A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásáról a Munka Törvénykönyve (Mt.) nem rendelkezik, a kérdéskört a 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet szabályozza.
Megváltozott munkaképességű munkavállaló
A rendelet szerint megváltozott munkaképességű dolgozó az, aki az egészségi állapota romlásából eredő munkaképesség-változás miatt eredeti munkakörben, rehabilitációs intézkedés nélkül, teljes értékű munka végzésére tartósan alkalmatlanná vált, de öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban nem részesül.
Megváltozott munkaképességű dolgozó az is, aki üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében baleseti járadékban részesül, és eredeti munkakörében munkáltatójánál teljes értékű munka végzésére tartósan alkalmatlanná vált, vagy gümőkóros betegség miatt a munkáltatójánál jogszabályi tilalom folytán nem foglalkoztatható.
A foglalkoztatási törvény szerint megváltozott munkaképességű személy az, aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahelymegtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek.
Foglalkoztatás
Főszabályként a megváltozott munkaképességű dolgozó foglalkoztatása annak a munkáltatónak a feladata, ahol a dolgozó a megváltozott munkaképesség megállapításának idején munkaviszonyban, valamint munkaviszony jellegű jogviszonyban állt. A munkáltatónak az ilyen dolgozó számára megfelelő munkakört kell biztosítania, ha szükséges, be kell tanítania a dolgozót, vagy támogatnia kell az új munkakör ellátásához szükséges szakképesítés megszerzésében is. A megváltozott munkaképességű dolgozót foglalkoztató munkáltató a feladat ellátásához pénzügyi támogatást igényelhet. Ha a munkáltató a működési körén belül igazolható körülmény miatt foglalkoztatni nem tudja a megváltozott munkaképességű dolgozót, illetőleg ha a foglalkoztatására egyéb okból nem köteles, a foglalkoztatást a rehabilitációs bizottságok segítik elő. Ha a megváltozott munkaképességű dolgozó a munkáltató, illetve a rehabilitációs bizottság megfelelő rehabilitációs intézkedését elfogadja, kereset-, illetve jövedelemkiegészítésre is jogosult lehet.
A munkáltató rehabilitációs kötelezettsége nem terjed ki a további munkaviszonyban foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozóra, illetve arra a munkavállalóra sem, akinek a próbaidő tartama alatt változik meg a munkaképessége. Ugyancsak nincs rehabilitációs kötelezettsége a munkáltatónak azzal a dolgozóval szemben, aki a próbaidő alatt betegszik meg (ez nem vonatkozik arra a dolgozóra, aki üzemi balesetet vagy foglalkozási megbetegedést szenvedett).
Munkáltatói feladatok
A megváltozott munkaképességű dolgozót a munkáltató köteles elsősorban eredeti munkakörében és szakmájában foglalkoztatni. Ha ez nem lehetséges, a munkáltató működési körén belül olyan munkakörben kell őt alkalmazni, ahol egészségének további romlása nélkül munkaképességét hasznosítani tudja. A dolgozó munkaszerződését ennek megfelelően módosítani kell.
A munkáltató a megváltozott munkaképességű dolgozó foglalkoztatását többféleképpen is megoldhatja. A munkáltató a megváltozott munkaképességű dolgozót köteles
– a munkakörülmények módosításával, elsősorban eredeti munkahelyén (munkakör) és szakmájában tovább foglalkoztatni, vagy
– a munkáltató működési körén belül a dolgozó egészségi állapotának, korának és képzettségének figyelembevételével megfelelő munkahelyre áthelyezni, vagy
– más munka végzésére betanítani, avagy szakképzésben részesíteni,
– szükség esetén az e célra létrehozott külön üzemrészben foglalkoztatni,
– részmunkaidőben alkalmazni,
– bedolgozóként foglalkoztatni, ha a munkáltató tevékenysége erre módot ad.
Az, hogy ezek közül melyiket tudja a munkáltató a munkavállalónak felajánlani, függ a munkakörtől, a munkavállaló személyétől és az elvégzendő munkától is. Elképzelhető az is, hogy több lehetősége is van a munkavállalónak, de az sem kizárt, hogy egyáltalán nem tud tovább dolgozni a munkavállaló az eredeti munkahelyén.
A felmerült intézkedések költségei természetesen a munkáltatót terhelik. A munkáltatói rehabilitációs feladatok ellátásáért szintén a munkáltató felelős.
Munkáltatói rehabilitációs bizottság
Annál a munkáltatónál, ahol üzem-egészségügyi szolgálat vagy üzemi körzeti orvos működik, megváltozott munkaképességű dolgozókkal foglalkozó bizottságot kell létrehozni és működtetni. A munkáltatói rehabilitációs bizottság legalább 3 tagból kell hogy álljon. Vezetője a munkáltatói rehabilitációs megbízott, tagjai az üzemi tanács, illetve az üzemi megbízott által kijelölt személyek.
Munkajogi védelem
Nem lehet felmondással megszüntetni a munkaviszonyát, bedolgozói jogviszonyát annak a dolgozónak, akinél a munkaképesség-változás mértéke eléri az 50 százalékot. (Rehabilitációs eljárás lefolytatása nélkül annak a megváltozott munkaképességű dolgozónak a munkaviszonyát sem lehet felmondással megszüntetni, akinek a munkaképesség-változása az ötven százalékot nem éri el.) Ha a munkavállaló üzemi balesetet szenvedett, vagy foglalkozási betegséget kapott, nem lehet megszüntetni a munkaviszonyát addig, amíg baleseti járadékban részesül. A gümőkóros dolgozónak mindaddig nem lehet felmondani, amíg a foglalkoztatási tilalmat okozó betegsége a tüdőbeteg-gondozó intézet igazolása szerint fennáll.
A megváltozott munkaképességű dolgozó további foglalkoztatása elsősorban a dolgozót a munkaképesség-változás megállapításának idejéig foglalkoztató munkáltató feladata.
Nem részesül felmondási védelemben az a munkavállaló, aki 20 főnél kevesebb dolgozót foglalkoztató munkáltatóval áll munkaviszonyban, bedolgozói jogviszonyban, vagy 20 főnél kevesebbet foglalkoztató szövetkezettel áll munkavégzésre irányuló jogviszonyban.
A felmondási tilalom nem vonatkozik arra a megváltozott munkaképességű dolgozóra sem,
– aki a munkáját ismételten nem megfelelően látja el, illetőleg a munka elvégzésére alkalmatlan, kivéve ha a nem megfelelő munkája vagy az alkalmatlansága a megváltozott munkaképességével függ össze,
– akinek a munkáltató a működési körén belül, vagy azonos helységben más munkáltatónál – a helyi rehabilitációs bizottság véleményének figyelembevételével – egészségi állapotának, korának, képzettségének megfelelő új munkahelyet biztosít, illetőleg akinek a betanítására vagy az átképzésére, továbbképzésére vonatkozóan javaslatot tesz, de azt a megváltozott munkaképességű dolgozó nem fogadja el,
– aki öregségi, rokkantsági nyugdíjra, baleseti rokkantsági nyugdíjra, öregségi vagy munkaképtelenségi járadékra jogosult,
– akinek a részére sem a munkáltató, sem a munkáltató telephelye szerint illetékes rehabilitációs bizottság nem tud alkalmas munkahelyet biztosítani.
A rehabilitációs eljárásA rehabilitációs eljárást a megváltozott munkaképességű dolgozó, az illetékes gyógyító-megelőző intézmény főorvosi bizottsága vagy az üzemorvos kezdeményezi a munkáltatói rehabilitációs megbízottnál. Ha a munkáltatói rehabilitációs megbízott a rehabilitációra vonatkozó eljárás kezdeményezésétől számított 8 napon belül olyan foglalkoztatási javaslattal él, amelyet a dolgozó elfogad, úgy intézkedik a dolgozó foglalkoztatásáról. Ellenkező esetben a munkáltatói rehabilitációs megbízottnak 8 napon belül – véleményének kikérése végett – meg kell keresnie az illetékes munkáltatói vagy a helyi rehabilitációs bizottságot, avagy össze kell hívnia a bizottságot. A munkáltatói rehabilitációs bizottságnak a foglalkoztatásáról szóló javaslatát 15 napon belül írásban kell közölnie a megváltozott munkaképességű dolgozóval. Ha a munkáltatói rehabilitációs bizottság a munkáltató működési körén belül nem tud megfelelő munkakört javasolni a megváltozott munkaképességű dolgozó számára, erről a bizottsági ülést követő 3 napon belül írásban értesíti a telephely szerint illetékes helyi rehabilitációs bizottságot (a helyi rehabilitációs bizottság a községben, a városban, a megyei jogú városban, valamint a fővárosi főjegyző által megállapított illetékességi területen a fővárosi kerületben legalább 3 fővel működik). A helyi rehabilitációs bizottságnak 30 napon belül össze kell ülnie, az ülésre meg kell hívnia a megváltozott munkaképességű dolgozót. A helyi rehabilitációs bizottság a javaslatának a kialakítása előtt tájékozódik a megváltozott munkaképességű dolgozó munkáltatójánál vagy akár más munkáltatónál a rehabilitáció lehetőségéről. A dolgozó – ha nem fogadja el a javaslatot – a területi rehabilitációs bizottsághoz fordulhat. A területi rehabilitációs bizottság a megyében és a fővárosban működik. A megváltozott munkaképességű dolgozó a nem megfelelő rehabilitációs eljárás miatt a munkaügyi (tagsági) viták eldöntésére vonatkozó rendelkezések szerint élhet felülvizsgálati kérelemmel. |
Szociális ellátás
A megváltozott munkaképességű dolgozó mindenképpen hátrányba kerül a többi, úgymond egészséges társával szemben, ezért a rehabilitációs foglalkoztatásakor is szociális ellátásban részesülhet. Az a megváltozott munkaképességű dolgozó, aki eredeti munkakörében nem foglalkoztatható, keresetkiegészítésre, átmeneti keresetkiegészítésre, jövedelemkiegészítésre, vagy átmeneti jövedelemkiegészítésre jogosult. (A kereset- és jövedelemkiegészítés részletes szabályai a rendeletben találhatók meg.)
Az állam annak a nem rehabilitálható megváltozott munkaképességű dolgozónak, akinek a munkaviszonyát, a szövetkezeti tagsági viszonyát, a bedolgozói munkaviszonyát megszüntették, és aki sem öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra, sem öregségi, munkaképtelenségi járadékra nem jogosult, rendszeres pénzbeli ellátást – átmeneti járadékot, rendszeres szociális járadékot, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékát – folyósít.
Munkavédelem
Ahol megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztatnak, elkerülhetetlen, hogy a munkahelyet ne alakítsák át – legalább részben – az ilyen dolgozók igénye szerint, illetve munkavédelme végett. Eleve biztosítani kell, hogy a munkavállalók – pl. kerekesszékkel – be tudjanak menni a munkahelyükre, és hogy a munkájukat el tudják végezni.
Ha Magyarország csatlakozik az Európai Unióhoz – remélhetőleg 2 év múlva –, szigorúbb munkavédelmi követelményeknek kell megfelelniük a munkahelyeknek. Az erről szóló jogszabály [3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet] kötelezően előírja, hogy azokon a munkahelyeken, ahol megváltozott munkaképességű munkavállalókat kívánnak foglalkoztatni, az ajtókat, az átjárókat, a szintbeli különbségeket áthidalókat, a lépcsőket, a zuhanyozókat, a mosdókat, a munkahellyel összefüggő berendezéseket a testi adottságoknak megfelelően kell átalakítani, kialakítani.
Támogatások
A következőkben azokról a támogatásokról lesz szó, amelyeket a munkáltatók a rehabilitált munkavállalóik után vehetnek igénybe. A piacgazdaságban minden munkáltató arra törekszik, hogy a munkaerőt a leggazdaságosabban használja ki, az állami dotáció célja tehát, hogy kompenzálja azokat a hátrányokat, amelyekkel a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató munkáltatóknak kell szembenézniük.
Dotáció
A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató
– gazdasági társaságot, egyesülést,
– szövetkezetet (a lakásszövetkezet kivételével),
– állami vállalatot, trösztöt, egyéb állami gazdálkodó szervet, egyes jogi személyek vállalatát, leányvállalatot,
– közhasznú társaságot, vízitársulatot,
– célszervezetet,
– szociális foglalkoztatót
mint munkáltatót hazánkban – ellentétben egyes angolszász országokkal, ahol inkább állami megrendelésekkel, beszállításokkal honorálják az ilyen foglalkoztatást – létszámarányos dotáció illeti meg.
A dotáció abban a hónapban jár a munkáltatónak – kivéve a kijelölt célszervezetet –, amelyikben az általa foglalkoztatott dolgozók átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladja a 20 főt, a megváltozott munkaképességű dolgozóknak az átlagos statisztikai állományi létszámhoz viszonyított aránya pedig meghaladja a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) 41/A §-ában meghatározott 5 százalékos (kötelező foglalkoztatási szint) mértéket.
A dotáció vetítési alapja a fentiekben megállapított mértéken felül foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozók tárgyhavi átlagos statisztikai állományi létszáma és a részükre kifizetett havi átlagbér szorzata alapján számított havi bruttó munkabér összege. Átlagbérként legfeljebb a teljes munkaidőben foglalkoztatottak részére meghatározott mindenkor érvényes minimálbért lehet figyelembe venni.
A dotáció havonta, a tárgyhót követő 20. naptól igényelhető – az APEH által rendszeresített formanyomtatványon – az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal területileg illetékes első fokú szerveinél.
A dotáció mértéke annál a gazdálkodó szervezetnél – kivéve a szociális foglalkoztatót és a kijelölt célszervezetet –, amelynél a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozóknak a tárgyhavi átlagos statisztikai állományi létszámhoz viszonyított aránya
– meghaladja az 5 százalékot, de 10 százalék alatt van, 45 százalék,
– eléri vagy meghaladja a 10 százalékot, de 40 százalék alatt van, 55 százalék,
– eléri vagy meghaladja a 40 százalékot, de 60 százalék alatt van, 100 százalék,
– eléri vagy meghaladja a 60 százalékot, 135 százalék.
A gazdálkodó szervezet által a tárgyhónapban igényelhető dotáció összege a fentiekben meghatározott vetítési alap és a dotációs mérték szorzata.
Beruházások támogatása
A Munkaerő-piaci Alap rehabilitációs alaprészéből támogatás adható a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának elősegítéséhez, olyan munkahelyek létrehozásához, felújításához, tárgyi eszközök bővítéséhez, amelyek átlagos üzemi körülmények között létesítenek munkahelyet rehabilitációs foglalkoztatáshoz, vagy a már meglévő ilyen munkahelyek korszerűsítését, fejlesztését, bővítését, szinten tartását célozzák, vagy megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő eszközök beszerzését, fejlesztését, korszerűsítését biztosítják.
Az ebből az alaprészből nyújtható támogatást védett munkahely létesítésére, célszervezet, szociális foglalkoztató létrehozására, fejlesztésére, bővítésére és szinten tartására lehet igényelni.
A támogatás feltétele az önerő és a megváltozott munkaképességű személyek meghatározott ideig történő foglalkoztatása. A 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet alapján (e támogatás vonatkozásában) az tekinthető megváltozott munkaképességű személynek, akinél a munkaképesség-csökkenés mértéke – az orvos szakértői intézet igazolása szerint – legalább a 40 százalékot eléri, vagy akinél a foglalkozás-egészségügyi szakorvos véleménye alapján megállapítható, hogy a munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkentek.
A támogatás lehet vissza nem térítendő vagy visszatérítendő. A foglalkoztatási kötelezettség időtartamáról és tartalmáról a támogatásról szóló államigazgatási határozatban kell rendelkezni. A foglalkoztatási kötelezettség időtartama legfeljebb 3 évig terjedhet.
A foglalkoztatás megkezdéséhez visszatérítendő támogatás nyújtható annak a munkaadónak, aki a kérelem benyújtását megelőző két éven belül a Munkaerő-piaci Alap rehabilitációs alaprészéből rehabilitációs munkahely létesítéséhez támogatásban részesült, és a támogatásról szóló határozatban, valamint megállapodásban foglaltaknak eleget tett. Feltétel még, hogy megvalósult beruházás eredményeként a megváltozott munkaképességű munkavállalóinak a létszámát, ha a létszám a 10 főt nem haladja meg, két fővel, egyéb esetben legalább 20 százalékkal növeli a munkáltató. A támogatást a folyósítását követő egy éven belül kell visszafizetni.
CélszervezetA gazdasági társaságok közül – a gazdasági társaság és az egyesülés, – a szövetkezet, a lakásszövetkezet kivételével, – az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, – a közhasznú társaság, a vízitársulat kérheti, hogy a Pénzügyminisztérium célszervezetté jelölje ki. Ennek feltétele, hogy – a cégbíróság által bejegyzett gazdálkodó szervezet létesítő okirata tartalmazza a rehabilitációs foglalkoztatási célt, – a rehabilitációs foglalkoztatási tevékenység a célszervezeti kijelölési kérelem benyújtásának időpontjában legalább egy – termelő (szolgáltató) tevékenység végzésére alkalmas – telephelyen folyjon, – a rehabilitációs foglalkoztatási tevékenység megkezdése óta legalább egy év teljen el, és a célszervezeti kijelölési kérelem benyújtását megelőző 6 hónap átlagában a foglalkoztatott dolgozók átlagos statisztikai állományi létszáma legalább 50 fő, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozóknak a foglalkoztatott dolgozók átlagos statisztikai állományi létszámhoz viszonyított aránya elérje a 60 százalékot, – a munkáltató biztosítsa a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozók egészségi állapotához igazodó munkafeltételeket (munkakörülmények és tárgyi feltételek), valamint az egészségügyi ellátást, – a kérelem benyújtásának időpontjában csőd- vagy felszámolási eljárás ne legyen folyamatban a munkáltató ellen, továbbá – a munkáltatónak ne legyen 90 napon túli köztartozása. A kijelölt célszervezetek jegyzékét a Pénzügyminisztérium hivatalos lapjában évente közzéteszi. A kijelölt célszervezet éves, valamint minden egymást követő 3 hónapos átlagos statisztikai állományi létszámának el kell érnie az 50 főt, a megváltozott munkaképességű dolgozók átlagos statisztikai állományi létszámának pedig a 60 százalékot. Ha a kijelölt célszervezet ennek a feltételnek nem felel meg, ezt a célszervezet köteles 10 napon belül írásban a Pénzügyminisztériumnak bejelenteni. A Pénzügyminisztérium – a Szociális és Családügyi Minisztérium egyetértésével és a VSZOSZ meghallgatásával – az összes körülmény mérlegelésével 30 napon belül dönt a célszervezeti kijelölés további fenntartásáról vagy visszavonásáról. Amennyiben ez a feltétel a tárgyévben második alkalommal nem teljesül, a célszervezeti dotációra való jogosultság a következő hónap első napjától megszűnik. A dotáció vetítési alapja a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozók tárgyhavi átlagos statisztikai állományi létszáma és a részükre kifizetett havi átlagbér szorzata alapján számított havi bruttó munkabér összege. Átlagbérként legfeljebb a teljes munkaidőben foglalkoztatottak részére meghatározott mindenkor érvényes minimálbért lehet figyelembe venni. A kijelölt célszervezetet – az általános szabályok szerint – a megváltozott munkaképességű dolgozókra tekintettel 135 százalékos dotáció illeti meg. Ettől nagyobb mértékű a dotáció, ha legalább 67 százalékos mértékben megváltozott munkaképességű, fogyatékos, valamint halmozottan fogyatékos dolgozót alkalmaz a munkáltató. A kijelölt célszervezet telephelyén foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozóra tekintettel igényelhető dotáció mértéke a dotáció vetítési alapjának 40 százalékával nő (telephelyi dotáció). A dotáció éves összege nem haladhatja meg a kijelölt célszervezet tárgyévi mérlegbeszámoló szerinti – alvállalkozói teljesítményekkel és az eladott áruk beszerzési értékével csökkentett – nettó árbevételének 1,4-szeres összegét. A célszervezeti kijelölés visszavonása ellen jogorvoslatnak nincs helye. Az érintett gazdálkodó szervezet vagy jogutódja célszervezeti kijelölésére a visszavonástól számított legalább egy évig, vagy súlyosabb esetben két évig nem kerülhet sor |
