Bővíthető a foglalkoztatás

A munkaadói szervezetek – tagságuk érdekeit szem előtt tartva – különbözőképpen ítélik meg a foglalkoztatás szintjét javító elképzeléseket. Míg a kisebb vállalkozásokat tömörítő érdekvédőknek inkább kedveznek a tervezett változtatások, addig a közepes és nagyobb vállalkozásokat tömörítő MGYOSZ-nál úgy vélik, ezek hasznos, de csak rásegítő intézkedések. Véleményük szerint a foglalkoztatási helyzet javulása alapvetően a gazdaság általános élénkülésétől függ. Példaként felhozzák, hogy érdemben már évek óta nem változik a hazai – 53-54 százalékos – foglalkoztatási szint. Ez – az Európai Unió 70 százalékos átlagát figyelembe véve – alacsonynak számít, ezért szinte természetes, hogy az újonnan felállt Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium kiemelt feladatként kezeli a foglalkoztatási szint emelését. Mint Kiss Péter miniszter egyik tájékoztatóján elmondta: a cél az, hogy 2010-re Magyarország elérje az EU-átlagot. Ehhez – a miniszter szerint – a legjobb eszköz a járulékok csökkentése, illetve az adóteher mérséklése. Ennek érdekében a kormány hivatalba lépését követően azonnal intézkedéseket tett, amelyek közül a fix összegű egészségügyi hozzájárulás többlépcsős megszüntetését egyöntetűen jól fogadták a partnerek. Ugyanakkor az alkalmi munka közterheinek csökkentése és az egyszerűsített vállalkozási adó (eva) terve nem kapott egységes támogatást a munkáltatói szervezetek köreiben. A kormányzat fontosnak ítéli a munkavállalók folyamatos – mint Kiss Péter mondta: egy életen keresztül tartó – képzését, amit főként a kisvállalkozói körben értékelnek nagyra.

Ungvárszki Ágnes, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) közgazdasági igazgatója szerint a szervezet hivatalosan ugyan még nem tekintette át a kormányzati intézkedéseket és ezek várható hatását, az azonban már látható, hogy alapvetően nem e változások fogják elősegíteni azt, hogy a munkaadók a mainál több alkalmazottat foglalkoztassanak.

Makrogazdasági lépték

Sokkal inkább fontos a gazdasági környezet, a versenyképesség, a külföldi, illetve a hazai piac alakulása, illetve az ezek jobbítása érdekében hozott intézkedések. Hiába a kormányzat foglalkoztatást növelő szándéka, ha valahol "leül" a piac, akkor a munkaadók törvényszerűen leépítenek. Így a kormányzat fontos feladatai – amelyekre a szándék is megvan – a befektetések ösztönzése, a keleti piacok visszaszerzése. Ha ez sikerrel jár, láthatóan növekszik majd a foglalkoztatás, hiszen ez logikus következménye a rendelésállomány növekedésének. Ugyancsak fontos a forint árfolyamának alakulása, ami – mint láttuk az elmúlt időszakban – ha erősödik, akkor az exportőrök nehéz helyzetbe kerülhetnek. A jó árfolyam-politika tehát lényeges kérdés a foglalkoztatás szempontjából. Hosszú távon pedig a kutatás-fejlesztés (K+F) támogatása az, ami lehetővé teszi az előrelépést a foglalkoztatás területén is. Igaz, ez nem azonnali, látványos, hanem néhány év alatt eredményt produkáló terület, de a távlatokat tekintve érdemes kiemelten foglalkozni vele.

Ugyanakkor a a parlament által módosított Munka Törvénykönyve, nevezetesen a vasárnapi munka "védelme", illetve a 48 órás pihenőidő éppen a foglalkoztatási szint javulása ellen hat. Ezek a rendelkezések ugyanis nehezítik a rugalmas munkaszervezést, a foglalkoztatás bővítését. Ám a többi tervezett intézkedést vizsgálva elmondható, hogy a fix összegű egészségügyi hozzájárulás többlépcsős megszüntetése határozottan jó elképzelés, ám önmagában kevés. Fontos lenne még a tb-járulék fokozatos csökkentése, a részmunkaidő esetén pedig a fix összegű egészségügyi hozzájárulás arányosítása. Ez utóbbira eddig nem hangzott el ígéret. A kérdés felvetése indokolt, hiszen a tapasztalatok szerint a részmunkaidős foglalkoztatásra mindkét oldalon van igény, ám a mostani szabályozás a munkaadókat nem ösztönzi arra, hogy nagyobb arányban éljenek e foglalkoztatási formákkal.

Kicsiknek kedvező

Az iparosokat tömörítő Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) számára kedvezőek a tervezett kormányzati intézkedések – közölte Szűcs György elnök. Ugyanis ha tételesen végignézzük, szinte minden most bejelentett intézkedéstervezet az elmúlt időben napirendre került valamilyen formában. Így a személyi jövedelemadó tervezett módosítása, a minimálbér nullakulcsossá tétele kiemelten fontos számukra. A Pénzügyminisztérium ugyanis mintegy 300-400 szakmában minden évben meghatározta a legkisebb adóköteles jövedelmet, amelynek "teljesítése" sok esetben terhet jelentett a kisvállalkozóknak. Ez a tervezett adómódosításokkal kedvezően változhat.

Szűcs György úgy véli, az egyszerűsített vállalkozási adó – az eddig megismert változatában – tartalmaz pozitív elemeket, bár nem mindenkinek kedvez. Főként azok tudnak majd élni a kedvezményekkel, akiknek nincs telephelyük, nincsenek alkalmazottaik, illetve kevés alapanyaggal dolgoznak, azaz főként szellemi tőkéjüket hasznosítják. Ugyanakkor az IPOSZ fontosnak tartja, hogy majdan az eva hatálya alá eső kiskereskedők esetében a tervezett évi 10 millió forint forgalomnál magasabb összeget állapítsanak meg. Erről a lehetőségről jelenleg is tárgyalnak a pénzügyi tárcával. Ugyancsak tisztázni kell még a fix összegű egészségügyi hozzájárulás megszüntetésének módját, amiről még meglehetősen kevés információjuk van. Például nem lehet azt sem tudni, hogy két vagy három lépésben tervezi megvalósítani ezt a kormány.

A képzés fontossága

Az IPOSZ számára a mostani csomagból legfontosabbak a szakmai képzés terén tervezett lépések, hiszen ez hosszú távon meghatározza a mikro- és kisvállalkozások foglalkoztató, illetve önfoglalkoztató képességét. E területen fontos lenne – amit már az IPOSZ több éve sürget – egy olyan intézményrendszer kiépítése, amelynek részeként a szakmunkásképzés, a mestervizsgáztatás és a gyakorlati oktatás is egy e célra létrehozott képzőközpont-hálózathoz tartozna. Szűcs György szerint évente mintegy 800 ezren vennének/vehetnének részt a különböző szintű szakképzésben. A szervezet elképzelése szerint – hasonlóan az üdülési csekkhez – szükség lenne egy úgynevezett képzési csekk bevezetésére, amelyet normatív alapon kapnának a vállalkozások, s ezeket a minősített képzőintézményekben válthatnák be. Ugyanakkor a foglalkoztatási szint növelését segítené elő – s erről kormányzati szintű nyilatkozatokat eddig nem lehetett hallani – a versenyképesség növelése a mikro- és kisvállalkozói körben. Itt a fenti képzésen túl fontos lenne még a felszereltség, a géppark minősége, illetve a környezetvédelmi szempontok figyelembevétele is. Ezek érvényesítéséhez olcsó beruházási hitelek kellenének, s egy olyan gazdasági környezet, amelyben a vállalkozóknak módjuk van arra, hogy a szükséges önrészt megtakarítással előteremthessék. Ugyanis például a Széchenyi-terv az elmúlt években megmutatta, hogy a kicsik számára sok esetben a pályázat azért nem járható út, mert a szükséges önrészt nem tudják felmutatni. A pályázatokról való lemaradás pedig rontotta foglalkoztatóképességüket. A változásokkal tehát azt kell elérni, hogy a vállalkozók mostani üzletvitelük mellett is tőkét tudjanak felhalmozni, tartalékolni.

Elvonás helyett otthagyni

A KISOSZ egyetért a mostani kormányzati filozófiával, amely adó- és járulékcsökkentéssel kíván segíteni a foglalkoztatás helyzetén. Ez sokkal kedvezőbbnek ígérkezik, mint a korábbi gyakorlat, amely először elvont, majd pedig elég nehézkes rendszeren keresztül visszaosztott – foglalta össze véleményét Antalffy Gábor, a Kiskereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetségének (KISOSZ) ügyvezető elnöke. Bár a fix összegű egészségügyi hozzájárulás nagy teher a vállalkozók számára, elfogadják azt, hogy ennek megszüntetésére csak több lépcsőben van lehetőség. Ugyancsak kedvezően ítélik meg – az IPOSZ-hoz hasonlóan – a minimálbér 0 adókulcsát, hiszen ez nagyon sok vállalkozó számára jelent majd könnyebbséget. Ez a lépés jó a munkaadónak, mert a nettó bér pozíciójavítását nem az ő "zsebéből fizeti" a kormány, s jó természetesen a munkavállalónak is. Ugyanakkor e kedvezményt a főfoglalkozású egyéni vállalkozók és a társas vállalkozások nem vehetik igénybe. Ezért a KISOSZ azt javasolja a kormánynak, hogy ezt adójóváírás formájában tegye lehetővé az érintett mintegy 200 ezres körnek. Benyújtott javaslatukra a pénzügyi tárcától még nem kaptak választ. Antalffy Gábor szerint az eva – amely némiképp megegyezik egy korábbi KISOSZ-javaslattal – finomításra szorul, főként azért, hogy a kereskedők, vendéglátók nagyobb köre élhessen vele. A szervezet szerint a maximum 30 milliós felső határ és az 5-10 százalék közötti adóteher lenne az, amely e kör számára valóban elfogadható könnyítést jelentene. Ezzel kapcsolatban már volt egyeztetés a PM-mel, ahol ismerik a kereskedők és vendéglátósok gondjait, s ezért készek a szakmai érdekképviseletekkel egyeztetni – közölte az ügyvezető elnök.

Hátrányos helyzetben

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) tagjai számára – mivel ez a terület alacsony jövedelmezőségű – nagyon kedvező a fix elvonások csökkentése, ám a részmunkaszabályok meghatározásán túl szükség lenne egyéb módosításokra is – vélekedett Szeremi Lászlóné, a szervezet szakértője. Kissé pesszimistán fogalmaz, amikor azt mondja, az eddig megismert kedvezménytervezetek éves szinten mintegy 10 milliárd forint megtakarítást jelentenének akkor, ha a kormányzat "a másik kezével" nem venné el. Sajnos ezzel kapcsolatos elképzelést is lehet hallani – mondja. A MOSZ szempontjából az alkalmi munka terheinek jelentős csökkentése talán a másik legfontosabb "eredmény", hiszen tagvállalataik igen nagy számban foglalkoztatnak idénymunkásokat. A mezőgazdaságban vállalkozók tartanak attól, hogy az EU-csatlakozás után gyorsabb ütemben nő a munkanélküliek száma. Ezért fontosnak vélik a képzési, átképzési lehetőségek bővítését, hogy a jelenleg mezőgazdaságból élő emberek a gazdaság más területein is próbálkozhassanak. Sokszor már az is eredmény, ha valaki legalább a maga számára tud tartós megélhetést biztosítani.

A kormányprogram foglalkoztatást érintő részei önmagukban jónak minősíthetők, hiszen a munka világának minden résztvevője már rövid távon talál valamiféle könnyítést – vélekedik Hanti Erzsébet, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) szakértője. Így például nem kérdőjelezhető meg a minimálbér szja-terhének eltörlése, a fix összegű egészségügyi hozzájárulás csökkentésének jótékony hatása. Ám nagy kérdés, hogy mindezeken túl még milyen lépésekre lehet számítani. Így például fontos lenne tudni, hogy a közmunkaprogramokról, az egyes hátrányos helyzetű rétegek – tartósan munka nélkül levők, pályakezdők, elmaradott régiókban élők, 45 év felettiek – foglalkoztatásának támogatási formáiról milyen tervek léteznek. Ám mindezek a részlépések csak akkor hatékonyak, ha egy általános gazdaságélénkítéssel párosulnak. Ha ez a feltétel megvalósul, akkor van realitása a teljes foglalkoztatásnak, ami tulajdonképpen 3-4 százalékos munkanélküliség esetén már megvalósul.

Ütemterv a bérfelzárkóztatásra

Borsik János, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség (ASZSZ) elnöke is úgy véli, a szándékokkal nincs gond, ám a megvalósítás kérdéses. Jelenleg ugyanis több homályos pont is van az elképzelések között, amilyen például a fix egészségügyi hozzájárulás eltörlésének ütemezése. Kívánatos lenne mielőbb egy pontos "ütemtervvel" előállni, illetve ha ilyen nincs, akkor azt a munka világában lévő partnerekkel kidolgozni. Ugyanakkor kedvezőtlen hatása lehet annak, hogy ez a kormány is csak kerülgeti a bérfelzárkóztatás kérdését, aminek a rendezése pedig az EU-csatlakozás közeledtével egyre fontosabbá válik. Bár sokszor elhangzik, hogy a bérek gyors emelése veszélyezteti a versenyképességet, ám ez nem így van – figyelmeztet Borsik János –, sőt inkább a jelenlegi bérviszonyok konzerválása jelenthet veszélyt. A bérek emelkedésével a bővülő belső piac ugyanis jótékony hatással lehet a gazdaságra. E témáról egyébként rövidesen tárgyalnak a felek a hamarosan felálló Országos Érdekegyeztető Tanácsban. A szakszervezeti vezető szerint a kormánynak a munkaadókkal közösen kellene kidolgoznia egy bérfelzárkózási ütemtervet.

A Liga Szakszervezetek elnöke, Gaskó István pozitívnak tartja a kormány tervezett lépéseit, s reméli, hogy a munkaadók a terhek csökkentéséből származó "megtakarításaikat" a foglalkoztatás növelésére, új munkahelyek teremtésére használják. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kormány lépései passzív eszközöknek tekinthetők, s szükség lenne az aktív, a gazdaság fejlődését, modernizációját segítő csomagra is, amelynek része kell legyen egy gazdasági-jogi környezetet javító terv is.