Gazdasági stratégia 2005-ig

A kabinet kulcsfeladatnak tekinti a foglalkoztatási ráta emelését, amivel az Európai Unió azon célkitűzéséhez igazodik, miszerint a tagállamokban e mértéknek 2010-ig összességében el kell érnie a 70 százalékot. A kormányzat a jelenlegi 59-60 százalékról a következő három évben 61 százalékra kívánja növelni a gazdaságilag aktívak – munkaképes korú lakosságon belüli – arányát. Ezt elsősorban az élőmunka terheinek csökkentésével, a munkaerőpiac rugalmasabbá tételével, a munkahelyteremtés ösztönzésével és a meglévő álláshelyek megtartását szolgáló intézkedésekkel kívánja elősegíteni. Emellett arra törekszik, hogy mérsékelje a regionális egyenlőtlenségeket, továbbá preventív eszközökkel megakadályozza a tartós munkanélküliség kialakulását.

Bővítendő kedvezmények

Az előcsatlakozási program – amelyet a kormány az EU brüsszeli illetékeseinek is elküldött – megállapítja: a foglalkoztatás bővítésének egyik akadálya – a munkahelyek szűkössége mellett – az, hogy a munkaerőpiacról kiszoruló rétegek, csoportok képzettsége, munkakultúrája nem felel meg a versenyszféra új igényeinek. A program készítői azt is rendkívül fontosnak tartják, hogy minél nagyobb érdekeltség teremtődjék a munkavállalásban.

A foglalkoztatás szintjének további emelését és a minél nagyobb számú munkahely létrehozását egyebek mellett a vállalkozásoknak adott beruházási támogatásokkal és adókedvezményekkel, illetve az adminisztrációs terhek csökkentésével s a legális munkavállalás ösztönzésével kívánja elősegíteni a kormány. Ugyanakkor fontos a bérekre rakódó adó- és járulékterhek csökkentése, valamint a képzési támogatási formák és a stabil pénzügyjogi környezet kialakítása. Kiemelt cél a munkavállalók biztonságát, a munkaerőpiac védelmét és átláthatóságát szolgáló egységes munkaügyi nyilvántartás, a munkaügyi ellenőrzés és a jogsegélyszolgálat megerősítése is.

A regionális munkaerő-piaci egyenlőtlenségek megszüntetésére a kabinet célzott ágazati és regionális programok útján keresi a megoldást. A romák számára – a hagyományos közmunkaprogramok mellett – munkaerő-piaci felzárkózást segítő elemekkel kombinált közmunkaprogramok is indulnak. Ugyanakkor – az aktív munkaerő-piaci támogatási rendszer továbbfejlesztése során – a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű munkanélküliek számára új kezdeményezések várhatók.

Atipikus formák

A program szerint az idősebb munkavállalók, valamint a 45 éven felüli munkanélküliek foglalkoztatása céljából – a szakképzési hozzájárulás rendszerén keresztül – támogatást kapnak azok a munkáltatók, akik jelentős szerepet vállalnak a 40-50 évesek és az idősebbek képzésében. De a munkaerő rugalmasságának növelése érdekében a következő években az atipikus foglalkoztatási formák is előtérbe kerülnek. Olyan munkajogi szabályozás kialakítása várható, amely elősegíti az önfoglalkoztatást, a részmunkaidős, a határozott idejű foglalkoztatást, valamint az alkalmi és a távmunka vállalását. A speciális közteher-viselési szabályok bevezetésével főként a nők elhelyezkedését támogatja a kormány.

A PEP megállapítása szerint az egész életen átívelő tanulás is támogatandó, amely elősegíti a szakképzett dolgozók foglalkoztatását, ezen keresztül a gazdaság bővülését. A kormányzati ciklus végére 800 ezer-1 millió fő képzésének megvalósítása a cél. Ugyanakkor arra irányuló tervek is megfogalmazódtak, hogy új támogatási konstrukciók segítsék a hazai munkaerő versenyképességének, a munkáltatók és a munkavállalók alkalmazkodóképességének a javítását. E stratégia megvalósítása során azonban a kormány határozott szándéka, hogy szorosan együttműködjön a szakszervezetekkel és a munkáltatói érdekképviseletekkel.

A négyéves program előrejelzése szerint a javuló gazdasági körülmények és a munkaadók terheinek további mérséklése alapján a következő években a foglalkoztatottak számának lassú növekedése várható. A munkanélküliségi ráta ez év végére a tavalyi 5,7 százalékról előre láthatóan 5,5 százalékra csökken, majd az utána következő két évben is az 5-5,5 százalékos sávban mozog. A foglalkoztatottak száma 2003-tól évi 0,5-1 százalékkal bővül, a foglalkoztatottsági ráta pedig az időszak végén 61 százalék körül alakul. (Ezzel együtt viszont – a regisztrált munkanélküliek ellátási rendszerének tervezett átalakítása révén – a nyilvántartott munkanélküliek létszámának eddigi dinamikus csökkenése lelassulhat, esetleg meg is állhat a közeljövőben.)

A kormányzat várakozásai szerint a 2002-2005-ös időszakban a technológiai felzárkózás a korábbi ütemben zajlik, miáltal a termelékenység évente körülbelül 4 százalékkal javulhat. Ez a produktivitásnövekedés a foglalkoztatás mérsékelt bővülése mellett jó esélyt ad arra, hogy a magyar gazdaság növekedése – az átmeneti visszaesés után – az elkövetkező években is elérje az évi 5 százalékot.

"Felzárkózó" keresetek

Az elmúlt években elkezdődött a magyarországi keresetek fokozatos közelítése az Európai Unió bérszínvonalához. Ezt jelzi például, hogy míg a feldolgozóipari munkások bruttó átlagkeresete – vásárlóerő-paritáson számolva -1998-ban az EU súlyozott átlagának körülbelül a 27 százalékát tette ki, addig 2000-re ez az arány mintegy 30 százalékra nőtt. A tavalyi és az idei évben nálunk összesen 18-19 százalékkal nőnek a reálbérek, míg az EU-országok átlagában – az előrejelzések szerint – csak 2-3 százalékkal. Mivel azonban a gazdasági növekedés üteme az elkövetkező években meghaladja az EU átlagát, a bérek 2005-ig tovább közelítik az uniós színvonalat.

A kormányzati politika célja, hogy a versenyszférában a reálkeresetek a termelékenység és a jövedelmezőség arányában növekedjenek – a versenyképesség megőrzése és a foglalkoztatás bővítése mellett. Ezt segíti elő a munkaadók társadalombiztosítási terheinek fokozatos csökkentése is. Jövőre a keresetek átlagos adóterhelése jelentősen mérséklődik, ami lehetővé teszi, hogy erősen visszafogott bruttó átlagkereset-emelkedés mellett is érezhető reálbér-növekedés valósuljon meg. Ugyanakkor az idén és jövőre folytatódik a közszféra béreinek felzárkóztatása a versenyszféra összehasonlítható kategóriáinak színvonalához. Ez év szeptemberétől 50 százalékkal nő a közalkalmazottak keresete, jövőre pedig kezdetét veszi a köztisztviselők béremelésének második üteme. A kormányzat szándéka szerint a keresetnövekedés mértéke e területeken 2004-2005-ben a versenyszféráéval azonos lesz.

Adómentes minimálbér

A reálbérszint az idén – a minimálbér-emelés második ütemének, a közszféra bérfelzárkóztatásának, valamint a versenyszféra késleltetett alkalmazkodásának következtében – körülbelül 11-12 százalékkal, a háztartások fogyasztása pedig 8 százalékkal növekszik majd. E kiugró emelkedés áthúzódó hatásaként, továbbá a jövedelmek adóterhelésének tervezett mérséklése nyomán a háztartások fogyasztása még 2003-ban is viszonylag dinamikus ütemben, 4-5 százalékkal nő. 2004-2005-ben azonban már nem lesz szükség a béraránytalanságok korábbiakhoz hasonló csökkentésére, ezért a reálkeresetek a tervek szerint körülbelül évi 3 százalékkal fognak emelkedni. Ez nem haladja meg a termelékenység növekedésének ütemét, így a fogyasztás bővülése nem lesz gyorsabb a GDP dinamikájánál. Azonban a háztartások fogyasztási kiadása nő gyorsabban – a döntően államháztartásból finanszírozott természetbeni juttatások növekedése jóval szerényebb lesz. A fogyasztás szerkezete a jövedelemnövekedés, valamint a fogyasztói árarányoknak az EU-hoz való közelítése függvényében változik majd.

A minimálbér tavalyi és idei, közel 100 százalékos emelése után az átlagkeresetekhez viszonyított aránya számottevően javult, ugyanakkor az idén szeptembertől nettó pozíciója is jobb lesz, hiszen a legkisebb bér adómentessé válik, s ezzel egyidejűleg magasabb minimálbért kapnak a felsőfokú végzettséggel rendelkező közalkalmazottak. A kötelező legkisebb bér a bruttó átlagkereset 41-42 százalékát, a nettó átlagkereset 51-52 százalékát teszi ki. Mivel ezek az arányok immár illeszkednek az EU-ban kialakult mértékekhez, ezért a kormányzat az elkövetkező években is fent kívánja tartani ezeket oly módon, hogy a nettó arányt tekinti elsődlegesnek.

Átrendeződő árarányok

A magyar inflációs ráta az elmúlt években a 9-10 százalékos tartományból az 5-6 százalékos sávba került. Bár a következő években ilyen mértékű mérséklődésre nem számíthatunk, a kormány programja szerint – a gazdaságpolitikai és a monetáris eszközök összehangolásával – az infláció folyamatos mérséklődésére jó esély van, s így a pénzromlás mértéke 2005-ig 3 százalékra szorítható.

Azon területeken, ahol az árakat túlnyomórészt a piac alakítja – idesorolhatók az iparcikkek, az élelmiszerek és a szabadáras szolgáltatások –, az árszint-emelkedés folyamatosan mérséklődni fog: az idei mintegy 5 százalékról jövőre körülbelül 4, 2004-2005-ben pedig hozzávetőleg 2,5-3 százalékra csökken.

Egyidejűleg folytatódik az árarányok átrendeződése, ami azt jelenti, hogy az iparcikkek árai mérsékelten, illetve alig nőnek majd, a szolgáltatások ellenértéke viszont dinamikusabban emelkedik. A mezőgazdasági árak viszont – a forint erősödésével és a világpiaci árak csökkenésével – mára közel kerültek az EU belső áraihoz, ezért a kormány gazdaságpolitikusai a csatlakozáskor nem számolnak lökésszerű élelmiszerár-emelkedéssel.

A hatósági árak területén hasonló a helyzet. Az EU-jogharmonizációval összefüggő adózási intézkedések többségére a csatlakozásig sor kerül, így azt követően újabb jelentős áremelkedésre nem kell számítani. Ugyanakkor a nettó kereseteknél mérsékeltebb bruttókereset-kiáramlás miatt a vállalatok munkaerőköltsége jelentősen csökkenthető.

A kormány a személyi jövedelemadó rendszerében már rövid távon jelentős adócsökkentést kíván megvalósítani, ami a progresszív adómértékek csökkenése, illetőleg a vonatkozó adósávok széthúzása formájában valósulhat meg. A személyi jövedelemadó szabályainak tervezett módosításai elsősorban a lakossági megtakarítások növelésére, az öngondoskodás erősítésére s a versenyképesség javítására irányulnak.