A kisvállalkozók gondjait kiemelt fontossággal kezeli az Európai Unió. Az Európa Tanács már két évvel ezelőtt deklarálta, miszerint a kisvállalkozások az európai gazdaság gerincét képezik, s az innováció, a foglalkoztatottság, valamint a társadalmi és a regionális integráció legfontosabb hajtóerejét jelentik. E megállapítások tükrében a budapesti tanácskozás kettős célt szolgált: a jelen helyzet áttekintését, illetve a követendő stratégia felvázolását.
Erősödő verseny
A kkv-k magyarországi jellemzőiről és sajátosságairól – Szabó István, a Magyar Iparszövetség elnöke munkája nyomán – alapos és részletes tájékoztatást kaphattak a vegyes bizottság tagjai. A dokumentum – amelybe beépültek az Áfeosz, a Kisosz és az Iposz észrevételei is – bemutatja a kisvállalkozói szektor szerkezetét, illetve elemzi a gazdaságban betöltött szerepét. Ez utóbbi kapcsán az anyag rávilágít: noha az állami nagyvállalati rendszer felbomlása után a kisvállalkozások száma rohamosan megnőtt, azonban többségük tapasztalat, hagyományok és pénzügyi háttér nélkül működik. Magyarországra is igaz tehát az EU Bizottságának a közép-kelet-európai régióra tett általános megállapítása, miszerint a jelölt országok kis- és középvállalatainak nemzetközi versenyképessége általában gyenge, annak ellenére is, hogy alacsony bérekkel dolgoznak. A csatlakozó országok kisvállalkozásaira várhatóan jelentős nyomást gyakorol majd a nemzetközi verseny.
Felismerve e távlati kihívásokat, Magyarország már ez idáig is jelentős lépéseket tett a kkv-k megerősítésére: egyebek közt törvény született a kisvállalkozásokról, támogató intézmények alakultak, illetve – költségvetési források mobilizálására – létrejött a kkv-célelőirányzat. Mindez érdemi előrehaladást eredményezett – a vegyes bizottság szerint kelet-közép-európai összehasonlításban a hazai helyzet megfelelő –, azonban a fejlődés ezzel együtt sem elégséges.
Napirenden a "gyorsítás"
A vállalkozások megerősítése mindenekelőtt azért sürgető, mert az európai piacon csak kellő felvértezettséggel lehet versenyben maradni. E felkészülésnek mindenre ki kell terjednie: a jogszabályi háttértől a támogató intézkedésekig. A vegyes bizottság ezzel kapcsolatban leszögezi: Magyarországnak át kell vennie a kisvállalkozások európai szabályozását – annak fogalommeghatározásával együtt –, illetve biztosítani kell, hogy a kormányok konzultáljanak szervezeteikkel, és az őket érintő kérdésekben – határozathozatal előtt – kikérjék a véleményüket. A társadalmi párbeszédnek – mint ez a tanácskozáson kiderült – igen nagy jelentőséget tulajdonítanak a fejlett államokban, ám az eltérő fogalomhasználat miatt (is) bizonyos témákat más aspektusból értékelnek az uniós, illetve a hazai szakemberek. Éppen ezért a vegyes bizottsági ülés részvevői egymástól eltérő szempontokat is felvetettek a szociális és a civil párbeszéd gyakorlatának magyarországi helyzetelemzése során.
Új technológiák
A fejlődés gyorsítása szempontjából – természetesen az EU kkv-politikája tükrében – egyértelmű, hogy Magyarországon az adminisztrációs terhek mérséklésében, a nemzetközi kapcsolatok kiépítésében, illetve az innováció, a kutatás-fejlesztés, valamint a képzés támogatása, az informatikai lehetőségek kihasználása és a piaci alkalmazkodás finanszírozása terén kell mielőbb előrelépni. E cselekvési programot erősítik az uniós javaslatok is, amelyek szerint gondoskodni kell a jobb és egyszerűbb szabályokról, illetve azok bevezetése előtt a hatásvizsgálatról. De a korrekt jogszabályok még önmagukban nem elegendőek: azt is segíteni kell, hogy a vállalkozói közösségek tudomást szerezzenek a változásokról. E célból fontos, hogy a vállalatok és a szövetségeik közt létrejött kapcsolatok az információk áramlásához is hozzájáruljanak. A fejlődéssel természetesen a közigazgatásnak is lépést kell tartania: új technológiák bevezetésével, az on-line szolgáltatások elterjesztésével, általában a közszolgáltatás korszerűsítésével.
A hazai kisvállalkozások szakmai szervezetei már eddig is sokszor és sokat érveltek a képzés fontossága mellett, ám ebbéli törekvéseiket a tanácskozás most újból megerősítette. Nem kétséges, a vállalkozások fejlődésének, egyszersmind a foglalkoztatottság bővülésének is feltétele, hogy az élethosszig tartó oktatás megvalósuljon. Ezzel kapcsolatban számos gyakorlati intézkedésre van szükség: így az oktatási és a szakképzési szektor kapcsolatának javítására, adókedvezményekre, kutatási, oktatási hálózatok és központok létrehozására, gyakornoki programokra, illetve olyan képzési modellek átvételére, amelyek a nyugat-európai országokban már sikeresen beváltak.
Magyarországon ugyanakkor a kisvállalkozások informatikai ismereteinek szélesítése és a számítástechnikai eszközökkel való ellátása is napirenden lévő feladat. Az e téren tapasztalható lemaradás felszámolása már csak azért is sürgető, mert az információs és az üzleti tevékenységet segítő rendszerek használata, illetve az elektronikus kommunikáció lehetősége versenyképességi tényező. A vegyes bizottság megállapítása szerint az új technológiák megismertetését többféle módon is lehet segíteni: egyrészt tanácsadók-közvetítők révén, másrészt hálózatszervezéssel. A szövetségeket és a vállalkozástámogató hálózatokat ugyanakkor mozgósítani kell az elektronikus kereskedelem szélesítésére is: ez nagy lendületet adhat ahhoz, hogy a kisvállalkozói kör is részesüljön a legújabb technikai vívmányok előnyeiből.
Források híján
Bár a hazai vállalkozások működési közege kedvezően változott az utóbbi években, megelégedettségre még sincs ok. A korlátok között változatlanul fellelhető a tőkehiány és a hitelhez jutás nehézkessége, a magas adó- és járulékteher, a szabályozások gyakori és kiszámíthatatlan változása, illetve a finanszírozás problémája. Mindezek alapján kiemelt feladat a vállalkozások terheinek mérséklése, a jogszabályi kiszámíthatóság megteremtése, illetve a forrásbővítés garanciahitel és kockázati tőke révén. Utóbbi konstrukciók esetében természetesen arra is szükség van, hogy a megfelelő intézményi keretek megteremtődjenek.
A vállalkozások hitelfelvételi lehetőségei egyébként nemcsak Magyarországon, de a többi tagjelölt országban is kritika tárgyát képezik. Az Európai Bizottság – a 2001. évi jelentésében – erről így ír: "A szükségletek óriásiak, de csak kevés pozitív gyakorlatot sikerült azonosítani". E dokumentum arra emlékeztet, hogy a vállalkozók – a túlzott bürokrácia mellett – még mindig a hitelekhez való szegényes hozzáférést jelölik meg az üzleti tevékenység legfőbb akadályaként. Ugyanakkor azonban az Európai Bizottság is elismeri, hogy a bankszektor szerkezetváltásával párhuzamosan az elmúlt években javult a helyzet: a kkv-k számára létesített kerethitelek és garanciarendszerek kedvezően hatottak a kölcsönök árára. Ám az életképes és kreatív üzleti elképzelések megvalósítása még ennek ellenére is gondot jelent a csatlakozni kívánó országokban.
Bár Magyarország uniós felvételéig még van idő, azonban a felkészülési feladatokhoz képest ez már nem tekinthető soknak. A hátralévő periódust érdemes tehát nagyon céltudatosan kihasználni: minél szélesebb körben tudatosítva a várható változásokat, megismertetve a közösségi jogszabályokat, a szabványokat, az elvárásokat, a piaci lehetőségeket és a programokat. Vitathatatlan tény – s ezt a vegyes bizottság részvevői is megerősítették –, hogy az EU kisvállalkozásainak meghatározó szerepe van és lesz az exportversenyben, Magyarországnak tehát – mint csatlakozásra váró országnak – erre kell készülnie. Ahhoz azonban, hogy a hazai "kicsik" helytálljanak majd az új közegben, minden tekintetben meg kell erősödniük. Ebben jelenthet segítséget a hatékonyabb szabályozás, az oktatás korszerűsítése és az elektronikus kommunikáció fejlesztése, illetve a kisvállalkozói érdekek határozottabb érvényesítése.
A vegyes bizottság ülésén különösen sok szó esett a mezőgazdasági vállalkozások helyzetéről. Mint a hazai agrármunkáltatói szövetségek képviselői fogalmaztak: aggodalmaik oka, hogy még most sem világos számukra: miként alakul a mezőgazdasági vállalkozások sorsa. Nem látnak világosan a támogatási, illetve a kvótarendszer tekintetében, s ami különösen aggasztó, hogy az uniós joganyag jelentős része még most sincs lefordítva.
Bizonytalan agrárium
Ugyancsak aggályaikat fogalmazták meg a tanácskozásra érkező külföldi szakemberek is: igaz, egy másik aspektusból közelítve a kérdést. Nevezetesen arra hívták fel a figyelmet, hogy a mezőgazdasági vállalkozások működésének, helyzetének igen komoly hatása van a kereskedelmi árakra, ami viszont befolyásolja az életszínvonalat, illetve az egyes lakossági rétegek – például a nyugdíjasok – közérzetét.
A csatlakozással összefüggő problémák kezelése természetesen ma is napirenden van – ám a felkészülési idő rövidsége miatt jó és megvalósítható koncepciókra van szükség. A hazai agrármunkaadók szövetségei mindenesetre elkötelezettek a vállalkozások felkészítésében, az uniós szakemberek pedig készek az elvi és a gyakorlati támogatásukra.
