A jogszabályváltozás nem oszthatja meg a szociális partnereket
Egyensúlyteremtő módosítás
"Az a szándékunk, hogy jelezzük: a Munka Törvénykönyvének (Mt.) módosításával hosszú távú egyensúlyt kívánunk teremteni a munka világában. Nem célunk az egyoldalúság, ellenkezőleg: azt szeretnénk, ha megtalálnánk a munkaadók és a munkavállalók számára is előnyös optimumot. Világossá akarjuk tenni, hogy nálunk a munkaadók nem alkalmazhatnak délkelet-ázsiai módszereket, csakis európaiakat. Fontos, hogy a gazdaságosan működő cégeknél a munkavállalók is megtalálják a számításaikat. Meggyőződésem, hogy a munkáltatók többsége partnernek tekinti a dolgozókat, és mi ezzel a többséggel vagyunk" – foglalta össze Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter lapunk számára a kormány célját az Mt. módosításával kapcsolatban. A miniszter kifejtette: a társadalmi közvélemény elítéli a nem elfogadott módszereket alkalmazó munkáltatókat, külföldi befektetőket.
Mint Kiss Péter elmondta, mindenképp meg szeretnék változtatni azt a szemléletet, hogy Magyarországon többet szabad, mint az EU-ban; ekképpen a módosításnak elsősorban ez az üzenete. "Ahol a kormány a munkáltató, ott példát szeretnénk mutatni a versenyszféra számára" – jelentette ki a miniszter. A számos módosításról elmondta: ez intézményesíteni fogja a szakszervezeti tagdíj levonását (abban az esetben, ha a szakszervezet vagy a szervezett dolgozó ezt maga kéri), korlátozza majd a kirendelés intézményét és a telephely megváltoztatásával kapcsolatos szabályokat. Most ugyanis a munkaadó a dolgozó munkaszerződésének módosítása nélkül egyik napról a másikra akár a fővárosból egy vidéki településre is átirányíthatja a dolgozót, akinek életvitelében ez nagyon jelentős hátrányt okozhat. Fontos változás lesz ugyanakkor, hogy a heti két pihenőnapot úgy kell kiadni majd a dolgozóknak, hogy ezek egyike – a folyamatos műszakban foglalkoztatottakat kivéve – a vasárnap legyen. A miniszter hozzátette: a módosításról már a kormányprogram parlamenti vitájának idején több munkáltatói szervezettel konzultált (például az MGYOSZ-szal, a Kisosszal, illetve az MKIK-val). "Azok a munkáltatói szervezetek, amelyekkel eddig szót váltottam, megértették és elfogadták, hogy a mostani módosítás célja az egyensúlyteremtés, amely a korrekt munkaadók érdeke is" – mondta Kiss Péter. Hozzátette: a szakszervezeti részről – e témában – egyetértésre talált.
A második félévben lezajló tripartit egyeztetés után egy másik Mt.-módosításra is sor kerülhet. Ez várhatóan megerősíti majd az ágazati kollektív megállapodásokat, az ágazati paritásos bizottságokat, illetve kezelni kívánja a munkaerőpiac rugalmasságát és a munkavállalók kiszolgáltatottságát.
Az érdekegyeztetésről szólva a miniszter kifejtette: ezentúl a kormány megállapodásokra törekszik majd, s ezzel "nem magát a tárgyalást akarjuk kipipálni, hanem érdekkonszenzusra szeretnénk jutni". Hamarosan munkaadói és munkavállalói oldal találkozó keretében beszél majd a kormányzat a társadalmi párbeszéd formájáról és "étlapjáról".
Az érdekegyeztető tárgyalásokon azonban nemcsak munkajogi és munkaerő-piaci kérdésekről lesz szó, hanem a gazdasági környezettel összefüggő témákról is. Mint ismert, a kormányprogram is tartalmazza, hogy a kabinet – a bértárgyalások mellett – napirendre kívánja tűzni a gazdasági, a költségvetési tervekkel és az adózási feltételekkel kapcsolatos elképzeléseit is.
Várakozó állásponton a munkaadók
"Az eltelt egy esztendő gyakorlata azt bizonyítja, hogy megalapozott, szakmailag helytálló volt a Munka Törvénykönyve tavalyi módosítása" – állítja Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke. Véleménye szerint az európai uniós jogharmonizáció céljából létrejött változtatások nyomán a munkavállalók többletjogosítványokhoz jutottak: "Mindez harmonikusan illeszkedik az Mt.-be, és nem lehetetlenítette el a munkavállalókat, vagyis nem igazolta vissza az ezzel kapcsolatos különböző félelmeket" – mondta.
Rolek kijelentette: a munkaidővel kapcsolatban a munkáltatóknak komoly aggályaik voltak, hiszen a heti 48 órás maximálás nagyon kemény korlátot jelent számukra. Ugyanakkor a módosítás nyomán szigorodtak a hétvégi munkavégzés és a tömeges létszámleépítés szabályai is.
Felvetésünkre – mit szólnak a munkáltatók az újabb módosításhoz – Rolek azt felelte: A munkaadók nehezményezik, hogy a módosítási javaslatokat nem sikerült megvitatni a szociális párbeszéd fórumain. Noha a témában kétoldalú konzultációkra sor került, azonban a háromoldalú egyeztetések hiánya gyengíti az Mt.-módosítás szakmai megalapozottságát. A munkáltatók egyik fő aggálya, hogy miközben a kormányzat a gazdaság élénkítését tűzte ki célul, addig a Munka Törvénykönyve módosítása nincs összhangban a versenyképesség javításának szándékával. A várható változások összességében növelik a vállalkozások terheit, s ez még akkor is aggályos, ha a törvénymódosítás egyes passzusai önmagukban nem rendítik meg a munkáltatók teherbíró képességét. A változások révén – például – a hétvégi munka drágításával közvetlenül, míg a munkaidő-beosztás, illetve a munkaszervezés korlátozásával közvetetten is növekedhetnek a cégek költségei.
A munkáltatók – a módosítási tervezet parlamenti elfogadását követően – betartják majd a törvény rendelkezéseit, azonban a későbbiek során javasolni fogják az Mt. újbóli módosítását.
A valamit valamiért elvnek kellene érvényesülnie
"Az MSZOSZ számára az Mt. tavalyi módosításának legfontosabb negatív üzenete az volt, hogy a változtatás túlterjedt az uniós jogharmonizáció követelményein, s lényege szerint kevesebb bérért a rugalmasabb foglalkoztatást célozta meg" – summázta véleményét Wittich Tamás, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) megbízott elnöke. Hozzátette: a korábbiakhoz képest az elmúlt évi módosítás sokkal tágabb körben tette lehetővé, hogy a munkaadók eltérjenek a munkaszerződéstől. A korrekció előtt csak különös indokkal lehetett az áthelyezés, a kirendelés, az átirányítás és a kölcsönadás jogintézményét alkalmazni. "A tavalyi változtatás előtt a munkavállaló beleegyezése kellett ahhoz, hogy a cég költözése esetén áthelyezzék őt akár lakhelyétől 150 kilométeres távolságra. A múlt évi módosítás nyomán úgy szól a törvény: ha a dolgozónak nem tetszik, hogy – például – nem Győrben, hanem Székesfehérváron kell felvennie a munkát, mert a gyár másik telephelyére küldik, akkor bár felmondhat, de nem jár számára végkielégítés" – jellemezte a helyzetet a megbízott elnök.
A másik sarkalatos – a szakszervezeti tömörülésnek nem tetsző – módosítás az éves munkaidőkeret alkalmazása. Wittich úgy látja, ez a szabályozás lehetőséget biztosított a munkaadóknak arra, hogy akár heteken át is tizenkét óráztassák az alkalmazottakat túlórapénz kifizetése nélkül, hiszen az előírás szerint éves szinten kell meglennie a napi átlagos nyolc órának.
Fájdalmas pont a munkavállalók számára, hogy a tavalyi módosítás elvette az éjszakai pótlék két óráját is a dolgozóktól, hiszen csak a két órát meghaladó időtartam után kell az említett pótlékot kifizetni. Az MSZOSZ kapott olyan jelzést, hogy ezzel a lehetőséggel éltek is a munkáltatók – egyébként akár egy kismamát is lehet ilyen módon foglalkoztatni.
Az MSZOSZ abban bízik, hogy az új kormány eltörli majd a negatív módosításokat, és visszaállítja a korábbi állapotot. "Véleményem szerint egyetlen rendező elv mentén kellene kezelni a munka világát és az arra vonatkozó jogszabályokat, vagyis a Munka Törvénykönyvét, valamint a közalkalmazottak, illetve a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt. Ugyanakkor koncepcionális felülvizsgálatra is szükség lenne, hiszen alapvető gondunk, hogy az Mt. nem ellensúlyozza kellőképpen a munkaadók erőfölényét. Erről szívesen folytatnánk érdemi vitát a munkáltatókkal, hiszen az MSZOSZ nem vitatja, hogy a rugalmasságra szükség van: ám ezt valamilyen módon ellentételezni kellene. Erre nézve konkrét javaslataink is vannak. Szóba jöhetne a rövidített, esetleg a heti 36 órás munkaidő bevezetése, vagy a rugalmasság fejében – például – a munkaadók vállalhatnák, hogy határozatlan idejű munkaszerződést kötnek a dolgozókkal, s nem kényszerítik őket vállalkozásba. Röviden: azt szeretnénk, ha a valamit valamiért elv érvényesülne" – mondta lapunknak Wittich, aki bízik abban, hogy ezekben az alapkérdésekben egyeztetni tudnak majd a munkáltatókkal.
