Az EU decemberben várja a dokumentumot
Alapos felkészülést igényel a támogatások befogadása
Magyarország számára nagyon fontos, hogy olyan Nemzeti Fejlesztési Terv készüljön, amely kedvező fogadtatásra talál az EU-ban, hiszen ezen múlik, hogy mekkora támogatáshoz jutunk a csatlakozást követő években – vélekedik Baráth Etele államtitkár, a Miniszterelnöki Hivatalon (MeH) belül megalakult Nemzeti Fejlesztési Hivatal vezetője, aki az NFT elkészítéséért felel.
Mint kifejtette: az előkészítő munkában részt vevők számára jelenleg a rendelkezésre álló idő szűkössége a legnagyobb gond, hiszen már az év végén – december 15-ig – az EU elé kell terjeszteni a kész anyagot, amely aztán 2004-től meghatározza a következő három év támogatásainak összegét. Nagy a tét, hiszen nem mindegy, hogy a befizetett tagdíj és a kapott támogatás hogyan aránylik egymáshoz. Magyarország nem engedheti meg magának, hogy a megnyíló forrás kevesebb legyen a befizetésénél, s így mi támogassuk az EU "szegényeit". Ezt még a szűkös határidő sem indokolná.
Az NFT munkálatai már az előző kormány idején megkezdődtek – a Gazdasági Minisztérium irányításával –, ám úgy tűnik föl, hogy nem kellő gondossággal jártak el, s felelőtlenül sokat késlekedtek. Ezért most nagyon gyors tempóban kell dolgozni. Mindenekelőtt fel kell gyorsítani a társadalmi szervezetekkel folytatott konzultációkat, ami pedig időigényes munka. De a stratégia kidolgozásához is elengedhetetlen a társadalom, a gazdaság, a tudományos élet szereplőinek s a civil szervezeteknek a véleménye.
Most a legfontosabb következő határidő szeptember 15-e, amikor a kormány elé kerül a stratégia első olvasata. Az egyes társadalmi, szakmai szervezetek ezt követően kapják majd meg véleményezésre az anyagot: így az NFT e körben kerül hivatalosan is az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) plenáris ülése, illetve más országos fórumok elé. A most készülő dokumentum egyébként három évre szól, hiszen 2006-ban zárul le az EU jelenleg is érvényes költségvetési szakasza. Ezt követően pedig, a 2007-2013-ig terjedő költségvetési periódusra már Magyarország is – mint EU-tagállam – hétéves fejlesztési terveket készít. Ekkor viszont az NFT részeként már nem egy, az egész országra érvényes program készül, hanem régiónként egy-egy kidolgozása kezdődik meg, azaz hét regionális terv készül majd. E munkát azonban a mostani elfogadását követően azonnal meg kell kezdeni.
Baráth Etele úgy véli, Magyarországnak nemcsak az NFT elkészítése, de a végrehajtása során is sok veszítenivalója lehet, ha a szükséges lépések és intézkedések késlekednek. Világosan kell látni: a hazai gazdaság szereplőinek alaposan fel kell készülni az e terv kapcsán megnyíló pénzügyi források fogadására, amelynek összege éves szinten több millió euró lehet. Számítások szerint 2004 és 2206 között a kötelező magyar társfinanszírozással együtt mintegy 1100-1500 milliárd forinthoz juthat hozzá az ország. Igaz viszont az is, hogy az elmúlt egy évtized segélyprogramjai, illetve azok forrásainak elnyerése olyan tapasztalatot és gyakorlatot jelentett, ami ma már komoly hátteret biztosít.
Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a korábbiaknál sokkal nagyobb fegyelem kell a végrehajtás, a lebonyolítás és az ellenőrzés területén egyaránt. Ám a megvalósítás során – ugyanúgy, mint a tervezés folyamatában – nemcsak a kormányhivataloknak, de egyes szervezeteknek is – mint például a kamarák vagy az olyan jelentős munkaadói tömörülésnek, mint az MGYOSZ – nagy a felelősségük. Nagymértékben tőlük is függ ugyanis, hogy a gazdaság szereplői mely célokra és milyen fegyelmezetten használják fel az EU forrásait.
Középpontban a logisztika és a gyógyturizmus
Magyarországnak a Nemzeti Fejlesztési Tervben (NFT) olyasmit kell felmutatnia az Európai Unió felé, ami különleges, egyedi, amit csak mi tudunk. Adottságainkat figyelembe véve e területek egyike lehet a logisztika – ezen belül a légi teherszállítás közép-kelet-európai központjának kiépítése –, illetve a gyógyvizek hasznosítása, azaz a gyógyturizmus – vélekedik Széles Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) elnöke.
Meglátása szerint az ország jövőbeni fejlődése számára kiemelten fontos, hogy átgondolt NFT készüljön, amely elősegíti, hogy hazánk hozzájusson az uniós forrásokhoz. Ez azért is kitüntetett figyelmet érdemel, hiszen 2004-től – ha már EU-tagok leszünk – Magyarország is része lesz az Unió költségvetésének, s csak az előre meghatározott forrásokhoz lehet hozzájutni. Ha most hibásan határozzuk meg a fejlesztési célokat, akkor nem nyílnak meg a "kasszák".
Az MGYOSZ már évek óta figyelemmel kíséri a magyar gazdaság folyamatait, szakemberei készítettek, készítenek különféle anyagokat az egyes területek, régiók fejlesztésére. Ilyen tanulmány már 1996-ban is készült, amely azt elemzi, hogy hazánk hogyan válhatna a közép-kelet-európai térség gazdasági központjává. Legutóbb pedig, a Széchenyi-terv fejlesztési céljainak meghatározását megelőzően, ugyancsak készítettek szakanyagot a gazdasági tárca részére, amely most – némi korrekció után – szintén felhasználható.
A hazai adottságok számbavétele után két területet lehet "felkínálni" az EU-nak, amely "hiánycikk", vagy ma már szűkösek a kapacitásai. Az egyik – az elmúlt rendszer örökségeként – az egykori szovjet katonai repülőterek hasznosítása: e bázison ugyanis fel lehet építeni a közép-kelet-európai légi áruszállítás központját. Ugyanakkor a légikikötők kiegészítéseként a már folyamatban lévő autópálya-építések, a megfelelő vasúti, közúti és vízi szállítási hálózat kiépítése azt eredményezné, hogy hazánk nélkülözhetetlen lenne Európa számára. Ez már csak azért is életképes elképzelés, hiszen a nagy nyugat-európai légi teherszállító központok mára túlzsúfolttá váltak.
A másik ágazat a gyógyvizekre építő egészségturizmus. Miután az egészségtudatos gondolkodás egyre inkább teret hódít az egész világon, ezért e terület fejlesztésének szintén megvan a realitása. Az MGYOSZ azonban – gondolva a kis- és középvállalkozásokra is – további javaslatai között szerepelteti az úgynevezett hagyományos iparágak, a bőr-, a cipő-, a textilipar, illetve az építőiparnak szállító alapanyaggyártás fejlesztését is.
Problémát jelent viszont a nemzeti program kidolgozására fordítható idő rövidsége, illetve a munkaadók korlátozott részvételi lehetősége az előkészületekben. Ez utóbbi oka – elsősorban – a szükséges infrastruktúra hiánya. Ennek ellenére írásban is elkészítik javaslataikat a Miniszterelnöki Hivatal számára.
Nagyobb hangsúlyt kapjon a foglalkoztatás
Nem minden előzmény nélküli a szakszervezetek, így a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) bekapcsolódása a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) elkészítésébe. Az előző kormányzati ciklusban, még az év első felében megtartott Gazdasági Tanács (GT) ülésén ugyanis az akkori miniszterelnök, Orbán Viktor közölte: aki nem ért egyet a nemzet fejlesztésének tervével, az ne várja, hogy partner lehessen ebben a munkában – meséli az előzményeket Wittich Tamás, az MSZOSZ megbízott elnöke. Ekkor a szakszervezetek egyértelmű jelzést kaptak, hogy e munkába nem kívánja őket bevonni az akkori kabinet. Szerencsére a kormányváltást követően a helyzet megváltozott, most inkább – az előző kormány miatti késés okán – az idővel kell versenyt futni.
A szakszervezet számára fontos, hogy az NFT kidolgozásának munkálatai mellett később, a megvalósítástól az ellenőrzésig részt vehessenek az egész folyamatban. Olyannyira, hogy az MSZOSZ úgy látja: a társadalmi egyeztetés során a szociális partnereknek a többi civil szervezethez képest megkülönböztetett szerepet kell kapniuk.
Az MSZOSZ a következő évek egyik legfontosabb céljának a foglalkoztatás bővítését tekinti, így e témának sokkal nagyobb hangsúlyt kellene kapnia annál, mint ahogyan a munkaanyagokban jelenleg szerepel. Ezen belül is a munkahelyteremtés és -megőrzés érdekében indított fejlesztéseket kell kulcskérdésnek tekinteni. Ám ugyanilyen lényeges a gazdálkodás humán feltételeinek javítása, a munkahelyi környezet fejlesztése, a munkakörülmények pozitív változtatása, illetve az életminőség javítása.
A szakszervezet elgondolása szerint ugyanakkor nagy szükség lenne a közép- és kisvállalkozásokat segítő országos információs hálózat kiépítésére, a beszállítói feltételek javítására, valamint a beszállítói hálózat kiépítésének elősegítésére.
Hasonlóképpen a szakszervezet kiemelten kezeli az iskolai oktatáson kívüli képzést, s támogatja – egyébként az EU elvárásával is harmonizáló – kormányzati szándékot, amely az egész életen át tartó tanulás célját fogalmazza meg.
