A foglalkoztatók (munkáltatók, kifizetők) és az egyéni vállalkozók nyilvántartásai
A társadalombiztosítási nyilvántartás
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 46. §-a értelmében a foglalkoztató a tevékenységében személyesen közreműködő biztosított személyek adatait oly módon köteles nyilvántartásba venni és erről a magánszemélynek igazolást adni, hogy abból az adatok a munkavégzés (tevékenység) megkezdésétől már megállapíthatók legyenek.
A nyilvántartásnak tartalmaznia kell
– a biztosított azonosító adatait,
– a biztosított taj-számát,
– a biztosítást megalapozó jogviszony megnevezését,
– a biztosítási kötelezettség kezdetét, megszűnését,
– a szolgálati időre vonatkozó adatokat,
– a magán-nyugdíjpénztári tagságot,
– a biztosítottól levont járulékok alapját és összegét,
– a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó biztosítottak vonatkozásában az egészségbiztosítási járulékok (3 és 11 százalék) összegét,
– az egészségügyi hozzájárulás összegét,
– a nyilvántartásba vételről az igazolás kiadásának, visszaadásának időpontját,
– az átvétel, visszavétel igazolásáról a biztosított, illetőleg a nyilvántartást vezető személy aláírását.
Igazolásnak kell tekinteni a munkaszerződést, valamint a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személlyel kötött, írásba foglalt szerződést. Következésképpen, ha a foglalkoztató vezet olyan (pl. munkaügyi, személyügyi) nyilvántartást, amelyből a foglalkoztatott adatai megállapíthatóak, nincs szükség külön nyilvántartás vezetésére. A nyilvántartást a foglalkoztató székhelyén, zárt helyen kell tárolni.
A nyilvántartás ellenőrzésére a társadalombiztosítás igazgatási szervei és az állami adóhatóság eljáró ellenőrei jogosultak. A nyilvántartás a biztosítottak teljes körére vonatkozik, ezért azt nemcsak a 2000. január 1-jétől foglalkoztatottakra, hanem visszamenőlegesen is el kell készíteni. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) a nyilvántartásba vétel elmulasztása miatt – személyenként – az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCL. törvény szerinti mulasztási bírságot szabhat ki.
Nyugdíjbiztosítási nyilvántartás
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny. tv.) 97. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint a foglalkoztató és egyéb szerv, valamint – a saját biztosításával összefüggő 1999. december 31. utáni adatokról – a nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó köteles a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére legalább évenkénti rendszerességgel közölni (átadni) a nyugdíjjogosultsághoz, illetőleg a nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő, kereseti (jövedelmi) és egyéb adatokat.
A Tny. tv. végrehajtása tárgyában kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 86. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy a társadalombiztosítási egyéni nyilvántartás részeként Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lapot (NYENYI-lap) kell kiállítani a biztosítottakról. Nem kell nyilvántartó lapot kiállítani a saját jogú nyugdíjas – ide nem értve a rögzített nyugdíjas – foglalkoztatottról. A nyilvántartás elektronikus vagy optikai adathordozón is megőrizhető, ha az alkalmazott módszer biztosítja a nyilvántartás összes adatainak késedelem nélküli előkeresését, illetőleg a módszer kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.
Az adózó bejelentés szerinti nyilvántartásba vétele
Az állami adóhatóság a magánszemély adózót adóazonosító jellel látja el. A magánszemélynek az adóazonosító jelét (nem magyar állampolgárságú magánszemély az útlevélszámát) közölnie kell a munkáltatóval, a kifizetővel, a megyei (fővárosi) munkaügyi központtal, a hitelintézettel, a társadalombiztosítási szervvel, ha a szerv vagy a munkáltató, a kifizető olyan kifizetést teljesít, amelynek alapján a magánszemélynek adófizetési kötelezettsége keletkezik. Ha a magánszemély az adóazonosító jelét (nem magyar állampolgárságú magánszemély az útlevélszámát) nem közli, a munkáltató és a kifizető a kifizetést, az adókedvezmény (adómentesség), a költségvetési támogatás igénybevételére jogosító igazolás kiállítója – az adóazonosító jel (nem magyar állampolgárságú magánszemély esetében az útlevélszám) közléséig – megtagadja az igazolás kiadását.
A foglalkoztatók, egyéb szervek és a magánszemélyek adatszolgáltatási kötelezettsége
Adatszolgáltatás a társadalom-biztosítási szervekhez
Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről a Tbj. 44. §-a rendelkezik. E szerint a foglalkoztató – az egyéni vállalkozó és az egyéb szerv is – köteles a társadalombiztosítás céljait szolgáló, jogszabályban meghatározott nyilvántartás vezetésére és ezekből adatszolgáltatás teljesítésére. Az igazgatási szervek felhívására, megkeresésére az adatszolgáltatást 15 napon belül kell teljesíteni.
Az igazgatási szervek nem kérhetnek olyan adatokat, amelyek a kötelezett bejelentésében, bevallásában már szerepelt. A járulékok és a hozzájárulás fizetésére kötelezett jövedelemadatai, ha azt az illetékes adóhatóságtól kérik, nem esnek ebbe a körbe.
Magánnyugdíjpénztár
A magánnyugdíjpénztárba belépés, illetve a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépés esetén a következő szabályokat kell betartani. Az önkéntes döntéssel csatlakozó magán-nyugdíjpénztári tag és a pályakezdő [Tbj. 4. §-ának m)-n) pontjai] köteles a biztosítottá válását követő 15 napon belül a foglalkoztatójánál nyilatkozni arról, hogy pénztártag kíván-e lenni. Amennyiben a nyilatkozat értelmében a biztosítottá váló nem kíván pénztártaggá válni, és a kizárólagos társadalombiztosítási rendszer mellett döntött, az erről szóló nyilatkozatot a foglalkoztató 15 napon belül megküldi az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére. Amennyiben a biztosított belép egy magánnyugdíjpénztárba, úgy az általa választott pénztár megnevezését, címét, bankszámlájának számát biztosítottá válásától számított 15 napon belül köteles bejelenteni a munkáltatójának (Tbj. 45. §).
Visszalépés
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe [a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (Mpt.) 123. §-ának (2) és (3) bekezdéseiben meghatározott] visszalépés esetén a biztosított egyéni számláján nyilvántartott, a tag jogszerű követelésének megfelelő összeget a magánnyugdíjpénztár – a foglalkoztató és a tag egyidejű tájékoztatása mellett – a visszalépési kérelem kézhezvételétől számított 60 napon belül köteles – a biztosított személyi adataira és taj-számára hivatkozással – a Nyugdíjbiztosítási Alap javára átutalni, és az átutalásról a bevallást benyújtani. A bevallás havi bontásban tartalmazza a biztosított egyéni számláján jóváírt összeget.
Ha a pénztártag önkéntesen lett a pénztár tagja, illetve 2002. január 1-jétől akkor is, ha a jogszabály kötelezően előírta a pénztártagság létesítését, egy alkalommal – 2002. december 31-ig bezárólag – visszaléphet a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. Hozzátartozói nyugellátás igénylése esetén a kedvezményezett hozzátartozó is nyilatkozhat a visszalépésről.
Az érintettnek a visszalépésről, a jogviszony megszüntetéséről a magánnyugdíjpénztár mellett egyidejűleg valamennyi foglalkoztatóját is tájékoztatnia kell. A nyilatkozatban meg kell jelölni a visszalépés, illetőleg a pénztártagság megszüntetésének napját, amely a nyilatkozattétel napjától korábbi időpont nem lehet.
A magánnyugdíjpénztár a járulékok bevallását a biztosított lakóhelye szerint illetékes megyei nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz nyújtja be, és teljesíti az egyéni számlán jóváírt összeg átutalását. A rokkant, illetőleg a jogszerző (pl. özvegy) saját döntése szerint az egyéni számláján lévő összeget, illetve a jogszerzőnek a felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén – a hozzátartozó döntése alapján – az egyéni számlán a rá eső részt kell átutalni a Nyugdíjbiztosítási Alap javára.
NYENYI-lapok beküldése
A NYENYI-lapok beküldését a Tbj. és a Tny. tv. szabályozza. A biztosítotti nyilvántartást a foglalkoztatónak minden év végén le kell zárnia, archiválnia, és arról a tárgyévet követő év március 31. napjáig – egyéni vállalkozó a tárgyévet követő év április 30. napjáig – a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez adatot kell szolgáltatnia. A nyilvántartás adatairól a foglalkoztató megszűnésekor 30 napon belül, illetőleg – ha a biztosított vagy halála esetén hozzátartozója nyugdíjigényt terjeszt elő – soron kívül kell adatokat szolgáltatni.
A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv a foglalkoztatók rendelkezésére bocsátja a nyilvántartás vezetéséhez szükséges számítógépes programot és informatikai utasítást. A foglalkoztató, illetve az egyéni vállalkozó az adatszolgáltatást nyomtatványon is teljesítheti, amit az igazgatási szerv köteles elfogadni.
Adatszolgáltatás évenként
Az adatokat az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság által rendszeresített, és a területileg illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatóság által térítésmentesen rendelkezésre bocsátott számítógépes program segítségével kell szolgáltatni, és számítógépes adathordozón kell átadni. Ha az adatokat 20 főnél kevesebb biztosítottról szolgáltatják, az adatszolgáltatást a térítésmentesen rendelkezésre bocsátott nyomtatványon kell teljesíteni.
A foglalkoztató a biztosított részére – a jövedelemigazoláshoz csatoltan – a tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a tárgyévben levont járulékok (tagdíj) összegéről és az azok alapjául szolgáló jövedelmekről. Ha a biztosítással járó jogviszony év közben szűnik meg, az igazolást soron kívül kell kiadni.
Adatszolgáltatás az adóhatósághoz
A kifizető adatszolgáltatása
A kifizető adózónként szolgáltat adatot az összevont jövedelemadó-alapba beszámító, általa kifizetett teljes összegről (bevételről, jövedelemről), illetve az általa juttatott vagyoni érték összegéről, a külön adózó jövedelmek közül pedig azokról, amelyek után a kifizető az adót nem állapította meg és nem vonta le. Ez utóbbitól függetlenül adatot kell szolgáltatni az osztalékból származó jövedelemről, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelemről, az árfolyamnyereségből származó jövedelemről, a termőföld bérbeadásából származó jövedelemről, a levont jövedelemadóról, valamint a levont járulékok alapjáról, összegeiről, a levonás elmaradásának okáról, továbbá ha az említett összegből adóelőleget kellett levonni, az adóelőleg számításánál figyelembe vett adóalapról és a levont adóelőlegről.
Nem kell adatot szolgáltatnia a kifizetőnek az egyéni vállalkozó részére az e jogviszonyára tekintettel teljesített kifizetésekről, a külföldi szervezetnek teljesített társaságiadó-köteles kifizetésről, valamint a külföldi illetőségű osztalékban részesülőnek teljesített osztalékadó-köteles kifizetésről.
A munkáltató adatszolgáltatása
A munkáltatónak adózónként kell adatot szolgáltatnia az általa kifizetett jövedelemadó- és járulékköteles jövedelem teljes összegéről, ideértve a bevallás alá eső valamennyi jövedelmet, a levont jövedelemadó-előlegről és járulékról, az összjövedelmet csökkentő tételekről és a jövedelemadó-kedvezményekről jogcímenként, a megállapított jövedelemadóról, a járulékfizetési kötelezettség egyéni felső korlátjáról, a járulékfizetési kötelezettség alól mentes időtartamról, és arról, hogy az adózó magán-nyugdíjpénztári tag-e.
Amennyiben a magánszemély jövedelemadóját nem a munkáltató állapítja meg, a munkáltató kifizetőként, a járulékokkal kapcsolatos adatokról, tényekről, körülményekről pedig munkáltatóként szolgáltat adatot. Az adatszolgáltatást az adóévet követő március 31-ig, mágneses adathordozón április 20-ig kell a kifizető, illetve a munkáltató adóhatóságához megküldeni.
A kifizető – a munkavállalójának, tagjának munkaviszonyból származó kifizetése kivételével – az adatszolgáltatásnak a kifizetéssel egyidejűleg is eleget tehet.
A biztosítóintézet adatszolgáltatása
A biztosítóintézet adatot szolgáltat a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítási összeg, valamint a nyugdíjbiztosítás alapján folyósított nyugdíjszolgáltatás kifizetéséről, illetőleg arról, hogy a magánszemély az élet- vagy – az 1995. január 1-jét követően kötött – nyugdíjbiztosításának rendelkezési jogával a szerződéskötéstől számított 10 éven belül élt-e.
Az adatszolgáltatást, a kifizetést, illetőleg a rendelkezési jog gyakorlását követő év március 20-ig kell teljesítenie a biztosító bejegyzett székhelye szerint illetékes állami adóhatóság részére a magánszemély azonosításához szükséges adatok feltüntetésével.
A megyei (fővárosi) munkaügyi központ adatszolgáltatása
A megyei (fővárosi) munkaügyi központ adatot szolgáltat azokról a személyekről, akiknél a munkanélküli-ellátás folyósítását az ellátásra való jogosultságot kizáró keresőtevékenység miatt szüntették meg, valamint e személyek munkaadóiról (az adószám feltüntetésével). Az adatszolgáltatást a magánszemélyek – az adózás rendjéről szóló törvény 45. §-ának (5) bekezdésében meghatározott – azonosító adatainak feltüntetésével a megyei (fővárosi) munkaügyi központ székhelye szerint illetékes állami adóhatósághoz kell teljesíteni.
Adatszolgáltatás adókedvezményre jogosító igazolásokról
A kifizető, ha olyan igazolást (bizonylatot) állít ki, amelynek alapján a magánszemély adókedvezmény (adómentesség) igénybevételére jogosult, adatot szolgáltat az adózónak kiadott igazolásról. Az adatszolgáltatást az adóévet követő év január 31-éig az illetékes állami adóhatóságához kell teljesíteni.
A társadalombiztosítási szerv adatszolgáltatása
Munkáltató hiányában az adóköteles társadalombiztosítási ellátást kifizető társadalombiztosítási szervnek az adóköteles kifizetésről adatot kell szolgáltatnia a magánszemély állami adóhatóságához, az adóévet követő március 31-ig. Ha a magánszemélynek az adóköteles társadalombiztosítási ellátás kifizetésekor volt munkáltatója, a kifizetett ellátásról és a levont adóelőlegről a társadalombiztosítási szerv a kifizetést követő 15 napon belül a munkáltatót tájékoztatja.
Adatvédelem
Az igazgatási szerv, valamint a társadalombiztosítási feladatokat ellátó foglalkoztatók és egyéb szervek nem társadalombiztosítási szerv és személy részére csak törvény, illetve törvény felhatalmazása alapján – a felhasználás céljának és jogalapjának egyidejű megjelölése mellett – jogszabályban meghatározott módon szolgáltathatnak adatot.
A bíróságok, az ügyészségek, a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében a Tbj. felhatalmazása alapján – a taj-szám kivételével – a nyilvántartásba felvett összes adatot igényelhetik. A rendőrség és a büntetés-végrehajtás szervei azonban a fogva tartottak taj-számát is igényelhetik.
A nyilvántartási adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók.
A Tbj.-ben nem szabályozott esetben adatokat csak akkor lehet továbbítani, ha ahhoz az érintett (a nyilvántartásba vett természetes személy vagy foglalkoztató) írásban hozzájárul. A társadalombiztosítási nyilvántartásba az érintett betekinthet, a róla nyilvántartott adatairól felvilágosítást kérhet.
Adótitok
Adótitkot képez az adózást érintő – minden – tény, adat, körülmény, határozat, igazolás vagy más irat. Az adóhatóság alkalmazottja, volt alkalmazottja, az ellenőrzésbe vagy az eljárásba bevont szakértő és minden más személy, akinek az adatszolgáltatás, a nyilvántartás, a feldolgozás, az ellenőrzés, az adómegállapítás, az adó és az adóelőleg levonása, az adóbeszedés, az adóvégrehajtás, illetve a statisztikai célú felhasználás során feladataival összefüggésben adótitok vagy más titok jut a tudomására, köteles azt megőrizni. Az adóhatóságot a hivatali eljárása során tudomására jutott minden irat, adat, tény, körülmény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.
Megsértik a titoktartási kötelezettséget, ha az adózás vagy bírósági eljárás során megismert adótitkot, vagy más titkot alapos ok nélkül illetéktelen személy részére hozzáférhetővé teszik, felhasználják vagy közzéteszik.
Az adózással összefüggő tényt, adatot, iratot az állami statisztika egységes rendszerébe tartozó szervek statisztikai célra felhasználhatják, ha a titoktartási kötelezettség megtartását a feldolgozás során biztosítják, és azt a későbbi egyedi azonosításra alkalmatlanná teszik.
Tájékoztatás
Az adóhatóság jogosult tájékoztatni a hatáskörébe tartozó, adóval kapcsolatos, a titoktartási kötelezettség alá tartozó adatról, tényről, körülményről vagy iratról más adóhatóságot (vámhatóságot), ha ez valamely adó (vámteher) vagy adóhiány feltárását, behajthatóságának megállapítását lehetővé teszi vagy valószínűsíti. Tájékoztatást kérhet a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap és az elkülönített állami pénzalap kezelője is, az általa kezelt alap javára teljesítendő kötelező befizetéssel összefüggésben. Az Országos Munkaügyi Központ és a megyei (fővárosi) munkaügyi központ tájékoztatást – megkeresés alapján – kérhet arról is, hogy a magánszemélynek a munkanélküli-ellátás mellett van-e keresőtevékenységből származó jövedelme, és az meghaladja-e a törvényben meghatározott mértéket.
Megkeresés
Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az adótitokról
– a bíróságot,
– a nyomozó hatóságot, ha a tájékoztatás a büntetőeljárás megindítása vagy lefolytatása érdekében szükséges,
– a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója által engedélyezett megkeresés alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálatot,
– az Állami Számvevőszéket, a Kormányzati Ellenőrzési Irodát, ha a tájékoztatás az ellenőrzéshez,
– a pénzügyminisztert, ha a tájékoztatás az adóztatáshoz, az adóztatás ellenőrzéséhez, felügyeletéhez szükséges.
Az adóhatóság a nyomozó hatóságot a "halaszthatatlan intézkedés" jelzéssel ellátott – külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző – megkeresésre is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, adótitoknak minősülő adatokról.
Cáfolat a nyilvánosság előtt
Amennyiben az adózó adózásával összefüggésben olyan valótlan tényt, adatot vagy valós tényt, adatot megtévesztő módon tett közzé, amely alkalmas arra, hogy az államigazgatás munkájába vetett bizalmat megingassa, az adóhatóság jogosult ennek nyilvánosság előtti cáfolatára. A cáfolat közzétételét a felettes szerv véleményének ismeretében a pénzügyminiszter engedélyezni. A döntés előtt az érintettet tájékoztatni kell.
Megbízhatatlan adózók közzététele
Az adóhatóság – a negyedévet követő 30 napon belül – közzéteszi azoknak az adózóknak a nevét (elnevezését), lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, a megállapított adóhiány és jogkövetkezmény összegét, akiknek (amelyeknek) a terhére az előző negyedév során magánszemélyek esetében 10 millió, más adózók esetében 100 millió forintot meghaladó összegű adóhiányt állapított meg. Az állami adóhatóság folyamatosan nyilvánosságra hozza azoknak az adózóknak a rendelkezésre álló azonosító adatait is, akik (amelyek) bejelentkezési kötelezettségüknek nem tettek eleget.
Walchné Kremlicska Katalin
Egyéb hatóságok adatszolgáltatása az APEH-hozA földhivatal és az illetékhivatal adatszolgáltatása A földhivatal az adózó személyi adatait tartalmazó megkeresésre tájékoztatja az adóhatóságot az adózó tulajdonát képező – nyilvántartásában szereplő – valamennyi ingatlan adatáról. Az illetékhivatal adatot szolgáltat – az ingatlannak közérdekű célra történő megvásárlása, illetve a magánszemélynek magánszeméllyel kötött tartási, életjáradéki és öröklési szerződés kivételével – ingatlanértékesítés esetén az ingatlan értékesítőjéről és az ingatlan szerződés szerinti értékéről, továbbá az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogról ellenérték fejében való lemondás, ilyen jog visszterhes alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetése esetén az átruházó (átengedő), e jogot alapító, illetve megszüntető magánszemélyről és e jog szerződés szerinti értékéről az adóévet követő március 20-áig a székhelye szerint illetékes állami adóhatóságnak. A pénzintézet adatszolgáltatása A pénzintézet adatot szolgáltat a lakótelek és lakás vásárlása, építése, bővítése céljára elhelyezett, elkülönített kezelt megtakarítás után járó, az adókedvezmény igénybevételéhez az adózónak kiadott igazolásról. Az adatszolgáltatást az adóévet követő március 20-ig kell teljesíteni az adózó, illetve a kedvezményezett lakóhelye szerint illetékes állami adóhatósághoz. Adatot szolgáltat a pénzintézet e megtakarítás kifizetéséről, e megtakarítás kedvezményezettjéről, és annak a megtakarítónak a személyéről, akinek az igazolást konkrétan kiadta. Egyidejűleg közli az adómentesen kifizetett kamat összegét is. Az adatszolgáltatást a kifizetéskor kell teljesíteni az adózó, illetve a kedvezményezett lakóhelye szerint illetékes állami adóhatósághoz. Nem kell adatot szolgáltatni a megtakarítás kamatáról abban az esetben, ha a kedvezményezett nyilatkozott a megtakarítás eltérő célú felhasználásáról, és az adót a kamat után levonták. A pénzforgalmi jellegű bankszámlát vezető pénzintézet a bankszámla megnyitásától számított 15 napon belül a pénzforgalmi jelzőszámot az állami adóhatósággal köteles közölni. A vámhatóság és az önkormányzat jegyzője adatszolgáltatása A vámhatóság az általa kiadott (visszavont, módosított) jövedéki engedélyről az önkormányzat jegyzője az általa kiadott (visszavont, módosított) jövedéki termékkel folytatott kereskedelmi tevékenységre jogosító működési engedélyről 15 napon belül adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak. A nyomtatványt forgalmazó (alforgalmazó) adatszolgáltatása A nyomtatványt forgalmazó (alforgalmazó) az általa értékesített adóigazgatási azonosításra alkalmas számla-, nyugtatömbökről – jogszabály elértő rendelkezésének hiányában – vevőnkénti részletezésben szolgáltat adatot. Az adatszolgáltatás tartalmazza az értékesített nyomtatványok (számlatömbök, nyugtatömbök) megnevezését, a nyomtatvány sorszámát ("tól-ig"), a vevő nevét és címét (székhelyét, telephelyét), a vevő adószámát. A nyomtatványt forgalmazó (alforgalmazó) az adatszolgáltatást negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig köteles teljesíteni az első fokú állami adóhatósághoz. Adatszolgáltatás a költségvetési támogatás igénybevételéhez felhasználható igazolásokról Ha jogszabály költségvetési támogatás igénybevételéhez más szerv által kiállított igazolás (bizonylat) benyújtását írja elő, a kiadott igazolásról az azt kiállító szerv a kiállítás hónapját követő hó 15. napjáig adatot szolgáltat a kiállítást kérő személy székhelye, telephelye, lakóhelye szerint illetékes adóhatóságnak. Az adatszolgáltatás tartalmazza a kiállítást kérő személy nevét, elnevezését, adóazonosító számát, az igazolásban feltüntetett tényt, körülményt, adatot, valamint a támogatás igénylésének a jogcímét. Az igazolás kiállítása megtagadható, ha az azt kérő nem közli a támogatás igénylésének jogcímét. Az igazoláson a támogatás igénylésének jogcímét fel kell tüntetni, és az igazolás csak a megjelölt támogatás igénybevételéhez használható fel |
