Termékdíjköteles termékek
Környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni a következő termékek után:
– üzemanyag és egyéb kőolajtermék,
– gumiabroncs,
– hűtőberendezés, hűtőközeg,
– csomagolóeszköz,
– akkumulátor,
– festékek, lakkok hígítói és oldószerei,
beleértve a más termékkel együtt vagy más termék(ek) részeként, illetve összetevőjeként forgalomba hozott terméket is.
Az üzemanyag és egyéb kőolajtermék, valamint festékek, lakkok hígítói és oldószerei úgynevezett közvetlenül szennyező terméknek minősülnek. A gumiabroncsot, a hűtőberendezést, a hűtőközeget, illetve a csomagolóeszközt és az akkumulátort hulladékképző terméknek tekintjük. (A csomagolási hulladékról rendelkező, valamint a hulladékgazdálkodásról rendelkező törvény hatálybalépésével a csomagolóeszközök utáni termékdíj megszűnik.)
Kinek kell termékdíjat fizetnie?
A termékdíjköteles termék után a belföldi előállítású termékdíjköteles termék első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója, valamint a termékdíjköteles vámáru behozatala esetén a vámfizetésre kötelezett, illetve a vámszabad terület üzemeltetője köteles környezetvédelmi termékdíjat fizetni.
Másodlagos kötelezettek
Az első vevő, illetve a hasznosítást koordináló szervezet – a Környezetvédelmi Alap Célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat (KAC) kezelését végző szerv jóváhagyásával – szerződésben átvállalhatja a termékdíj-fizetési kötelezettséget a belföldi előállítású termékdíjköteles termék első belföldi forgalomba hozójától vagy saját célú felhasználójától.
A termékdíj megfizetése
Az üzemanyag-termékdíjat a jövedéki adó fizetésére kötelezett a jövedéki adó részeként, a jövedéki adóban fizeti meg. Az üzemanyag-termékdíj mértéke az üzemanyagok után befizetett jövedéki adó három százaléka, amely a KAC-ot illeti meg. A belföldön forgalomba hozott, vagy saját célra felhasznált termékdíjköteles termék után megállapított termékdíjat az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által vezetett, s a Pénzügyminisztérium hivatalos lapjában megjelölt számla javára fizeti be.
A díjfizetési kötelezettség keletkezése
A termékdíj-fizetési kötelezettség általában a belföldi előállítású termékdíjköteles termék első belföldi értékesítésekor kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján, vagy a saját célú felhasználás költségként történő elszámolásának napján keletkezik.
A behozott termékdíjköteles termék esetén a termékdíj-fizetési kötelezettség
– a termékdíjköteles termék belföldi forgalom számára történő vámkezelése céljából benyújtott árunyilatkozat elfogadásának napján,
– minden egyéb behozatali jellegű vámeljárás esetén – ideértve a termékdíj-köteles terméknek vámszabad területre külföldről történő betárolását is, kivéve az árutovábbítási vámeljárást – a termékdíjköteles termék felhasználásának napján keletkezik. A csomagolóeszköz akkor minősül felhasználtnak, amikor abból hulladék keletkezik.
Ha a termékdíjköteles terméket másodlagos kötelezettnek értékesítik, a termékdíj-fizetési kötelezettség a termékdíjköteles termék másodlagos kötelezett általi első belföldi értékesítésekor, a másodlagos kötelezett által kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján, vagy a saját célú felhasználás költségként történő elszámolásának napján keletkezik.
Önbevallás
A termékdíj-fizetési kötelezettségnek negyedévente, önbevallás útján kell eleget tenni. A negyedéves elszámoláskor a termékdíjfizetésre kötelezett levonhatja az elszámolási időszak alatt igazoltan befizetett termékdíj összegét, illetve visszaigényelheti a tárgynegyedévet megelőzően igazoltan befizetett termékdíjat azon termék után, amelyet az elszámolási időszakban igazoltan külföldre szállított.
Vámhatósági termékdíj-megállapítás
A termékdíj-fizetési kötelezettséget a behozott termékdíjköteles termék belföldi forgalom számára történő vámkezelésekor, valamint a belföldi forgalom számára történő vámkezeltetéssel egy tekintet alá eső vámhatósági intézkedések során a vámhatóság határozattal állapítja meg (veti ki).
Minden egyéb termékdíjköteles termékkel végezhető behozatali jellegű vámeljárás – ideértve a termékdíjköteles terméknek vámszabad területre külföldről történő betárolását is, kivéve az árutovábbítási vámeljárást – során a fentebb említett önbevallási és fizetési szabályok alkalmazandók.
Részletfizetés
Az adóhatóság – az Art.-nak megfelelően – fizetési halasztást és részletfizetést engedélyezhet, és erről a határozat egy példányának megküldésével értesíti a KAC kezelőjét.
Ellenőrzés
A belföldön forgalomba hozott, vagy saját célra felhasznált termékdíjköteles termék utáni termékdíj megállapításának és befizetésének teljesítését az adóhatóság – az Art.-ban foglaltak szerint – ellenőrzi.
Termékdíjkedvezmény
A kötelezettnek a termékdíj 75 százalékát kell megfizetnie az olyan termékdíjköteles termék esetében, amely a környezetbarát, a környezetkímélő megkülönböztető jelzés használatára jogosult.
Termékdíj-visszaigénylés
Visszaigényelhető a termékdíj az után a termékdíjköteles termék után, amellyel kapcsolatos tevékenységre vonatkozóan a Magyar Köztársaság által kötött hatályos nemzetközi szerződés közterhektől mentes beszerzést ír elő. Visszaigényelhető a termékdíj az után a termékdíjköteles termék után is, amelynek importálására, felhasználására igazoltan az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja megvalósítása keretében kerül sor.
A KAC kezelését végző szervtől visszaigényelheti a terméket terhelő termékdíjat az a kötelezett vagy az a másodlagos kötelezett, aki a termékdíjköteles termék gyártásához közvetlen anyagként termékdíjköteles terméket (alapanyagot) használt fel. Ha az exportáló a kötelezettől vásárolta a termékdíjköteles terméket, akkor a termékdíjat visszaigényelheti a KAC-tól.
Mentesség
Az üzemanyag és egyéb kőolajtermék, valamint a hígítók és oldószerek környezetvédelmi termékdíja kivételével legfeljebb egy évre szóló, évente megújítandó, hasznosítást koordináló szervezet esetén két évre szóló mentesség szerezhető azok után a termékek után fizetendő termékdíj alól, amelyre vonatkozóan a kötelezett a hulladékká vált termékdíjköteles terméket hasznosítja. A kötelezett általi hasznosítással egyenértékű, ha azt nem a kötelezett maga végzi, de a hasznosításra történő átadás-átvétel tényét igazolja. A visszagyűjtést és a hasznosítást a kötelezett hasznosítást koordináló szervezettel is végeztetheti. (A hasznosítást koordináló szervezet olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amely a hulladékká vált termékdíjköteles termék visszagyűjtését és hasznosítását végzi vagy végezteti, és amely a termékdíjköteles termék gyártóinak, forgalmazóinak részvételével jött létre.)
Teljes mentesség szerezhető a termékdíj alól, ha a kötelező hasznosítási aránynak megfelelő mennyiségű hulladékká vált termékdíjköteles terméket hasznosított a kötelezett.
A termékdíjköteles termék termékdíját nem kell megfizetni abban az esetben, ha a terméket a kötelezett vagy a másodlagos kötelezett exportálja.
A nem kereskedelmi jellegű termékdíjköteles termék behozatala – főszabályként – mentes a termékdíjfizetés alól.
Nem kell megfizetni a termékdíjat a behozott termékdíjköteles termékre, amennyiben a termék változatlan formában és állapotban épül be az aktív, illetve a vámszabad területi feldolgozás esetén végleges rendeltetéssel külföldre kerülő késztermékébe, továbbá ha a terméket változatlan formában és állapotban kiszállítják az országból.
A csomagolóeszköz termékdíja kivételével nem kell termékdíjat fizetni a raktározási vámszabad területre külföldről történő betároláskor. A csomagolóeszköz-termékdíjat sem kell megfizetni abban az esetben, ha a termék nem kerül átcsomagolásra.
Nem kell megfizetni a környezetvédelmi termékdíjat a vámjogról, vámeljárásról, valamint vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény szerint vámmentesen vámkezelt, s az 1995. évi LVI. törvény hatálya alá tartozó vámáruk, valamint hajók üzemanyagtartályában lévő üzemanyag után.
A termékdíjmentesség megállapításához a kötelező hasznosítási arány mértékét és a mentesség meghatározásának módját a 113/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
Engedélyezés
A termékdíjmentességet a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség) engedélyezi. Az engedély megadását követően a termékdíj fizetésére kötelezett (a továbbiakban: kötelezett) a termékdíj-fizetési kötelezettségéből levonhatja a termékdíj-fizetési időszakban hasznosított termékdíjköteles termékből képződött hulladékmennyiségre jutó, 1. számú melléklet szerint meghatározott termékdíj összegét.
A mentesség feltétele
– a visszagyűjtési és a hasznosítási tevékenység végzéséhez szükséges engedély, illetve akkumulátorok esetében hasznosításra történő exporthoz szükséges engedély;
– igazolás arról, hogy a negyedéves beszámolót benyújtották a KAC kezelését végző szervhez;
– a kérelem benyújtását megelőző négy negyedév anyagmérlegének benyújtása.
A hasznosítást koordináló szervezet mentességének feltétele a szervezet nyilvántartásba vétele.
Hasznosításként csak a mentességre vonatkozó engedélyben meghatározott, elkülönítetten gyűjtött termékdíjköteles termékből képződött hulladékból történő hasznosítás, illetve a hulladék egy évnél rövidebb ideig történő, a működéshez szükséges tárolása vehető figyelembe.
Mentességet nem lehet igénybe venni a rendszeres hasznosítási támogatásba beszámított, hasznosításra felhasznált hulladékmennyiség után.
Mentességi kérelem
A mentességi engedélyhez a kérelmeket folyamatosan lehet benyújtani a kötelezett székhelye szerint területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőséghez. A hasznosítást koordináló szervezet kérelmét közvetlenül a Főfelügyelőséghez nyújtja be. A kérelmet a Környezetvédelmi Minisztérium hivatalos lapjában közzétett űrlapon kell benyújtani. Az űrlapot a felügyelőség, illetve a Főfelügyelőség – költségtérítés mellett – a kötelezett rendelkezésére bocsátja.
A kérelem elbírálására legkésőbb a benyújtást követő negyedév végéig kerül sor. Az elbírálás ezen határidejétől eltérni csak olyan kérelmek esetén lehet, amelyek értékelése hosszabb szakmai vizsgálatot igényel. A kérelmek elbírálása azonban ekkor sem haladhatja meg a hat hónapot. A felügyelőség a nem megfelelően kitöltött űrlapot 15 napon belül visszaküldi a kötelezettnek hiánypótlásra. Ilyen esetekben a hiánypótlás teljesítésének napját kell a benyújtás napjának tekinteni. A felügyelőség a tartalmi és formai előírásoknak megfelelő kérelmeket szakmai véleményével együtt 30 napon belül megküldi a Főfelügyelőségnek.
A mentesség visszavonása
A mentességi engedélyt vissza kell vonni a mentességre vonatkozó rendelkezések, valamint az engedélyben foglaltak megsértése esetén. A kötelezettnek az engedély visszavonásától számított 15 napon belül be kell fizetnie – a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt mértékben – mindazt a termékdíjat, amelyet az engedélyben foglaltak megsértésével korábban nem fizetett meg.
A hasznosítást koordináló szervezet mint másodlagos kötelezett mentességi engedélyének visszavonásával együtt érvényét veszti a hasznosítást koordináló szervezet által az adott termékre megkötött valamennyi termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalására vonatkozó szerződés.
A mentességi engedély visszavonásától számított 45 napon belül a felügyelőségnek az elsődleges kötelezett bemutatja a mentesség feltételeinek fennállását igazoló dokumentumokat, vagy más hasznosítást koordináló szervezettel a mentesség teljes időszakára vállalt, elmaradt hasznosításra vonatkozó kötelezettség átvállalására vonatkozó szerződést; vagy befizeti a mindenkori jegybanki alapkamattal növelt mértékben mindazt a termékdíjat, amelyet az engedélyben foglaltak megsértésével korábban nem fizetett meg.
Számla
A befizetett környezetvédelmi termékdíj mértékét és összegét tételenként és öszszesen a számlában vagy a számla mellékletében fel kell tüntetni. A számlában vagy a számla mellékletében – a kiskereskedelmi értékesítés kivételével – a befizetett termékdíj összegét termékdíjanként külön-külön a "bruttó árból ....................... környezetvédelmi termékdíja: .................. Ft" megnevezéssel kell feltüntetni. A csomagolóeszközök utáni termékdíj alóli mentesség esetén "a csomagolóeszközök környezetvédelmi termékdíja alól mentes", illetve "a csomagolóeszközök környezetvédelmi termékdíja alól részben mentes, csomagolóeszközök környezetvédelmi termékdíja: .................... Ft" szöveget kell feltüntetni.
A termékdíjköteles termék értékesítésekor a termékdíjat közvetlenül az általános forgalmi adó felszámítását megelőzően kell a termék nettó árába beszámítani oly módon, hogy a termékdíj az általános forgalmi adón kívül ne képezze másnak az alapját.
A feltüntetett termékdíj, valamint a csomagolóeszközök utáni termékdíj alóli mentesség összegét nyilvántartással kell alátámasztani.
A termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalása
A termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalására vonatkozó szerződés köthető akkor, ha
– az első vevő a termékdíjköteles terméket exportálja, vagy
– bérgyártásra kerül sor, vagy
– a kötelezett hasznosítást koordináló szervezeten keresztül termékdíjmentességet szerez.
A szerződés az adott év december 31-éig, hasznosítást koordináló szervezetek esetén a következő év december 31-éig érvényes. A szerződésnek tartalmaznia kell
– az elsődleges és a másodlagos kötelezettnek az 1995. évi LVI. törvény 2. számú melléklete szerinti adatait,
– a termék KN-számát és az exportértékesítéssel, a bérgyártással, illetve hasznosítással érintett mennyiségét,
– az átvállalás időszakának pontos meghatározását,
– továbbá a tervezett hasznosítás módját és technológiáját.
A kötelezett és az első vevő közötti, termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalására vonatkozó szerződésben foglaltakat meghaladó exportált mennyiségre az átvállalási szerződés nem érvényes.
A kötelezett és az első vevő közötti, termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalására vonatkozó szerződésben foglaltakat
– el nem érő exportált mennyiségre, ha a kötelezett a különbözetet belföldön termékdíjfizetés nélkül hozza forgalomba,
– el nem érő hasznosítás esetén, a hasznosított mennyiség és az előírt hasznosítási arány alapján kiszámított mennyiség közötti különbözetre
a termékdíjat a mindenkori jegybanki alapkamattal növelve kell befizetni a tárgyévet követő év február 28-áig.
Jóváhagyás
A termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalására vonatkozó szerződést a KAC kezelését végző szerv legkésőbb a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig hagyja jóvá. Ez alól kivétel
– az adott év január 1-je után alakult, és a kérelem benyújtásakor kevesebb mint egy éve működő kötelezett,
– a kötelezett és a hasznosítást koordináló szervezet közötti, a termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalására vonatkozó első szerződés, valamint
– a hasznosítást koordináló szervezet termékdíj-mentességi engedélyének visszavonásából következően érvényét vesztett átvállalási szerződés esetén, az elsődleges kötelezett más hasznosítást koordináló szervezettel kötött első átvállalási szerződése. Ilyenkor a termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalására vonatkozó szerződést a KAC kezelését végző szerv a benyújtás napját követő 30 napon belül hagyja jóvá.
A másodlagos kötelezett feladatai
A másodlagos kötelezettnek a tárgyévet követő év január 31-éig másolatban be kell nyújtania a KAC kezelését végző szervhez:
– az exportot igazoló vámokmányokat;
– a bérgyártást igazoló számlákat;
– a termékdíjmentességet igazoló dokumentumokat.
Rendszeres támogatásA Környezetvédelmi Minisztérium pályázat alapján rendszeres támogatást nyújthat a hasznosított, energianyerésre felhasznált hulladék mennyisége után. A rendszeres támogatásra való jogosultságot Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásáig, legfeljebb három évre lehet megszerezni. A pályázat útján elnyert rendszeres támogatást negyedévente, a negyedévet követő hónap 15. napjáig, utólagosan lehet igényelni a negyedéves beszámoló szerint. A rendszeres támogatás feltételei: – a környezetvédelmi jogszabályok, hatósági előírások betartása az újrahasználat, az újrafeldolgozás, illetve az energianyerés során, – a 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet 6. számú melléklete szerinti negyedéves beszámoló benyújtása a KAC kezelését végző szervhez, – a beszámolóban szereplő adatok alátámasztásához szükséges nyilvántartások vezetése, – az újrahasználat, az újrafeldolgozás, illetve az energianyerés csak elkülönített anyagú, termékdíjköteles termékből képződött hulladékból történhet. A nyilvántartásoknak tartalmazniuk kell: – az átvett hulladék megnevezését, mennyiségét, típusát; – a hulladék szállítójának nevét, címét, adószámát (ha van), valamint, ha a hulladék szállításához szükséges, a szállításra vonatkozó engedélyének számát; – az egyes telephelyeken tárolt hulladékok megnevezését, jellemző tulajdonságait, tárolásuk módját; – a hulladék újrahasználatából, újrafeldolgozásából, energianyeréséből származó termékek megnevezését, a környezetbe kibocsátott szennyező anyagok megnevezését, jellemző tulajdonságait, mennyiségét, típusait, értékét, az értékesítésükkel kapcsolatos adatokat. A rendszeres támogatás igénybevevője által készletezett összes hulladék engedélyezett lerakóra történő elhelyezési költsége 3 hónapnál hosszabb ideig nem haladhatja meg az igénybevevő saját tőkéjének összegét. Hasznosítási támogatást nem lehet igénybe venni a termékdíjmentességbe beszámított hasznosított hulladékmennyiség, valamint azon fáradtolaj-mennyiség után, amelyre a termékdíjat visszaigényelték. |
FogalmakTermékdíj: a környezetet vagy annak valamely elemét a termék előállítása, forgalmazása, felhasználása során vagy azt követően közvetlenül, illetve közvetve veszélyeztető vagy terhelő termék belföldön előállított és/vagy behozott mennyisége (Fkt. esetén a termékértékesítés ellenértéke) alapján megállapított díj, amelyet a termék és a hulladékká vált termék által okozott környezeti veszélyeztetések vagy károk megelőzésére, csökkentésére, rendezésére, valamint a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás ösztönzésére, a környezetszennyezés megelőzésére vagy csökkentésére irányuló tevékenység támogatására a Magyar Államkincstár részére kell befizetni. Újrahasználat: a terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása. A többször felhasználható, újratölthető termék a forgási ciklusból történő kilépésekor válik hulladékká. Hasznosítás: a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban – a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) 18. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontjaiban és (2) bekezdésében felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával – történő felhasználása. Ártalmatlanítás: a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása – a környezet elemeitől történő elszigeteléssel vagy anyagi minőségének megváltoztatásával –, a Hgt. 3. számú mellékletében felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával végzett tevékenység. Forgalomba hozatal: termékdíjköteles termék első belföldi értékesítése, beleértve más termékek részeként vagy összetevőjeként, vagy azzal együtt történő forgalmazását is. Belföld: a Magyar Köztársaság területe, ideértve a vámszabad és tranzitterületeket is. Import: importnak minősül a termékdíjköteles termék a Vámtv. szerinti behozatala, az e törvényben meghatározott sajátosságok figyelembevételével. Importáló: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, aki, illetve amely a Vámtv. rendelkezései szerint vámfizetésre kötelezett, továbbá vámszabad terület esetén a vámszabad terület üzemeltetője. Export: termékdíjköteles termék a Vámtv. szerinti – végleges rendeltetésű – kivitele, az e törvényben meghatározott sajátosságok figyelembevételével. Csomagolóeszköz: a külön jogszabályban meghatározott termékek mellett csomagolóeszköznek minősül a termék(ek) vagy kisebb csomagolóeszközök befogadására, egységbe fogására, megóvására, kezelésére, szállítására, csoportosítására és kínálására használt és kialakított ideiglenes védőburkolat, amely az 1995. évi LVI. törvény 2. számú mellékletében felsorolt anyagból készült. Nem szabványos fűtőolaj: a Magyar Szabványtól (MSZ-2042) eltérő tulajdonságú fűtőolaj. Visszagyűjtés: használt vagy hulladékká vált termék – veszélyes hulladék esetén a veszélyes hulladékokra vonatkozó jogszabály szerinti – termelőtől, kereskedőtől, a lakosságtól, valamint egyéb szervezettől történő begyűjtése vagy szállítása előkezelésre vagy hasznosításra. Aktív feldolgozás: a Vámtv. 72-74. §-ai szerinti tevékenység. Passzív feldolgozás: a Vámtv. 87-89. §-ai szerinti tevékenység |
