Üzemanyagárak
A benzinár emelkedése miatt az APEH a Magyar Közlöny 2002/96-os számában ismételten közzétette az elszámolható üzemanyagárakat. Ha a magánszemély 2002. július 1. és szeptember 30. között a következő árakon számolja el az üzemanyagot, nem szükséges számlát beszereznie:
ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin 228 forint/liter
ESZ-98 ólmozatlan
motorbenzin 239 forint/liter
Keverék 228 forint/liter
Gázolaj 201 forint/liter
Jegybanki alapkamat
A 6/2002. (MK 97.) MNB-közlemény alapján a jegybanki alapkamat mértéke – 2002. július 9-étől – 9,50 százalék.
Módosult a Munka Törvénykönyve
2002. szeptember 1-jétől lép életbe a Munka Törvénykönyvének legutóbbi módosítása. Az új törvény a Magyar Közlöny 2002/98-as számában található.
Szakszervezet
Az új szabályok alapján a munkáltató a döntése előtt véleményeztetni köteles a szakszervezettel a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, így különösen a munkáltató átszervezésére, átalakítására, a szervezeti egység önálló szervezetté alakulására, privatizálására, korszerűsítésére vonatkozó elképzeléseket. A szakszervezetnek 15 napon belül kell közölnie az álláspontját a munkáltatóval. A tizenöt napos határidőt a tervezetnek a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet képviselőjéhez érkezésétől kell számítani. A határidő elmulasztása esetén úgy kell tekinteni, mintha az intézkedéssel a szakszervezet egyetértene.
Az új rendelkezések szerint a szakszervezeti tisztségviselőket megillető munkaidő-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselőt figyelembe véve összesen – eltérő megállapodás hiányában – minden három, a munkáltatóval munkaviszonyban álló szakszervezeti tag után havi két óra. E kedvezmény mértékébe a munkáltatóval való tárgyalás időtartama nem számít be. A munkaidő-kedvezmény felhasználásáról a szakszervezet dönt. A munkából való távolmaradást előre be kell jelenteni. A szakszervezet kérésére a munkaidő-kedvezményből fel nem használt időtartamot, de legfeljebb a munkaidő-kedvezmény felét a munkáltató köteles pénzben megváltani. A munkáltató a pénzbeli megváltás összegét az érintett szakszervezeti tisztségviselők átlagos, előző naptári évi átlagkeresete alapján állapítja meg, és havonta utólag – bruttó összegben – fizeti ki a szakszervezet részére. Ezt a pénzösszeget a szakszervezet csak az érdekvédelmi tevékenységével összefüggő célra használhatja fel.
Ha a munkáltatónál több szakszervezet rendelkezik képviselettel, a kollektív szerződést valamennyi szakszervezet együttesen kötheti meg, ennek azonban feltétele, hogy ezeknek a szakszervezeteknek a jelöltjei az üzemitanács-választáson együttesen megszerezzék a leadott szavazatok több mint a felét. Új szabály, hogy ha a kollektív szerződést e szabályok szerint több szakszervezet kötötte, a kollektív szerződés felmondása jogában a szakszervezeteknek meg kell állapodniuk.
Tagdíj
A munkáltató a munkavállalók munkabéréből a szakszervezeti vagy egyéb érdek-képviseleti tagdíjat – a munkavállaló írásbeli kérelmére – köteles levonni, és a munkavállaló által megjelölt szakszervezet vagy egyéb munkavállalói érdekképviselet javára átutalni. A munkáltató feladata az új szabályok szerint az is, hogy a megbízás megszűnéséig évenként egyszer – az érdekképviselet kérésére – az eltelt időszakra vonatkozóan átadja az érdekképviseletnek a munkavállalók nevét és a levont tagdíj mértékét tartalmazó jegyzéket.
Munkaszerződés-módosítás
A munkaszerződést az új szabályok szerint akkor is módosítani kell, ha a munkáltató székhelyének, telephelyének megváltozása miatt a munkavállaló munkavégzésének helye is megváltozik, ha a változás következtében a munkahely és a lakóhely között naponta – tömegközlekedési eszközzel – az oda- és visszautazás ideje másfél, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállaló esetében – a megváltozott munkaképességű munkavállaló által igénybe vett közlekedési eszközzel – egy órával növekszik. Szintén módosítani kell a munkaszerződést, ha a változás a munkavállaló számára személyi, családi vagy egyéb körülményeire, illetve költségeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel jár. A munkáltatónak és a munkavállalónak a módosításból eredő utazási többletköltségek viseléséről is meg kell egyeznie.
Átirányítás, helyettesítés
Kedvezőbb szabályok vonatkoznak a munkavállaló átirányítására, kirendelésére, kiküldetésére is. Egy naptári éven belül az átirányítás, illetve a kirendelés, kiküldetés időtartamát össze kell számítani, és ezek együttes időtartama – kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a száztíz munkanapot nem haladhatja meg.
Ha a munkavállaló eredeti munkaköre helyett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el, a munkavállalót az átirányítás teljes időtartamára a ténylegesen végzett munka alapján illeti meg díjazás, de az nem lehet kevesebb a munkavállaló átlagkereseténél. Ha a munkavállaló a munkaköri feladatai mellett munkaidejének meghatározható részében más munkakörbe tartozó feladatokat lát el, a munkavállalónak a tényleges feladatok arányában jár a díjazás.
Ha a munkavállaló a munkaköri feladatai mellett úgy dolgozik más munkakörben, hogy a két munkakörbe tartozó munkavégzés időtartama nem különíthető el, a munkavállalót a munkabérén felül helyettesítési díj illeti meg, amelynek mértékét az átirányítás alapján végzett munkára irányadó díjazás alapulvételével kell megállapítani.
Végkielégítés
A végkielégítés mértéke háromhavi átlagkereset összegével emelkedik akkor is, ha a munkavállaló munkaviszonya a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző 5 éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a munkavállalót, ha korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült. Az emelt összegű végkielégítést a munkaviszony megszüntetésekor a munkaviszonyra vonatkozó igazolásnak is tartalmaznia kell.
Éjszakai, délutáni műszak
Az éjszakai munka a 22 és a 6 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés, a délutáni műszak pedig a több műszakos munkarend alapján a 14 és 22 óra között teljesített munkavégzés.
Munkaidő
A teljes munkaidő mértéke – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi 12, legfeljebb heti 60 órára emelhető, ha a munkavállaló
– készenléti jellegű munkakört lát el,
– a munkáltató, illetve a tulajdonos közeli hozzátartozója.
A munkavállaló heti két pihenőnapja közül az egyiknek vasárnapra kell esnie.
Munkaidőkeret
A munkavállalónak – a munkaidő-beosztása alapján – a pihenőnapok helyett hetenként legalább 48 órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható, amelybe a vasárnapnak szintén bele kell esnie. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a heti két pihenőnap (az egyik vasárnap) helyett – a munkaidő-beosztása alapján – a munkavállalónak hetenként legalább 48 órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható
– a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben,
– a készenléti jellegű munkakörben,
– a megszakítás nélküli, illetve
– a három vagy ennél több műszakos munkarendben foglalkoztatott, valamint
– az idénymunkát végző munkavállaló esetében,
amelybe havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie.
Munkaidőkeret alkalmazásakor a heti két pihenőnap (az egyik vasárnap) helyett a munkavállalónak a munkaidő-beosztása alapján hetenként legalább 40 órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható, amelybe egy teljes naptári napnak és havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie. A legalább heti negyven órát kitevő pihenőidő alkalmazásakor a munkavállalónak a munkaidőkeret átlagában legalább heti negyvennyolc óra pihenőidőben kell részesülnie.
Munkaidőkeret alkalmazásánál a pihenőnap kéthetente, illetve kollektív szerződés rendelkezése vagy a felek megállapodása alapján, legfeljebb havonta – részben vagy egészben – összevontan is kiadható.
A készenléti jellegű munkakörben, a megszakítás nélküli, illetve a három vagy ennél több műszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkát végző munkavállaló esetében – kollektív szerződés rendelkezése alapján – a pihenőnap legfeljebb hathavonta (részben vagy egészben) összevontan is kiadható.
Ha a pihenőnapokat összevontan adja ki a munkáltató, annak időtartama az alkalmazott munkaidőkeret időtartamát nem haladhatja meg. 6 nap munkavégzést követően egy pihenőnap kiadása kötelező. Ez utóbbi alól a több műszakos, a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkát végző munkavállaló esetében a kollektív szerződés kivételt tehet.
Ha a munkavállaló rendes munkaidőben dolgozik, vasárnap munka csak a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben, vagy a készenléti jellegű munkakörben, a megszakítás nélküli, illetve a három vagy ennél több műszakos munkarendben foglalkoztatott, valamint az idénymunkát végző munkavállaló esetében rendelhető el.
Bérpótlék vasárnapra
Vasárnapi munkavégzésre a munkavállalónak – az általános szabályok szerint – rendes munkabérén felül 50 százalékos bérpótlékot kell fizetni.
A költségvetési törvény módosításai
A Magyar Közlöny 2002/100. számában jelent meg a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény módosítása. A módosítás – az alaptörvényen kívül – számos jogszabályt érint. Így – különböző hatálybalépési időpontokkal – módosult a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény, a közbeszerzésről szóló 1995. évi XL. törvény, a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény. Egyes jogszabályok bizonyos rendelkezéseit pedig a módosítás hatályon kívül helyezte.
Közalkalmazottak
A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítása a felsőoktatási intézményekben oktatói (tudományos kutatói), valamint a központi költségvetési szerveknél tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottakra terjed ki. Rendelkezik az érintettek garantált illetményének a meghatározásáról, kimondja, hogy a felsőoktatási intézményben az egyetemi tanári, az egyetemi docensi, a főiskolai tanári és a főiskolai docensi, továbbá a központi költségvetési szervnél – amely alatt az alkalmazás szempontjából a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményt is érteni kell – a kutatóprofesszori, a tudományos tanácsadói és a tudományos főmunkatársi munkakörök három fizetési fokozatra, a felsőoktatási intézményben az egyetemi adjunktusi és a főiskolai adjunktusi munkakörök pedig két fizetési fokozatra tagozódnak akkor, ha ez utóbbi két munkakört a felsőoktatásról szóló törvény értelmében határozatlan időre kinevezett közalkalmazott tölti be.
A módosítás kitér arra is, hogy munkakörváltozáskor a közalkalmazottat az új munkakörének első fizetési fokozatába kell besorolni.
A változásokkal – amelyek 2002. szeptember 1-jétől hatályosak – érintett törvény korábbi 1. számú melléklete helyébe új melléklet lép és kiegészül a 2. számú melléklettel.
Személyi jövedelemadó
A személyijövedelemadó-törvény 2002. január 1-jei hatályú módosításának egyik lényeges rendelkezése, hogy a családi kedvezmény az eltartottak létszámától függően kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként
egy eltartott esetén 3000 forint,
kettő eltartott esetén 4000 forint,
három és minden további eltartott esetén pedig 10 000 forint.
A változás bővítette az adómentes juttatások körét is, ugyanis az egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentesnek nyilvánította a Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj, valamint kormányrendeletben szabályozott feltételek alapján két- és többoldalú nemzetközi oktatási együttműködési megállapodás keretében az oktatási miniszter által a Magyar Ösztöndíj Bizottság Irodája javaslatára adományozott ösztöndíjat, illetőleg egyéb juttatást. Továbbá egyéb indokkal adómentessé tette a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény, illetve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről szóló törvény alapján az állami költségvetés terhére elengedett vagy átvállalt kötelezettség összegét.
Alkalmi munkavállalói könyv
Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás szabályaira vonatkozó változás elsődlegesen a közteherjegy- forgalmazót érinti. A módosítás értelmében a közteherjegy forgalmazója a közteherjegy ellenértékének forgalmazási költséggel csökkentett részét – külön jogszabály rendelkezésének megfelelően – átutalja a Magyar Államkincstár (Kincstár) által vezetett számlára. A Kincstár ebből az összegből 47 százalékot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 47 százalékot az Egészségbiztosítási Alapnak, míg 6 százalékot a Munkaerő-piaci Alapnak utal át.
Amennyiben a munkáltató munkanélkülit foglalkoztat alkalmi munkavállalói könyvvel, úgy a törvény mellékletében meghatározott csökkentett mértékű közteherjegyet kell lerónia. A közteherjegy általános mértéke a munkáltató által a munkanélküli foglalkoztatására tekintettel lerótt közteherjegy értéke közötti különbözetnek megfelelő összeget – az arra irányadó jogszabály alapján – a Munkaerő-piaci Alapból át kell utalni a Kincstár által vezetett számlára. A munkáltató részére a munkanélküli foglalkoztatására tekintettel ilyen módon nyújtott támogatás részletes szabályait a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter határozza meg.
A törvény korábbi melléklete helyébe a módosító törvény 4. számú melléklete lép. A módosítás 2002. szeptember 1-jétől hatályos. (Az alkalmi foglalkoztatás munkáltatói terheiről készített táblázat az 55. oldalon olvasható.)
Családok támogatása
A családok támogatásáról szóló törvény mindössze egy ponton módosult érdemben. Eszerint a nevelési ellátás július hónapra járó összege
– egygyermekes család esetén 7600 Ft,
– egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 9000 Ft,
– kétgyermekes család esetén gyermekenként 9400 Ft,
– két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 10 800 Ft,
– három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 11 800 Ft,
– három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 12 600 Ft,
– tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén 21 000 Ft.
A családok támogatásáról szóló törvény 7. §-a (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett gyermek esetén – kivéve a g) pont alatt megjelölt gyermeket –, valamint a 9. § (2) bekezdése alapján jogosultságot szerzett gyermek esetén 10 800 forint jár nevelési ellátás címén.
A fenti rendelkezések 2002. július 1-jén léptek hatályba.
Polgári Törvénykönyv
A Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit a módosítás két ponton érintette. Egyrészt kimondta, hogy a külön jogszabályokban más személy részére biztosított elővásárlási jog – amennyiben törvény nem tesz kivételt – a tulajdonostárs elővásárlási jogát megelőzi. Másrészt a mezőgazdasági földterület haszonbérbe adásához a jövőben írásbeli megállapodás szükséges. Esetenként jogszabály a szerződés érvényességét hatósági jóváhagyáshoz kötheti. Lényeges, hogy – a törvény eltérő rendelkezése hiányában – semmis a mezőgazdasági földterület alhaszonbérbe adása.
