Témánk szempontjából elsődlegesen azt kell tisztázni, hogy a társadalombiztosítási, illetve az adójogszabályok szempontjából ki minősül foglalkoztatónak, munkáltatónak, adózónak, avagy munkavállalónak.
Foglalkoztatók
Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 4. §-ának a) pontja szerint foglalkoztató bármely jogi és természetes személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat.
Jogi személy
– a költségvetési szerv,
– az állami vállalat,
– a vállalat,
– a leányvállalat,
– a szövetkezet,
– a részvénytársaság,
– a korlátolt felelősségű társaság,
– a közhasznú társaság,
– az alapítvány,
– az egyesület,
– köztestület,
– az ügyvédi iroda és
– a szabadalmi ügyvivői társaság.
Jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság a közkereseti társaság, a betéti társaság, az oktatói munkaközösség és a gépjárművezető-képző munkaközösség.
Tanulószerződés alapján foglalkoztató
A Tbj. szerint foglalkoztató a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló foglalkoztatásakor a szerződést kötő gazdálkodó szervezet, az egyéni vállalkozó is.
Tanulószerződéssel szakképzésben részesülő tanulót az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve egyéni vállalkozó foglalkoztathat, amely/aki más gazdálkodó szervezettel, vagy a szakképző iskolával együttműködve – az illetékes területi gazdasági kamara hozzájárulásával –, a tanulóval megkötött tanulószerződés alapján gondoskodik a gyakorlati képzésről.
Társas vállalkozás
Társas vállalkozónál a társas vállalkozás a foglalkoztató. Társas vállalkozót foglalkoztathat a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közhasznú társaság, a közös vállalat, az egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség, az ügyvédi iroda és a végrehajtó iroda.
Munkanélküli-ellátást, egyéb szociális ellátást biztosító szervek, TÁH
A munkanélküli-ellátásban részesülő biztosítottnak minősülő személy – ideértve a nyugdíj előtti munkanélküli-segélyben részesülőt is – esetén foglalkoztató a munkanélküli-ellátást folyósító szerv. Munkanélküli-ellátást a területi munkaügyi központok folyósítanak.
A gyermekgondozási segélyben, a gyermekgondozási díjban, a gyermeknevelési támogatásban, az ápolási díjban részesülő személyeknél a segélyt, a támogatást, illetve a díjat folyósító szerv is a törvény szerint foglalkoztatónak minősül.
Gyermekgondozási segélyt, gyermekgondozási díjat folyósító szerv a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető foglalkoztató, vagy a megyei egészségbiztosítási pénztár. A gyermeknevelési támogatást a Területi Államháztartási Hivatal (ideértve a Fővárosi Államháztartási Hivatalt is) (TÁH), az ápolási díjat a területi önkormányzat folyósítja.
A Területi Államháztartási Hivatal számfejti a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltató járulékfizetési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségét. Itt nem az a mérvadó, hogy a TÁH végzi a számfejtést, hanem az, hogy a TÁH a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltatók vonatkozásában jelenik meg – a meghatározott feladatok végzésével összefüggésben – foglalkoztatóként.
Kölcsönbeadó munkáltató
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) harmadik részének XI. fejezete szerinti munkavégzés esetén – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – a kölcsönbeadó tekinthető foglalkoztatónak. Ha a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő nem állapodnak meg másban, a foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályban meghatározott költségeket a kölcsönbeadó viseli. A munkaviszonnyal összefüggő valamennyi bevallási, adatszolgáltatási, levonási, befizetési kötelezettség teljesítése is a kölcsönbeadót terheli.
Központi költségvetési szerv
Foglalkoztató a Tbj. szerint a központi költségvetési szervnek a központosított illetményszámfejtését végző illetményszámfejtő helye, mégpedig a járulék megállapítása, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, a biztosítottak bejelentése szempontjából. (Csak 2002. január 1-jétől beszélhetünk a központi költségvetési szerv központosított illetményszámfejtését végző illetményszámfejtő helyről mint a Tbj. szerinti foglalkoztatóról.)
Az új illetményszámfejtő hely a központi költségvetési szerv által létesített társadalombiztosítási kifizetőhely jogutódja. Ha a központi költségvetési szervnél társadalombiztosítási kifizetőhely nem működik, az illetményszámfejtő hely a kifizetőhelyi feladatokat 2003. január 1-jétől látja el.
Foglalkoztatottak, magánszemélyek, adózók
A Tbj. 4. §-ának i) pontja szerint foglalkoztatott az, aki nem minősül egyéni, illetve társas vállalkozónak, és akit a foglalkoztatója biztosítással járó jogviszony (Tbj. 5. §) keretében foglalkoztat.
Magánszemély az, aki a Tbj. szerint nem biztosított. (Az adózás rendjéről szóló törvény szerinti kerekítési szabályok alkalmazása szempontjából az egyéni vállalkozó is magánszemély.)
Adózó az a személy, akinek adókötelezettségét törvény írja elő.
Munkáltatók, kifizetők
Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) 97. §-ának k) pontja szerint munkáltató minden, a fentiek szerint meghatározott foglalkoztató, mégpedig a munkaviszonyban foglalkoztatott magánszemélyek tekintetében, továbbá akkor is, ha a foglalkoztatás ugyan nem munkaviszonyban történik, de a magánszemély jövedelemadóját a munkáltató állapítja meg.
Az Art. 97. §-ának j) pontja alapján kifizető a magánszemély kivételével minden olyan gazdálkodó szervezet (ideértve az egyéni vállalkozót is), amelyik adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat. Ennél a rendelkezésnél figyelni kell arra, hogy a Tbj. alkalmazásában a magánszemély mint foglalkoztató megjelenik akkor, ha biztosítottat foglalkoztat (pl. házvezetőnőt), de ettől még nem lesz kifizető.
Bejelentési kötelezettség
Bejelentkezés a társadalombiztosítási szervekhez
A Tbj. 44. §-a határozza meg azokat az első lépéseket, amelyeket a foglalkoztatónak a megalakulásakor a társadalombiztosítási szervekhez meg kell tennie.
A foglalkoztató – az egyéni vállalkozó és az egyéb szerv is – köteles a társadalombiztosítás céljait szolgáló, jogszabályban meghatározott nyilvántartás vezetésére, és ezekből adatszolgáltatás teljesítésére.
Az a szerv (szervezet), amely a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 1. §-ának (1) bekezdése alapján nem minősül bejegyzésre kötelezett cégnek, vagy a Ctv. 4. §-ának b) pontja alapján egyéni vállalkozónak, a megalakulásától, létrejöttétől számított 15 napon belül köteles a székhelye szerint illetékes nyugdíj-biztosítási és egészségbiztosítási igazgatási szervhez nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni:
– a nevét (elnevezését), rövid cégnevét,
– a címét, a székhelyét, a telephelyét,
– a megalakulása, létrejötte napját, alapító okirata keltét,
– a képviseletre jogosultak nevét, lakóhelyét,
– a jogelődjének nevét,
– az általa foglalkoztatottak számát,
– az adóazonosító számát, a bankszámlaszámát.
A foglalkoztatónak minősülő természetes személy a lakóhelye szerint illetékes nyugdíj-biztosítási és egészségbiztosítási igazgatási szervhez köteles bejelenteni nevét, címét és az általa foglalkoztatottak számát, a foglalkoztatás kezdetét követő 15 napon belül.
A cégbíróságnál bejegyzett gazdálkodó szervezetek, valamint azok a magánszemélyek, akik az okmányirodáknál váltják ki az egyéni vállalkozói igazolványukat, külön bejelentkezésre nem kötelezettek, mivel a cégbíróság, illetőleg az okmányiroda a szükséges adatokat átadja a társadalombiztosítási szerveknek.
Bejelentkezés az állami adóhatósághoz
Az Art. 11., 11/A. és 11/B. §-aiban foglaltak szerint adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat (kivételek vannak az Art. 12-13. §-ában).
Az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó adószám megállapítása végett köteles a területileg illetékes állami adóhatóságnál bejelentkezni.
Az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó
– nevét (elnevezését), rövidített cégnevét, a magánszemély adóazonosító jelét,
– címét, székhelyét, telephelyét vagy telephelyeit,
– létesítő okiratának (alapító okirat, létesítő okirat, társasági-társulati szerződés, alapszabály) keltét és számát, képviselőjét, a gazdasági társaság, közhasznú társaság, egyesülés vezető tisztségviselőinek és könyvvizsgálójának (ha a könyvvizsgáló gazdálkodói szervezet, az adott gazdasági társaság vizsgálatáért személyében is kijelölt felelősének) nevét, lakóhelyét, adóazonosító számát,
– gazdálkodási formáját, tevékenységének felsorolását, a cég által a létesítő okiratban megjelölt tevékenységi köröket a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint, továbbá statisztikai számjelét,
– jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál, egyesülésnél, valamint közös vállalatnál tulajdonosának (tulajdonosainak) cégnevét (nevét), székhelyét (telephelyeit, lakóhelyét), adóazonosító számát,
– magánszemély levelezési címét – ha az nem azonos székhelyével, telephelyével –, továbbá a Magyarországon lakóhelylyel nem rendelkező külföldi személy esetében magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának nevét és lakóhelyét (székhelyét),
– könyvvezetésének módját, iratai őrzésének helyét [Art. 36. § (1) bekezdés], ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével,
– jogelődjét és jogelődjének adóazonosító számát,
– önálló tevékenységet folytató magánszemélynél a tevékenysége gyakorlását, körülményét (fő-, mellékfoglalkoztatás, nyugdíj melletti kiegészítő tevékenység),
– általános forgalmi adóval kapcsolatos nyilatkozatát [Art. 14. § (1) bekezdésében előírt nyilatkozatot],
– átalányadó választását,
– választása szerint a naptári évtől eltérő üzleti év mérlegfordulónapját.
Egyéni vállalkozói igazolvány
Amennyiben az adózó adókötelezettsége, adóköteles tevékenysége egyéni vállalkozói igazolványhoz kötött, a vállalkozó a székhelye szerint illetékes, az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló kormányrendeletben meghatározott – körzetközponti feladatokat ellátó – települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzőjéhez (körzetközponti jegyző) intézett vállalkozói igazolvány iránti kérelem (kitöltött nyomtatvány) benyújtásával kéri az adószám megállapítását, amellyel teljesíti az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét.
Gazdasági tevékenység a cégbejegyzés után
Amennyiben az adózó üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat, a cégbírósághoz intézett bejegyzés iránti kérelem (kitöltött nyomtatvány) és a mellékletei benyújtásával kell kérnie az adószám megállapítását. Ezzel az adózó már teljesíti az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét.
Tevékenység megkezdése a cégbejegyzés előtt
Amennyiben az adózó adókötelezettsége, adóköteles bevételszerző tevékenysége nem kötött vállalkozói igazolványhoz, illetve nem a cégbejegyzés után kezdi meg a tevékenységét, a tevékenység megkezdését megelőzően az állami adóhatóságnál az e célra szolgáló nyomtatványon, írásban kell teljesítenie a bejelentkezési kötelezettségét.
Egyéb adatok bejelentése
Az egyéni vállalkozó adózó a vállalkozói igazolvány kézhezvételétől, a cégjegyzésre kötelezett gazdálkodó szervezet pedig a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz írásban köteles bejelenteni
– könyvvezetésének módját, iratai őrzésének helyét, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével,
– a naptári évtől eltérő üzleti év mérlegfordulónapját,
– jogelődjének adóazonosító számát,
– a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés, valamint a közös vállalat tulajdonosának (tulajdonosainak), valamint a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az egyesülés vezető tisztségviselőinek, a képviselőjének, a könyvvizsgálójának (ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, az adott gazdasági társaság vizsgálatáért személyében is kijelölt felelősének nevét, lakóhelyét) adóazonosító számát,
– a magánszemély adózó levelezési címét, ha az nem azonos székhelyével, telephelyével.
Engedélyköteles tevékenységek
Ha az adóköteles (bevételszerző) tevékenység folytatásához engedély, jóváhagyás, záradék szükséges, ennek megszerzését – az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező adózók kivételével – a jogerős engedély, jóváhagyás, záradék közlésétől számított 15 napon belül az adóhatóságnak be kell jelenteni.
Bankszámla, elszámolási számla
Az adózó a bankszámlanyitást követő 15 napon belül köteles közölni az adóhatósággal valamennyi pénzforgalmi bankszámlájának, elszámolási számlájának számát. A bankszámlanyitásra kötelezett adózó az adószámának közlésétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni az adóhatósághoz az elsőként megnyitott belföldi pénzforgalmi bankszámlájának a számát. A bankszámlanyitásra kötelezett adózónak legalább egy belföldi pénzforgalmi bankszámlával kell rendelkeznie.
Munkáltatói, kifizetői minőség
A munkáltatónak és a kifizetőnek e minőségét akkor is be kell jelentenie az állami adóhatósághoz, ha már adókötelezettség nem terheli. Ebben az esetben a bejelentést az első adóköteles kifizetéstől számított 15 napon belül kell megtenni.
Fióktelep, kereskedelmi képviselet
Az adózási ügyvivőként eljáró fióktelep, továbbá a közvetlen kereskedelmi képviselet bejelentkezésére a gazdasági táraságok bejelentkezésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
A külföldi vállalkozás fióktelepe, továbbá közvetlen kereskedelmi képviselete az adószámról történő értesítést követő 15 napon belül köteles benyújtani az állami adóhatósághoz a külföldi vállalkozás illetőségét igazoló – az illetősége szerinti ország adóhatóságától származó – 90 napnál nem régebbi okirat hiteles magyar nyelvű fordítását, és bejelenti a külföldi vállalkozásnak a Magyar Köztársaság területén működő más fióktelepeit és azok adószámát is.
Az állami szervek feladatai
A cégbíróság, illetve a körzetközponti jegyző az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli az állami adóhatósággal azokat az adatokat, amelyek a cégbejegyzés, a vállalkozói igazolvány kiállítása iránt kitöltött nyomtatványon rendelkezésre állnak (ideértve a nyilatkozat adatait is). Az állami adóhatóság is számítógépes rendszer útján közli a cégbírósággal, illetőleg a körzetközponti jegyzővel az adózó adóazonosító számát, illetve ha az adószám megállapítása akadályba ütközik, akkor az ok megjelölésével értesíti a megkereső szerveket. Ha az állami adóhatóság az adószám megállapítását megtagadja, az erről szóló jogerős határozat egy példányának megküldésével értesítenie kell a cégbíróságot, illetőleg a körzetközponti jegyzőt.
