Kedvezménytörvény

Összesen 22 820 külföldi állampolgár számára adott ki 2002 első félévében munkavállalási engedélyt az Állami Foglalkoztatási Szolgálat – tudom meg Pirisi Károlytól, a Foglalkoztatási Hivatal főigazgatójától. Ez a szám összességében 3,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, 2001 első félévében volt. Pirisi Károly azonban hozzáteszi: a 22 820 engedély között összesen 134 olyan van, amelyet a kedvezménytörvény alapján adtak ki a munkaügyi központok. A legnagyobb érdeklődés Somogy megyében tapasztalható, itt a balatoni turistaszezonnak köszönhetően 52-en találtak munkát. Budapesten 14, Pest megyében 13, Békés megyében 10 határon túli magyar kapott munkavállalási engedélyt a státustörvény alapján, további 9 megyében a létszám 1 és 8 fő között van. A 134 munkavállaló közül 110 romániai állampolgár (82 százalék), 11 szlovák, 6 ukrán, 4 jugoszláv, 2 szlovén és 1 pedig horvát állampolgár.

Nem özönlötték tehát el a magyar munkaerőpiacot a határon túli magyarok – ez a véleménye mindenkinek, akit erről és a jelenség okáról kérdeztem. Érdeklődésemre Őry Csaba, a Fidesz munkaügyi munkacsoportjának vezetője kijelentette: "Amikor kormányon voltunk, az Orbán-Nastase-megállapodás teljes mértékben figyelembe vette a magyarországi munkaerőpiac realitásait. A riogatás, amellyel próbálták megijeszteni a választópolgárokat, hogy majd több millió román állampolgár vállal munkát hazánkban, kizárólag politikai célú hisztériakeltés volt" – mondja a korábbi államtitkár. Hozzáteszi: információi szerint Szolnok és Békés megyében inkább arról panaszkodnak a munkaadók: ha kvalifikáltabb munkaerőt keresnek, nem találnak. "A magyar munkaerőpiacnak már nem annyira a munkanélküliség, mint inkább a munkaerőhiány a fő gondja. A paktum körül mesterségesen keltett hisztéria oda vezetett, hogy nehézkesebbé kellett tenni a munkavállalói engedélyek kiadását. Félelem keletkezett ugyanis a magyar társadalomban, ezt akartuk csillapítani, ezért egyszerűsített eljárás helyett túlbiztosított formát alakítottunk ki" – mondta Őry.

Ez valóban igaz: a 3 hónapos munkavállalói engedély beszerzése nem könnyű és nem is olcsó mulatság. "A megyei ügyintézők tájékoztatása szerint az érdeklődés hiánya annak tudható be, hogy a kedvezménytörvény alapján munkát vállalni szándékozók ugyanazokat a hivatalos dokumentumokat kötelesek beszerezni, mint a szokásos módon jelentkező külföldi munkavállalók, ugyanakkor csak 3 hónapos munkavállalásra van lehetőségük. A román állampolgárok esetében a román és a magyar hivatalok által előírt procedúra eltérő, és mindkettő jelentős időbeli és anyagi ráfordítást igényel. A magyarországi költségek személyenként mintegy negyvenezer forintot tesznek ki. A szlovák állampolgárok esetében feltehetően még a rendezetlen kétoldalú problémák is akadályt jelentenek. A foglalkoztatók elsősorban a kiterjedt mezőgazdasággal bíró megyékben jelezték, hogy több idénymunkásra lenne szükségük, de a hivatalos eljárást bonyolultnak és hosszadalmasnak tartják" – jelentette ki Pirisi Károly.

Feketén azért jönnek

Korábban a munkaadók nem üdvözölték túl lelkesen a kedvezménytörvény adta lehetőséget. Az egyik leginkább érintett ágazat – az idénymunka miatt – a mezőgazdaság. Februári számunkban Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára úgy látta, a munkaadókat "nem hozta lázba", hogy a határon túliak 3 hónapra úgy jöhetnek dolgozni, hogy kérelmük elbírálása esetén a magyar munkaügyi hatóságok nem vizsgálják, van-e magyar jelentkező az adott munkakörre. Horváth Gábor már akkor attól tartott, hogy a vendégmunkások először végigjárják majd a hivatalos procedúrát, másodszorra azonban már feltérképezik az itteni helyzetet, és a következő három hónapban feketén vállalnak munkát.

Nos, a MOSZ főtitkára "jó jósnak" bizonyult. Azt persze senki nem tudja bizonyítani, hogy a munkások feketén jönnek, de mindenki ezt sejti az alacsony létszám hátterében. Recska Endre, az MGYOSZ foglalkoztatáspolitikai szakértője nem tudja, mi oka lehet az alacsony létszámnak, s mint mondja, az Országos Munkaügyi Tanács, illetve a kormányzat tájékoztatóját várja e témában.

Megkérdeztünk két, a leginkább érintett ágazatban működő szakszervezeti vezetőt is. Érdeklődésünkre Bereczky András, a MEDOSZ főtitkára kijelentette: érdekvédelmi szervezetüknek kizárólag a legálisan foglalkoztató társas vállalkozásokra van rálátása, itt ritka a határon túliak foglalkoztatása. Esetenként fordul elő, elsősorban nagyobb lélegzetű munkák kapcsán, például a kukorica címerezésénél. Bereczky úgy véli, a külföldiek elsősorban a néhány főt foglalkoztató magángazdaságokban dolgoznak, valószínűleg feketén. Erre utalnak például a 2000. évi adatok is: ebben az esztendőben 35 014 fő külföldi dolgozott engedéllyel Magyarországon, ebből 1843 (alig 6 százalék) a mezőgazdaságban, köztük 1691 román állampolgár. A MEDOSZ főtitkára szerint ez feketemunkára utal: szerinte nem lehet igaz, hogy ilyen alacsony legyen a mezőgazdaság részesedése. A főtitkár hozzáteszi: a probléma nemzetközi, hiszen például Németországban 220 ezer külföldi dolgozik hivatalosan, és körülbelül ugyanennyien feketén. Bereczky egyébként Békés megyében is szerzett tapasztalatokat: az egyik ottani nagyüzemi tisztségviselő arról számolt be, hogy szeretett volna romániai magyar diákokat a nyáron táborszerű elhelyezés keretében itthon foglalkoztatni, de magyarigazolvány híján ez nem sikerült. (Mint ismert, a magyarigazolványok kiadása sem ment a nyár közepén még zökkenőmentesen.)

Szakszervezeti megállapodás

Június végén a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában Frunda György, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátora a témával kapcsolatban kijelentette: "Véleményem szerint ezután is az lesz, ami eddig volt: ha a székely ács átjön, akkor feketén fog dolgozni éppen úgy, ahogyan eddig is. Mert ha kifizeti a különböző közvetett vagy közvetlen adót, más pénzügyi kötelezettségeinek is eleget tesz, akkor majdnem semmi nem marad a zsebében" – mondta az RMDSZ képviselője. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke megerősítette a szenátor megállapításait: "Egyelőre, legalábbis romániai viszonylatban messze nem olyan sok munkavállaló érkezett, mint amennyire számítani lehetett. Bár hozzá kell tennem, még június végén vagyunk, s általában nyáron és ősszel jelentkeznek sokan az idénymunkára. A jelek szerint ez a szám elmarad előzetes becsléseinktől" – mondta az elnök a már idézett tv-műsorban.

Ez utóbbi állítással Csorvási József építőipari szakszervezeti elnök is egyetért. Az építőiparban nyáron és ősszel van főszezon: szeptembertől november végéig tart a csúcs ebben az ágazatban, hiszen akkor kell(ene) átadni a kész épületeket. Az Építők, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége júniusban Békéscsabán találkozott a román testvérszakszervezettel. Aláírtak egy megállapodást, ebben a magyar fél garantálja, hogy a működési területén legálisan dolgozó román állampolgárok munkavállalói jogait ugyanúgy képviseli, mint saját tagjaiét. Abban is megegyezett a két érdekvédelmi szervezet, hogy kicserélik információikat az üggyel kapcsolatban.

Csorvási egyébként elmondta: az építőiparban sajnos rendkívül gyakori a feketemunka. Szinte nincs is olyan munkaügyi ellenőrzés, ahol ne csípnének el feketemunkásokat. A Romániából, Ukrajnából érkező munkavállaló gyakran turistavízummal jön, s úgy vállal (illegálisan) munkát. Sajnos, állítja a szakszervezeti vezető, a vállalkozók inkább kifizetik a munkaügyi bírságot, mint a kötbért – ez utóbbi ugyanis sokkal nagyobb összeg, akár milliókra is rúghat. A feketemunkának ebben az ágazatban különös veszélye a sok munkabaleset. De a MEDOSZ főtitkára is úgy véli, nem eurokonform az illegális munka, hiszen tapasztalatai szerint a mezőgazdaságban a munkáltatók még csak nem is osztoznak a járulék törvénytelen "megtakarításából" származó hasznon a munkavállalókkal. "Ez az EU-ban nem lesz tartható, ilyen hatalmas versenyelőny ott nem megengedett" – véli Bereczky.

Nem várható lényeges egyszerűsítés

Megkérdeztük a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkárát, Csizmár Gábort is. Beszélgetésünk napján (július 5-én) már 164 olyan külföldi állampolgárt regisztráltak, aki a státustörvény nyomán vállalt munkát. "Nehéz ezen az úton munkát vállalni, hiszen meglehetősen bonyolult procedúrán kell átesnie a határon túli munkavállalóknak" – mondta az államtitkár. Ő is úgy véli, a munka egy része a szürke- és a feketezónában zajlik, "sok munkásruhába bújt színházlátogatóról szólnak a pletykák" – fogalmazott.

Csizmár arról is beszámolt lapunknak, hogy a gazdasági tárca megbízta a Tárkit egy hatásvizsgálattal. Ez a határon túliak szándékát is firtatta, és az derült ki, hogy 140 ezer és 200 ezer közt van azoknak a száma, akik a környező országokból szívesen jönnének hozzánk dolgozni. A többséget most (78 százalék) a Romániából érkezők képviselik, 14 százalék jönne Ukrajnából. A 140-200 ezres létszám (ez a szándékra vonatkozik) azonban óvatosságra inti a munkaügyi tárcát. "Óvatosnak kell lennünk a munkavállalói engedély beszerzésének leegyszerűsítésével, hiszen nekünk elsősorban a magyarországi munkanélküliekkel kell törődnünk, az ő munkába állásukat kell segítenünk. A magyarországi foglalkoztatottság jelenleg 56 százalékos, ezt először szeretnénk uniós szintre, vagyis 62 százalékra emelni, majd az évtized végére el akarjuk érni a 70 százalékos foglalkoztatottsági arányt. Ezért, bár megvizsgáljuk a kérdést, de most nem jósolnám a munkavállalói engedélyek beszerzésének erőteljes leegyszerűsítését" – mondta az államtitkár lapunknak.