Tapasztalatok szerint a fiatalok igényei és a munkaerőpiac elvárásai ellentmondanak egymásnak. A munkaügyi központok számos szakmában hirdetnek álláslehetőséget, ám ezek – elsősorban az alacsony keresetek miatt – rendre betöltetlenül maradnak. A pályakezdők többsége – munkaerő-piaci tapasztalatok híján – még nem tudja felmérni a reális foglalkoztatási lehetőségeket, illetve a saját esélyeit.
Népszerűtlen szakmák
Minden időszakban, természetesen jelenleg is vannak slágerszakmák és kevésbé népszerűek. Mint Vida Ferencné, a Pest Megyei Munkaügyi Központ budaörsi kirendeltségének vezetője elmondta: egy időben például nagyon sokan jelentkeztek vagyonőrnek. Később azonban e foglalkozás iránt alábbhagyott az érdeklődés, mivel a cégek döntő hányada vállalkozói igazolvánnyal alkalmazza a biztonsági őröket: ezt pedig sokan nem vállalták. A biztosítási szakmában, a takarítóknál, valamint a varrónőknél hasonló a helyzet, azaz a munkáltatók egyre gyakrabban kérnek vállalkozói igazolványt – még a pályakezdőktől is.
Az általános iskolában végzett fiatalokat és a gimnáziumi érettségivel rendelkezőket elsősorban betanított munkára tudják kiközvetíteni. A munkáltatók azonban egyre gyakrabban kérnek olyan kezdőket, akik értenek a számítástechnikához, rendelkeznek idegennyelv-ismerettel, valamint jogosítvánnyal.
Egyébként Budaörsön jóval nagyobb a bejelentett álláskínálat – főként a kereskedelem, a logisztika és az építőipar területén –, mint a munkanélküliek száma. Míg azonban az előbbi két területen főként szakképzettekre van szükség, addig az építőiparban betanított munkásként tudják alkalmazni a nyolc általánost elvégzett fiatalokat. Ám ez utóbbi munkalehetőség nem kifejezetten népszerű a pályakezdő munkanélküliek körében. Mivel nincs kellő számú jelentkező, a Pest Megyei Munkaügyi Központ be sem tudja indítani az építőipari szakmákra szervezett tanfolyamait. A kereskedelemben működő munkáltatók viszont – a leggyakrabban a multinacionális bevásárlóközpontok – inkább az alapszakmák meglétéhez, mint a specializált szakvégzettséghez ragaszkodnak. Pest megyében ugyanakkor hiány mutatkozik egészségügyi dolgozókból, hiszen – a minimálbéres foglalkoztatás miatt – még a pályakezdő munkanélküliek sem szívesen mennek e területre. A szakemberek azt tapasztalják, hogy az egészségügyből lemorzsolódott munkavállalók elsősorban a bevásárlóközpontokban találják meg a számításaikat.
Az elmúlt években jelentősen változott a pályakezdőkkel való foglalkozás szabályozása. Egy 1996-os törvénymódosítás megszüntette a pályakezdők munkanélküli-segélyét, s ezzel egyidejűleg előtérbe helyezte az aktív eszközökkel történő támogatást. A törvény a pályakezdők fogalmát kiterjesztette az iskolákból lemorzsolódó, végzettség nélküli fiatalokra is, akik talán a leginkább rászorulnak a munkaügyi központok támogatására. Az ifjúsági kategóriába összevont két nagyobb korcsoport a 15-19 és a 20-24 évesek köre, akiknek azonban eltérő a helyzete. A legfontosabb különbség az, hogy a 15-19 évesek zöme (a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 90 százalékuk) nincs jelen a munkaerőpiacon, mivel tanul. A 20-24 évesek csaknem 60 százaléka viszont már rendelkezik valamilyen munkatapasztalattal. A társadalom és a nemzetgazdaság egésze számára a legfiatalabb munkanélküli-réteg jelenti a legnagyobb veszteséget, hiszen ők kimaradnak a munka világából, s mivel egyéni életpályájuk kudarccal indul, így a további sorsuk is bizonytalanná válhat.
Fehér foltok
Pest megyében a legkritikusabb helyzet a megye északi részén, a váci kirendeltség térségében, a Nógrád megyével határos területen alakult ki. Valdáné Pató Klára statisztikai és elemzési osztályvezető adatai szerint 2000-hez viszonyítva az általános iskolai végzettségű regisztrált fiatal munkanélküliek száma növekedett (2000-ben 226-an voltak, 2001-ben 277-en), viszont csökkent a szakmunkás-szakiskolai végzettségűek aránya (2000-ben 259, 2001-ben 237 volt a számuk). Ugyancsak megfigyelhető némi növekedés a középiskolások (2000-ben 488, 2001-ben 525 fő) és a diplomás munkanélküliek körében (2000-ben 59, 2001-ben 70 személy). Az idén a tavalyihoz hasonló helyzetre számítanak.
Segítő programok
A pályakezdők elhelyezkedési programjának köszönhetően Pest megyében csak azok a fiatalok regisztráltatják magukat munkanélkülinek, akik valóban igénylik a foglalkoztatási szolgálat segítségét. Ha a munkaügyi kirendeltségeken nincs megfelelő munkaadói álláskínálat, akkor a megyei központ képzést ajánlhat fel.
Cseppentő Lászlótól, a Pest Megyei Munkaügyi Központ igazgatóhelyettesétől megtudtuk: ha a pályakezdő munkanélküli a saját foglalkoztatását úgy oldja meg, hogy maga is vállalkozóvá válik, akkor az ehhez szükséges ismeretek megszerzésének képzési költségét a munkaügyi központ fedezi. Ám a vállalkozáshoz szükséges indulótőkét többnyire egyáltalán nem, vagy csak nagyon kevesek tudják előteremteni. A szakmával rendelkező pályakezdők a kiegészítő jellegű képzéseket – például számítógép-kezelő, szoftverüzemeltető stb. – igyekeznek megcélozni, ma ugyanis informatikai, illetve nyelvismeret hiányában nagyon nehéz elhelyezkedni. A legnagyobb gonddal azok a pályakezdő munkanélküliek küszködnek, akiknek nyolc általános iskolai végzettségük vagy gimnáziumi érettségijük van: e fiatalok esetében a beiskolázás a legfontosabb. A Pest Megyei Munkaügyi Központnak azonban erre nincs külön képzési kerete, ez az összeg is a decentralizált alapot terheli.
A munkanélküliek, ezen belül a regisztrált pályakezdők képzésére évente mintegy 600 millió forintot fordítanak. 2001-ben 1073 fiatalt képeztek. A kirendeltségi közvetítők 908 pályakezdő munkanélkülit helyeztek el, közülük 375-en jutottak – különféle támogatások igénybevételével – első munkahelyhez. A "munkatapasztalat-szerzési támogatás" segítségével elhelyezett fiataloknak azonban csak alig több mint a fele dolgozik – a támogatás lejárta után is – az első munkáltatójánál. Az állástalanból lett munkavállaló rendes felmondással vagy közös megegyezéssel távozik, s mint már tapasztalattal rendelkező munkavállaló, jobb feltételekkel "adja el magát" a nyílt munkaerőpiacon.
Az Oktatási Minisztériumból származó (a Magyar Statisztikai Zsebkönyv 2001-es kiadására hivatkozott) adatok szerint tavaly nappali, esti, levelező tagozaton, illetve távoktatásban 118 800 fiatal végezte el a nyolc általánost, 88 900 érettségizett. (Ebből 38 ezer a gimnáziumi tanulók, 50 900 a szakközépiskolások aránya.) Felsőfokú (főiskolai, egyetemi) oklevelet 47 200 diák szerzett.
Minimálbéres keresetek
Szakértők véleménye szerint a nagy tömegeket foglalkoztató multinacionális cégek sajátos stratégiát alkalmaznak, és ezért ritkán kérik a munkaügyi központok segítségét. A külföldi befektetők a szerelősorokon elsősorban betanított munkaerőt igényelnek. A szakismeretnél általában sokkal fontosabb a dolgozók fegyelmezettsége, precizitása, formálhatósága, alkalmazkodóképessége. A pályakezdőket többnyire a mindenkori minimálbérrel veszik fel, amelyre különféle munkaköri és túlórapótlékok rakódnak. Ám ma már az sem ritka, hogy a segédmunkások bruttó 80-100 ezer forintot visznek haza havonta, a szakmunkások pedig olykor megkeresik a bruttó 150 ezer forintot is. A munkaerő kiválasztásánál a multinacionális cégek személyzeti vezetői – munkaadójukkal egyetértésben – saját felvételi tesztjeiket alkalmazzák. A hazai vállalkozói szektor – a külföldi tulajdonú cégekhez viszonyítva – jóval rosszabb körülményeket és szerényebb fizetést kínál a pályakezdő munkanélkülieknek.
A Fővárosi Munkaügyi Központ Ifjúsági Irodáján megközelítően évente ezer pályakezdő munkanélkülinek nyújtanak segítséget az elhelyezkedésben. Hasonlóak a számadatok, mint az agglomerációban. Amennyiben a fiatalnak nincs képesítése, akkor tanácsot adnak az első szakma kiválasztásához. Az idén a fizikai szakmák közül legalább harmincból válogathatnak a munkát keresők. A nem fizikai szakmák esetében is huszonkétféle közül lehet választani, elsősorban a gazdaság, az üzleti élet és az informatika területéről.
Változatos eszköztár
A támogatási formák sorában fontos az a konstrukció, amelyik a munkáltatót célozza meg. Azok igényelhetik, akik szakképzetlen, vagy meghatározott képesítéssel rendelkező pályakezdő munkanélküli alkalmazását vállalják minimum 360 napig, legalább napi négy órára. Ezzel kapcsolatos a "munkatapasztalat-szerzés támogatása" elnevezésű pályázati forma, amelynek keretében a munkáltató a pályakezdő munkanélküli részére járó munkabér 50-100 százalékát kaphatja meg. Amennyiben a munkaadó szakképzetlen pályakezdő fiatalt vesz fel, kérheti a kötelező minimálbér másfélszeresét, középfokú szakképzettségű munkanélküli fiatal alkalmazásakor a kötelező minimálbér kétszeresét, felsőfokú, azaz diplomás foglalkoztatásakor pedig a kötelező legkisebb bér két és félszeresét. A támogatás további feltétele, hogy a munkaadó olyan fiatal foglalkoztatását vállalja, aki legalább 90 napja nyilvántartott pályakezdő munkanélküli.
Locherer Zoltán vállalati kapcsolattartó elmondta, hogy létezik még az úgynevezett foglalkoztatási támogatás, amelyet akkor igényelhet a munkaadó, ha a szakmunkásképző iskola, szakiskola és speciális szakiskola befejezését követően a nála legalább egy tanéven keresztül gyakorlati képzésben részesült fiatal foglalkoztatását legkevesebb napi 6 órában vállalja. A támogatás – ezt 270 napig adhatják – feltétele továbbá, hogy a foglalkoztatás az igény benyújtásakor, illetve a diák szakképzettségének megszerzését követő 90 napon belül megkezdődjék. A Fővárosi Munkaügyi Központ ugyanakkor bértámogatást is folyósít a munkavállaló után legfeljebb egyéves időtartamra; az ezt igénybe vevő cégnek 50-100 százalékos juttatást adhat. Amennyiben a pályázó munkaadó a lakosság számára közfeladatot végez, a "közhasznú foglalkoztatás támogatása" keretében szintén pályázhat a foglalkoztatásból eredő közvetlen költségek legfeljebb 70 százalékára.
Utazási költségtérítési támogatásban részesülhet még az a munkaadó, aki a munkaügyi központ által legalább három hónapja regisztrált pályakezdő munkanélküli – nem lakóhelyen történő – foglalkoztatását vállalja. Ezt az összeget legfeljebb egy évre folyósítják, és – konkrét elbírálás alapján – az utazási költségek egy részét vagy teljes összegét fedezheti. A fővárosi cégek közül a 10 főt foglalkoztatók leggyakrabban a munkatapasztalat-szerzési konstrukció iránt érdeklődnek.
Kipótolt bérek
Az LLaden Consulting Kft. két éve jött létre, profilja a hazai és a külföldi pályázatok figyelése, azok elkészítése és menedzselése. A profitorientált társaság irodát működtet Brüsszelben, a magyar fővárosban, illetve vidéken: Miskolcon, Kaposváron, Székesfehérváron és Jászberényben. Dr. Luterán Zoltán cégvezető, tulajdonos elmondta: amikor eldöntötték, hogy milyen profilban tevékenykednek, akkor a munkaügyi központhoz fordultak segítségért, ahol több kvalifikált munkaerőt ajánlottak a társaságnak. A beérkező pályázatok kezeléséhez kifejezetten speciális végzettségű, első munkahelyes munkavállalókat kerestek. A másik két kolléganő a pályázatfigyelésbe és az önálló ügyintézésbe kapcsolódott be.
A felvett pályakezdő munkanélküliek közül van, aki alkalmazott középfokú közgazdasági végzettséggel rendelkezik, de olyan munkatárs is dolgozik, aki pénzügyi és számviteli főiskolán szerzett diplomát. A miskolci cégirodában közgazdasági egyetemi végzettségű munkanélküli fiatalt alkalmaznak, aki teljes joggal képviseli a társaság érdekeit. A fiatal munkanélküliek bérhozzájárulásához pályáztak és nyertek 80, illetve 60 százalékos támogatást. A társaságnál kifejezetten azért alkalmaznak női dolgozókat, mivel megbízhatóan és precízen végzik a munkájukat. A keresetük bruttó 130-180 ezer forint körül mozog. A cégvezetők támogatják az önképzést is: az új alkalmazottak valamennyien felsőfokú tanulmányokat folytatnak, és ehhez munkaidő-kedvezményt kapnak.
Saját forrásból
A zuglói Flag Rt. magyar tulajdonosi gárdával, hazai tőkével működik, 1990-ben alakult meg öt fővel, jelenleg negyven alkalmazottjuk van, közülük öten mérnökök. Üzleti kapcsolataik – az informatika területén – elsősorban a hardverértékesítésre terjednek ki. A részvénytársaságnak sajátos elvárásai vannak a leendő munkavállalóival szemben: a magas szintű szakmai ismeretek mellett a kulturált, ápolt megjelenést s a jó tárgyalóképességet is igénylik. Egyes munkakörökben szívesen alkalmaznak pályakezdő fiatalt is, s mint Katona Mária HR-vezető mondja: a Fővárosi Munkaügyi Központ segítségét is kérik, ha fiatal pályakezdő munkaerőt keresnek. A fizetés az egyéni teljesítmények alapján változik.
De vajon hogyan győződnek meg arról, hogy a fiatal mennyire alkalmas az informatikai pályára? Nos, a felvételi beszélgetések során kiderül, hogy a munkavállaló mennyire tájékozott az adott munkaterületről. Többszöri "interjú" után érzékelhető az is, hogy a leendő alkalmazott hamar beilleszkedik-e a közösségbe, vagy sem. Amikor felveszik az illetőt, néhány hónapig egy idősebb kolléga támogatja, aki a három hónapos próbaidő lejárta után véleményt mond arról, hogy a friss munkaerő mennyire felel meg a munkakörrel szemben támasztott követelményeknek, mennyire tud azonosulni a cég filozófiájával. Ma már több olyan, egykori pályakezdő dolgozik a Flag Rt. közösségében, aki korábban munkanélküliként került oda. A fiatalok számára fontos, hogy továbbképzésüket támogatják, igaz, a tanulmányi szerződések azt is biztosítják, hogy a részvénytársaság is profitáljon a megszerzett tudásból. A jövőkép, amelyet a fiatalok számára kínálnak, mindenképpen biztató. A cég még nem vett igénybe pályázati támogatást, a béreket maguk gazdálkodják ki.
