általában nyilatkozata alapján kell megítélni. Az irányelv kihangsúlyozza, hogy az azonos élethelyzetben lévő kérelmezők közül az egyedülállók, az egyedül élők, a három vagy több gyermeket nevelők, valamint a nyugdíjasok részesüljenek előnyben. Rászorult az, aki önhibáján kívül átmenetileg olyan helyzetbe jutott, hogy egészségi állapota, betegsége miatt megélhetése veszélybe került, és más elérhető forrás nem áll rendelkezésére, valamint az, aki háztartásában több gyermeket nevel, és a gyermekek nevelése, gondozása, ellátása az igénylő egészségi állapotának romlása miatt átmenetileg veszélyben van |
