Foglalkoztatási közalapítvány

A közalapítvány alapító okiratát 1992-ben dr. Kiss Gyula akkori munkaügyi miniszter írta alá. A cél az volt, hogy az Ózdon és Diósgyőrben történt tömeges létszámleépítések kezelésére egy hatékony foglalkoztatási társaságot hozzanak létre. Háromszázmillió forintból gazdálkodhatott az akkor még "egyszerű" alapítványi státusban lévő szervezet, és pár év alatt a program sikeréről számolhatott be.

Az alapítvány vezetése már az első két és fél év után bevonta a munkába a civil és nonprofit szervezeteket. Ugyanakkor munkaügyi kutatásokat is támogattak – tájékoztatja lapunkat az OFA elnöke, Molnár Györgyné. Az így született tanulmányok új típusú, aktív foglalkoztatási eszközök kialakítását szorgalmazták.

Ilyenek voltak például az úgynevezett munkahelymegtartó vagy a kistérségi menedzser programok, a pályakezdők beilleszkedési gondjain segítő, illetve a tranzit foglalkoztatási stratégiák. A munkaügyi helyzet volt az, amely meghatározta, mikor, melyik program nyert prioritást, hová kell helyezni a hangsúlyt, és összpontosítani az anyagi forrásokat – hangsúlyozta az elnök asszony.

Például a tranzit foglalkoztatási program még ma is időszerű. Ez a hátrányos helyzetű munkanélküliek közül is egy célzott csoportra, a fiatal korosztály gondjainak megoldására irányul, és lényegében nem más, mint foglalkoztatással egybekötött képzési program. Az új esély elnevezésű projekt egy másik csoportnak segít. Itt nem a szakképzettség megszerzésén van a hangsúly, sokkal inkább a betanított munkások képzésén, hogy olyan, korban és iskolázottságban hátrányos helyzetű munkanélkülieknek segíthessen, akiknek más lehetőségük nem lehet a munkába állásra. Mindezeken felül rendszeresek a különböző személyiségfejlesztő tréningek, amelyek hozzásegíthetik az embereket ahhoz, hogy akár hosszabb kihagyás után is el tudjanak helyezkedni.

Beszédes számok

Ahhoz, hogy felmérhessük az OFA elmúlt tíz évét, nem árt, ha megismerkedünk a számokkal. Azaz azokkal az adatokkal, amelyek megmutatják, milyen támogatásban részesült a szervezet 1992 és 2002 között.

Megjegyzés: 2002-ben a felhasználható forrás az előzetes terv alapján hárommilliárd forint. Áprilisig 580 millió forintot használtak fel; a kuratóriumi rendszer alapján történő elbírálás az év hátralévő részére összpontosítja a még kiosztható forrásösszeget.

A közalapítvány ebben az évben 14 programot hirdetett meg, közülük ismertetünk most néhányat, amelyek nagyobb érdeklődésre tarthatnak számot.

Kisvállalkozások segítése

A már működő kisvállalkozások fejlesztését és megerősítését szolgáló kísérleti program vezetője Buzási János. A kísérleti támogatás célja, hogy elősegítse a kisvállalkozások fejlődését, teljesítőképességük javulását. Ugyanakkor hangsúlyt fektet arra, hogy növekedjen a foglalkoztatottak létszáma, érdekeltté tegye a munkáltatót abban, hogy pályakezdőt, vagy tartósan munkanélkülit is alkalmazzon. Mindehhez felhasználja az előző év tapasztalatait. 2001-ben 265 pályázat érkezett, a támogatási igény meghaladta az egymilliárd 370 millió forintot. A kuratórium 71 pályázatot ítélt támogatásra alkalmasnak, a megítélt összeg 334 millió forint volt. Mindez 188 fő létszámbővítést és 302 fő létszámmegtartást eredményezett a programba bekerült kisvállalkozásoknál.

Nonprofit vállalkozások

A tartós foglalkoztatást biztosító nonprofit vállalkozási tevékenységet megvalósító programok támogatását Lehel Andrásné fogja össze. A munkaerő-piaci modellek egyik alaptípusa a tartós foglalkoztatást biztosító projekt. Ezek a helyi foglalkoztatási stratégiák a gazdaságfejlesztés fontos tényezőivé váltak, hiszen nagy társadalmi szükségleteket elégítenek ki, növelik a munkahelyek számát és a gazdasági aktivitást. Esélyt teremtenek a piacról kiszorult, illetve oda még be sem jutott munkavállalónak. A program jellemzője: a humánerőforrás-fejlesztés, a munkára való alkalmassá tétel, az üzemi körülmények között megvalósuló foglalkoztatás és a szociális integrációt, azaz a munka világában való bent maradást elősegítő támogatás. A foglalkoztatás kétféle indíttatással valósulhat meg – a nyereséget eredményező vállalkozás alapítása, és a védett munkahely megerősítésének szándékával. 2001-ben ez a program 224 tartósan munkanélküli, köztük értelmi fogyatékos, szenvedélybeteg, közmunkából kikerült foglalkoztatását segítette. Megkezdődött a munkaerőpiacról tartósan kikerültek reintegrálása, 16 támogatott szervezetben.

Romaprogram

A roma foglalkoztatási programról Eszik Orsolya programvezető elmondta, hogy a romák foglalkoztatásának elősegítése érdekében a kormány 1047/1999. (V. 5.) – a cigány lakosság életkörülményeinek és társadalmi helyzetének javításáról – határozatot hozott. Az ebben foglaltak megvalósítása keretében az OFA önálló projektet dolgozott ki és hirdetett meg. Ennek fő célkitűzései a roma közösségi vállalkozási mintaprogram elindítása és életterének elősegítése. A projekt vezetői 3-4 éven belül tervezik a korszerű, növekedést felmutató kis és közepes közösségi vállalkozások támogatásával a munkanélküli romák foglalkoztatásának nagyobb mértékű javítását. Az újfajta stratégiai és vezetési szemlélet kialakításával és elterjesztésével sikerre számítanak. Az úgynevezett Roma Szakmai Műhely – amelyet kísérleti jelleggel indítottak be – beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A tapasztalatok szerint a habilitárok (segítők) mind az adminisztratív, mind a célorientált projekttervezés bemutatásának feladatait a támogatottakkal együttműködve, sikeresen végezték.

Speciális célcsoportok

A munkaerő-piaci szolgáltatásokat megvalósító programok az inaktív, tartósan munkanélküli réteg foglalkoztathatóságának növelésére, munkába állítására jöttek létre, s a már meglévő három állami rendszerhez képest alternatív megoldásokat tárnak fel. Témavezetője, Bonfig Ágnes szerint ez a program olyan lehetőségeket kínál az érintetteknek, amelyek közül mindenki a maga törekvéseinek megfelelőt választhatja ki. Különösen értékesek és modellértékűek azok a programok, amelyeknek célcsoportja: a gyengén és közepesen súlyos értelmi fogyatékosok nyílt munkaerő-piaci elhelyezése, és folyamatos segítségnyújtása a munkahely megtartásához (Salva Vita Alapítvány, Budapest). A fogyatékos és egészségkárosult munkanélküliek nyílt munkaerő-piaci elhelyezésében és a kiegészítő szolgáltatások (jeltolmács, személyi segítő szolgálat, utánkövetés) nyújtásában a budapesti székhelyű Motiváció Mozgássérülteket Segítő Alapítvány közreműködik.

A büntetés-végrehajtási intézetből szabadult elítéltek számára nyújt segítséget az új élet kezdéséhez, a munkába álláshoz s a munkahely megtartásához az AVP Hungary Közhasznú Egyesület, Debrecen. Az úgynevezett Rátalál(l)ás támogatási program, holland modell alapján, az egy évnél hosszabb ideje munkanélküliek tartós elhelyezkedését biztosítja. Ehhez speciális állásközvetítő szolgáltatást kellett létrehozni. Az OFA 1998 óta hirdeti és támogatja a projektet. A szolgáltatás lényege: feltérképezik a munkanélküliek készségeit és képességeit, majd összevetik azokat a kis- és középvállalkozásoknál létező "rejtett" munkaerőigénnyel. (Ezek közé tartoznak például azok az állások, amelyeket a vállalkozások döntően informális csatornákon keresztül próbálnak betölteni, hirdetés és bejelentés nélkül.) A Rátalál(l)ás program az önkormányzatok és társulások részvételével valósul meg, hiszen ezek megvásárolhatják a holland Maatwerk cég szolgáltatásait, melyhez az OFA támogatást nyújt. 2001-ben kilenc települési önkormányzattal kötöttek hosszú távú támogatási szerződést, ezek vállalták, hogy 24 hónap alatt a programba 3944 ügyfelet vonnak be, közülük hat hónapon túli folyamatos munkába helyeznek 1191 embert. Az első évben mindebből 533 főt érintően teljesítették a feladatot.

Az ügyfelek 44 százaléka negyven év feletti, 13 százalékuk gyermekét egyedül nevelő szülő, 43 százalékuk házas, és gyermeke(ke)t nevel. A szolgáltatásban részt vevők 62 százaléka regisztrált munkanélküli, közülük 74 százalék rendszeres szociális segélyben részesül.

Újra dolgozom

Az Újra dolgozom program keretében az OFA 1996 és 2000 között hat megyében (Baranya, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg) nyújtott támogatást. Az alapítványtól függetlenül Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye munkaügyi központjai saját fejlesztésben és PHARE-támogatással további három új szolgáltatóközpontot hoztak létre, az OFA által támogatott pécsi UDP-re alapozva. A program ma már 21 településen nyújt rendszeres szolgáltatást. 7800 munkanélküli – köztük 2340-nek három hónapnál hosszabb időtartamú – munkába helyezését vállalták. 2001-ben az ügyfelek 42 százaléka el tudott helyezkedni, s közülük 615 munkaviszonya szakadt meg három hónapon belül.

Új esély

Az Új esély képzési és foglalkoztatási program témavezetője Nemeskéri János. Tőle tudjuk, hogy a munkanélküliség megelőzése, illetve csökkentése érdekében az OFA 1996 óta támogat képzést, foglalkoztatást, munkaerő-piaci szolgáltatást együttesen nyújtó komplex programokat. A tapasztalatok azt jelzik, hogy ezzel a stratégiával sikerült elérni a hátrányos helyzetű munkanélküliek reintegrációját. Ezek azonban csak akkor hatékonyak, és mutatnak tartós eredményt, ha a foglalkoztatás mint központi elem mellett komplex és egyénre szabott támogató rendszereket is működtetnek a program teljes időtartama alatt.

Az OFA által támogatott programok között van még a Mezőgazdasági munkavállalók foglalkoztatását elősegítő program, melyet Lehel Andrásné jegyez. Lényege, hogy elérjék: a 45 éven felüli munkavállalókat ne küldjék el. A pályázó csakis akkor kap forrást, ha vállalja, vállalkozásában olyan új tevékenységet alakít ki, hogy meg tudja tartani a veszélyes életkorban lévő munkásait. Ilyen lehetőség például a falusi turizmus fejlesztése, a termények feldolgozása.

A munkaügyi tárgyú kutatások támogatását Gelencsér László fogja össze. Az így készült tanulmányokat felhasználják a munkaügyi stratégia kidolgozásához, illetve az OFA kísérleti programjainak tervezésekor is.