A megállapodás értelmében a háromoldalú tárgyalások legátfogóbb fóruma az – Országos Munkaügyi Tanács jogutódjaként működő – OÉT, amelynek hatáskörébe tartozik a munka világát érintő valamennyi kérdéskör, beleértve a gazdaságot, a foglalkoztatást és a jövedelmek alakulását befolyásoló adó-, járulék- és költségvetési témákat, valamint a jogszabálytervezetek megvitatását is.
A megállapodás jelentőségéről szólva a kormányfő kifejtette: az uniós csatlakozásra készülő Magyarország sorsdöntő időszakot él meg, s e helyzetben különleges jelentősége van a szociális párbeszédnek. A kormányzat számára tehát az együttműködés újjáalakítása nem csupán külső koreográfia, hanem határozott szándék is.
A közös munka végső célja nem lehet más, mint hogy a rendszerváltás előnyeiből a társadalom többsége is részesüljön, ehhez azonban – az OÉT fórumán is megvitatott – esélyteremtő programokra van szükség. Mindennek feltétele a gazdaság teljesítőképességének javítása, a vállalkozók megerősödése: ami viszont nem következhet be az átgondolt, a gazdasági környezet kedvező változását szolgáló, jó megoldások nélkül. A párbeszéd természetesen vitákat és konfliktusokat is feltételez, ám ezeket lehet és kell is kezelni.
A szociális partnerek már az OÉT első, alakuló ülésén tájékozódhattak a kabinet gazdasági programjáról. Mint a László Csaba pénzügyminiszter által bemutatott, "Fordulat a gazdaságpolitikában" című dokumentum rámutat: a kormánynak olyan stratégiát kell követnie, amely lehetővé teszi a fenntartható gazdasági növekedést, illetve az életszínvonal és a versenyképesség egyidejű növelését, ami elvezet az uniós csatlakozáshoz, majd az euró bevezetéséhez. Mint a pénzügyminiszter leszögezte: a fordulat végrehajtására az ad lehetőséget, hogy az elmúlt két év gazdaságpolitikai tévedései ellenére a magyar gazdaság erős maradt és megőrizte versenyképességét. Így a helyes stratégiával megfordíthatók a negatív folyamatok. A kedvező változások elindításához az államháztartási hiány folyamatos csökkentésére, a fiskális és a monetáris politika összehangolására, a gazdaság teljesítményeinek növelésére, valamint az esélyegyenlőség megteremtésére és a teljesítményeket elismerő, óvatos jövedelempolitikára van szükség.
A munkavállalók képviselői aggályosnak ítélték a pénzügyi kormányzat óvatosságra intő jövedelempolitikai elképzeléseit. Mint a dolgozók képviselői kifejtették: a munkavállalók társadalompolitikai célok által vezérelt gazdaságpolitikát várnak, amelynek középpontjában a munkahelyteremtés, a foglalkoztatás bővítése és az uniós bérfelzárkóztatás áll. Ez utóbbi "menetrendjére" a dolgozók mielőbb program kidolgozását sürgetik, hiszen reálbér-pozícióik az elmúlt tizenkét évben nem javultak, miközben a magyar gazdaság fokozatosan és folyamatosan erősödött.
A munkaadók – elismerve a munkavállalók igényeit – arra hívták fel a figyelmet, hogy kizárólag a teljesítménnyel megalapozott, azzal arányos béremelést támogatják. Véleményük szerint – az országos szint helyett – ágazatonként kellene bérmegegyezéseket kötni.
Szervezeti felépítés1. Szakfórumok: Nemzeti ILO Tanács * Európai Integrációs Tanács * Ágazati Tanács 2. Szakbizottságok: Bér- és Kollektív Megállapodások Bizottsága * Gazdasági Bizottság * Esélyegyenlőségi Bizottság * Információs és Statisztikai Bizottság u Munkaerő-piaci Bizottság * Munkajogi Bizottság * Munkavédelmi Bizottság * Szakképzési Bizottság * Szociális Bizottság 3. Az országos érdekegyeztetés további fórumai: Munkaerő-piaci Alap Irányító Testülete * Szociális Tanács * Országos Területfejlesztési Tanács, valamint a területfejlesztési regionális testületek * Országos Szakképzési Tanács * Országos Felnőttképzési Tanács * Felnőttképzési Akkreditációs testület 4. Az átfogó nemzeti stratégiai célok és programok egyeztetésének konzultatív fóruma a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT), amelynek munkájában részt vesznek – a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek mellett – a gazdasági és a társadalmi élet meghatározó szervezetei, képviselői |
